Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

4 TslÉPÜJSÁG 1989. április 24. „Olyan a filmem, amilyen vagyok" A legjobb operatőri munkáért Fiatal ember mégsem kezdő. 1972- ben lépte át először a Magyar Televízió kapuját, és a kijevi főiskolai éveket leszá­mítva, mindig is ott dolgozott. Igazában csak egy dologban járatlan még: soha­sem nevezett fesztiválra, nem leste az eredményhirdetés pillanatát, nem ké­szült a dfjátvételi ceremóniára. így esett, hogy Horváth Miklós, a 28. Miskolci Tele­víziós Fesztivál legjobbnak ítélt operatőre táviratból értesült a kitüntető cim elnye­réséről. Az ünnepélyes pillanatokban a Parlamentben forgatott, mert a megtisz­teltetés szép dolog, de a beosztáson már nem lehetett változtatni. Harmincnégy évesen ezen a pályán senki sem tekinthető még a szakma nagy öregjének, de azért van már mire vissza­tekintenie. A modell, az Inna Csurikováról készített portré, a Japánban felvett £en buddhizmusról szóló ismeretterjesztő film, vagy a szovjet film történetét bemu­tató sorozat, mind-mind újabb jelentős állomása az önállósulásnak, az ösztönös és tanult filmkészitési technikák, világítás és kamerahasználati trükkök kipróbálá­sának. A televízió pedig óriási lehetőség: az egyik nap sportot közvetíthet, aho­gyan azt az olimpia idején tette, másnap már egy tudományos magazinműsorban dolgozik, harmadik nap akár a színház­ból, a színészek megunhatatlan világából adhat képet. Az Ultimátum, a díjazott alkotás megrá­zó és felkavaró élményekből született. A társadalom perifériájára szorult, önké­nyes lakásfoglalókat kísér a kamera, megszólalnak a „bűnösök”, a kilakolta­tást végző hatósági emberek, látjuk az igazi áldozatokat: a vétlen gyerekeket. „Végig, á forgatás alatt az az ellentmon­dásos érzésem volt, hogy sajnálom eze­ket, sokszor a saját hibájukból reményte­len helyzetű embereket, igazat mégsem adhatok nekik. Ezt az ellentmondást, a bennem kavargó, váltakozó érzelmeket igyekeztem a képekben visszaadni - mondja, amikor a filmről beszélgetünk. - Általában nagyon fontosnak tartom az emberi kapcsolatokat, én csak jó légkör­ben, barátok között tudok dolgozni. Az Horváth Miklós, az operatőr operatőrnek alkalmazkodnia kell szinte valamennyi munkatársához, persze el­sősorban a rendezőhöz, hiszen az ö el­képzeléseit valósítom meg a képi hangu­lat megteremtésével. És ma már nem di­vat a lélekről beszélni, pedig anélkül csak szép színes fényképeket lehet csi­nálni, üres, semmitmondó filmek szület­nek. A filmem olyan, amilyen én vagyok, itt azonban lelepleződik aki nem őszin­te.” Először mesél magáról újságírónak - így hát egy kicsit zavarban van. Nem szo­kott hozzá, hogy tervekről, álmokról kér­dezzék. Csak azt tudja, fontos, hogy megmutathassa magát, hogy kipróbálja, mire képes, ha színészekkel, játékfilmet készíthet. Vágyott rá, hogy nyerjen, de nem hitt benne, hogy sikerül. Pedig a vá­gyak néha teljesülnek. RÉTI ÁGNES lm memóriám Baranyai László A népművelők munkájának megítélése nehéz. A kézzel fogható haszon nem mérhető. Sokára, talán a halál után éri a legtöbb megbecsülés az egy életen át, egy célért dolgozó szorgoskodó ember nevét. Ezt igazolja az a képzőművészeti kiállítás is, melyet Baranyai László köles- di népművelő emlékére rendezett az 505. Számú Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola folyosógalériája Szek- szárdon. A tárlat nyolc festményt mutat be a Kölesdi Képtár anyagából, amely május 5-ig tekinthető meg. E galéria kiállításairól folyamatosan hírt adtunk. Olyan követendő példa, ' amely a vizuális nevelés céljait közvetve szolgálja. A folyosón áthaladóra hatnak a kiállított műalkotások, az illető akaratától függetlenül. Pedagógia, népművelés, íz­lésformálás, esztétikai élményszerzés. Ezek a fogalmak szerepeltek Baranyai László megfogalmazott és kimondatlan célkitűzései között is. E szándék továbbélésének tanúja az ipari tanulókat képező, nevelő intézet legújabb kiállítása. dkj. Gottvald Károly felvétele A pedagógusok többsége fogékony az új módszerek iránt A tavalyi első próbálkozás után a Tolna Megyei Pedagógiai Intézet idén ismét megszervezte az óvónők, tanítók, tanárok új­szerű, nem kötelező továbbképzését szolgáló pedagógiai hetet.- Mely témakörök iránt volt legnagyobb az érdeklődés - kér­deztük Werner Andrást, a pedagógiai intézet igazgatóját. Összesen 750 résztvevője volt a programsorozatnak, ami arra utal, sikerült olyan kérdéseket napirendre tűzni, amelyek élénken foglalkoztatják, s így mozgósították a kollégákat. A legnagyobb fi­gyelmet talán a helyi tantervek kidolgozásának elméleti és gyakor­lati problémái, a 12 évfolyamos tiszakécskei tantervi kísérlet a szentlőrinci tanterv kaposvári adaptációja és az értékközvetítő és képességfejlesztő program várdombi megvalósftása váltotta ki. Az ezekről szóló előadásra 160-an voltak kiváncsiak. De hasonlóan népszerű volt a szakképzésünk jelenét és jövőjét boncolgató elő­adás és konzultáció, melyen többek között a jelenlegi szakmaspe­cifikus képzést felváltó általánosabb szakmacsoportos képzés szükségességéről volt szó, és részt vett rajta szakképző intézmé­nyek igazgatói mellett 23 termelési üzem képviselője is.- Mind a helyi tantervkészítés szabadsága, mind a rugalmas óratervi kisérlet alternatívái közti választási lehetőség egy-egy lépés az iskolák szakmai önállósága felé. Gyakran éri kritika a pedagógusokat, miszerint a lehetőségek adottak, de nem élnek velük.- Az egyik célunk éppen az, hogy minél több új törekvést mutassunk be itt Tolna megyében. Annak idején, mikor NYIK kezdődött, maga Zsolnai József beszélt róla igazgatói tanács­kozáson. Megismertettük a kollégákat a Gáspár László-féle kí­sérlettel, a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban folyó tevé­kenységgel, a Pécsi Nevelési Központtal is. Nagy örömmel mondhatom, hogy most a rugalmas óratervekről tárgyaló négy szekcióban 200-an vettek részt, közöttük sok főiskolai hallgató és oktató, s 32 iskolaigazgató is. Mindez ékes bizonyítéka an­nak, hogy a hagyományos - bár nem feltétlenül elvetendő - szemlélet már nem annyira erős, s hogy az intézményvezetők egy része, akiken bizony sok múlik, érdeklődést mutat az új kez­deményezések iránt. -csi­Pikajzen szonáta-est Csoda Szekszárdon Április 18-án, kedden este fél nyolckor Szekszárdon a Művészetek Házában hatvan beavatott előtt csoda történt. Két muzsikus - apa és leánya - megidézte Bach, Mozart, Beethoven szellemét, és a közönség elé, Szinte testközelbe varázsolta alakjukat. Hatvanan voltak tanúi e csodának. És üres széksorok. De a varázsló és bűvészinasa tette a dolgát, nem törődve a gyér érdeklődéssel. Elkápráztattak és elbűvöltek, fel­emeltek és megbabonáztak. Ezért jöttek, erre szerződtek, és nagyon valószínű: erre születtek. Mi pedig, akik jelen lehettünk, csak ámultunk e váratlan szekszárdi jelené­sen. De el is gondolkodhattunk, milyen erő töltötte meg zsúfolásig néhány nappal ko­rábban a Művészetek Házát, és mi tartotta távol most a 120 bérletest és a véletlen beté­vedőt. Talán Viktor és Tatjana Pikajzen nemzetisége, vagy az, hogy most nem lépett fel az „illik ott lenni” obiigát kényszere? Vagy már a szegénység irányít bennünket úgy, hogy igényeinkben is szegényedjünk? Bárhogy is van, Viktor Pikajzen - aki már tizenévesen nagy zenei világversenyek ün­nepelt sztárja - érett, bölcs és emberséges hegedűhangjával néhány órára a világ- színvonalat képviselte Szekszárdon. Most pedig újra visszatérhetünk a szürkeségbe, a homályba, míg tíz-húsz év múlva megint erre vetődik valaki, aki fényt hoz magával, meleget és hitet. KOCSIS IMRE ANTAL Az olvasó hangján ­a pszichológus szemével Régi dalok reneszánsza Craig Logan hamarosan visszatér a Bros együttesbe Az utóbbi hónapokban feltűnően sok régi, tiz évvel ezelőtti sláger ismét a leg­szívesebben hallgatott dalok közé tarto­zik. Sok egykori dalt dolgoznak fel, má­sokat újra játsszák. Az utóbbi időben nem sok valóban új dallal kápráztatnak el minket e kedven­cek. Az európai slágerlistákon is igen lassú a mozgás. Egy-egy dal hosszú ide­je áll a legnépszerűbbek között. Mintha a popvilág a karácsonyi piacon ellőtte vol­na minden puskaporát. Reméljük, nem sokáig tart ez az időszak, hiszen a hagyo­mányok szerint a nyár előtt ismét meg­élénkül a lemezkiadás, ami azt jelentheti, hogy a bőség zavarával küzdhetünk majd. Rockfontos - rockfontos A Bros-rajongók bizonyára örömmel fogadják a hírt, hogy a hosszúra nyúlt kényszerpihenő után visszatér az együt­tes tagja, Craig Logan. Mint ismeretes a csapat harmadik tagja, a basszusgitáros Craig december közepe óta beteg. így ki­maradt az európai koncertkörútból is. * Annak ellenére, hogy a Milli Vanilli duó európai bemutatkozása nem sikerült zökkenőmentesre, dalaik változatlanul kedveltek. Autogramgyűjtők részére közreadjuk Dieter Bohlen védenceinek címét. Milli Vanilli c/o Posh, Postfach 62 04 66,1000 Berlin 62 BRD. A Rockpont slágerlistája 1. Fine Young Cannibals: She Drives me crazy 2. Neneh Cherry: Buffalo Stance 3. Sam Brown: Stop 4. Samantha Fox: I only vanna be with You 5. Michael Jackson: Leave me alone KINDL GÁBOR rUckpoüt A Népújság 1989. április 18-19-i szá­mában megjelenő „Lélek és társadalom” című cikksorozatához - mintegy folyta­tásként - szeretnénk néhány gondolatot hozzáfűzni. Mind többet és többet, de még mindig keveset beszélünk lelkűnk­ről, lelki egészségünkről. Kialakult pszi­chés problémáinkkal szemben gyakran értetlenül, olykor szégyenkezve állunk. Pedig aki már csak egyszer is átélt lelki válságot (pszichés krízist), tudja saját ta­pasztalatából, hogy abból önerőből, kül­ső segítség nélkül kilábalni csaknem le­hetetlen. S ha van olyan ember, aki csak meghallgat minket, már egy életre bará­tunkká vált. A lelki betegségeket tehát kezelni kell, nem szabad rosszul értelme­zett szégyenből, előítéletből eltitkolni, nem tudomásul venni, különösen nap­jainkban nem, amikor is számolni kell a neurotikus megbetegedések mind töme­gesebb megjelenésével. Merton 1938-as tanulmányában leírja, hogy azokban a társadalmilag feszült helyzetekben, melyben az egyén elveszti korábbi én­azonosságát (én-identitását), a társadal­mi szerveződésben (integrációban) be­töltött szerepe meggyengül, rohamosan szaporodik a neurotikus, deviáns, beil­leszkedési nehézségekkel küzdő embe­rek száma. Napjaink társadalmilag fe­szült helyzete tehát „kedvez” a pszichés betegségek kialakulásának. Megbeteg­szik a felnőtt, mert nincs segítsége prob­lémái pszichés feldolgozásában, s meg­betegszik a család leggyengébb lánc­szeme, legkiszolgáltatottabb, legsérülé­kenyebb tagja a gyerek. A gyerek és fiatalkorú népesség pszi­chés problémáit vállalja fel és kezeli a ne­velési tanácsadói hálózat. Megyénkben 1979-ben alakult meg a megyei nevelési tanácsadó, 1987 óta pedig a megye va­lamennyi városában működik a 3-18 éves korosztályt ellátó tanácsadó. 1987 januárja óta a szekszárdi nevelé­si tanácsadóban közel 500 gyermek for­dult meg, természetesen szülői kísérettel. A gyermek pszichés problémái a csalá­dok számára legtöbbször ijesztőek, s minden szülő segíteni akar gyerekén. El­jönnek a nevelési tanácsadóba a csalá­dok, mert az óvoda, iskola irányítja őket pszichológushoz, s egyre többen ön­ként, a segítség kérés-várás szándéká­val. Intézetünkben pszichológusok, gyógypedagógusok foglalkoznak a gyermekkel s rajta keresztül természete­sen az egész család. Iskolák, óvodák, családok, s velük kapcsolatban lévő intézmények vissza­jelzései alapján bízhatunk benne, hogy munkánk eredményes, sikeres, melyet a tanácsadó szakmai kompetenciája sza­vatol. Munkánk alapelve, hogy a gyermek problémáit csak azoknak a felnőtteknek együttes tevékenységével lehet megol­dani, akikkel szemben a gyerek érzelmi­leg elkötelezett (involvált). Vagyis mun­kánkban igen nagy hangsúlyt fektetünk a szülő és a pedagógus szoros együttmű­ködésének kialakítására, fenntartására, arra, hogy megértessük: a gyerek prob­lémáit, konfliktusait abban a közegben kell megoldani, amiben él, azokkal a sze­mélyekkel, akikkel él. Ehhez a folyamat­hoz nyújtunk segítséget, támogatást, s ha ez idő alatt „meggyógyul a gyerek”, kicsit megváltozik a szülő, kicsit a pedagógus, s mi magunk is, önismeretünk, mások is­merete nő, ezzel gazdagodunk, tartalma­sabbak leszünk, egyszóval könnyebbé vált az életünk. Megyénkben az alábbi címeken várják munkatársaink a hozzájuk forduló csalá­dokat. Nevelési tanácsadók: 1. Szekszárd, Lehel u. 15. Tel.: 16-294 2. Bonyhád, Perczel u. 27. Tel.: 51-737 3. Dombóvár, 4. Sz. Ált Iskola Tel.: 66-934 4. Paks, 3. Sz. Ált. Iskola, Dózsa u. Tel.: 11-075 5. Tamási, 2. Sz. Ált. Iskola, Vörös Hadsereg u. 1. Tel.: 41-561 Kovácsné Kaszás Beatrix pszichológus a nevelési tanácsadó vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents