Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
2 irtEPÜJSÄG 1989. április 19. Nyers Rezső látogatása Pakson és Tamásiban (Folytatás az 1. oldalról.) elégségesek egy határozottabb gazdasági átalakításhoz. Hangsúlyozta: az MSZMP-nek kell ott lennie a reform mögött - de a párton kivüli erőket is segítségül kell hívni, hiszen gazdasági fellendülés nélkül a reform reménytelen vállalkozás. A kibontakozást rövid távú nehézségek gátolják. Ilyen a világútlevél, ami politikailag óriási eredmény, de gazdaságilag csőd. Az importliberalizáció eredményei is csak a későbbiekben mutatkoznak. A költségvetésben sem mutatkozik javulás. Ezek a reform gátjaiként jelentkeznek ma. Csak az oldhatja fel, ha a nyárra megszületik az új kormányprogram, ami által az év végére létrejöhet egy reformklima. A rövid helyzetkép felvázolása után kérdésekre válaszolt Nyers Rezső. Az Új Márciusi Frontról - annak távol- maradásáról a kerekasztal mellől - kérdezett az egyik résztvevő.- Az Új Márciusi Front nem értékelte megfelelőnek az előkészítő munkát sem az MSZMP, sem az alternatív szervezetek részéről, és ezért maradt távol a tanácskozásról - válaszolta a szellemi mozgalom egyik megalapítója, Nyers Rezső. Kérdés hangzott el az országgyűlési képviselői, a tanácstagi választásokkal kapcsolatosan. Az államtitkár szerint a jelenlegi választási rendszer alkalmatlan. Eredetileg 1990 első felében tervezték megtartani a képviselői választásokat, most ezt újra kell gondolnia a kormányzó pártnak és az alternatívoknak is. Többször is élesen vetődött fel 1956 értékelése és szerepe, valamint Kádár János személye, az általa vezetett MSZMP hibái és eredményei. A népfelkeléssel kapcsolatban Nyers Rezső szerint az MSZMP első álláspontja 1956 őszén is ez volt, később ez a megítélés bizonytalanná vált, egy másik időben pedig ellenforradalomként határozták meg. A Politikai Bizottság tagjának véleménye szerint: „a népfelkelés meghatározással nem zárjuk ki, hogy ellenforradalmi cselekmények is voltak”. A mai nemzeti megbékélés érdekében kötelező kimondani a megfelelő meghatározást, még akkor is, ha ez zavarokat okoz. Egy erőteljes hozzászólás kapcsán a következők hangzottak el nem kis derültséget okozva.- Reformretorika van, reform Politikai Bizottság is - mondotta a véleményalkotó, de Nyers Rezső közbevágott az utóbbi meghatározásnál: „na-na, még bizonytalanok vagyunk”, majd így fejeződött be a kérdés - most ön reforklímát mond, és mi lesz a reformmal?- A reformhoz változatlanul szükség van a piacgazdaság kiépítésére, a költségvetés és a gazdaságpolitika reformjára - hangzott a válasz. Megkérdezték Nyers Rezső személyes véleményét Bős-Nagymarossal kapcsolatban is.- Nem lett volna szabad így elkezdeni, nem lett volna szabad egyáltalán elkezdeni. Azt a mentséget fel lehet hozni, hogy az akkori vezetés nem láthatta a mai helyzetet. Nem lett volna szabad ezzel deklarálni a magyar-csehszlovák jó viszonyt. Nem szabadott volna áterőltetni a parlamenten, most pedig mindezt meg kell újra gondolni. A személyes kérdéseknél maradva elhangzott: Igaz-e, hogy Fock Jenő és Nyers Rezső leváltását Brezsnyev követelte. Természetesen a válasz is csak fel- tételezés lehetett, mármint az, hogy erre Kádár János tudna mondani valamit. Az biztos, hogy a brezsnyevi politika négy magyar politikussal - Nyers Rezsővel, Fock Jenővel, Fehér Lajossal és Aczél Györggyel - volt elégedetlen, hogy Kádár János mennyire volt sarokba szorítva, nem tudni, de csak Aczél Györgyöt tudta megmenteni. Berecz Jánosról szólva elmondta Nyers Rezső, hogy ő a politikusi hitel- vesztésnek az áldozata. Túlteljesített a történelemírásban és a sajtótevékenység korlátozása is neki tulajdonítható. Kádár Jánosról, az általa fémjelzett időszakról a következő értékelést adta: Négy nagyobb korszakot figyelhetünk meg. Az 1956-63-ast, amely egyben törvénysértést és törvényességet is jelentett, valamint egy demokratikusabb stílust. Az 1963-as időszak a közmegegyezést, reformokat, amiben voltak politikai reformok is. Az 1^72—80-ig tartó időszakban a visszarendeződés, az alkalmazkodás a brezsnyevi politikához, és nyitás a külpoljtikában. Az 1980-as évek pedig a belegabalyodás időszaka a kulturális és a gazdasági ügyekbe. Egészében az értékek és a hibák vegyüléke, ennek megítélésében még nem lehetünk tárgyilagosak. Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagja, államminiszter Tolna megyei látogatását a városban tett sétával fejezte be. A Szolidaritás kilenc esztendejének eseménynaptára A hétfőn ismét legalizált Szolidaritás történetének - és vele az elmúlt évtized Lengyelországának - legfontosabb dátumai a következők:- 1980. augusztus 14. - A hús árának emelése miatt júliusban kibontakozott sztrájkhullám eléri a 16 ezer dolgozót foglalkoztató gdanski Lenin hajógyárat.- 1980. augusztus 31. - A gdanski megállápodások keretében a Lech Walesa vezette országos sztrájkbizottság és a kormány a szociális intézkedések mellett független szakszervezet engedélyezésében is megegyezik. Öt nappal később lemond Edward Gierek pártvezető.- 1980. szeptember 18. - Több mint 300 sztrájkbizottság képviselői Gdanskban Szolidaritás néven független szak- szervezeti szövetséget alapítanak. Az elnök Lech Walesa lesz. (A Szolidaritás tagsága a legális működés 16 hónapja alatt a becslések szerint 10 millióra emelkedett.)- 1981. február 9. - Wojciech Jaruzelski tábornok átveszi a miniszterelnöki tisztséget, majd az év októberében a párt irányítását is.- 1981. szeptember - A Szolidaritás megtartja első kongresszusát Gdanskban. A tanácskozáson radikális társadalmi és gazdasági reformjavaslatokat vitatnak meg, miközben az országban - a be nem váltott ígéretek miatt - folytatódnak a munkabeszüntetések.- 1981. december 13. - Az általános sztrájk veszélyére hivatkozva szükségállapotot hirdetnek, felfüggesztik a Szolidaritás és a többi független szervezet tevékenységét. Országos razzia keretében a rendszer igazi vagy feltételezett ellenfeleinek ezreit börtönzik be, vagy internálják. Walesa háziőrizetbe kerül.- 1982. október 8. - A Szolidaritást feloszlatják és létrehozzák a hivatalos szak- szervezeti szövetséget. Az Egyesült Államok a kereskedelmi szankciók kiterjesztésével válaszol.- 1982. november 11. - Lech Walesa kiszabadul.- 1983. június - II. János Pál pápa lengyelországi látogatása során találkozik Walesával.- 1983. július 22. - Feloldják a szükségállapotot, de számos korlátozás továbbra is érvényben marad.- 1983. október 5. - Lech Walesát No- bel-békedijjal tüntetik ki. (A díjat felesége, Danuta veszi át Oslóban, mert Walesa attól tart, hogy nem engednék vissza Lengyelországba.)- 1984. október 19. - Meggyilkolják a Szolidaritással rokonszenvező Jerzy Po- pieluszko atyát. (Az elkövetőket - az állambiztonsági szolgálat négy tisztjét - később börtönbüntetésre ítélik.)- 1986. szeptember 11. - A kormány az amnesztia keretében elrendeli 225 politikai fogoly, köztük valamennyi szak- szervezeti vezető szabadon bocsátását.- 1987. február 19. - Az utolsó amerikai szankciók feloldása.- 1987. november 29. - Negyvenegy év után először tartanak népszavazást Lengyelországban: a választópolgárok elutasítják a kormány reformjainak cso- magtervét.-1988. április 24- május 10. - Sztrájkhullám söpör végig a lengyel acélműveken, hajógyárakon és más üzemeken.- 1988. augusztus 16. - A szénbányászok kezdeményezésére - hét év óta a legnagyobb szabású - sztrájk bontakozik ki.- 1988. augusztus 26.: Kiszczak belügyminisztertárgyalásokat javasol a betiltott Szolidaritás irányítása alatt álló ellenzéknek.- 1988. augusztus 31. - Lech Walesa hat év után először találkozik a kormány képviselőivel és felhívásának hatására néhány nap múlva megszűnnek a sztrájkok.- 1988. Október 25. - Elnapolják a tervezett kerékasztal-tárgyalást, miután a kormány kifogást emel az ellenzéki küldöttség összetétele ellen.- 1988. november 30. - Walesa és Alfred Miodowicz, a hivatalos szakszervezeti szövetség vezetője televíziós vitát folytat. Felélednek a tárgyalásokkal kapcsolatos tervek.-1989. január 17. - A LEMP vezetősége beleegyezik abba, hogy bizonyos körülmények között legalizálják a Szolidaritást, s ezzel teljesül az ellenzék tárgyalási feltétele.- 1989. február 6. - Varsóban megkezdődnek a kerekasztál-tárgyalások a kormány és az ellenzék képviselői között.-1989. április 5. - A viták lezárásaképpen elfogadják az új „társadalmi szerződést”. A politikai és gazdasági reformok keretében a LEMP lemond hatalmi monopóliumáról: előirányozzák a kétkamarás parlament és a köztársasági elnöki tisztség létrehozását. Engedélyezik a szakszervezeti pluralizmust, az ellenzék részvételét a tájékoztatásban. Elfogadják az árindexációt.- 1989. április 13. - Június 4-re kitűzik az ellenzék képviselőinek bevonásával tartandó első szabad választásokat.- 1989. április 17. - Független szak- szervezeti szövetségként ismét hivatalosan bejegyzik a Szolidaritást. KÖZLEMÉNY A Független Kisgazda és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt valamint a Szabad Demokraták Szövetsége megyei szervezeteinek, illetve szervezőbizottságainak képviselői 1989. április 12-én Szekszárdon megalakították a Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztalt. A Tolna Megyei Ellenzéki Kerekasztal célja a tömörült pártok, szervezetek és mozgalmak egyeztetett és közös erőfeszítéseit képviselni, illetve biztosítani az alábbi társadalompolitikai célok érvényesülését Tolna megyében: 1. A szabad és nyilvános politizálás esélyegyenlőségének mielőbbi biztosítása a megye minden településén. 2. Az állampolgári, személyiség- és szabadságjogok teljes körű tiszteletben tartása, a hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiiktatása a megyei közéletből. 3. A korrupció, a jogtalan előnyszerzés, az alaptalanul fenntartott előjogok nyilvános és azonnali felszámolása. 4. Beleszólási jogot a közpénzek és a népvagyon bármilyen formában történő felhasználásába. A népfelség elvének maradéktalan és pártérdekektől mentes betartása. 5. Provokációktól és a közvélemény manipulálásától mentes békés átmenetet az egypártrendszerből a többpártrendszerbe itt, Tolna megyében is. 6. Esélyegyenlőséget az informálódásban. Szabad tájékozódást minden olyan kérdésben, amely a helyi közéletbe való bekapcsolódáshoz, és a választási programok elkészítéséhez elengedhetetlen. 7. Sajtószabadságot, pártatlan nyilvánosságot, valódi közösségi televíziókat és rádiókat. 8. Jelenlegi országgyűlési képviselőink segítsék és ne akadályozzák a valódi jogállamiság létrejöttét a parlamentben. Ne szavazzanak olyan előterjesztésre illetve törvényre, amely az állampolgárok alapvető érdekeit vagy a társadalom egészének igazságérzetét sérti - figyelembe véve a kisebbségek jogait. 9. A jelenlegi helyzethez képest radikálisan csökkentett létszámú MS2MP- és államapparátust, racionálisabban és szakszerűbben működő tanácsi szervezetet, valódi önállóságot a helyi közösségeknek. 10. A munkahelyekről vonuljanak ki a politikai szervezetek. 11. Szűnjön meg a hatalmat gyakorlók felfegyverzettsége, oszlassák fel a munkásőrséget. 12. A Tolna Megyei Ellenzéki Kerékasztal természetesen nyitott szervezet. Örömmel fogadja minden olyan meglévő vagy újonnan alakuló szervezet csatlakozását, amelyik a céljaival egyetért, azért tenni is hajlandó, s ezzel politizáló partnerré minősíti önmagát. A TOLNA MEGYEI ELLENZÉKI KERÉKASZTAL SZERVEZETEI A közélet hírei A Parlamentben kedden ülést tartott az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága, amelyen felszólalt Simon Péter Tolna megyei képviselő is. * Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága, amelyen felszólalt Bozsó János Tolna megyei képviselő is. * Dunaföldvár kommunális ellátottságának helyzetéről, a feladatokról tanácskoztak a városi népfrontelnökség ülésének résztvevői. Ezt követően a kertbarátklub elmúlt évi tevékenységéről, 1989. évi célkitűzéseiről hangzott el tájékoztató, majd a közelgő népfrontválasztásokból adódó feladatokat beszélték meg az elnökség tagjai. Alapfeladat a mezőgazdaság finanszírozása Mezőbank-fiók nyílt Szekszárdon Az 1987-ben megalakult Mezőbank Rt. két év alatt meglehetősen nagyot fejlődött. A mindenekelőtt a falu, a termelőszövetkezetek szolgálatára, a mezőgazdaság és élelmiszergazdaság finanszírozására létrehozott bank az elmúlt évben a szó szoros értelmében is közelebb került részvényeseihez és a szolgáltatásait igénybe vevőkhöz: 15 bankfiókot nyitott az ország különböző településein. A területi terjeszkedés a nagyságrendjén, az ezt kifejező mérlegfőösszegen is látszik. Az idei esztendő eredményei közé tartozik, hogy megkapták a kereskedelmi banki címet és az ezzel járó valamennyi jogosítványt. A Mezőbank Rt. eddigi tevékenységéről többek között a fentieket mondta el dr. Kábái Gyula vezérigazgató a megye termelőszövetkezeti vezetőinek és az élelmiszertermelő vállalatok képviselőinek jelenlétében abból az alkalomból, hogy a szakszervezetek megyei tanácsának székházában megnyílt a bank szekszárdi fiókja. Annak idején, a bank létrehozásakor elvileg szinte minden megyénkben tsz. részvényesévé vált a Mezőbanknak, hiszen az alaptőkét az országos KTA (Kölcsönös Támogatási Alap) biztosította. A múlt évben ismételten részvénykibocsátásokra került sor - ennek a megyében nem volt osztatlan sikere. S hogy más területen ennél nagyobb sikereket ér- e el a bank a Tolna megyei szövetkezetek, állami gazdaságok, élelmiszerfeldolgozók körében, az bizonyára a szolgáltatásoktól függ majd. Mivel - ahogy -a vezérigazgató mondta - a kereskedelmi bankok nem csinálnak pénzt, csak vásárolnak, ezért a hitelkamatok nagyságával kapcsolatban ők sem tudnak jót mondani: idén várhatóan további 1 -2 százalékkal nőnek a kamatok. A kereskedelmi banki jogosítványnyal az eddigiektől eltérő pénzellátás, azaz több forrás is jár, ennek ellenére a kihelyezhető pénznek a bank nem lesz bővében, amit jelez, hogy - s ezt már Drüszler József, a fiók igazgatója mondta - Szekszárdon elsősorban rövid lejáratú hiteleket remélhetnek a partnerek. A vezérigazgató szólt makroszintű gondokról. Arról a tarthatatlan állapotról, amely a hosszú lejáratú hitelek hiányából fakad, s amiben - a föld tulajdonjoga és értéke körüli anomáliák rendezése, s ezáltal jelzálogkölcsön nyújthatósága után - rövidesen változás remélhető. Arról, hogy a mezőgazdaság nem képes kitermelni a hitelkamatokat, ezért a költségvetésnek kamatpreferenciát kellene adnia. A világ minden országában támogatott a mezőgazdaság, csak Új-Zélandon, Norvégiában és Magyarországon nettó befizető a költségvetésbe. Tolna megyében jelenleg még nincsenek különösebb talpon maradási gondok, de az ország több területén igen, s a csődhöz közel álló gazdálkodó szervezeteket a bank nehezen tudja finanszírozni. Jól hitelezni! - ez lehet hát az egyik alapvető célja a szekszárdi fióknak is, miként jól fölvenni a hitelt! - a vállalati cél. Ehhez pedig információ, szoros személyes kontaktus kell a bank és ügyfélköre között,, amit a „papírkapcsolat” nem helyettesíthet.-riAz aktíva résztvevői Tamásiban
