Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
2 InÉPÜJSÁG 1989. március 2. Napirenden az elmúlt négy évtized PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról.) mánya - mint ismeretes - már elkészült és a Társadalmi Szemle különszámában nyilvánosságra került.) Az ülésen a gazdaságpolitikai albizottság összefoglaló értékelését Csáki Csaba, a KB tagja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora terjesztette elő. A gazdasági helyzetelemzés egyebek között foglalkozik a magyarországi gazdasági rendszer válságával, a kiútkereséssel; felvázolja a gyorsított iparosításból következő károkat, elemzi a világgazdasági változásokra adott jó és rossz válaszok következményeit, szól a gazdasági és a politikai válság szoros kapcsolatáról, továbbá a szocializmus ideológiai zavarairól. Hogyan lehet kijutni a történelmi zsákutcából? A tanulmány ezzel kapcsolatban új gazdasági modellt vázol fel, amelynek a legfontosabb elemei: a vegyes tulajdonra épülő piacgazdaság, s az ehhez kapcsolódó szociális orientáció. Az anyag nagy figyelmet szentel a modernizáció és a felzárkózás kérdéskörének, s kitér a tulajdonreform szükségességére, továbbá a valóban versenyképes vállalati-, vállalkozási modell kialakítására és a szociálpolitikai összefüggésekre. Pozsgay Imre mindezekkel kapcsolatban hangsúlyozta: múltunkat nem megtagadva és a társadalmi kiegyezés lehetőségeit is mindenkor megkeresve és megtalálva kell készülni a jövöre. A mértéktartó, az elfogulatlan és a sokoldalú elemzés a záloga annak, hogy megőrizhessük a nemzet egységét, alkotóképességét és a holnapba vetett bizalmát. A tanulmány vitájában felszólaltak az albizottság jelen lévő tagjai: Berecz Frigyes, Dudla József, Köveskúti Lajos, a Központi Bizottság tagjai, valamint Radies Katalin, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője. * Kritikai megjegyzéseiket, javaslataikat a meghívott szakemberek egészítették ki, köztük Ábel István, Bőd Péter Ákos, Bokros Lajos, Chikán Attila, Dobák Miklós, Draviczky Tamás, Gedeon Péter, Hámori Balázs és Szabó Katalin. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a tanulmány értékes dokumentum, jól szolgálja az MSZMP programnyilatkozatának megalapozását. Az albizottság munkájáról a Központi Bizottságot a március 7-i ülésen tájékoztatták. A tanulmány rövidesen megjelenik a Társadalmi Szemle különszámában. — MOSZKVA - Aggodalommal írtak a Pravda rigai tudósítói szerdán a lettországi tömegmozgalmak szembenállásáról. Figyelemre méltó, hogy míg a központi sajtó korábban nem vett tudomást a két mozgalom etnikai alapú szembenállásáról, most az SZKP KB lapja így ír: Lettországban senki előtt sem titok, hogy a Népfrontban a lettek, az Intermoz- galomban a nem lett lakosság képviselői tömörülnek. PRÁGA - A Prágában tárgyaló Uffe Ellemann-Jensen, dán külügyminiszter kedden, csehszlovák kollégájával, Jaro- mir Johanessel találkozva tiltakozott a januári Vencel téri tüntetések részvevői, illetve szervezői elleni perek miatt. A találkozóról Prágában kiadott közlemény szerint a perek kérdése azzal kapcsolatban került szóba, hogy a két külügyminiszter véleményt cserélt arról, miként teljesítik országaikban a bécsi utótalálkozó záródokumentumában foglaltakat. Johanes visszautasította, Csehszlovákia a perekkel megsértette volna a dokumentum rendelkezéseit. KABUL - Az elmúlt 24 órában az afgán ellenzéki erők folytatták tüzérségi támadásaikat Dzsalalábád és Hoszt városa, valamint a Pakisztánnal határos Nan- garhar és Paktia tartományok különböző települései ellen. A belövések következtében öt személy meglifclt és többen megsebesültek. A déli Kandahar tartományban folyó összecsapásokban a kormánycsapatok öt ellenséges katonát megöltek. PEKING - A szerdai kínai központi lapok Dzskartából keltezett hírt közöltek, amely szerint Suharto indonéz elnök utasította Ali Alatas külügyminisztert: kezdje meg a szükséges előkészületeket a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételére Kínával. BONN - Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár Genfben elhangzott beszéde egyedülálló esemény volt a szocialista államközi kapcsolatok történetében: a magyar politikus az ENSZ Emberi Jogok Bizottságában hivatalosan tiltakozott a romániai magyar kisebbséggel való bánásmód miatt, s pártfogolta azt a svéd tervet, amely ENSZ-megfigyelők Romániába küldését irányozza elő. - Ezt hangsúlyozza szerdai számában a Die Welt című befolyásos, konzervatív napilap. Katonafiatalok szabadultak Baracskán Elhagyta a baracskai börtönt és fogházat szerdán az a 70 fiatalember, aki a katonai szolgálat lelkiismereti és vallási okokból való megtagadása miatt fogház- büntetését töltötte. A szabadulók előtt Vörös Ferenc, a börtön és fogház parancsnoka olvasta fel Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter parancsát, szabadságvesztés büntetésük hat hónapra szóló félbeszakításáról. Az átöltözést, a szabadulással együtt járó formaságok intézését követően a fiatalokat két autóbusszal vitték ki a vasútállomásra. A büntetés-félbeszakítással szabadult fiatalok a honvédelmi törvény megjelenéséig büntetett előéletűek lesznek, de a törvény hatályba lépését követően mentesülnek majd a szabadságvesztés következményei alól. A büntetés félbeszakításával egyébként többségüknél jelentősen rövidült a szabadságvesztés ideje. A most szabadult fiatalokat - mint a fogadásukra jött hozzátartozóik elmondták - visszavárják a régi munkahelyükre. Szőlőtermesztési tanácskozás Aparhanton Minőséget igényel a kínálati piac Nagyon alacsony ma még a vállalkozók aránya Vállalkozók érdekképviselete Eredményekről, tervekről az első közgyűlés előtt Tegnap Aparhanton rendezték meg a nagyüzemi gazdaságok szakembereinek szőlőtermesztési tanácskozását, melyet a Tolna Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya, a MAE Tolna Megyei Szervezetének kertészeti szakosztálya, a Tolna Megyei Teszöv, a TIT Tolna Megyei Szervezete hívott össze. Kelemen István osztályvezető megnyitóját követően a nagyüzemi szőlőtermesztés fejlesztésének lehetőségeiről tartott előadást a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti Borászati Kutató Intézetének három munkatársa. Dr. Szőke Lajos a kutatások nagyüzemi hasznosításának eredményeiről, a ne- mesltési és genetikai munka, valamint a fajtafenntartás és növényvédelem kérdésköréről ejtett szót. Szolgáltatási ajánlataikat is figyelmébe ajánlotta a megye több mint 60 szőlész és borász szakemberének. Kerényi Zoltán az ágazat fejlesztési irányáról adott átfogó kitekintést, s mint elmondta a világon túltermelés van borból, miközben a fogyasztás lassan visszaesett és fékező erők léptek életbe a termesztés területén. A túlkínálati piacon kell életben maradni, s ezen a piacon csak aminőséggel, a különleges igények iránt megnyilvánuló kereslet kielégítésével lehet előrelépni. Az ökonómiai kutatásról szóló előadásában dr. Botos Ernő megemlítette, hogy a 80-as évek a magyar szőlő és bor területén extenzív fejlődést hoztak, állami támogatással, ami egyrészt területre, másrészt mennyiségre vonatkoztatva igaz. Ugyanakkor a hirtelen jött minőségi váltást nem tudta azonnal követni az ország. Ma új szellemű szőlő-, bor-, kereskedelmi-, és fogyasztási kultúra jellemző, amiben ez a borvidék az országos átlagnál jobb lehetőségekkel rendelkezik. A szakemberek az előadásokat követően megtekintették az apar- hanti szövetkezet szőlőültetvényeit (1981-ben telepítettek 103 hektárt) valamint a hat gazdaság összefogásával megépült szőlőfeldolgozót és bortárolót. A délutáni programban Ferenc Vilmos megyei főkertész Tolna megye szőlőtermesztésének 1988. évi tapasztalatairól szólt. Évzáró elnökségi ülést tartott tegnap a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). A szervezet tavaly februári megalakulásával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a vállalkozók - beleértve a magán- vállalkozókat is - érdekeit határozottabban megfogalmazza és képviselje minden fórumon. Az elnökségi üléshez kapcsolódóan sajtótájékoztatót tartottak a szövetség tisztségviselői, amelyen elmondták, hogy március 4-én megtartják a megalakulást kővető első közgyűlést, amelyen számot adnak az egy év alatt Budapesti lakos vagyok, így nem tartozom újságjuk olvasói táborába. Mégis azt remélem, élhetek a felkínált lehetőséggel és elmondhatom az 1989. január 30-án megjelent, dr. Gazdag Lászlóval folytatott interjúhoz kapcsolódó gondolataimat. Nem ismerem dr. Gazdag Lászlót személyesen, nem ismerem a cikkben hivatkozott oly sok fórumon elmondott véleményét, mindössze még egy írását ismerem, amelyben a magyar bérrendszerről és a költségvetésről fejti ki álláspontját. Ennek a cikknek és a mostani interjúnak az alapján azonban azt állítom, hogy egyetértek vele, a sorokból tükröződő szándékaival és indulataival egészen biztosan. A demokrácia a kormányzás legkényelmetlenebb módja, de jobbat még nem találtak ki - így a Churchill-idézet. A demokrácia kizárólagos üdvözítő mivoltát persze az elmúlt negyven év alatt itt sem tagadták, sőt, hirdették, csak éppen vaskövetkezetességgel meghiúsították. A párt vezető szerepének az alkotmányban való deklarálása normális esetben egy lehetőség megfogalmazása. Ezzel a lehetőséggel élni és visszaélni lehet, azaz ezt a lehetőséget lehet jól valóra váltani, ami az egész nép, az ország lakosságának kellő alázattal való szolgálatát jelenti és persze lehet rosszul valóra váltani, amikor az alkotmányi szöveg- részlet csak a hatalom diktatórikus gyakorlatának szolgáltat hivatkozási alapot. Vezető szerep és hatalom nem azonos fogalmak. Vezető szerepe annak van, aki egy közösség érdekeinek érvényesítésében kiemelkedő teljesítményt nyújt, adott esetben saját önös érdekei ellenében, feltételez egy képességet mások érdekeinek képviseletére. A hatalom számára ez a vezető szerep egy lehetséges alternatíva. Ha a hatalom fő törekvése a hatalom megtartása, akkor uralomról van szó, a hatalom mindenáron való megtartását diktatúránakjievezzük. A hatalom vezető szerepének megvalósulásához az a felismerés szolgál(na) alapul, hogy a hatalom egy közösség szolgálata, nem pedig a közösség feletti végzett munkáról, eredményeikről, a tagság pedig szavazással dönt a szövetség életét meghatározó kérdésekről. Az elhangzott kérdésekre Simsa Péter elnök válaszolt. A többi közt elmondta: a szervezet hatással volt az állami gazdaságirányításra és a korábbi hivatalos érdekképviseletek munkájára, de nem minden esetben tudta kezdeményezéseit, álláspontjait érvényesíteni. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a vállalkozások az ország gazdaságában még nem érték el a kívánatos arányt. De azért sok uralkodás - helyes értelmezésben. A vezető szerep tehát magától értetődően vezet a hatalomhoz, ha a közakarat érvényesülhet, azaz a társadalomban demokrácia van, fordított, illetőleg nemleges esetben diktatúráról van szó. A párt, a szakszervezet, a vállalat stb. szavak fogalmak, amelyek a valóságban emberekből, egyénekből álló csoportokat jelentenek. Ezeknek az embereknek van véleménye, tudása, tapasztalata, erkölcse, cselekvőképessége, ezek az emberek cselekszenek adott esetben az őket magában foglaló csoport nevében. Ha ezek az emberek nem alkalmasak a vezető szerepre, azaz a közjó szolgálatára, akkor persze csoportosulva sem tudják azt megvalósítani, még akkor sem, ha éppen a hatalom birtokosai. Mi tehát a teendő? Az elmondottak tükrében valamint a történelem korban és térben egyértelmű tapasztalata alapján az, hogy - amennyiben a közjó érvényesülését tekjntjük célnak - azokat az egyéneket, akiket a hatalom mámorit, nem szabad hatalomhoz juttatni, legyen szó akár egy intézkedő rendőrről, vagy akármilyen magas közjogi méltóságról.- Milyen esélye van az MSZMP-nek a jelenlegi gazdaságpolitikájával a hatalmon maradásra? Ha az éppen folyó gazdaságpolitika a párt sajátja, akkor nulla. Persze a helyes - értsd józan ész szerinti - gazdaságpolitika csak a normális, de közel sem az egyetlen lehetősége a hatalom megtartásának. Ebből a tantárgyból korlátlanul vehettünk leckét. Ezzel szemben azt állítom, hogy az MSZMP-nek soha olyan kedvező lehetősége a legszebben értelmezett vezető szerepének megvalósítására, ezúton hatalmának - minden pluralista törekvéssel együtt - megtartására, még nem volt mint éppen most. A megindult politikai pezsgésben minden más csoportosulásnak, jövendőbeli pártnak előbb meg kell teremtenie létalapját, legalitását, meg kell szerveződnie, jószerivel évekbe telhet míg eljut odáig, hogy gazdasági kérdésekkel egyáltalán elkezdhessen foglalkozni, példát lehet említeni a VOSZ eredményes fellépésére. Az egyik ilyen a kisvállalkozásokat sújtó különadó megszüntetése, de nagyon fontos fegyvertény például az áfa törvénymódosításának kiharcolása is, csökkentve ezzel a vállalkozások beruházásának adóterheit. Persze, számos olyan körülmény van a mai magyar gazdaságban, amely sújtja a vállalkozásokat - ilyen a jelenlegi monopol- helyzetű társadalombiztosítás is -, éppen ezért nagyon sok tennivalója van még a szövetségnek. -áanemhogy átfogó koncepciót tegyen az asztalra. Ezzel szemben az MSZMP-nek adva vah a szervezete, hatalma és minden egyéb lehetősége, hogy - amíg a többi szerveződés kényszerűen magával van elfoglalva - olyan gazdasági intézkedéseket valósítson meg, amelyek a közjót szolgálják, amelyekről az emberek nemcsak beláthatják, hanem bőrükön érezhetik, hogy az ő boldogulásukat is segítik, ha nem is látványosan, de mindennap egy icipicivel tovább, előre. Miben látja a legnagyobb veszélyt? Mindaz, amit dr. Gazdag László e kérdésre adott válaszában elmond, helytálló, de csak következmény. A legnagyobb veszélyt annak a gazdaságtudománynak a hiánya okozza, amely az elmúlt 40 év tényeit a maguk súlyos valóságában értékelné, értelmezné és alapul szolgálhatna a helyes következtetések levonására, a megfelelő gazdasági koncepció kidolgozására. Ahhoz, hogy egy ilyen koncepció megszülessen - megítélésem szerint - a köz- gazdasági alapfogalmaktól kezdve (emberi munka, érték, használati érték, áru, piac, pénz stb. stb.) a belőlük levezetett teljes következtetésrendszert a fejéről a talpára kellene állítani. A jelenségeket, fogalmakat ehhez természettudományos következetességgel kell meghatározni és értelmezni. A manapság folyó gazdaságtani vitákról egy olyan épület jut eszembe, amelyet kellő alapozás nélkül ingoványos területen kezdtek építeni, omladozik rajta a repedéseket eltakarni hivatott vakolat, a rosszul illeszkedő ajtók, ablakok működésképtelenek és az építészek azon vitatkoznak, hogy a tetőszerkezet 45 vagy 55 fokos szögben készüljön-e. Szükséges volna annak mielőbbbi belátása, hogy a gazdaság van az emberért és nem fordítva; hogy a pénznek önmagában nincs értéke; hogy pénzzel nem lehet takarékoskodni csak gazdálkodni; hogy kapitalista körülmények között jótékony hatású gazdasági intézkedések - egészen más feltételrendszerünk következtében - számunkra lehetnek teljesen hatástalanok, sőt roppant károsak: hogy a gazdasági munka nem kipipálható kampányfeladatok sorozata; hogy felismert hibák javítását célzó vagy bármilyen gazdasági intézkedés nemcsak január A macska farka és az áremelés De jó! Igazán örülök. Mint az a bizonyos macska... Ugye, ismerik a róla szóló viccet? Azt, amelyikben Pistike a feje fölött forgat a farkánál fogva egy macskát körbe-kör- be. A felnőtt szemrehányó tekintetére és felháborodott „miért”-jére azt válaszolja: Örömet akarok szerezni a macskának, így, Pistike? - kérdezi a hitetlenkedő felnőtt, mire az elvetemült kölyök bólint. Persze... Tudod, hogy fog örülni, amikor elengedem?! Hát most nekünk is örömet szereztek, amúgy Pistike módjára. Hogy pontosan kik, azt persze nem tudjuk. Egyik napilapunk ugyan az árhivatalra kéri a jóisten áldását a nemes gesztusért, de azért bízvást élhetünk a gyanúperrel, hogy ők a saját szakállukra, de más kontójára nem tetszeleghetnének Pistike szerepében. Mintahogyan januárban sem saját szórakoztatásukra kezdtek el bennünket lóbálni, amikor mindenféle áremelések hírével együtt a folytatást is bejelentették Azt, hogy márciustól magasabbak lesznek a víz- és csatornadíjak. Most meg? Itt a március, mi mégis a régi áron folyathatjuk a vizet a régi áron elvezető csatornába... Örülhetünk. Örülhetnénk... Legszívesebben mégis a fejére olvasnánk a Pistike - magas hivatalnak, hogy szándékát nem sikerült teljesen megvalósítania. Ugyanis elszédültünk, megfájdult minden porcikánk, és mi tagadás, a szőrünk is fölborzoló- dott közben. Ezért nem teljes az örömünk. Ha tehetnénk, kérdeznénk is. Mire volt jó ez az egész, Pistike? Rájöttél, hogy túl keményen kaptál el bennünket? Szánakozol talán rajtunk, mert neked is van szíved? Nem bírod már erővel a forgatást? Netán panaszos nyávogásunk zavar? Vagy eszedbe jutottak a macska karmai és éles fogacs- kái?-riA megyei pártbizottság ülése nyomán Egyetértek, tehát vitatkozom
