Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

1989. április 25. Képújság 5 Horgászok számvetése (Folytatás az 1. oldalról.) A fiatalokkal való foglalkozást ki­emelten kezelték - az összlétszám 22,8 százalékát ők teszik ki ám a részarányukkal nem elégedettek. Jól szolgálták az ifjúság szakmai felké­szítését, nevelését a vetélkedők, a horgásztáborok, az iskolák, a városi művelődési osztályok, valamint a megyei úttörőelnökség segítségével, támogatásával lebonyolított hor­gásztanfolyamok. Népszerű lett a fel­nőttek és fiatalok oktatásában a vi­deotechnika, sok új vonással gazda­godott a propaganda munka. Az utóbbi két év jelentős fejlődést hozott a versenysportban. A megyék közül elsőnek tértek át Tolnában az országos versenyek szisztémájára, arra, hogy a csapatbajnokságok so­rán együttesen értékelik az ifi és fel­nőtt csb eredményeit Kitértek a küldöttközgyűlésen a víz- és környezetvédelemre is, és megállapították, az a: érteteknél nagyobb lett a tenni akarás, a szebb iránti igény, jobb, szorosabb az ösz- szefogás a külső szervekkel. Igény- nyé vált a vízpart parkosítása, a part­védelem kiépítése. A vízkezelő egye­sületek évente 40-50 ezer önként vállalt társadalmi munkaórát ajánla­nak fel erre a célra. Elhangzott, az eredmények mellett nem lehetnek elégedettek a vízpart naprakész tisz­taságával, az elharapózott, nagyhan­gú, trágár beszéddel, ami „szennye­A kísértet különös ismertetőjele, hogy búg. Igen, búg! Előszeretettel éjszaka. A panelház lakói meg frászt kapnak. Elkezdődik éjjel, úgy éjfél körül, néha később és tart háromig, fél négyig. Aludni füldugóval is lehe­tetlen. Különös kísértet. Csak a har­madik emelettől lefelé hallják és csak a lépcsőház egyik oldalán levő laká­sokban. Búg a fal rendületlenül. Mindenütt, az egész lakásban. CB-rádió? URH adóvevő? Elektromos óra? Fólia­zacskót gyártó gép? Valami más? A garázsban, vagy lent levő gépkocsit őrző, rádióra kapcsolt berendezés? Sokféle tipp van. Apropó, a harmadik emeleten egy taxisofőr lakik, aki CB- vel rendelkezik. Lakó elvtárs fölbal­lag, megkérdezi, a taxis a megsértett ártatlanság mintaképe. - Ugyan ho­gyan gondolja? Még hogy én! A lakó figyel éjszaka. Különös za­jok, neszek. Léptek zaja, valaki fönt odamegy Valahova, egy kattanás és kezdődik a búgás. Máskor hallani a feleség hangját: - Ne kapcsold be! Máskor meg: - Kapcsold ki! Rosszak a tv- és rádióvételi lehető­ségek is, míg a feljebb lakók dicsérik a kábelantennát a tökéletes vételért. Talán összefüggés van a búgás, meg a rossz vétel között? Nosza, kihívni a pécsi zavarelhárítókat és a lakás- szövetkezet technikusait. Mindkét esetben sürgősen közük, hogy falbú- gásra nincs illetékességük, nézzék a magyar 1. és magyar 2. adót, ki­tűnő a vétel éppen (soha ilyen jó még nem volt!), és máris robognak el. Bejelentés a tanács szabálysértési osztályán. Lakótársat hamar leráz­zák: a rendőrség dolga a bizonyítás. Hogy a tanács is megindíthatná ezt a vizsgálatot, ha már az adófizetők pénzén tartjuk? Szó sem lehet róla. Telefon a rendőrségre. „A tanács szabálysértést osztálya az illetékes.” Karika bezárult. Marad az egyéni ak­ció, az önbíráskodás. zi” a környezetet. Igen erős vissza­húzó erő egyes folyóvizeink - Ka­pos, Sió, Sárvíz, Koppány - szeny- nyezettsége. Ezeken a helyeken a megyei átlagnál rosszabb a hor­gászetika, a fegyelem, nagyobb a szemét. Negatívumként említették azt is, hogy a közösségi munkaórák egy részét pénzben váltják meg, ami azt jelenti, hiányzik a tulajdonosi tu­dat. Örvendetes tény, hogy az elmúlt időszakban a fogási erédmények kedvezően alakultak: 1986-ban 25,77 kilogramm (országos II. helye­zés), 1987-ben 25,54 kilogramm (or­szágos III. helyezés), 1988-ban pe­dig 25,43 kilogramm (országos II. he­lyezés) volt a fogási átlag. Annak el­lenére, hogy a számok csökkenő tendenciát mutatnak, a pár dekás el­térések és az országos helyezések is inkább a szinten tartást tükrözik. Kedvezően alakult a horgászati le­hetőség is. Jelentős az egyesületek által végzett tóbővités, rekonstrukció - Dombóvár, Tengelic, Dunaföldvár, Szedres -, új vízterületek kerültek horgászkezelésbe - Paks Atom, Hő- gyészi A. G. HE -, és az utóbbi három évben megindult a horgászati célú haltermelés a Paksi Atomerőmű HE- nél, valamint a tamási Kossuth HE- nél. Több kisebb vízterület - Szá­razd, Simontornya, Nagydorog - ha­lászati jogának megszerzése folya­matban van. Azazhogy... Mégis csak megpró­báljuk kihívni az URH-t. A rendőrautó repül, máris itt van, éjjel két óra az időpont, hallják a búgást. kicsit kény­szeredetten, némi unszolásra, de elindulnak lakótárssal az emeletre. Csöngetés előtt rendőr elvtárs arca felragyog: - Nini! Hát ez a... Lakó elvtárs arca elborul, na itt a haverok, itt nem lesz mit keresni. Bő öt perc, mire az ajtó kinyílik, először bratyizás, majd kezdődik a teátrális szitkozódás. Lakótárs egy hérosz módjára be az oroszlán barlangjába, szétnéz, a rendőrök unott arccal vár­ják, majd jobbnak látja eliszkolni. No, az nem is olyan könnyű. Rendőr elv­társak fölveszik személyi adatait, nyomatékosítandó a nagyjelenetet rendező taxisofőr feljelentési fenye­getőzését. Aznap éjjel iszonyú erő­vel, diadalittasan búgnak a falak. Persze a rendőrök távozta után... Ekkor jön a deus ex machina. Van ismerős a rendőrségen! Ama ma­gyar kiskapu, a mindenütt lezáródó nagykapu mellett. Az „informális” kapcsolat. Az ismerős ismerőse vál­lalja, hogy segít. Egyelőre a búgás marad. Most már a hét minden nap­ján. Most már óriási hangerővel. Külö­nös kísértet, mintha értesülne a rendőrségen történtekről. És rop­pant magabiztos. Tovább búg. Most jön az anti deus ex machina! Lakó elvtársnak is súgnak: az illető önkéntes rendőr, úgyszólván benn­fentes a rendőrségen. Lakó úr most maga fordul deus ex machinához: feljelentést tesz közvet­lenül a megyei rendőrfőkapitányhoz. Onnan átkerül a megyei tanácshoz az ügy, és egyelőre ezen a ponton áll. A történet modellértékű az állam- polgári kiszolgáltatottságról, a tehe­tetlenségről. Ezért közöljük. (A szerző neve és címe a szer­kesztőségben) Szegedi László IB-titkár szóbeli kiegészítője után az 55 résztvevőből 18-an szóltak hozzá. Több hozzá­szóló csatlakozott a bátaszékiek fel­hívásához, hogy az IB ne csak a bü­rokratikus szolgálati út betartásával tegyen lépéseket a keselyűsi Holt- Sió horgászkezelésbe vételére, ha­nem folytasson önálló tárgyalásokat is az érdekeltekkel. Az említett vízte­rület ügyében Bátaszék, Őcsény, Decs, Báta és Szekszárd képviselői is meg akarják keresni az illetékes tárcák vezetőit. Borzolta a kedélye­ket a Duna gáthasználati díja is. A résztvevők azt javasolták, legyen egységes országos állásfoglalás a gáthasználattal, valamint a hor­gász-sportoló ellentéteket szülő evezőspálya használattal kapcsolat­ban. Javasolták továbbá, hogy a kö­zös - HTSZ, horgász- vizeken tiltsák be az elektromos halászatot, támo­gatták a Balaton horgászkezelésbe vételét. A küldöttgyűlés résztvevői szükségesnek tartották a tagdíj mér­sékelt emelését. A Mohosz új alapszabály-terveze­tének megvitatása után a mozgalom érdekében végzett jó munkáért ki­tüntetéseket adtak át A Horgász­sportért kitüntetést Szitkovics Sán­dor vette át, Lönhardt Ferenc, Tur- csányi György, Kovács András és dr. Leidecker Jenő pedig Kiváló Társa­dalmi Munkáért elismerést kapott.- él ­A NÉPÚJSÁG postája Az özvegyi nyugdíj ÖzV. Bóvári Miklósné szerkesztőségünknek küldött levelében írta, hogy férje halála után a nyugdíjfolyósító intézet annak rendje-módja szerint megállapította fia után az árvaságit, és neki pedig az özvegyi nyugdijat 1989. október 30-ig. A kérdése az volt, ha nem dolgozna, ak­kor is kapná-e az özvegyi nyugdíjat. A nyug­díjkorhatárt a jövö év április 19-én éri el. A megyei társadalombiztosítási igazgató­ságtól Földesi Józsefné, a nyugellátási osztály vezetője válaszolt:- Állandó özvegyi nyugdíjra a férj halá­la esetén az a feleség jogosult, aki férje jogán legalább két árvaellátásra jogosult gyermeket tart el, vagy rokkant, vagy az öreg­ségi korhatárt -* az 55. életévét - betöltötte. A fenti feltételek hiányában a férj halálától szá­mított egy évig ideiglenes özvegyi nyugdíj jár. Ezért állapította meg a nyugdíjfolyósító igazgatóság 1988. novembertől 198Ö. októ­berig az ideiglenes özvegyi nyugdijat. Ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosult­sága akkor is megszűnik, ha nem áll munkavi­szonyban. Tehát ha a kérdező munkaviszo­nyát megszünteti, akkor sem lehet jogosult to­vább az ideiglenes özvegyi nyugdíjra. Özvegyi nyugdíjjogosultsága az öregségi korhatár be­töltésekor feléled, tehát 1990. április hónap­ban kérheti állandó özvegyi nyugdíj folyósítá­sát. Az özvegyi nyugdíját azonban csak ak­kor lehet folyósítani, ha nem kéri az öreg­ségi nyugdíj folyósítását, vagy az özvegyi nyugdíj összege magasabb mint az öregségi nyugdijának összege. Ugyanis az érvényes szabályok szerint egy személynek két nyugel­látás nem folyósítható. Aki két ellátásra jogo­sult, számára kedvezőbb ellátást választhatja. A jutalom adható és nem kötelező Czigola Istvánná lengyeli olvasónk szóvá tette szerkesztőségünkhöz írt levelében, hogy az 1988-as évet teljes egészében végigdol­gozták férjével, s nyereségrészesedést nem kaptak munkahelyükön. Ez év február 27-én felmondták mindketten a munkaviszonyukat, ami március 12-én'járt le. A levelet továbbítottuk a Hőgyészi Álla­mi Gazdasághoz, olvasóink volt munkahelyé­re. A választ Kovács József igazgató adta meg:- Gazdaságunk 1989 márciusában, az ak­kor állományban levő dolgözói részére jutal­mat és nem nyereségrészesedést fizetett. Az érvényes kollektív szerződésünk szerint a ju­talom adható és nem kötelező. A lengyeli ke­rület a megadott keretösszeget saját hatáskö­rében, a gazdasági és szakszervezeti vezetés véleményezése alapján osztotta szét, mely­nek célja elsősorban - az elmúlt évi mun­kát is figyelembe véve - a jövőbeni jobb, eredményesebb munkára való ösztönzés volt. Kísértet a panelházban Jogszabályokról - röviden A rendkívüli esemé­nyekkel kapcsolatos fel­adatokról és a biztonságot növelő szolgálat elrendeléséről szól a művelődési minisz­ter 5/1989. (III. 17.) MM számú ren­deleté, amelynek alkalmazásában minden olyan esemény rendkívüli­nek minősül, amely a művelődési szerv rendeltetésszerű működését jelentősen zavarja, illetőleg lehetet­lenné teszi. Különösen ilyennek mi­nősíti a jogszabály - többek között - a művelődési szervnél megtartott rendezvény megzavarását, a műve­lődési szerv területén elkövetett bűn- cselekményt és szabálysértést, a sú­lyos foglalkozási balesetet, a termé­szeti környezet állapotát lényegesen rontó föld-, víz-, vagy légszennye­zést, minden olyan károsodást, amelynél a kárérték becsült nagysá­ga a 200 000 Ft-ot meghaladja stb. Kimondja a rendelet, hogy rendkívüli esemény bekövetkezésekor az érin­tett művelődési szerv vezetőjének haladéktalanul intézkednie kell, gon­doskodnia kell arról is, hogy a rend­kívüli esemény elhárítására hivatott szervek arról haladéktalanul értesül­jenek, további jelentési kötelezettsé­get is előír a művelődési szerv veze­tője részére, majd szabályozza azt, hogy ki rendelhet el biztonságot nö­velő szolgálatot, s hogy ennek elren­delése mely esetekben kötelező. A rendelet f. évi április hó 1. napján lépett hatályba. Az 1989. évi munka­szüneti napok körüli munkabérfizetés rendjét szabályozza a Magyar Nem­zeti Bank elnökének 2/1989. (III. 17.) MNB számú rendelkezése, amely A Tolna Megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat munkatársaival egyetértésben Kaponya Györgyné ke­reste meg szerkesztőségünket levelével, melyben az alábbi probléma megoldásá­ban kért segítséget: A Szekszárd város tehermentesítésére szolgáló, az 56-os utat a felüljáróval ösz- szekötő szakasz átadása óta újabb ve­szély leselkedik a szabályosan közleke­dőkre. A nap mint nap a Palánki úton köz­lekedőknek sűrűn van módjuk tapasztal­ni, hogy a gépkocsivezetők milyen figyel­metlenül közlekednek. Ugyanis a fel­sőbbrendű Palánki úton közlekedők ki vannak téve annak a veszélynek, hogy elsőbbségüket figyelmen kívül hagyják az új úton közlekedők, amit csak azzal tu­dunk magyarázni, hogy a keresztező­désre vonatkozó figyelemfelkeltés nem megfelelő. Ezenkívül az utak jó beláthatóságát nagyban zavarja a kórház intézményével szemben lévő, magában álló kis lakóház. A komolyabb tragédia elkerülése érde­kében javasoljuk: - a rendelkezésre álló eszközökkel, de mindenképpen sokkal feltűnőbben hívják fel a gépkocsivezetők szerint az 1989. december 23-án és 24-én esedékes béreket december 21-én, a december 25-én, 26-án és 27- én esedékes béreket december 22- én, a december 30-án és 31-én ese­dékes béreket december 28-án, az 1990. január 1 -jén és 2-án ese­dékes béreket pedig 1989. decem­ber 29-én kell kifizetniük a munkálta­tóknak. Az említett rendelkezések a Ma­gyar Közlöny idei 17. számában je­lentek meg. A Tanácsok Közlönye f. évi 3. szá­mában olvasható az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság és a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium együttes tájékoztatója a nyugellátások és nyugdíjszerű rend­szeres szociális ellátások emelésével összefüggő egyes kérdésekről. A tá­jékoztató táblázatokban tünteti fel a tanácsi szervek által folyósított kü­lönböző segélyek (rendszeres szo­ciális segély, tartalékos hadkötele­sek részére fizetendő jövedelempót­ló segély stb.) legmagasabb össze­gét, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított különböző ellátások (vakok személyi járadéka, rendsze­res segélye, hadigyámolt nevelési pótléka stb.) legmagasabb összegét, a szociális ellátások megállapításá­nak, illetve folyósításának alapfelté­teléül szolgáló kereseti és jövedelmi értékhatárokat. Az említett közlöny bármelyik tanácsnál betekinthető, áttanulmányozható, a megfelelő át­tanulmányozás pedig - minden bi­zonnyal - sok kétséget, bizonytalan­ságot oszlat el. Dr. DEÁK KONRÁD figyelmét a kereszteződés veszélyessé­gére, esetleg STOP-tábla elhelyezésé­vel: - a kereszteződés beláthatósága ér­dekében a ház mielőbbi lebontását. Amennyiben a leírt lehetőségek nem nyernék el az illetékesek tetszését, mi, az arra közlekedő gépkocsivezetők szí­vesen veszünk bármiféle megoldást, ami a biztonságos közlekedést lehetővé te­szi. És kérjük ezt minél hamarabb, mert az új út elkészülte óta szinte mindegyi­künk került már veszélyhelyzetbe - és nem biztos, hogy saját hibájából. Ennyi az olvasói levél, s most lássuk, mit válaszolt rá Szeleczki József osztály­vezető-helyettes, a Szekszárd Város Ta­nácsa műszaki osztályáról: A Tolna Megyei Tanácsi Kommunális Szolgáltató Vállalat dolgozói nevében felvetett javaslatra tájékoztatjuk, hogy Szekszárd, Rózsamáj u. 2. szám alatti épület lakóinak elhelyezése folyamatban van. Amikor a kiköltöztetés megoldódik, azonnal elbontatjuk az útkereszteződés­ben lévő kis lakóházat. Kérjük intézkedé­sünk és tájékoztatásunk szíves tudomá­sul vételét.” Fotó: KISPÁL MÁRIA Biztonságban Az olvasó hangja Elsőbbségadás nem kötelező?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents