Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-26 / 97. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek . I :-v i -V' w ' U ­AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 97. szám ÁRA: 4,30 Ft 1989. április 26., SZERDA Roncskeresők Bétán Bonyhádon is lesz városi pártértekezlet Ülést tartott hétfőn délután az MSZMP Bonyhád Városi Bizottsága a városi párt- bizottság tanácstermében, s fő napi­rendként a lakosság életkörülményeinek helyzetéről tárgyaltak. Az előadó Vanya György a városi pártbizottság titkára volt. A beszámoló és egyben vitaindító anyag­ban részletesen esett szó a Bonyhádon és a városkörnyéken élők életkörülmé­nyeiről, valamint javaslatok hangzottak el a továbbfejlesztés feladatairól. Az egyebek címszó alatt többek között olyan lényeges kérdésekről is döntöttek, hogy legyen-e városi pártértekezlet vagy sem, s ha lesz, arra mikor kerüljön sor. A kibővített ülés tagsága úgy döntött, hogy júniusban tartsák meg a városi pártérte­kezletet Bonyhádon. Üdvözöljük a Dátumot v , / • Új lapot kézbe venni ha már nem is szenzáció, de mindenképpen érdekes, élmény­számba menő elfoglaltság. Különösén izgatottan lapozgattunk tegnap reggel egy elő­ször megjelent sajtóterméket: olvastuk az írásait, figyeltük a tördelését, nézegettük a képeit, ismerkedtünk a cikkek alatt szereplő nevekkel. Megjelent ugyanis, s - ahogy a főszerkesztő írja a vezércikkben - elindult a maga társadalomalakító útjára a Dátum, a Szekszárdon szerkesztett, de négy megyében és Budapesten terjesztett, magát füg­getlennek valló politikai napilap próbaszáma. A régi lap ezúton üdvözli az újat. Sikert kívánunk céljaik megvalósításához, ahhoz, hogy teret kapjanak mindazok a gondola­tok, vélemények, eszmék, amelyek keresik a jobbat, a szebbet. A feltárás helyszíne Mint arról annak idején már hírt ad­tunk, március 14-én Báta térségé­ben a levegőben összeütközött a Magyar Néphadsereg két vadászgé­pe, melyek közül az egyik a telepü­léstől pár száz méterre lezuhant és a szántóföldbe fúródott. Pilótája kata­pultált. Azóta a Mecseki Szénbányák szakemberei felméréseket végeztek a helyszínen és megállapították, hogy a gép maradványai körülbelül 3,4 méternyire a földfelszín alatt ta­lálhatók. Ilyen esetekben az a gya­korlat, hogy a szerencsétlenül járt repülőket eltávolítják, a szakértőkből álló bizottság tehát a várható költsé­geket isTigyelembe véve úgy döntött, hogy kiemelik a roncsokat. A hon­védség egyik gépesített műszaki ala­kulata vasárnap kezdte meg a bal­eset után betemetett kráter feltárá­sát, melyből elő is kerültek a gép egyes alkatrészei. Délre több lemez- és vezetékdarabot találtak, 14 órakor pedig a bal szárny futószára, szét- rongyolódott gumikereke is előbuk­kant az iszapból. Keszthelyi Gyula őrnagytól, a kivizsgáló bizottság je­lenlévő mérnökétől megtudtuk: a gép testét, hajtóművét s az eddigie­ket valószínűleg megerősítő adato­kat tartalmazó „fekete dobozt” is megkeresik és elszállítják Taszárra. A munka ma folytatódik. esi - gk Az első előkerült nagyobb alkatrész a bal oldali futószár A Botond szakítópróbája A magyar piaci igények és a valóság - egymást kerülgető tényezők, de persze alapkérdései a termelésnek - mondja Ni- kolov Tamás, a Botond Cipőgyár igazga­tója, aki szomorú tényként konstatálhatja csupán, hogy a megtervezett cipőt „szét­szedve” hiába rendel árut, amikor az or­szágban hiánygazdálkodás folyik. A gyárnak valódi értelemben vett termel­tetési programja nincs is, így „zsebből” irányítják a munkát, mindig a meglévő anyagoktól függően. így egy modell ötször is lekerülhet a szalagról, mire kész cipő lesz belőle. Mindennek a napi stresszhelyzetei a termelésirányításban, a műszaki vonalon éppúgy megvannak, mint mondjuk az anyagbeszerzésen vagy a kalkuláción. Hatása viszont így vagy úgy, de minden cipőgyári munkást érint. (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonulása Harmincegy szovjet harckocsit raktak vasúti szerelvényre tegnap Kiskunhalason, s indítottak útnak a Szovjetunió felé. A hazai és külföldi sajtó népes táborának jelenlété­ben lezajlott rakodással megkezdődött az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet hadseregcsoport alakulatainak részle­ges kivonulása. A kiskunhalasi 13. harcko- csi-gárdaosztály május közepéig, végéig vonja ki teljesen páncélos és rakétatüzér­ségi technikáját. A megüresedő laktanyába az ország nyugati részéből átcsoportosított műszaki-javító alakulat kerül. Az elsőként útnak indított szerelvény - mondta el rövid sajtótájékoztatójában Borisz Adamenko, a Szovjet Déli Hadseregcsoport törzsfőnö­kének helyettese - Kiskunhalasról Kecs- kemét-Cegléd-Szolnok-Debrecen- Nyir- egyháza-Záhony útvonalon hagyja el az országot. AT-64 típusú harckocsikat Ukraj­nába, egy raktárbázisra szállítják. Átvizsgá­lás, javítás után egy részüket a kiképző egy­ségek kapják meg, nagyobbik hányadát pedig szétszedik és használható részeiket, például az alvázakat hasznosításra átadják szovjet gazdaságoknak. Hasonló lesz a sorsa a Kiskunhalasról később elszállítan­dó katonai technikának is. Az első vasúti szerelvényt egyébként tíz harckocsivezető és nyolc főnyi őrség kíséri el. Hazatérésük után valamennyien leszerelnek. Borisz Adamenko az MTI munkatársá­nak kérdésére válaszolva arról is szólt, hogy - mint azt az elmúlt hétvégi sajtótájé­koztatón már bejelentették - a szovjet rész­leges csapatkivonással felszabadul és a magyar fél tulajdonába kerül 10 helyőrség, vagyis összességében - a részleges át­adásokkal együtt -19 laktanya, 13 étkezde, 200 tároló, raktár és egyéb épület, valamint 900 lakás. A két lépcsőben - az idei és a jö­vő esztendőben - tervezett csapatkivonás során a déli hadseregcsoport parancsnok­sága alá tartozó erők létszáma több mint tíz­ezerrel csökken, s elhagyja az országot mintegy 1800 szovjet katonacsalád is. A harci gépekből, fegyverzetekből 450 tan­kot, 200 löveget és aknavetőt, s több mint 3000 gépkocsit vonnak ki. A részleges ki­vonulás következő állomása Sárbogárd lesz, ahová május 19-ére szintén meghív­ták a sajtó képviselőit. Sárbogárdról az egész hadosztály távozik, teljesen kiürül a laktanya. Mi okozta a kanyarójárványt? Az elmúlt évben Baranyában, elsősor­ban a középiskolás közösségekben ka­nyarójárvány -tépett fel. Kezdetben re­ménykedtünk abban, hogy a járványt si­kerül lokalizálni, de év végére fokozato­san kiterjedt az egész országra, így Tolna megyére is. (Folytatás az 5. oldalon.) Taize - Európai Találkozó Imádság és béke (PÉCSI MUNKATÁRSUNKTÓL) Nemzetközi ifjúsági találkozó színhe­lye lesz Pécs városa. A találkozóra több mint tízezer fiatal érkezik Európa minden részéből, így többek között Ausztriából, Olaszországból, NSZK-ból, NDK-ból, a skandináv országokból, Angliából. A résztvevők Cserháti József püspök meg­hívására jönnek Pécsre közös imádság­ra. (Folytatás a 2. oldalon.) Rekordtermés is lehet Kalászol a faddi tsz árpája A szokásosnál csaknem egy hónappal korábban szökkent kalászba az őszi ár­pa Fadd határában, a 6-os főút melletti táblán. Az egészen rendkívüli esettel kapcsolatban Puskás János, a faddi Le­nin Termelőszövetkezet elnöke elmond­ta, hogy György-nap táján soha nem volt ilyen fejlett a gabona, a ma élő emberek emlékezete szerint. Egy zártkerti parcel­lán a rozs is kalászol a faddi határban. A néphagyomány úgy tartja, hogy „ha Szent-Gyö'rgy napkor nem látszik ki a varjú a vetésből, akkor jó termésre szá­míthatunk”, most viszont már az őzek is elbújhatnának a gabonavetésben, leg­alábbis a rozsban. Milyen termésre számítanak a fad- diak? Puskás János - a többi szakem­berrel együtt - reméli, hogy nagyon jó lesz az idei gabonatermés, hiszen nem­csak az őszi árpa fejlettsége kiváló, ha­nem a búzáé is. Sőt, arra gondolnak, hogy rekordtermés lehet, ha továbbra is kedvez az időjárás és nem történik nagy területen viharkár, jégeső. Egyébként hozzátartozik a kivételesen jó helyzet megítéléséhez, hogy nemcsak az időjá­rás, az enyhe tél és a gyakori csendes, esők gyorsították meg a kalászos gabo­na fejlődését, hanem a szövetkezet dol­gozói is, a jókor kijuttatott nitrogéntartal­mú műtrágyával, a növényt megvédő vegyszerekkel. Ez persze ugyancsak összefügg az időjárással, hiszen szinte mindig lehetett géppel járni a táblákon, nem úgy, mint rendes időjárású teleken, kora tavaszokon. Végeredményben arról van szó, hogy a gazdák megragadtak minden lehetőséget, amit a természet kí­nált, az előrejutás érdekében. Januárban kelt ki a búza egyes táblákon, az őszi aszály miatt, tehát igyekezni kellett, ne­hogy katasztrofálisan gyenge legyen a termés. így aztán most a másik, a nem re­mélt véglet tanúi lehetünk gabonaügy­ben. A rendkívüli helyzet miatt a faddi szö­vetkezetben meggyorsították az aratásra ’ való felkészülést. Kedvez az igyekezet­nek, hogy nincs különösebb hiány kom­bájnalkatrészekből. Arra számítanak, hogy június közepe helyett már május­ban megtarthatják a betakarítást meg­előző gépszemlét. GEMENCI JÓZSEF Az új tanév munkarendje írásunk a 4. oldalon olvasható. Interjú a Magyar Televízió elnökével Április 22-én a dombóvári városi párt­értekezlet vendége volt Bereczky Gyula, az MS?MP KB tagja, a Magyar Televízió elnöke. Az értekezlet egyik szünetében válaszolt néhány kérdésünkre:- Érezhetően javult ez év elejétől a te­levízió műsora, jelentősen nőtt a műsor­idő, jóval több külföldről vásárolt filmet láthatnak a nézők. Ez nyilván sokba ke­rül. Új anyagi forrásokat talált a televízió?- Nincsenek új források, az átlag heti húszórás műsoridő-növekményt ugyan­annyi pénzből jobb szervezéssel értük el. Az igazi változást a magazin jellegű, élő lebonyolítású kettes műsor jelenti. Ez a műsor annyira élő; hogy például csak déltájban dől el, hogy a napi események­hez kapcsolódva mi legyen a napzárta témája. Ezekkel a huszonkettő óra utáni műsorokkal egy értelmiségi sávot próbá­lunk kialakítani, így nemcsak a témavá­lasztással, hajiéin a feldolgozás színvo­nalával is ehhez alkalmazkodunk. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents