Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
8 - TOLNATAJ 1989. április 22. Sakkautomata Kempelen sakkautomatája Husikák Cicciolina itt, Cicciolina ott. Cicciolina mindenütt? Nem tudni, milyen sikerrel jár Staller Ilona amerikai körútja - ahová végül is megkapta a beutazási engedélyt -, ám a szelleme már eljutott a távoli Tajvanra is, ahol viszont még sohasem adott műsort Husika. Egy helybéli honleány, bizonyos Hsziao-tan személyében azonban követője akadt: a hölgy leplezetlenül vetette bele magát az ottani parlamenti helyekért vívott küzdelembe. Programjának tartalmi része bizonyára elhanyagolható, a sajtó figyelme inkább az akcióra terjedt ki. Megírták, hogy Tajpej egyik szeméttelepén meztelenül rohangált, továbbá ugyancsak meztelenül fűrdött egy erősen szennyezett folyóban. Sajátos harcot indított a megkövült kínai szokások ellen is: meztelenül táncolt a sziget fővárosának egyik diszkójában. E mozgalmas program azonban nem hozta meg a kívánt sikert ezért az utóbbi fellépésről néhány percet közreadott az egyik tv-állomás is. Nem hatástalanul: 5 és fél ezer dollár bírságot róttak ki, erkölcsrombolás cimén. A politikai karrier további állomásai ismeretlenek. Közép-európai utazást egyelőre nem tervez. Mindent az utasért 5k 220 évvel ezelőtt, 1769-ben szerkesztette meg Kempelen Farkas, a zseniális feltaláló (1734-1804) a sakkozógépét, melyet a korabeli Magyar Hírmondó így jellemzett: „... magában akár-kivel Sachot játszó alkotvány, melly asztalkából és egy török öltözetű ember képéből áll... az ellene játszó személy telylyességgel meg nem tsalhatja, de egy könynyen meg-se győzheti”. A gép eljutott Berlinbe is, ahol Nagy Frigyes porosz királyt megverte. Késelésére, egyedül neki elárulta Kempelen a gépe titkát, amit a király megőrzött. Képünk a gép feltételezett megfejtését mutatja, rejtélyére azonban máig sem jöttek rá, szerkezeti megoldása végül is ismeretlen maradt, mert a gép 1850-ben Amerikában elégett. * Fizess a dugóért Az autóközlekedés világszerte a csőd felé közeledik, s a csőd neve: dugó. London központjában az óránkénti átlagsebesség 17,7 kilométer, Athénban 8 kilométer - lassúbb, mint lóháton. Több a kocsi és többet utaznak az emberek. Nyugat-Európában 1976-ban minden száz lakosra 26 kocsi jutott, ma 35. Az Egyesült Állagokban kevésbé növekedett az arány, de már eleve is „túlnépesedett” volt a kocsipark: 100 lakosra 51 személyautó jutott 1976- ban, most 56. Japánban 14-röl 24-re nőtt az arány. Az Egyesült Államokban 1976-ban egy ember naponta átlagosan 43 kilométert utazott kocsival, ma 51 kilométert tesz meg. Az NSZK-ban 19-ről 23-ra nőtt az átlagosan megtett kilométerek száma, Nagy-Britanniá- ban pedig 15 kilométerről 21 kilométerre. Közben, minden jószándék, reklám és fejlesztés ellenére, a tömegközlekedés nem tudta enyhíteni a közutak terhelését. 1983-ban 560 millióan utaztak a londoni metrón, 1987-ben már 800 millióan, eközben a brit fővárosban mégis további 5 százalékkal nőtt az autó- forgalom. Nem segítettek a nagyvárosokat elkerülő körgyűrűk, autópályák sem. A Los Angeles körüli főutakon a csúcsforgalomban 16 kilométer óránként az átlagsebesség és országosan 9 milliárd dohára becsülik az úti késlekedés okozta károkat évente. Az ok abban keresendő, hogy a munkahelyek többsége a városokban van, az emberek viszont mind messzebbre és messzebbre költöznek - hiszen van kocsi! -, s ezen nem segit a városi földalatti-közlekedés. , Az NSZK vasúttársasága olyan számitógépes rendszert fejleszt ki, és kíván az 1990-es években üzembe helyezni, amely egy helyen szolgál számos olyan adattal, felvilágosítással amelyet az utas eddig csak más-más helyeken kaphatott meg. így az érdeklődőt ugyanott tájékoztatják a menetrendről és a menetdíjakról, ugyanott veheti meg a vasúti jegyét, a háEgészen a legutóbbi időkig sok kutató osztotta azt a véleményt, hogy a balkezesség tulajdonképpen a nehéz, bonyodalmas szülés következménye. Ebből a feltevésből kiindulva, ha az átlagosnál több balkezest találtak egy-egy népességcsoportban, arra következtettek, hogy rossz az orvosi ellátás. Egy camb- ridge-i kutató vizsgálatai most megdöntötték ezt a nézetet. Kutatásaiból az a végkövetkeztetés vonható le, hogy a balkezes ballókocsihelyét, foglalhat szállodai szobát, jegyeztethet elő hajójegyet, válthat pénzt, biztosíthatja a poggyászát, bérelhet gépkocsit stb. Az új rendszer új szolgáltatásként arról is tájékoztatja az utast, hogy melyik a legolcsóbb és - nemzetközi utazásokon - a legkedvezőbb útvonal. Az új rendszert Frankfurtban és Stuttgartban most próbálják ki. kezesnek születik, és nem a szülés teszi balkezessé. D. McManus az 1958. március 3. és 9. között Angliában születettek adatait dolgozta fel, kereken 12 ezer újszülöttét. Ebből a nagy kutatási anyagból egyértelműen megállapíthatta, hogy a balkezesség nem a szülés nehézségeitől függ. További érdekes eredmény: a fiúk között több a balkezes (12,81 százalék), mint a lányok között (9,64 százalék). A balkezesség és a szülés A kígyók és az ember A kígyók az emberiség számára ősidők óta nemcsak a természet- történet egyik fejezete - a „mérgeskígyók” következtében orvostudományi függelékkel -, hanem egyúttal lélektani probléma is. Sokan nem szeretik őket, sőt, határozottan undorodnak vagy legalábbis félnek tőlük. A népek monda- és mesevilágában a rossznak, az ármánynak és a veszedelemnek a szimbólumai. Nehéz ezektől a gyermekkorunkban be- idegződött elképzelésektől később megszabadulni, még akkor is, ha megértettük és magunk is tapasztaltuk, hogy a kígyó éppen olyan kevéssé gonosz vagy „ál- nok”, mint bármely más állat, s hogy igen kevés köztük a veszélyes. Értelmetlen lenne azt állítani, hogy a kígyóktól való undor és félelem az emberrel vele született, bár ezzel kapcsolatban sokan utalnak rá, hogy egyes majmok a kígyók megpillantásakor szintén páni félelembe esnek. Természetesen sem a majmok, sem az ember esetében nincs szó arról, hogy az ilyesfajta érzelmek velünk születtek volna, hanem a keserű tapasztalatok, az ember helytelen nevelése, illetve a nevelők hiányos műveltsége következtében szerzett tulajdonságokról van szó. Egyébként a kígyók iránti, elterjedt elutasító magatartás csak kis részben vezethető vissza a mérgeskigyókra. Erre vonatkozó bizonyítékok idézhetők különböző népek szokásaiból, és a régi orvos- tudományból is. Közvetett bizonyíték azonban erre az, hogy a kigyófajoknak csak 10-13 százaléka van ellátva méregmiriggyel és mérget vezető fogakkal, s csak kis részük képes arra, hogy egészséges e'mbernek komolyan ártson, sőt megölje. Egyébként is a Föld sok vidéke, köztük a trópusiak is mérgesklgyókban szegény, sőt, egyenesen mentes tőlük. A mérgeskígyókkal és a kígyómarással kapcsolatban biológiailag érdekes az a körülmény, hogy méreg „felhasználása” a zsákmány megölésére a hüllők történetében meglehetősen „új módszernek” számít. A lábatlan kigyóalakúak csoportjában van ugyan két mérgesgyikfaj, primitív méregkészülékkel, s évmilliókkal ezelőtt talán több is lehetett. Azt is sejtik a ^ tudósok, hogy a perm időszaknak az emlősökhöz hasonló hüllői között voltak mérgesek, de a méregmirigyek és a méregfogak jellemző és nagyon elterjedt jelenséggé nyilvánvalóan csak a kígyók evolúciója közben váltak. A kígyókra általában jellemző, hogy a zsákmányt ráte- keredve megfojtják, majd egészben nyelik le. Ez - az A feleség hazaérkezik. A férje megkérdezi:- Megjöttél drágám? Van valami újság?- Igen szívem, a második kocsink lett most az első. *- Szerintem jó szokás, ha a szülők lefekvés előtt jó éjszákét kívánnak gyerekeiknek és megcsókolják őket.- Persze, de, sajnos, én már mindig alszom, amikor hazajönnek. ' *- Igaz, Erika, hogy a vőlegényed a titkosszolgálatnál van?- Igen.- Es hogy hívják?- Azt nem szabad elárulnia. *- Ilyen rövid időn belül még sohasem voltam a tetthelyen - mondta a bűnügyi felügyelő, aki féltékenységből agyonlőtte a feleségét. A hét karikatúrája- Annyi mindenről mondták, nehogy beszéljek róla, most nem is tudom, hol kezdjem... Hártya a vetőmagon Üzbég tudósok új módszerével vékony műanyag hártyát visznek fel a vetőmagokra. A hártya olyan vegyszereket tartalmaz, amelyek serkentik a növény fejlődését, és megvédik a betegségektől. Az így kezelt vetőmag a kezeletlennél gyorsabban kikel, és a készítmény növeli a terméshozamot is. A műanyag hártya nem mérgező, nem szeny- nyezi a környezetet, idővel teljesen leoldódik a magvakról, és felszívódik a talajban. Pech- Három boldogtalan szerelem volt az életemben. Az első meghalt, a második máshoz ment férjhez, a harmadikat elvettem... Ötletes kereskedő Egy párizsi könyvkereskedő ravasz feliratot helyezett el a boltjának a klasszikusokat tartalmazó polcain. A felirat szövegét a vízszintes 1. és a függőleges 42. számú sorban olvashatja. VÍZSZINTES: 13. Nagyon tartós (szövet). 14. Boszorkánypereiről ismert amerikai város. 15. Az olajfa tudományos elnevezése. 16. ...judicata: jogerős ítélet. 18. Német férfinév. 20. Szláv eredetű családnevek gyakori végződése. 21. Helyrag. 22. Zenei műszó: lágyan, gyengéden (adandó elő). 24. Baromfibetegség. 26. Jégkristályokból összefagyott pehely. 27. Mátyás király természetes fia. 29. Gépkocsi. 31. Nagybecsű, röviden. 32.... ugorok; a manysik és a hantik összefoglaló elnevezése. 33. Saját magad. 34. Repülőgéptípus betűjele. 35. A televízió és a rádió egyik népszerű előadója volt (... professzor). 38. Nagyobb kosár. 40. Lila egynemű betűi. 41. Becézett női név. 42. Katonai tisztség. 44. Erdei állatka. 45. A tantál vegyjele. 46. Budapesti Nemzetközi Vásár. 47. Elmélet. 48. Bárány István. 49. Kassák lapja volt. 50. Rövid referáda. 52. Egyforma betűk. 53. Saját kezüen. 54. A késő hellenisztikusgörög szobrászat hires alkotása a párizsi Louvre-ban. 57. Helyrag, fordítva. 59. Kossuth-dijas költő (István). 60. Ritka női név. 61. Rendkívüli. 62. Zug párja. 64. Az udvariatlan kitessékelés egyik szava. 65. Latin nyelvtani eset rövidítése. 66. Ragasztóanyag. 68. Francia férfinév. 70. Levágott gabonából összekötött nyaláb. FÜGGŐLEGES: 1. Páros tánc. 2. Régi. 3. Feleséget vitt a házhoz. 4. Az ittrium és a kén vegyjele. 5. Kiejtett betű. 6. Pénzbiztositék. 7. Holland államférfi, a holland gyarmatbirodalom megalapításának egyik vezéralakja (Jan van, 1547-1619). 8. Férfinév. 9. Ybl Miklós. 10. Buzdító szó. 11. Becézett női és férfinév. 12. A Duna ausztriai mellékvize. 17. Többszörös Kossuth-dijas festő (1880-1964). 19. íróeszköz. 22. Poszméh. 23. Ötvenöt, ahogyan Cicero irta vala. 24. Búcsúszó. 25. Amerikai költö (A holló). 28. Fordított sporteszköz. 30. Mintegy, szinte. 34. Francia férfinév. 36. Ez a hal csupán békaporonty. 37. Neves belga üdülő- és fürdőhely. 38. A Déli-Bakony legmagasabb hegye. 39. Bázisokkal sót alkotó hidrogénvegyület. 40. Figyelmeztet. 41. Kínrim része. 43. Életének folyása. 49. Mű, a költök nyelvén. 50. Sir a falusi kislány. 51. Harminc perc. 55. Latin száj. 58. Mutatószó. 58. Német mérnök, a modem gépkocsitechnika egyik úttörője (Kari Friedrich). 61. Látványos müsorszámok sorozata. 63. Lóbiztatás. 64. Idegen hői név. 65. Laza sebkötözö anyag. 67. A vanádium és a kálium vegyjele. 68. Antal Imre. 69. Csorbítatlan. 70. A kalauz nélküli villamosok jelzése volt. VALLÓ EMIL Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 42. számú sor a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére: 7101 Szekszárd Liszt F. tér 3. Pf: 71. Beküldési határidő: április 28. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! Az április 8-i rejtvény helyes megfejtése a kővetkező: Már csak azon kell csodálkoznunk, hogy még egyáltalán tudunk csodálkozni. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Balogh István 7200 Dombóvár, Gábor B. u. 20., Pándi Albertné 7191 Hőgyész, Dózsa Gy. u. 1., Molnár Gyula 7056 Szedres, Ady E. u. 44., Marosi Anita 7213 Szakcs, Toldi u. 7., Joó Lászlóné 7030 Paks, Hősök tere 20 1 2 3 4 ■ 5 6 7 8 9 10 11 12 "1 13 ■ L 14 15 16 ■ L 17 18 n 19 r 20 21 ■ L 22 23 r 24 25 r 26 L 27 ■ 28 ■ G 29 30 31 ü 32 33 G 34 35 36 37 38 3^ 40 □ 41 42 ■43 44 ■ u 45 46 47 48 ■ _ 49 □ 50 51 52 n 53 ! 54 55 56 ■ □ 57 58 59 ■ . 60 ■ □ 61 62 63 J 64 65 66 67 □ 68 69 □ 70 L Sokan undorodnak tőle
