Tolna Megyei Népújság, 1989. április (39. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-02 / 78. szám
4 NÉPÚJSÁG 1989. április 2. Gazdaság, politika, ellenzék Csehszlovákiában az ideológiai vonulatok a jelek szerint jelentősen befolyásolják még a reformfolyamatokat, ezzel magyarázható talán a prágai vezetés azon elhatározása, hogy szigorúan fellép az ellenzék képviselőivel szemben. A bizonyos hazai és széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére kilenchavi börtönbüntetésre ítélték például február végén az ellenzék egyik jelentős alakját, Vaclav Havel drámaírót, akit garázdasággal és államellenes izgatással vádoltak. A No- bel-díjra is esélyes írót a januári Vencel téri tüntetésekkor vették őrizetbe, amikor is Prága központjában napokon keresztül folytatódtak az emlékező megmozdulások Jan Palach halálának huszadik évfordulóján. (A diák a „prágai tavasz” eseményeinek elfojtása miatti tiltakozásul felgyújtotta magát.) Feltűnő volt már januárban is a hatóságok meglehetős - vízágyús és gumibotos- szigora a felvonulókkal szemben s ennek egyenes folytatása lett a közelmúltban hozott, talán túlzottan is kemény bírósági ítélet. Igaz, ez nem érhette teljesen váratlanul a megfigyelőket, hiszen Ada- mec kormányfő programja felvázolásakor is leszögezte, hogy a kormány határozottan és keményen fellép az ellenzékkel szemben, küzd a destabilizációs erők ellen. Ezek száma pedig - úgy tűnik- igencsak megnövekedett. Míg azelőtt csak a Charta’ 77 nevű szervezet jelentette az ellenzéket, mára a másként gondolkodók tábora kiszélesedett. 1968 egykori reformerjei az Újjászületés nevű mozgalomba tömörültek s kiállt a rendszerbírálók mellett a korábban hallgató Alexander Dubcek is. Új frontot alakítottak a vezető értelmiségiek is, köztük számos olyan művész és tudós, aki eddig Főképpen a szépre és jóra emlékezhettek az év fordulóján, és szinte karneváli hangulatban Kuba lakosai. Tehették ezt annál is inkább joggal, mivel éppen harminc esztendeje, hogy a szilveszter nemcsak az óévet búcsúztatta el, hanem a szabadságot is elhozta a karibi sziget- ország népének. Az örömtüzek árnyékában is jól látható volt azonban, hogy a havannai vezetésnek a forradalom győzelme utáni harmincegyedik évben nem kevés gazdasági-társadalmi gonddal kell szembenéznie. Elégedetlen lakosság Helyszíni beszámolók és az élesedő hangvételű sajtójelentések szerint például az utóbbi hónapokban érezhetően felerősödött a lakosság elégedetlensége az állandó ellátási zavarok, a rossz közlekedés, az ügyintézést bénító bürokratizmus és a napvilágra került visszaélések miatt. Sokan s jogosan háborogtak egyebek közt amiatt, hogy huzamosabb ideig hiánycikk volt a marhahús a jegyre kiszolgáló üzletekben. (Pedig a már több évtizedes múltra visszatekintő jegyrendszert éppen azért vezették be, hogy biztosítani tudják a „fogyasztási cikkek igazságos elosztását"). A hiány oka azután nem kevés megdöbbenést váltott ki: 1988 első nyolc hónapjában 125 ezer vágómarha hullott el - az értékelések szerint főképpen emberi felelőtlenség, hozzá nem értés miatt. Ez a tény is jelzi, hogy nincs minden rendben a kubai gazdaságban. Viszonynem politizált. Különösen kiszámíthatatlan tényezővé vált az ifjúság, független csoportjai gombamódra szaporodnak. De miért is e nagy és egyelőre még ki- békíthetetlennek tűnő ellentét a csehszlovák vezetés és az ellenzék között? Köztudott, hogy hivatalosan is beindították már az átalakítás, a prestavba gépezetét. Nos, a válasz abban a hivatalos felfogásban- rejlik, miszerint a gazdasági megújulást nem kell feltétlenül követnie a politikai megújulásnak is. A CSKP vezetése ma még destruktívnak, szocialistaellenesnek ítéli meg a politikai intézményrendszer reformjának az igényét, szándékát. A hivatalos prágai álláspont szerint az ország jelenlegi politikai intézményrendszere is megfelelő alapot nyújt az átalakításhoz. Úgy tartják, Csehszlovákiában lényegében máris megvalósultak a másutt elérendő célként emlegetett szocialista pluralizmus ismérvei és követelményei. A Nemzeti Frontra hivatkoznak ilyenkor, ahol a pártok, csoportok és érdekszövetségek úgymond valódi pluralizmust reprezentálnak. Más kérdés azonban, hogy tényleges-e ez a pluralizmus, mivel a CSKP vezető szerepe a hagyományos módon érvényesül. Az ország gazdasági helyzete a gazdasági reformokat elodázhatatlanná tette, hiszen az elavuló vagy elavult termék- szerkezet, a korszerűtlen ár- és bérviszonyok, a tőkés export visszaesése és a belső ellátási gondok azzal fenyegetnek: az egykoron előkelő helyen álló Csehszlovákia végzetesen leszakad a világszínvonaltól. Ha sok vajúdás után is, de a gazdasági reformok beindultak, s 1990- től - ha minden igaz - még gyorsabb sebességre is kapcsolnak. Már most elkezdődött a vállalatok átállítása a nyerelag új keletű probléma, hogy a kikötőkben nem dolgoznak folyamatosan s mint a pártlap, a Granma közölte, tonnaszázezrek várnak ki- illetve berakodásra, ezzel is fokozva az ellátási nehézségeket. Szintén ideható körülmény, hogy a szigetország még ma is legfontosabb exportcikkének, a cukornak a világpiaci ára évek óta rekordmélységben tanyázik. Az államháztartást ez természetesen jelentős valutabevételektől fosztja meg, ennek hatására erősen visszafogták a nyugati importot is. A külföldi adósságállomány viszont már 7 milliárd dollár körül jár. Több forradalmi lelkesedés Mindezek fényében korántsem meglepő, hogy a Kubai KP egyik központi bizottsági ülését csaknem teljes egészében a gazdaságnak szentelték. Áttekintették az 1986 áprilisában beindított, úgynevezett kiigazítási kampány eddigi eredményeit és sikertelenségeit. Havannában egyértelműen úgy vélik, hogy a gondok a gazdaságban gyökereznek. Mivel a korábbi bátortalan reformkísérletek nem hoztak eredményt, ezért a hibák kiigazítására, a rend és a fegyelem megteremtésére hozzáláttak az anyagi ösztönzést háttérbe szorító gazdaságpolitika felmelegítéséhez. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre kevés kézzelfogható eredményt mutathatnak fel ebben a kiigazítási szakaszban. A gazdaságirányítás reformjával próbálkozó elképzelések sikerét ugyanis nagyban behatárolja, hogy a kísérletek a meglévő modell tökéletesítésében látják a kiutat. A vállalatok alacsony hatékonyságának, a rossz munkaszervezésnek és gyakori hiányzásokségérdekeltségü termelésre, hozzáláttak a mechanizmusok egyszerűsítéséhez, egy sor új törvény született az adóról, a bankokról, a vegyes vállalatokról. Sokakat nem elégít ki azonban az átalakítás üteme s az ellátási gondok miatt is elégedetlenkedők a politika felé fordulnak, és változásokat várnak. Különösen, hogy Ke- let-Európa más államaiból is hasonló fejleményekről értesülhetnek. A húszéves nyugalom csalóka állóvize azonban lassan kezd fodrozódni s időnként már komolyabb hullámokat is vet, mint például januárban. Ezért a csehszlovák párt- és állami vezetésnek komoly, s a politika művészetének alapos ismeretét követelő leckét kell megoldania. Nevezetesen: most kellene megragadnia a lehetőséget, hogy megnyerje magának a peresztrojkát támogató rétegeket s kezet nyújtva nekik a kölcsönös előnyök és bizalom alapján, biztosítsa részvételüket az országépítő munkában. Az ifjúság képviselőivel már rendeztek egy ismerkedő találkozót s úgy vélem, a kibontakozás útját is a tárgyalások, a megbeszélések jelentik, nem a bírósági ítéletek. Daróczi László nak objektív okait kutató elemzés kevés, elsősorban a szubjektív okokat állítják pellengérre. Fidel Castro szerint ennek a kiigazítási politikának az a lényege, hogy felszámolják azokat a kísérleteket, amelyek „a kapitalizmus eszközeivel kívánják a szocializmust építeni”. A szabadság szigetének illetékesei úgy látják, hogy nem kell mást tenniük, mint az alapvetően jó rendszer működési zavarait több önfeláldozással, forradalmi lelkesedéssel helyrehozni. Igen jellemző példa erre az Ernesto Che Guevara gazdasági gondolkodása című kötet megjelentetése, amely az utóbbi hónapok kiugró könyvsikere lett. A fentiek jobb megértéséhez elég egy mondatot idézni belőle: „viszonylag rövid időn belül a tudat fejlődése sokkal inkább előmozdítja majd a termelést, mint az anyagi ösztönzés.” Eltérések és azonosságok Mindazonáltal ma is folynak kísérletek a kubai gazdaságban. Matanzas kikötővárosban például négy gyár önállóságot kapott a tervezésben, az erőforrásokkal való gazdálkodásban. Ösz- szességében azonban a peresztrojka szelleme még nem hatotta át sem a gazdaságot, még kevésbé a poffitikai szférát Kubában. Igaz, az ország vezetői többször is hangoztatták - miközben erkölcsi támogatásukról biztosították a szovjet változásokat -, hogy náluk nincs szükség gyökeres fordulatra, átalakításra, a hibákat ugyanis folyamatosan javítják. Bár a politikai intézményrendszer reformja alighanem még a távolabbi jövő zenéje, valami apró változás mégiscsak érezhető a kubai helyi politikában. Nagyobb türelmet tanúsítanak például a hatóságok a különböző nem formális csoportosulások iránt, amelyek hivatalos elismerést nem kapnak ugyan, de véleményük jelen van a kubai társadalomban. Többen közülük a peresztrojka híveinek tartják magukat, ami azonban napjaink Kubájában, a forradalom győzelme utáni időszámítás harmincegyedik évében nem biztos, hogy jó pontot jelent. D. L Házasságok és válások az NDK-ban Családi pluralizmus Lehetséges, hogy elavultak már a családról és a házasságról vallott nézeteink, fogalmaink? Legalábbis erre engedett következtetni a tény, hogy a Német Demokratikus Köztársaságban a sajtó hasábjain és a szakmai értékelésekben nemrégiben feltűnt az „új családi realitások” - első olvasatra kissé rejtélyesnek tűnő - meghatározás. Nos, hogy kíváncsiságunkat már az elején eloszlassuk, az NDK-beli szakértők szerint e fogalom a partnerek, a szülök és a gyermekek közötti pluralizmust jelenti. Ahhoz, hogy kissé részletesebben szóljunk a családi pluralizmus jellemzőiről és kialakulásának okairól, érdemes felidézni néhány körülményt. Például azt, hogy Európa legfiatalabb államában jelentős szociális intézkedésekkel próbálják házasságra és több gyermek vállalására ösztönözni a fiatalokat. A harminc évnél fiatalabb ifjú házasok 7 ezer márka kamatmentes kölcsönt kapnak, amelynek összegét egy-egy gyermek megszületése után progresszíven csökkentik. Ezzel egy időben lakásvásárlásra vagy házépítésre is igényelhetnek kedvezményes kölcsönt. Ezenkívül pedig minden anyának jár egyszeri és havi segély minden gyermek megszületése után. Úgy látszik azonban, hogy ez sem elég... Nagyon is markánsan igazolja ezt az a figyelemre méltó tény, hogy bár az NDK- ban jelenleg növekszik a házasságkötések száma, azonban ezeknek 40 százaléka öt éven belül válással végződik. Az utóbbi három évtizedben kétszer több lett a válás. Ezt pedig főképpen a gyermekek sinylik meg. Hiszen hivatalos adatok is elismerik, hogy a közelmúltban született gyermekek harmada-fele már nem az eredeti családi körben nevelkedik. A családi kapcsolatok ennyire sokrétűségét korábban nem tapasztalták az országban. Nőtlen férfiak élnek saját gyermekeikkel, elvált nők és férfiak fogadottakkal. S még lehetne sorolni a variációkat. No, de mindenre lehet találni magyarázatot. Az NDK egyik vezető szociológusa például a Für Dich című lapnak adott interjújában azt állítja, hogy a fenti jelenségeket egyáltalán nem nevezhetjük negatívaknak. Ugyanis egészen egyszerűen csak arról van szó: napjainkban mindkét nem magasabb követelményeket támaszt személyisége fejlesztése, a partnerkapcsolatok, a család iránt. E felfogás szerint a rengeteg válás tehát csak a kielégítetlen igényeket bizonyítja...-dlA boldogító igen után - öt éven belül felbomlik a házasságok 40 százaléka Az alternatív ifjúsági mozgalmak Az apró betűs szövegű xeromásolón készült röplapot különböző nyelvű, de az alábbi azonos feliratot tartalmazó pecsétek - „Atomenergia? Nem, köszönjük” -, valamint olyan szatirikus rajzok díszítik, hogy a láttukra a hideg futkos az ember hátán. Ez az egyike azoknak a sokféle röplapoknak amelyeket a Lengyel Ökológiai Klub védőszárnyai alatt tevékenykedő „Ökológia és béke” csoportbeli egyetemi és főiskolai hallgatók Krakkó és más városok utcáin osztogatnak a járókelőknek. Utópisták? Dekadensek? Felkészületlen reményteli magiszterek, akik egyenlőséget vonnak az atomerőművek és a nukleáris rakéták gyártása között? A szélmalmokhoz és a petróleumlámpákhoz való visszatérésről álmodozók? Nem". Az alternatív mozgalmak a legműveltebb fiatalokat, úgy is mondhatnám, értelmiségieket tömörítik soraikba. Képesek a mai civilizációval szembeni minden ellenvetéseiket olyan alapossággal s érvekkel alátámasztani, hogy még a professzorok is tehetetlenül széttárják a karjukat. S emellett van egy közös, a mai lengyel valóságban ritkaságszámba menő jellemzőjük, hogy számukra nem mindegy. Van olyan céljuk, amely felé a legkülönbözőbb módszerekkel következetesen törekednek. Hiszen nem mindenkit lehet meggyőzni tudományos érvekkel vagy filozófiai szóváltással. A komor tréfa is kinyithatja az emberek szemét és gondolkodásra késztetheti őket. íme, az egyik röplap szövege! „Új generációjú játékszer, A’Tomek I atom minibombácska. Ha már nagyon unta a gyermeked, vásárolj neki játékszert. A legjobb, ha olyan lesz, ami egy kicsit feldobja. A mini atombomba a legeredményesebb erre a célra. Egy csapásra megszűnnek a gondjaid a gyerekkel egyetemben. Bombajó hatást garantálunk. Hazai gyártmányú nyersanyagot használunk, de ennek a minősége nem marad el a világszínvonaltól. Ajátékszerünket megtöltő, minden atomerőműben előállított plutónium 239 az ember által előállított egyik leghatékonyabb szubsztancia. A kiégett urán fűtőanyagból nyerjük, s kész hasadóanyagot képez az atombombák és bombács- kák gyártásához. A légkörben egyenletesen szétszórt mindössze csak egy fél kilogramm plutónium elég ahhoz, hogy minden a Földön élő embert tüdőrákkal megfertőzzön. Egy gyufásdoboznyi meny- nyiség belőle elég szinte valamennyi európai lakosnak az örökre való megnyugtatásához, hát még csupán egyetlen csintalankodó kölyökhöz. Ajánljuk a közös megrendeléseket az óvodák és bölcsődék számára. Nyersanyagban nem lesz hiány. Félmillió évre adunk garanciát, mert plutóhiumocskánk ennyi ideig lesz halálosan radiotoxikus. Kívánunk kellemes szórakozást, kirobbanó örömöket, sugárzó mosolyokat és szabad helyeket a temetőben.” S oldalt - a röplapon - a balesetek krónikája. Windscale -1957, TMI -1979, Csernobil - 1986, Zamowiec - ?, Klem- picz - ? (Ezek az utóbbiak a leendő lengyelországi atomerőművek színhelyei). S a hasznos tanácsok feliratú keretben - egy rajz és ez a felirat: „Az atomerőmű üzemzavara esetén csókold meg a gyermekeidet. Búcsúzzatok el.” Diákcsínyek? Hiszen ez nem tréfálkozásra illő téma. Tekintettel azonban arra, hogy az „őrült” diákok orra előtt becsapják az „illetékes” ajtókat, mit is tehetnének még? Pontosan ezt: - újabb röplapokat kidolgozni, valamennyi xeromásola- tot készíteni róla, kimenni az utcára és osztogatni a járókelőknek. Véletlenül talán éppen valamilyen igazgató, profesz- szor, mérnök vagy tisztségviselő kezébe kerül. Talán a legelső, középső vagy felső szinten a döntéshozók valamilyen része tudatára ébred, hogy az alternatív ifjúsági mozgalom sem egyszerű „csínytevés”, s méginkább nem nyílt ellenzék. A felnőttek világa talán végre megérti, hogy az ifjúságnak szent joga van a jobb életért folytatott küzdelemre! Már késő van az atomerőművek leállítására. A felnőttek által kormányzott világnak azonban nincs joga azt az elvet követni, hogy utánunk az özönvíz. Mert utánuk jönnek a fiatalok milliárdjai, akik békében és nyugalomban szeretnének élni. Anna Aleksandrowicz (Interpress - MTI-Press) Kiigazítás kubai módra A harmincegyedik év Kubai táj Prágai szigor A LlAZ-gyár még tartja világszínvonalát
