Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
ÁLLÁSFOGLALÁS a munkahelyi és lakóterületi pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről és a párt választási rendjéről az alapszervezeti pártviták tapasztalatai alapján A Központi Bizottság munkabizottságának vitaanyagait a megyében működő alapszervezetek teljes körben, túlnyomórészt taggyűléseken megvitatták. A rendezvényeken a párttagság mintegy kétharmada vett részt. A városi és megyei irányítású nagyközségi pártbizottságok a viták tapasztalatait összegezték, a Központi Bizottság pártpolitikai osztályának megküldték. AZ ALAPSZERVEZETI viták általánosítható tapasztalatai, FŐBB JELLEMZŐI: A párttagság növekvő aktivitása, politizáló készsége ellenére a vitaanyagok iránti érdeklődés, fogadtatásuk az alapszervezetek körében differenciált volt. A tagság egy része nem készült fel és részt sem vett a vitában. A tervezetek elvi és gyakorlati jelentőségét kevésbé mérték fel, a belpolitikai helyzet feszültségeihez, a párt előtt álló feladatokhoz képest sok helyen másodrendűnek minősítették. A tartalmi vita kibontakozását befolyásolta a két tervezet és a megyei pártbizottság levelének együttes tárgyalása, valamint számos helyen a beszámoló taggyűlés napirendjével való összevonása. Általános kritika érte az alapszervezeti vitaanyagot a túlzott szűkszavúság, a magyarázatok, példák hiánya miatt. A tömören megfogalmazott törekvések, célok számos félreértésre, bele- magyarázásra, értetlenségre adtak okot. Az alapszervezetek - saját helyzetüktől függően - gyakran teljesen ellentétesen ítélték meg a javaslat egyes elemeit, új vonásait csak részlegesen ismerték fel. A vitaanyag bevezetőjében megfogalmazott fő szempontok figyelembevétele és a tervezet következetes elemzése általában elmaradt. A pártalapszervezetek szerepével, feladataival kapcsolatos érdemi véleménynyilvánítás elsősorban értelmiségi, intézményi és ipari nagyüzemi alapszervezetek körében volt. A véleményekből kitűnik, hogy a párt- szervezetekben erős a kötődés a korábbi munkastílushoz, módszerekhez. A körülmények változását nem követte a szemlélet átalakulása. Sok helyen alapfeltételként igényelték az alapszervezetek jogosítványainak, hatáskörének pontosítását, részletes szabályozását, mert enélkül bizonytalanok saját szerepük, feladataik értelmezésében. A régi módszerekben való gondolkodás nehezítette az új szerveződési lehetőségek jelentőségének, szerepének felismerését is, megítélésükben a tartalmi elemek háttérbe szorultak. A korábbi (illetve jelenlegi) gyakorlatból kiindulva részben újszerűségüket, részben megvalósíthatóságukat vitatták. A politikai központok szerepét, működését, beilleszkedését a gyakorlati munkába többségében nem látják világosan. Általános igényként fogalmazódott meg, hogy a párt szervezeti struktúrájának átalakításában kerülni kell az adminisztratív, kényszerítő jellegű megoldásokat. A helyi politikai szükségleteknek megfelelő, a párttagság szabad választási lehetőségét biztosító szerveződési formákat tartják elfogadhatónak. A munkahelyi alapszervezetek egy részénél a lakóterületi pártmunka előtérbe helyezéséből, az átirányítás és a regisztrálás gyakorlatának bevezetéséből végső soron a pártszervezetek gazdaságtól való távoltartásának szándékára következtettek. (Felvetették, hogy el kellene dönteni, szükség van-e egyáltalán a munkahelyi pártszervezetekre. E kérdés tisztázatlansága miatt a tervezetet átmenetinek, kompromisszumos jellegűnek tartották.) Általánosan elfogadják, szükségesnek tartják a lakó- területi politikai munka megerősítését, de nem a munkahelyi alapszervezetek meggyengítése, szétzilálása árán. A községi és a városi körzeti alapszervezetek fogadókészen támogatták a javaslatokat, az együttműködés fejlesztését, a politikai munka személyi feltételeinek javítását. Ebben a körben erőteljesen bírálták, hogy a tervezet nem veszi figyelembe a településformák közötti különbségeket és a politikai munka eltérő körülményeit. A lakóterületi alapszervezetek számára körvonalazott feladatok szinte minden területre kiterjedő jellegét több helyen kifogásolták. Mindenütt felismerték az alternativ politikai szerveződések létezésével kialakult versenyhelyzethez való szervezeti és működési alkalmazkodás szükségességét. A többpártrendszer reális feltételezéséből - később a KB állásfoglalásából - kiindulva azonban felvetették, hogy a tervezet más politikai szervezetek tevékenységét leszűkítve csak a lakóterületen, s nem pártjelleggel képzeli el. Többpártrendszer keretei, feltételei közötti működésre ezek az elképzelések már nem alkalmasak, az alapszervezeti munka szervezésére, a párttagság eligazodásának segítésére nem elegendőek. A párt választási rendjére kidolgozott javaslat kevésbé késztette vitára az alapszervezeteket, csak kevés észrevétel, módosító javaslat hangzott el. A párttagok döntő többsége alapvetően ismeri, elfogadta és elfogadja az alapszervezeti szintű választás szabályait. A magasabb pártfórumokkal kapcsolatos választási gyakorlatról a többségnek nincs ismerete, s tapasztalata, így több helyen értelmezni és példákon kersztül kellett bemutatni az egyes alternatívák tartalmát. Több alapszervezet nem volt tisztában azzal, hogy mit takar a tisztségviselő kifejezés, melyek a testületek végrehajtó szervei, mit jelent a delegálás, a mandátum, mi a különbség a jelölést előkészítő és jelölőbizottság között. A pártvita eredményeként több - eddig tisztázatlan - kérdés került részben megválaszolásra. A vitaanyagban szereplő alternatívák közül a párttagok a nyíltabb, a közvetlen és általuk demokratiku- sabbnak vélt módozatokra szavaztak, amit többnyire azzal indokoltak, hogy ez segítheti elő a pártélet demokratizálódását. A vita során felszínre került jellemző vélemények figyelembevételével a párt-végrehajtóbizottság úgy értékeli, hogy a pártalapszervezetek szerepéről, tevékenységéről kifejtett elképzelések csak részben felelnek meg a mai és jövőbeni politikai követelményeknek és a párttagság elvárásainak, az alapszervezetek saját helyzetértékelésének.- A tervezet az alapszervezetek jövőbeni szerepével, feladataival - a napi politikai munka igényeihez képest - a párttagság számára kevésbé érthetően, csak koncepcionálisan, általánosan foglalkozik. A kellően ki nem fejtett elképzelések nem segítették a vitát, a cselekvésre ösztönző, a gyakorlati megoldásokat feltáró gondolkodást. Az ilyen jellegű tervezetek részletesebben, az elképzeléseket világosabban bemutatva készüljenek, figyelembe véve a párttagság felkészültségét.- Nem lehet egyetérteni azokkal a véleményekkel, melyek szerint a tervezet nem tartalmaz igazán újat, a követelmények többségének eddig is meg kellett volna felelni. Ez a problémakör teljes leegyszerűsítése szemléletbeli és értelmezésbeli hiá- * nyosságokra utal. Meg nem értése annak, hogy a párnak a jövőben céltudatosan kell törekednie arra, hogy a társadalom életének minden területén - így a munkahelyeken és a lakóterületen - hatékonyabb politikai munkával, dinamikus kezdeményezéssel legyen jelen és végezze munkáját.- Az új szerveződési formák alkalmazását, működését az eredményes politikai munka érdekében fontosnak tartjuk és támogatjuk. A lakóhelyi alapszervezeti munka fejlesztésének szükségessége a vita során is megerősítést kapott. A kibontakozó folyamatban türelemre, a szándék valós tartalmát bemutató meggyőző munkára van szükség. Fontos, hogy az irányító pártszervek hatékonyabb közvetítő, szervező, irányító munkával, kölcsönös információk biztosításával segítsék az alapszervezetek munkáját. Koordinálják a helyi politikai akciókat, biztosítsák a valóságos A megyei pártbizottság ülése 1989. március 2. politizálás feltételeit. Az új formák kialakításában a meggyőző munkát helyezzék előtérbe.- A hagyományos munkastílushoz való ragaszkodás alapvető oka, hogy a pártalapszervezetekben a feltételek változását még nem követte megfelelően a szemlélet alakulása. Ugyancsak a régi beidegződésekre utal a szabályozottság igénye, a konkrét tennivalók meghatározásának sürgetése. Úgy véljük, hogy az alapszervezetek beszabályozottsá- ga éppen mozgásterük korlátozását jelentené. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy mind a lakóhelyi, mind az üzemi alapszervezetek politikai feladatait a jövőben pontosabban megfogalmazzuk. 1989. második felében a megyei pártbizottság a témakör napirendre tűzését tervezi.- Az üzemi alapszerve?etek munkahelyi kötődése a vélemények alapján igen erős. A lakóterületi munka fejlesztésével való egyetértés mellett nehezen azonosulnak az átirányítási, regisztrálási elképzelésekkel. Ebben a körben az anyag szándékait illetően sok a félreértelmezés is. A vélemények többsége információhiányra, tisztázatlan nézetek jelenlétére utal. Az irányító pártszervek hatékony segítő munkája révén egyértelművé kell tenni, hogy a lakóterületi munka színvonalának javításával összhangban szükségszerűen változik a munkahelyi alapszervezetek szerepe. A munkahelyi alapszervezetek nagyfokú elbizonytalanodása indokolja, hogy helyzetük, feladatkörük, s alkalmazható módszereik megváltozásának megértetése, elfogadtatása kapjon lényegesen nagyobb figyelmet. A tervezet nagyon határozottan érzékelteti a pártmunka területi és módszer- beni hangsúlyeltolódásait, de ennek részletesebb kifejtése szükséges.- A pártszervezetek szerepének, feladatkörének módosítása előrelépést, igazodást jelent a bonyolultabb politikai körülményekhez, azonban jogosan vetődött fel a vitákban, hogy a többpártrendszer keretei közötti működéshez nem ad megfelelő útmutatást, eligazítást. A reálisan bekövetkező új helyzet indokolja, hogy az alapszervezetek feladatainak kidolgozása ennek figyelembevételével új alapokra helyeződjön. A párt-végrehajtóbizottság a párt választási rendje kialakításában:- Támogatja, hogy a párt valamennyi tisztségviselője, vezető szerve demokratikusan, titkosan, alulról felfelé a kongresszus után kerüljön megválasztásra.- Támogatja a-kötelező rotáció (2 ciklus) pártbizottsági szintig történő kiszélesítését, ugyanakkor a többpártrendszer létrejöttével megfontolásra ajánlja a kötelező rotáció szükségességének újraértékelését.- Azzal ért egyet, hogy a pártszervek tisztségviselőit és végrehajtó szerveit a küldöttértekezleteken, a pártértekezleteken és a kongresszuson közvetlenül válasszák meg.- Támogatja, hogy a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság és a pártbizottságok tagjainak többsége delegálás útján kerüljön megválasztásra.- Egyetért azzal, hogy a jelölést előkészítő bizottság és a jelölőbizottság a közvetlenül irányított párt- szervezetek delegált képviselőiből, illetve küldötteiből jöjjön-létre, s elnökét a jelölést előkészítő bizottság, illetve jelölőbizottság saját tagjai közül válassza meg.- Támogatja, hogy az irányító párttestület a hatáskörbe tartozó párttisztségviselők jelöléséről előzetesen ne foglaljon állást, megválasztásukat utólag - ha kifogás nem merült fel - vegye tudomásul.- A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai a kongresz- szuson és az országos pártértekezleten, a pártbizottságok tagjai a küldött- értekezleten, illetve pártértekezleten csak akkor vegyenek részt teljes joggal, ha delegáltak vagy küldöttek.- Támogatja azt a javaslatot hogy a küldöttértekezletre, a pártértekezletre, valamint a pártkongresszusra megválasztott küldöttek mandátuma az adott ciklusban maradjon érvényben. Egyben ajánlja annak megfogalmazását hogy ezen időszak alatt a küldötteket milyen jogosítványok illetik meg.- Javasolja, hogy a munkabizottság dolgozza ki a delegálás, a visz- szahívás és a közvetlen választás esetén a funkcióból történő felmentés szabályait. A most lezajlott pártvita első állomása annak a döntéselőkészítő folyamatnak, melyet a párt a jövőben gyakorlattá kíván tenni. Az a tapasztalatunk, hogy a párttagság e módszerrel hatékonyan még nem tud élni. A döntések előkészítésébe való bekapcsolódásuk ugyan önigény, azonban a konkrét kérdések feldolgozása a rutintalanság miatt nem érdemi. A jövőben éppen ezért a megyei és az alsóbb szintű pártszervek felkészítőin hatékonyabb tartalmi segítséget kell adni. A felkészítésekkel egyidőben tudatosan meg kell szervezni a vitákra való ráhangolást, a téma sajtóban való előzetes propagálását. A viták megszervezésére, ütemezésére is nagyobb gondot kell fordítani. A jelenlegi belpolitikai helyzet e témák érdemi feldolgozására kevésbé volt alkalmas. A jövőben át kell gondolni azt is, hogy mely témaköröket szükséges teljes körű pártvitára bocsátani. Előzetes pontos tájékozódás alapján szerencsésebb az a módszer, ha a vitára ajánlott kérdésekről csak azokban a pártszervekben, -szervezetekben folytatnak eszmecserét, ahol erre felelősséggel vállalkoznak. Szekszárd, 1989. március 2. MSZMP Tolna Megyei Bizottsága Máté János és Vasas István a párt- bizottsági ülés szünetében Fotó: Kapfinger
