Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

2 InÉPÜJSÁG 1989. március 2. Napirenden az elmúlt négy évtized PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról.) mánya - mint ismeretes - már elkészült és a Társadalmi Szemle különszámában nyilvánosságra került.) Az ülésen a gazdaságpolitikai albizott­ság összefoglaló értékelését Csáki Csa­ba, a KB tagja, a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem rektora terjesz­tette elő. A gazdasági helyzetelemzés egyebek között foglalkozik a magyaror­szági gazdasági rendszer válságával, a kiútkereséssel; felvázolja a gyorsított iparosításból következő károkat, elemzi a világgazdasági változásokra adott jó és rossz válaszok következményeit, szól a gazdasági és a politikai válság szoros kapcsolatáról, továbbá a szocializmus ideológiai zavarairól. Hogyan lehet kijutni a történelmi zsákutcából? A tanulmány ezzel kapcsolatban új gazdasági modellt vázol fel, amelynek a legfontosabb ele­mei: a vegyes tulajdonra épülő piacgaz­daság, s az ehhez kapcsolódó szociális orientáció. Az anyag nagy figyelmet szentel a mo­dernizáció és a felzárkózás kérdésköré­nek, s kitér a tulajdonreform szükséges­ségére, továbbá a valóban versenyképes vállalati-, vállalkozási modell kialakításá­ra és a szociálpolitikai összefüggésekre. Pozsgay Imre mindezekkel kapcsolat­ban hangsúlyozta: múltunkat nem meg­tagadva és a társadalmi kiegyezés lehe­tőségeit is mindenkor megkeresve és megtalálva kell készülni a jövöre. A mér­téktartó, az elfogulatlan és a sokoldalú elemzés a záloga annak, hogy megőriz­hessük a nemzet egységét, alkotóképes­ségét és a holnapba vetett bizalmát. A tanulmány vitájában felszólaltak az albizottság jelen lévő tagjai: Berecz Fri­gyes, Dudla József, Köveskúti Lajos, a Központi Bizottság tagjai, valamint Ra­dies Katalin, a Társadalmi Szemle fő- szerkesztője. * Kritikai megjegyzéseiket, javaslataikat a meghívott szakemberek egészítették ki, köztük Ábel István, Bőd Péter Ákos, Bok­ros Lajos, Chikán Attila, Dobák Miklós, Draviczky Tamás, Gedeon Péter, Hámori Balázs és Szabó Katalin. A hozzászólók hangsúlyozták, hogy a tanulmány érté­kes dokumentum, jól szolgálja az MSZMP programnyilatkozatának meg­alapozását. Az albizottság munkájáról a Központi Bizottságot a március 7-i ülésen tájé­koztatták. A tanulmány rövidesen megje­lenik a Társadalmi Szemle különszámá­ban. — MOSZKVA - Aggodalommal írtak a Pravda rigai tudósítói szerdán a lettor­szági tömegmozgalmak szembenállásá­ról. Figyelemre méltó, hogy míg a köz­ponti sajtó korábban nem vett tudomást a két mozgalom etnikai alapú szembenál­lásáról, most az SZKP KB lapja így ír: Lettországban senki előtt sem titok, hogy a Népfrontban a lettek, az Intermoz- galomban a nem lett lakosság képviselői tömörülnek. PRÁGA - A Prágában tárgyaló Uffe Ellemann-Jensen, dán külügyminiszter kedden, csehszlovák kollégájával, Jaro- mir Johanessel találkozva tiltakozott a ja­nuári Vencel téri tüntetések részvevői, il­letve szervezői elleni perek miatt. A talál­kozóról Prágában kiadott közlemény szerint a perek kérdése azzal kapcsolat­ban került szóba, hogy a két külügymi­niszter véleményt cserélt arról, miként teljesítik országaikban a bécsi utótalál­kozó záródokumentumában foglaltakat. Johanes visszautasította, Csehszlovákia a perekkel megsértette volna a doku­mentum rendelkezéseit. KABUL - Az elmúlt 24 órában az af­gán ellenzéki erők folytatták tüzérségi tá­madásaikat Dzsalalábád és Hoszt váro­sa, valamint a Pakisztánnal határos Nan- garhar és Paktia tartományok különböző települései ellen. A belövések következ­tében öt személy meglifclt és többen megsebesültek. A déli Kandahar tarto­mányban folyó összecsapásokban a kormánycsapatok öt ellenséges katonát megöltek. PEKING - A szerdai kínai központi la­pok Dzskartából keltezett hírt közöltek, amely szerint Suharto indonéz elnök uta­sította Ali Alatas külügyminisztert: kezdje meg a szükséges előkészületeket a dip­lomáciai kapcsolatok újrafelvételére Kí­nával. BONN - Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár Genfben elhangzott be­széde egyedülálló esemény volt a szo­cialista államközi kapcsolatok történeté­ben: a magyar politikus az ENSZ Emberi Jogok Bizottságában hivatalosan tiltako­zott a romániai magyar kisebbséggel va­ló bánásmód miatt, s pártfogolta azt a svéd tervet, amely ENSZ-megfigyelők Romániába küldését irányozza elő. - Ezt hangsúlyozza szerdai számában a Die Welt című befolyásos, konzervatív napi­lap. Katonafiatalok szabadultak Baracskán Elhagyta a baracskai börtönt és foghá­zat szerdán az a 70 fiatalember, aki a ka­tonai szolgálat lelkiismereti és vallási okokból való megtagadása miatt fogház- büntetését töltötte. A szabadulók előtt Vörös Ferenc, a börtön és fogház pa­rancsnoka olvasta fel Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter parancsát, sza­badságvesztés büntetésük hat hónapra szóló félbeszakításáról. Az átöltözést, a szabadulással együtt járó formaságok intézését követően a fiatalokat két autó­busszal vitték ki a vasútállomásra. A büntetés-félbeszakítással szabadult fiatalok a honvédelmi törvény megjelené­séig büntetett előéletűek lesznek, de a törvény hatályba lépését követően men­tesülnek majd a szabadságvesztés kö­vetkezményei alól. A büntetés félbesza­kításával egyébként többségüknél jelen­tősen rövidült a szabadságvesztés ideje. A most szabadult fiatalokat - mint a fo­gadásukra jött hozzátartozóik elmondták - visszavárják a régi munkahelyükre. Szőlőtermesztési tanácskozás Aparhanton Minőséget igényel a kínálati piac Nagyon alacsony ma még a vállalkozók aránya Vállalkozók érdekképviselete Eredményekről, tervekről az első közgyűlés előtt Tegnap Aparhanton rendezték meg a nagyüzemi gazdaságok szak­embereinek szőlőtermesztési ta­nácskozását, melyet a Tolna Megyei Tanács Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Osztálya, a MAE Tolna Me­gyei Szervezetének kertészeti szak­osztálya, a Tolna Megyei Teszöv, a TIT Tolna Megyei Szervezete hívott össze. Kelemen István osztályvezető megnyitóját követően a nagyüzemi szőlőtermesztés fejlesztésének le­hetőségeiről tartott előadást a Kerté­szeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti Borászati Kutató Intézeté­nek három munkatársa. Dr. Szőke Lajos a kutatások nagyüzemi hasz­nosításának eredményeiről, a ne- mesltési és genetikai munka, vala­mint a fajtafenntartás és növényvé­delem kérdésköréről ejtett szót. Szolgáltatási ajánlataikat is figyel­mébe ajánlotta a megye több mint 60 szőlész és borász szakemberének. Kerényi Zoltán az ágazat fejleszté­si irányáról adott átfogó kitekintést, s mint elmondta a világon túltermelés van borból, miközben a fogyasztás lassan visszaesett és fékező erők léptek életbe a termesztés területén. A túlkínálati piacon kell életben ma­radni, s ezen a piacon csak aminő­séggel, a különleges igények iránt megnyilvánuló kereslet kielégítésé­vel lehet előrelépni. Az ökonómiai kutatásról szóló előadásában dr. Botos Ernő megem­lítette, hogy a 80-as évek a magyar szőlő és bor területén extenzív fejlő­dést hoztak, állami támogatással, ami egyrészt területre, másrészt mennyiségre vonatkoztatva igaz. Ugyanakkor a hirtelen jött minőségi váltást nem tudta azonnal követni az ország. Ma új szellemű szőlő-, bor-, kereskedelmi-, és fogyasztási kultú­ra jellemző, amiben ez a borvidék az országos átlagnál jobb lehetőségek­kel rendelkezik. A szakemberek az előadásokat követően megtekintették az apar- hanti szövetkezet szőlőültetvényeit (1981-ben telepítettek 103 hektárt) valamint a hat gazdaság összefogá­sával megépült szőlőfeldolgozót és bortárolót. A délutáni programban Ferenc Vil­mos megyei főkertész Tolna megye szőlőtermesztésének 1988. évi ta­pasztalatairól szólt. Évzáró elnökségi ülést tartott tegnap a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ). A szervezet tavaly februári meg­alakulásával azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a vállalkozók - beleértve a magán- vállalkozókat is - érdekeit határozottab­ban megfogalmazza és képviselje min­den fórumon. Az elnökségi üléshez kap­csolódóan sajtótájékoztatót tartottak a szövetség tisztségviselői, amelyen el­mondták, hogy március 4-én megtartják a megalakulást kővető első közgyűlést, amelyen számot adnak az egy év alatt Budapesti lakos vagyok, így nem tarto­zom újságjuk olvasói táborába. Mégis azt remélem, élhetek a felkínált lehetőséggel és elmondhatom az 1989. január 30-án megjelent, dr. Gazdag Lászlóval folytatott interjúhoz kapcsolódó gondolataimat. Nem ismerem dr. Gazdag Lászlót sze­mélyesen, nem ismerem a cikkben hivat­kozott oly sok fórumon elmondott véle­ményét, mindössze még egy írását isme­rem, amelyben a magyar bérrendszerről és a költségvetésről fejti ki álláspontját. Ennek a cikknek és a mostani interjúnak az alapján azonban azt állítom, hogy egyetértek vele, a sorokból tükröződő szándékaival és indulataival egészen biztosan. A demokrácia a kormányzás legkényel­metlenebb módja, de jobbat még nem ta­láltak ki - így a Churchill-idézet. A demokrácia kizárólagos üdvözítő mivoltát persze az elmúlt negyven év alatt itt sem tagadták, sőt, hirdették, csak ép­pen vaskövetkezetességgel meghiúsí­tották. A párt vezető szerepének az alkot­mányban való deklarálása normális esetben egy lehetőség megfogalmazása. Ezzel a lehetőséggel élni és visszaélni le­het, azaz ezt a lehetőséget lehet jól valóra váltani, ami az egész nép, az ország la­kosságának kellő alázattal való szolgála­tát jelenti és persze lehet rosszul valóra váltani, amikor az alkotmányi szöveg- részlet csak a hatalom diktatórikus gya­korlatának szolgáltat hivatkozási alapot. Vezető szerep és hatalom nem azonos fogalmak. Vezető szerepe annak van, aki egy közösség érdekeinek érvényesíté­sében kiemelkedő teljesítményt nyújt, adott esetben saját önös érdekei ellené­ben, feltételez egy képességet mások ér­dekeinek képviseletére. A hatalom szá­mára ez a vezető szerep egy lehetséges alternatíva. Ha a hatalom fő törekvése a hatalom megtartása, akkor uralomról van szó, a hatalom mindenáron való megtar­tását diktatúránakjievezzük. A hatalom vezető szerepének megva­lósulásához az a felismerés szolgál(na) alapul, hogy a hatalom egy közösség szolgálata, nem pedig a közösség feletti végzett munkáról, eredményeikről, a tag­ság pedig szavazással dönt a szövetség életét meghatározó kérdésekről. Az elhangzott kérdésekre Simsa Péter elnök válaszolt. A többi közt elmondta: a szervezet hatással volt az állami gazda­ságirányításra és a korábbi hivatalos ér­dekképviseletek munkájára, de nem minden esetben tudta kezdeményezé­seit, álláspontjait érvényesíteni. Ennek egyik legfőbb oka az, hogy a vállalkozá­sok az ország gazdaságában még nem érték el a kívánatos arányt. De azért sok uralkodás - helyes értelmezésben. A ve­zető szerep tehát magától értetődően ve­zet a hatalomhoz, ha a közakarat érvé­nyesülhet, azaz a társadalomban de­mokrácia van, fordított, illetőleg nemle­ges esetben diktatúráról van szó. A párt, a szakszervezet, a vállalat stb. szavak fogalmak, amelyek a valóságban emberekből, egyénekből álló csoporto­kat jelentenek. Ezeknek az embereknek van véleménye, tudása, tapasztalata, er­kölcse, cselekvőképessége, ezek az em­berek cselekszenek adott esetben az őket magában foglaló csoport nevében. Ha ezek az emberek nem alkalmasak a vezető szerepre, azaz a közjó szolgála­tára, akkor persze csoportosulva sem tudják azt megvalósítani, még akkor sem, ha éppen a hatalom birtokosai. Mi tehát a teendő? Az elmondottak tük­rében valamint a történelem korban és térben egyértelmű tapasztalata alapján az, hogy - amennyiben a közjó érvénye­sülését tekjntjük célnak - azokat az egyéneket, akiket a hatalom mámorit, nem szabad hatalomhoz juttatni, legyen szó akár egy intézkedő rendőrről, vagy akármilyen magas közjogi méltóságról.- Milyen esélye van az MSZMP-nek a jelenlegi gazdaságpolitikájával a hatal­mon maradásra? Ha az éppen folyó gazdaságpolitika a párt sajátja, akkor nulla. Persze a helyes - értsd józan ész szerinti - gazdaságpoli­tika csak a normális, de közel sem az egyetlen lehetősége a hatalom megtartá­sának. Ebből a tantárgyból korlátlanul vehettünk leckét. Ezzel szemben azt állítom, hogy az MSZMP-nek soha olyan kedvező lehető­sége a legszebben értelmezett vezető szerepének megvalósítására, ezúton ha­talmának - minden pluralista törekvéssel együtt - megtartására, még nem volt mint éppen most. A megindult politikai pezsgésben min­den más csoportosulásnak, jövendőbeli pártnak előbb meg kell teremtenie lét­alapját, legalitását, meg kell szerveződ­nie, jószerivel évekbe telhet míg eljut odáig, hogy gazdasági kérdésekkel egyáltalán elkezdhessen foglalkozni, példát lehet említeni a VOSZ eredmé­nyes fellépésére. Az egyik ilyen a kisvál­lalkozásokat sújtó különadó megszünte­tése, de nagyon fontos fegyvertény pél­dául az áfa törvénymódosításának ki­harcolása is, csökkentve ezzel a vállalko­zások beruházásának adóterheit. Per­sze, számos olyan körülmény van a mai magyar gazdaságban, amely sújtja a vál­lalkozásokat - ilyen a jelenlegi monopol- helyzetű társadalombiztosítás is -, ép­pen ezért nagyon sok tennivalója van még a szövetségnek. -áa­nemhogy átfogó koncepciót tegyen az asztalra. Ezzel szemben az MSZMP-nek adva vah a szervezete, hatalma és minden egyéb lehetősége, hogy - amíg a többi szerveződés kényszerűen magával van elfoglalva - olyan gazdasági intézkedé­seket valósítson meg, amelyek a közjót szolgálják, amelyekről az emberek nem­csak beláthatják, hanem bőrükön érez­hetik, hogy az ő boldogulásukat is segí­tik, ha nem is látványosan, de mindennap egy icipicivel tovább, előre. Miben látja a legnagyobb veszélyt? Mindaz, amit dr. Gazdag László e kér­désre adott válaszában elmond, helytál­ló, de csak következmény. A legnagyobb veszélyt annak a gazdaságtudománynak a hiánya okozza, amely az elmúlt 40 év tényeit a maguk súlyos valóságában ér­tékelné, értelmezné és alapul szolgálhat­na a helyes következtetések levonására, a megfelelő gazdasági koncepció kidol­gozására. Ahhoz, hogy egy ilyen koncepció meg­szülessen - megítélésem szerint - a köz- gazdasági alapfogalmaktól kezdve (em­beri munka, érték, használati érték, áru, piac, pénz stb. stb.) a belőlük levezetett teljes következtetésrendszert a fejéről a talpára kellene állítani. A jelenségeket, fogalmakat ehhez természettudományos következetességgel kell meghatározni és értelmezni. A manapság folyó gazdaságtani viták­ról egy olyan épület jut eszembe, ame­lyet kellő alapozás nélkül ingoványos te­rületen kezdtek építeni, omladozik rajta a repedéseket eltakarni hivatott vakolat, a rosszul illeszkedő ajtók, ablakok műkö­désképtelenek és az építészek azon vi­tatkoznak, hogy a tetőszerkezet 45 vagy 55 fokos szögben készüljön-e. Szükséges volna annak mielőbbbi be­látása, hogy a gazdaság van az emberért és nem fordítva; hogy a pénznek önma­gában nincs értéke; hogy pénzzel nem lehet takarékoskodni csak gazdálkodni; hogy kapitalista körülmények között jóté­kony hatású gazdasági intézkedések - egészen más feltételrendszerünk követ­keztében - számunkra lehetnek teljesen hatástalanok, sőt roppant károsak: hogy a gazdasági munka nem kipipálható kampányfeladatok sorozata; hogy felis­mert hibák javítását célzó vagy bármilyen gazdasági intézkedés nemcsak január A macska farka és az áremelés De jó! Igazán örülök. Mint az a bizonyos macs­ka... Ugye, ismerik a róla szóló viccet? Azt, ame­lyikben Pistike a feje fölött forgat a farkánál fogva egy macskát körbe-kör- be. A felnőtt szemrehányó tekintetére és felháboro­dott „miért”-jére azt vála­szolja: Örömet akarok szerezni a macskának, így, Pistike? - kérdezi a hitetlenkedő felnőtt, mire az elvetemült kölyök bó­lint. Persze... Tudod, hogy fog örülni, amikor elenge­dem?! Hát most nekünk is örö­met szereztek, amúgy Pistike módjára. Hogy pontosan kik, azt persze nem tudjuk. Egyik napila­punk ugyan az árhivatalra kéri a jóisten áldását a ne­mes gesztusért, de azért bízvást élhetünk a gyanú­perrel, hogy ők a saját szakállukra, de más kon­tójára nem tetszeleghet­nének Pistike szerepé­ben. Mintahogyan január­ban sem saját szórakoz­tatásukra kezdtek el ben­nünket lóbálni, amikor mindenféle áremelések hírével együtt a folytatást is bejelentették Azt, hogy márciustól magasabbak lesznek a víz- és csator­nadíjak. Most meg? Itt a március, mi mégis a régi áron folyathatjuk a vizet a régi áron elvezető csator­nába... Örülhetünk. Örülhet­nénk... Legszívesebben mégis a fejére olvasnánk a Pistike - magas hivatal­nak, hogy szándékát nem sikerült teljesen megvaló­sítania. Ugyanis elszédül­tünk, megfájdult minden porcikánk, és mi tagadás, a szőrünk is fölborzoló- dott közben. Ezért nem teljes az örö­münk. Ha tehetnénk, kérdez­nénk is. Mire volt jó ez az egész, Pistike? Rájöttél, hogy túl keményen kaptál el bennünket? Szánako­zol talán rajtunk, mert ne­ked is van szíved? Nem bírod már erővel a forga­tást? Netán panaszos nyávogásunk zavar? Vagy eszedbe jutottak a macs­ka karmai és éles fogacs- kái?-ri­A megyei pártbizottság ülése nyomán Egyetértek, tehát vitatkozom

Next

/
Thumbnails
Contents