Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

1989. április 18. TOUIA \ _ rtÉPÜJSÁG 5 Én elmentem a vásárba zöld pénzzel. Harkányban még virágzik a „keleti" piac Pokrócon a szovjet, lengyel, jugoszláv áru Harkányt, a gyógyvizéről hires fürdő­várost most nem strandja, uszodája miatt látogatják leginkább. Az ember a mai időkben kevesebbet költ üdülésre, szó­rakozásra, s nagyon megnézi, mi az, amiért mélyebben a zsebébe nyúl. A ma emberének az a megfelelő, ami szép, hasznos, könnyen beszerezhető és olcsó, amely fő szempont. Ezért járnak Harkányba, a „keleti” piacra azok, akik­nek a külföldi út drága és nem szeretnek messzire utazni. Itt olcsóbban, kevesebb utazási gonddal, egy helyben tudják megszerezni - no, nem azt mindig, amit szeretnének, hanem azt, ami jut, vagy ép­pen jól jön a háznál. Körséta a helyszínen A harkányi piacteret nem nehéz meg­találni. Ha Bóly-Villány felől érkezünk, akkor rögtön a városközponton jobbra kell, a templomnál kanyarodni, és pár perc után, már el sem tudjuk téveszteni a piacteret, a főúttól jobbra, parkolóval, fe­dett árusítópavilonnal. Tévedés ne es­sék, a pavilon nem a külhoni kereskedő­ké, ők a földre terített pléden, pokrócon kínálják portékáikat a piactér közepén, a szabad ég alatt. A pavilonban ajándék-játék butik talál­ható, büfével és zöldségesstanddal, mindez persze magyar-itthoni árakkal. A parkoló tömve autókkal - akad nyugati is, és parkolójegyet adnak, egy órára 4 forintért. Az árusok sorban állnak egy­más mellett, főleg jugoszlávok, lengyelek és szovjetek. Mellettük, előttük a pléd tele áruval, a hajzselétől a mosdószifonig, és a walkmantól a frottírzokniig. Méltányos az áruk ára Csak körül kell nézni! Mennyi minden, amire az ember nem is gondol, itt hever, szinte kínálja magát: bundás Yamaha motoros sportkesztyű 700-ért, Sony walkman 1700-ért, formatervezett, nyo­mógombos telefon 2500-ért. De az igénytelenebbnek megteszi a 80 forintos szemspirál, a 150 forintos Cézár ko­nyak, a 200 forintos forrasztópáka, és az 1000 forintos akkumulátortöltő. Persze itt is lehet alkudni. Sőt, kell is, mert nem mindegy, hogy a hat darab pamutpólóért 360 forintot fizetek, és nem 500-at. Itt minden fillér számit! Maszek könyvárus, és a lelakatolt WC Az árusítópavilon előtt egy magán könyváru-kereskedő kis asztalkája van, melyen jobbára könyvesboltban még nem kapható nyomdatermékek sorakoz­nak. Legalább akkora a forgalom itt is, mint egy-egy külföldi eladónál, sokan forgatják, mustrálgatják a kiadványokat, az eladó pedig szolgálatkészen áll a ve­vők rendelkezésére. Ez is jó üzlet, mind­két fél nyer rajta. A piactér mögött, a legtávolibb sorban ülő eladótól balra, fából ácsolt illemhelyi­ség árválkodik, elöl férfi-, hátul a női részleg. Az egyik kulcsra zárva, a másik ajtaján lakat. Szegény idevetődött vásár­ló pedig szükségét érezve, szorult hely­zetében, sebesen nézett illemhely után. A keresett fülke pedig elég messze van; az autóbuszállomás épületének bal felén a női, átellenben a férfi. A WC mellett büfé. Találóan építették egymás mellé. Embere válogatja, hogy ki honnét megy hova. Tartoztunk az ördögnek egy úttal? Az embert most már csak egy dolog érdekli. Végül is megéri itt vásárolni? Minden bizonnyal. A hazai boltokban ezek az árucikkek (ha kaphatók, és ha ilyenek) jóval drágábbak. Igaz, Jugoszlá­via ma már a vásárlók paradicsoma - főleg ruházati okokból -, de néhány kis­pénzű honfitársunknak ez az üzlet is jó üzlet, ha már külföldre nincs lehetősége kijutni. Aki viszont konkrét vásárlási cé­lokkal érkezik, az csak a szerencséjében bízhat. Ha lesz, lesz, ha nem, nem. Ilyen­kor fordul elő, hogy a családfő kimondot­tan bosszankodik, mire a felesége meg­jegyzi: - Na fiam, tartoztunk az ördögnek egy úttal! Ettől függetlenül többen vannak, akik kimondottan örülnek az utazásnak, mert igen sokféle áruval térhetnek haza. Tehát nagy a választék, és olcsó. Ja, a minő­ség? Kérem, ez mégsem a bécsi piac! BARABÁS JÓZSEF Jogszabályokról - röviden A takarékbetétről szól a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának 1989. évi 2. törvényerejű rendelete, amely szerint takarékbetét a.) lekötési idő meghatáro­zása nélkül (látra szólóan) és b.) előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel) helyezhető el. A bemutatóra szóló, fenntartás nélkül elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okirat bemutatója részére a felvételi jogosultság vizsgálata nélkül kifizeti, a névre szólóan fenntartással elhelyezett takarékbetétet a pénzintézet az okirat­ban megnevezett személy részére csak a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése esetén fizeti vissza. Jó tudni azt is, hogy a takarékbetét ösz- szegének visszafizetésére és a kamat ki­fizetésére, valamint a kisorsolt nyere­mény nyújtására vonatkozó követelés nem évül el, a takarékbetét titkos, adatai­ról (a takarékbetétes nevéről, a takarék- betét összegéről) a takarékbetét tulajdo­nosának vagy törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül más részére felvilá­gosítást adni nem szabad. Nem elhanya­golható szempont és körülmény az sem - s ezt is az említett jogszabály mondja ki - hogy a takarékbetét mentes minden­nemű adó alól. A takarékszövetkezetekről szóló ko­rábbi jogszabályt módosító 1989. évi 3. törvényerejű rendeletnek itt csupán azt az előírását idézzük, amely szerint: „A ta­karékszövetkezetek 1989. június 30-ig kötelesek alapszabályaikat, egyéb belső szabályzataikat, illetve önkormányzati szabályaikat felülvizsgálni és amennyi­ben az alapszabály módosítása szüksé­ges, azt harminc napon belül az állami törvényességi felügyeleti szervnek, vala­mint az Állami Bankfelügyeletnek jóváha­gyás végett megküldeni. Mindkét törvényerejű rendelet a Ma­gyar Közlöny idei 7. számában olvasha­tó. A Szociális és Egészségügyi Közlöny f. évi 2. számában tájékoztató olvas­ható az 1989. évi védőoltásokról. A tájé­koztató külön-külön fejezetben foglalko­zik az életkorhoz kötött kötelező védőol­tásokkal, ezen belül a BCG-oltásokkal, a tuberkulin szűrővizsgálatokkal, a folya­matos oltásokkal, a kampányoltásokkal, továbbá a megbetegedési veszély ese­tén kötelező védőoltásokkal, a megbete­gedési veszély elhárítása céljából végez­hető egyéb oltásokkal, a külföldi utakkal kacsolatos védőoltásokról pedig kimond­ja: „A külföldre utazó magyar állampol­gárok kolera illetőleg sárgaláz elleni vé­dőoltása kötelező (külföldi állampolgáro­ké - ha kívánják - elvégezhető, ha olyan országba utaznak, amelyet az adott idő­pontban a Szociális és Egészségügyi Mi­nisztérium - az Egészségügyi Világszer­vezet adatait is figyelembe véve - fertő­zöttnek nyilvánított, illetőleg amelyekbe történő utazás esetén a védőoltást a Vé­dőoltási szabályzat kötelezően előírja (vagyis amelyekben a kiutazót a fertőzé­sek veszélye fenyegeti), valamint ha olyan országba utaznak, amelyek a vé­dőoltások igazolását az érkezőtől meg­követelik.” A nyári nagy utazások megkezdése előtt nyilvánvalóan indokolt a fentiek te­kintetében is tájékozódni, elkerülendő az esetleges kellemetlen meglepetéseket. DR. DEÁK KONRÁD Rend-szám-háború az autópályán fTUDÓSÍTÓNKTÓL) Kisgyermekkoromban mindig arra néztünk fel igazán, aki a legtöbb és leg­jobb játékot tudta kieszelni. Ö viselte a já­tékmester megtisztelő címet, egészen addig, amíg valaki le nem taszította a „trónjáról”. Azt hiszem, hogy egy nemrégiben ki­agyalt játék a kormányzat közlekedési tárcája részéről minden további nevezést feleslegessé tesz. Minden valószinűség szerint már megvan az év játéka, ami vár­hatóan legalább akkora népszerűségre tesz majd szert, mint annak idején a Ru- bik-kocka. Ez pedig nem más, mint a rend-szám­háború. A játékot játszhatja idős és fiatal, férfi és nő, motoros és autós, a lényege az, hogy a játékosóknak tilos autópálya­használati bérletet váltaniuk. A játék úgy indul, hogy mindenki tetszése szerinti útvonalon ráhajt az M-7-re és az nyer, akit a legkevesebbszer fognak el az au­tópálya-kommandó tagjai. Az ellenfélnek minden eszköz meg van engedve, használhatnak például vadfo­gó hálót, éjszaka infratávcsövet, magas jármű rendszámleolvasásához ketteslét­rát, bérlet nélküli gyorshajtóval szemben gumikilövő nyílpuskát és esetenként to­lótetős tankcsapdát is. Ha a játék tetszési indexe eléri a köz­kedvelt tv-műsorokét, akkor lehet majd nézőket is hívni, természetesen éves, fél­éves és negyedéves bérletekkel, amik ugyanolyan árban lesznek mint az autó­pálya-használat díjai. Biztos vagyok ben­ne, hogy játékos kedvű külföldi vállalko­zók is akadnak majd, és azt sem tartom kizártnak - mint ahogy az a Rubik-koc- kával is megesett -, hogy világbajnoksá­got is szervezhetnénk. Ebben a stádium­ban már csak egy probléma merülhet fel, nevezetesen, hogy kinek számolja majd el feketén az ŐRI a műsorszerkesztési dí­jakat, de hát végül is ez már igazán nem a közlekedési tárca gondja. Igaz, az autópálya bérleti rendszer be­vezetése sem. M.i. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tamásiban 100. születésnapját ünne­pelte Hajdics János bácsi április 8-án. A születésnapi ünnepség két napig tartott. Első napon a család mellett a városi ta­nács, a városi Hazafias Népfront-bizott­ság, a Vöröskereszt, az általános iskolá­sok és középiskolások képviselői kö­szöntötték az idős embert. Dr. Benkő András tanácselnök-helyet­tes meleg szavakkal köszöntötte János bácsit. A zeneiskolások kórusa Királyné Bé- keffi Stefánia vezetésével és Gyenei Éva gimnáziumi tanuló műsorral kedvesked­tek az ünnepeknek. A megjelentek meghatódva, nagy- nagy szeretettel gratuláltak az idős em­bernek, adták át az ajándékot és a virág­csokrot. Második napon „szűk családi körben” köszöntötte János bácsit 5 gyereke, 10 unokája és 11 dédunokája.- Gné ­Az ünnepelt köszöntői társaságában 1 Cserebogár­invázió! A szekszárdi borvidéken (kiemel­ten a Csötönyi-völgy, Faluhely, Bara- nya-völgy és Bagó-völgy) és a Ta­mási városkörnyék szőlőültetvényei­ben, gyümölcsöseiben, valamint a haszonfákon robbanásszerűen és nagy létszámmal jelentkezett a máju­si cserebogár V. törzse. Legnagyobb kárt a kis hajtások lerágásával a sző­lőültetvényekben okozhatnak, ahol helyenként 2-3 db is található hajtá­sonként. A védekezés módja kisebb terüle­teken vagy néhány fa esetében a rendszeres, kora reggeli lerázás, és összeszedés, nagyobb területeken pedig a rovarölő szeres permetezés. Erre a célra a hagyományos készít­mények közül felhasználható az Uni- fosz 50 EC, az újabb készítmények közül pedig a Bancol 50 WP, a Zolo- ne 35 EC, valamint a piretroidok: Fendona 10 EC, Karathe 5 EC, Decis 2,5 EC és a Chinetrin 25 EC. Ügyeljünk a környezetvédelmi előírások pontos betartására. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Az olvasó hangja Lapunk március 31 -i számából Erlich János sárpilisi elöljáró arról értesülhetett va­lamennyi dohányostársával együtt, hogy április 1-jétől drágább lesz a cigaretta... Most már csak azon gondolkodom, miért kellett a sárpilisi „dohányos” emberek­nek már március 29-én, 30-án az április 1-jére hirdetett áron vásárolni a „füstölniva­lójukat”? Mindezekről olvasónk hitelt érdemlően bizonyosságot szerzett, s ezért döntött úgy, tollat ragad és leírja, hogy ilyen eset kisközségben is elítélendő magatartás - a fogyasztóval szemben. Ön kérdez - mi válaszolunk A szolgalmi jogról Egy szekszárdi olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - két kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz. Az egyik: A bíróság jogerős ítélete alap­ján szolgalmi joguk van a földterületük­höz néhány méterre lévő kúthoz. Akinek a területén van a kút, e határozat ellenére nem engedélyezi, hogy vizet merítsenek, ha ők nincsenek ott. Lakattal zárja le a kutat és kulcsot nem ad hozzá nekik. Mit ér a földhivatal által a tulajdoni lapra is bejegyzett vlzmeritési jog, ha ennek elle­nére esetleg napokig vagy hetekig nem jutnak vízhez? Mit lehet tenni annak ér­dekében, hogy akkor is vihessenek vizet, ha a szomszéd nincs ott? A másik kérdé­se: A telekhatártól kb. 2 méterre van a szomszéd diófája. A diófa régi, nagy ko- ronájú, így a kertjük nagy részét beár­nyékolja, nagy ágai a gyümölcsfák növe­kedését is gátolják. Többször kérték a tu­lajdonost, hogy azokat az ágakat vágja le, melyek átlógnak és árnyékolnak, de ő er­re nem hajlandó. Mit tehetnek annak ér­dekében, hogy a szomszéd diófájának az ágai ne akadályozzák a területükön lévő növények fejlődését. A két kérdést továbbítottuk dr. Deák Konrádnak, aki a következőket válaszol­ta: Amennyiben az az ingatlantulajdonos, akinek az ingatlanán a szóban forgó kút van, jogerős bírói ítélet ellenére lakat­tal lezárja a kutat és ezáltal akadályozza a vlzszerzést, a bíróságtól az ítélet végre­hajtását kell kérni. A bírósági végrehaj­tásról szóló törvényerejű rendelet sze­rint: „Ha a végrehajtást kérő közlése sze­rint a kötelezett a meghatározott cselek­ményre irányuló felhívásnak (adott eset­ben a iákat levételének) nem tett önként eleget, a végrehajtó ezt szükség esetén a helyszínen ellenőrzi, és az erről készült jegyzőkönyvet, illetőleg a végrehajtást kérő közlését haladéktalanul beterjeszti ahhoz a bírósághoz, amelynél működik. A bíróság végzéssel határoz a végrehaj­tás módjáról, így: a) a végrehajtást kérő kívánságára a kötelezettet a szolgáltatás pénzegyenértékének megfizetésére kö­telezheti, illetőleg feljogosíthatja a végre­hajtást kérőt, hogy a meghatározott cse­lekményt a kötelezett költségére elvé­gezze, vagy mással elvégeztesse; b) ...pénzbírsággal kényszerítheti a kötele­zettet a meghatározott cselekmény el­végzésére, a pénzbírság ismételten is kiszabható; c) a rendőrség közreműkö­désével (karhatalommal) kényszerítheti ki a meghatározott cselekményt." Javasoljuk tehát, hogy a fentiekről tör­ténő tájékoztatás mellett kérje fel a köte­lezettet, hogy a lakatot távolítsa el és ne akadályozza a továbbiakban a vízmerí­tést. Amennyiben a kötelezett ennek a felkérésnek nem tenne eleget, a bíró­ságtól kérhető az ítélet végrehajtása. A szomszédos telken álló fák áthajló ágaival kapcsolatosan, a Polgári Tör­vénykönyv 101. paragrafus (2) bekezdé­sében írtakat idézzük: „A tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümöl-. csőket megtarthatja, ha azokat a fa tulaj­donosa fel nem szedi; az áthajló ágak és átnyúló gyökerek levágására nem jogo­sult, kivéve ha azok a föld rendes hasz­nálatában gátolják és a fa tulajdonosa azokat felhívás ellenére nem távolítja el.” A fák árnyéka egymagában - úgy véljük - nem gátolja a föld rendes használatát, egyebekben pedig az Olvasónak kell el­döntenie, hogy ezek az áthajló ágak gátolják-e földjének rendes használatá­ban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents