Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-06 / 80. szám

A búza műtrágyázása előtt ellenőrzést tart Szabó Ferenc a szekszárdi Aranyfürt Téeszben Vetés előtti talaj-előkészítés a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban Képviselő a Sajtóházban A fásítási hónap megnyitója Szerdán Nagykanizsán, a Hevesi Sándor Művelődési Központban tar­tották az idei fásítási hónap megnyi­tóját. Az ünnepség résztvevőit a házi­gazda Zala megye tanácselnöke, Varga László köszöntötte. Ünnepi beszédet Szabó Ferenc mezőgaz­dasági és élelmezésügyi miniszté­riumi államtitkár mondott. Emlékez­tetett arra, hogy nemzeti múltunkat végigkíséri az erdő és a fák szerete- te, védelme: már első királyunk, Szent István kialakította a megyeis­pánok mellett a „királyi erdőőrök” szervezetét. Az ünnepség kitünteté­sek átadásával zárult. Ezután az el­nökség tagjai emlékfákat ültettek a nagykanizsai városi parkerdőben. Ha nyílnak a völgyben a kék ibolyák Ágyba kerül a vetőmag A kedves kis dal így szól: „Ha nyílnak a völgyben a kék ibo­lyák, a földműves jókedvű munkához lát, kis kordéba befogja két jó lovát, és elveti földjébe a jó búzát.” A bukolikus idillnek vé­ge, kordé helyett kistraktorokkal szántják, boronálják a telke­ken, a szőlőben a földet, s búzát is ma már többnyire csak a nagyüzemekben vetnek. Az elmúlt hosszú „hétvégén", a három munkaszüneti napon könnyű volt a dolga annak, aki a talajmunkát végezte, a vető­magágyakat készítette, hisz az a kevés csapadék, ami hullott, porhanyóssá tette a talajt. A megye mezőgazdasági nagyüze­meinek csaknem mindegyikében dolgoztak az emberek, az erő- és a munkagépek, siettek kihasználni a kedvező időjárást, vetették a tavasziak magját, műtrágyáztak és vegyszereztek. A kiskertekben is nagyüzem volt, a kora áprilisi napokban csak­nem mindent elvetettek már, s lassacskán egyre kevesebb he­lyen hallani a metszőolló csattogását is. _ dvm ­Fotó: bj MSZMP AZ TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA immmammmmmmn '___________, ____________ X XXIX. évfolyam, 80. szám ÁRA: 4,30 Ft Vélemények, viták - közügyben 1989. április 6., CSÜTÖRTÖK í ¥. Ülést tartott f az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottsága április 5-én, szerdán ülést tartott. A testület tájékoztatást kapott az elosz­táspolitika megújulásáról. A tervezet ab­ból indul ki, hogy a jövedelemszerzés meghatározója a jövőben is a munka lesz, de emellett a vegyes gazdaságnak megfelelően elismertek lesznek a tőkejö­vedelmek is. A piacgazdálkodás kiépülé­se együtt jár a jövedelmeknek, a javak­nak a korábbinál nagyobb differenciáló­dásával. A piaci hatások érvényrejutása mellett az elosztási rendszert úgy kell korszerűsíteni, hogy az állampolgárok szociális biztonsága erősödjön. A megújuló elosztáspolitika azzal szá­mol, hogy az alapellátások ingyenessége fennmarad, míg a kiegészítő szolgáltatá­sok esetében a térítéses megoldás kerül előtérbe. A bérek központi szabályozását a bérezés gazdasági és önszabályozó rendszere váltja fel; a munkához való jog alapvető társadalompolitikai követel­mény marad. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja az új elosztáspolitikai koncepció ki­dolgozásának meggyorsítását, a rész­koncepciók mielőbbi összerendezését, és a tervezett változásokkal együttjáró társadalmi hatások feltárását. A testület tájékoztatót hallgatott meg a szociálpolitika és az egészségügy meg­újítását szolgáló előkészítő munkálatok­ról is. Megállapította: az egészségügy, de mindenekelőtt a szociálpolitika megol­datlan problémái már politikai kérdé­sekké váltak. A javaslatokat a Szociális és Egészségügyi Minisztérium által föl­kért szakértői bizottságok dolgozták ki, "Útkeresés és szociális biztonság” cím- (Folytatás a 2. oldalon.) Mérlegek mérlegen Ami egyszerűsített, nem feltétlenül egyszerű, legalábbis ez derült ki a gazdálkodó szervezetek 1988. évi mérlegének tanul­mányozásakor. Az újfajta űrlapon mintegy 40 százalékkal csökkentették a ki­töltendő rovatok számát. Kevesebb adatot kellett szolgáltatni, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságá­hoz, mégis évek óta nem tapasztalt mennyiségekben érkeztek be idén a hibás mérlegek. Pedig a legtöbb helyen van már szá­mítógép... (Folytatás a 3. oldalon) A farmergazdálkodás kérdése Magyarországon Nyugaton állami támogatással Ma sokan beszélnek új földosztásról, a nyugati típusú farmergazdálkodás, a ma­gántulajdon egyedül üdvözítő voltáról. Ez nem baj, ha valaki így gondolja, így érzi, joga van, hogy ezt kifejtse, emellett agi­táljon civilizált keretek között; szerencsé­re idáig már eljutottunk. Ugyanakkor, ismerve a hazai tőke­hiány körülményeit, valamint a hazai me­zőgazdaság e tőkehiány közepette elért világraszóló eredményeit, vitába kell szánnunk, szigorúan észérvek alapján, ezen nézetek képviselőivel. (Folytatás a 3. oldalon.) STOP a magyar tv-stábnak Romániában A Magyar Televízió Külpolitikai Főszerkesz- töségének alkotóstábja Szovjet-Moldáviában kívánt forgatni, ám a forgatócsoport tagjait tranzitutasokként sem engedték átutazni Ro­mánián. Chrudinák Alajos elmondta: három munka­társával - Tanos Miklós rendezővel, Horváth Péter szerkesztővel és Sára Balázs operatőr­rel - együtt a román hatóságok „persona non grata„-nak nyilvánították. Április 4-én délelőtt 10 órakor a Tv Külpolitikai Föszerkesztősége e négytagú forgatócsoportjának négy t*gja hi­vatalosan, tranzitutasként kívánt átutazni Ro­mánián, Szovjet-Moldáviába. A borsi román határátkelőhelyen - több mint egyórás vára­kozás után - Gavril Ardeleanu őrnagy, a határ- ' átkelőhely parancsnoka személyesen közölte a bukaresti utasítást: Chrudinák Alajos a ro­mán politikát bíráló műsorai miatt persona non grata Romániában. Egyezkedés a tanáccsal Fennállása óta alapvetően a váro­si tanáccsal való megfelelő együtt­működésre helyezte és helyezi a hangsúlyt a Szakszervezetek Szek- szárd Városi Bizottsága. Mindez fő­leg azt jelenti, hogy a testület a me­gyeszékhellyel kapcsolatos felada­tok kidolgozásában, a szociális és egészségügyi, a lakás- és kommu­nális ellátás terén, valamint a politi­kai és kulturális programok szerve­zésében veszi ki a részét.- A bizottság a célkitűzések meg­valósítása érdekében arra töreke­dett, hogy rendelkezzen megfelelő információkkal, illetve időben köz­vetítse azokat - mondta Zsédely Ist­ván titkár. E kijelentés alapján ké­szült a lapunk 2. oldalán található beszélgetés. A képviselő választói körében Választóinak véle­ményére volt kíván­csi Péter Szigfrid or­szággyűlési képvi­selő, az MSZMP Tol­na Megyei Bizottsá­gának első titkára a tegnap megtartott találkozón, amely­nek a Sajtóház adott otthont. A téma ez alka­lommal az alkot­mánytervezet koncepciója volt, mellyel már foglalkozott márciusi ülésén az Or­szággyűlés. A képviselő többek között arról szólt: kívánatos, hogy meghallgas­sák az alternatív szervezetek véleményét .is, továbbá, hogy képviselőik vegyenek részt az alkotmány-előkészítő bizottság munkájában, mely egyébként már meg­kezdte a törvény szövegezését. A társadalmi vitát követően, ha elfo­gadta az Országgyűlés az alkotmány tervezetét, népszavazásra bocsátják. A vita az államformát, az Országgyűlés szervezetét - egy- vagy kétkamarás le­gyen-e t, a képviselőválasztás rendsze­rét, a köztársasági elnök intézményét, a nemzeti jelképet és az ügyészi szerve­zetek felállását illetően bontakozhat ki. Többen szóltak arról, hogy legyen mód a túlhaladott törvények megszüntetésé­re, egyszerűsítésére, s elhangzott az az igény, hogy bár az alkotmány éppen a pontosság okán jogi nyelven íródik, ké­szüljön el egy közérthető, esetleg képek­kel illusztrált változata is. Élénk vita alakult ki arról, hogy milyen legyen a nemzeti címer, s többen úgy vé­lik, hogy mivel a koronás címer a régebbi, kifejezi államiságunkat, s érzelmileg eh­hez jobban kötődünk, ez legyen nemzeti jelképünk. Vitatkoztak arról, hogy tartal­mazza-e az államforma megjelölése a szocialista jelzőt, vagy sem, de minden­képpen legyen tartalmi összefüggés a köztársasági elnök, és az államforma megjelölésénél. Alkalmas-e a jelenlegi Parlament az al­kotmányozásra, vagy éppen a jövő év­ben esedékes választások után lenne célszerű módosítani az alkotmányt -, ezekről a kérdésekről folyt tegnap a po­lémia. A képviselő egy téves nézetet kívánt eloszlatni azzal a megjegyzésével misze­rint: a jogtól azt várják, hogy rendezze a dolgokat, holott nem ez a feladata, ha­nem csupán a kereteket adja meg. Szó esett arról, hogy az alkotmánytervezet jelenlegi leggyengébb pontja a gazda­sággal foglalkozó rész. Mindent összevetve 10-12 olyan kér­dés lesz a népszavazás során, amelyre igennel vagy nemmel kell szavazni. A vi­ták során majdnem mindenütt szóba ke­rült, hogy az alkotmányban fejeződjék ki, hogy az országhatáron túl élő magyarok is hozzánk tartoznak, s legyen módja a Parlament által megválasztott miniszter- elnöknek kormányt alakítani. Természetesen, mint ahogy az a képvi­selő és a választók találkozóin lenni szo­kott, tegnap is számtalan olyan kérdés merült fel, amely a lakosságot foglalkoz­tatja, így többek között a fiatalok lakás- szerzési lehetőségei, és a kisnyugdíja­sok helyzete. Mint azt tegnap hallottuk: a nyugdíjtör­vény-tervezet hamarosan az Országgyű­lés elé kerül. Szekszárd-Ért— is írásunk a 3. oldalon olvasható. Beszélgetés az alkotmánytervezetről

Next

/
Thumbnails
Contents