Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

2 NÉPÚJSÁG 1989. március 10. Az Országgyűlés ülésszakának második napja (Folytatás az 1. oldalról.) Meg szeretném azonban jegyezni, hogy a bírói szervezetet hozzá kellene igazítani a lakossági igényekhez is. Erre azért hi­vatkozom, mert az elmúlt évtizedekben számos bíróságot szüntettek meg, kü­lönböző, elsősorban bírók szakosodásá­ra hivatkozó indokkal. Választókörze­temben például 1977-ben vonták össze a Bonyhádi Járásbíróságot a Szekszárdi Járásbírósággal, pontosan akkor, ami­kor Bonyhádot várossá nyilvánították. Mondanom sem kell, hogy erős lakossá­gi tiltakozás ellenére. Azóta a közel 40 ezer fős körzet lakossága 20-40 kilomé­tert utazik a megyeszékhelyre sokszor néhány perces ügyintézés végett. Ugyanakkor a Szekszárdi Bíróságon ez az összevonás szinte elviselhetetlen zsú­foltságot okozott. Ezúton is szeretném kérni a miniszter urat, hogy az igazság­szolgáltatás alkotmánnyal összefüggő átszervezése kapcsán keresse meg a bonyhádi bíróság visszaállításának lehe­tőségét. Az ügyészségre vonatkozó el­gondolások közül aszerint lenne indokolt választani, hogy az alkotmányozást kö­vetően fennmaradnak-e azok a felada­tok, amelyeket eddig is az ügyészség volt hivatott megoldani. Ha igen, akkor az ügyészségre szükség van, és a szerve­zetét, eszközrendszerét a megváltozott körülményeknek megfelelően át kell ala­kítani. Én személy szerint nem tartanám indokoltnak, hogy az ügyészség az igaz­ságügyi kormányzat hatáskörén belül te­vékenykedjen. Az elhangzottakon kívül sok mindenről esett még szó választókörzetemben az alkotmánytervezet kapcsán, amiről most részletesen szólni idő hiányában nincs mód. Többek között arról, hogy legyen az alkotmány mindenki számára érthetően fogalmazva, erősödjön tovább az Or­szággyűlés szerepe, de teremtsék meg a Az új alkotmány megalkotásával kap­csolatos vitában felszólalt egy másikTol- na megyei képviselő, Varga János is. VARGA JÁNOS (Tolna m. 6. vk.), az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövet­kezet elnöke nem javasolta, hogy előze­tes népszavazáson döntsenek az állam­formáról és a címerről, mert ez szerinte csak késleltetné a jogalkotást. A jogegyenlőségről szólva felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a települések orszá­gon belüli elhelyezkedése se lehessen megkülönböztetés alapja. „Meg kell aka­dályozni, hogy tovább terjedjen a falvak szellemi és néha anyagi kifosztása. Pa­rasztságunk vaskos történelmi tapaszta­latai óva intenek a tulajdonosi bizonyta­működési feltételeit is, egykamarás par­lamentre van szükség, erős legyen a kor­mány és mérsékelt hatáskörre felruhá­zott a köztársasági elnök. (Ne legyen tag­ja egyetlen pártnak sem.) Többet kellene foglalkozni az alkotmánynak a tanácsok­kal, a választási törvényben egyértel­műen le kell szabályozni a képviselők visszahívásának rendjét, és várják a vá­lasztópolgárok a tervezett nemzeti jelké­pek bármelyikét. Megfogalmazódott az is, hogy az alkot­mánytervezet tartalmazza egy valóban demokratikus, korszerű alkotmány létre­hozásának lehetőségét, de ezzel össze­függésben több új, lehetőleg fiatal arcot látna szívesen a magyar nép, a társadal­mi-politikai élet palettáján. Végezetül érdekességként szeretném elmondani, hogy az Országgyűlés könyvtárában elolvastam az 1949-es al­kotmányt tárgyaló Országgyűlés jegyző­könyvét. Az előterjesztő Rákosi Mátyás, az akkori miniszterelnök-helyettes volt. Az előterjesztés tartalmi részével nem akarok foglalkozni - bár azzal is érdemes lenne -, csupán azt jegyezném meg, hogy Rákosi Mátyás beszéde alatt 30- szor csattant fel a véget érni nem akaró ütemes taps. így fogalmaztak az akkori jegyzőkönyvírók zárójelben. A nép képvi­selői tehát egyfolytában tapsoltak, a vég­eredményt ismerjük. Ma megítélésem szerint az alkotmá­nyozás bonyolultabb, nehezebb, mint akkor volt. Ma nem tapsolnunk kell (bár, ahogy az előkészítési folyamatot látom, az agyon- tapsolás veszélye nem is igen fenyegeti az előterjesztőt), hanem bölcsen, előre­látóan, minden szubjektivizmust félreté­ve, az egész társadalom érdekeit szem előtt tartva döntenünk. Ezt várják ma tő­lünk választópolgáraink! Ezt várja a tár­sadalom! lanságtól. Garanciát követelnek arra, hogy soha, semmilyen körülmények kö­zött ne következhessen be a vétlenek megaláztatása, az emberek eltiprása” - mondotta. Véleményt mondott e napirend vitája során SEBŐK JÁNOS vezérőrnagy (Veszprém m. 12. vk.), BARCS SÁNDOR (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója, BÖL- CSEY GYÖRGY (Budapest, 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke, DR. SZÍJÁR­TÓ KÁROLY legfőbb ügyész, SARLÓS ISTVÁN (országos lista), az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, DR. GARBACZ KATALIN (Fejér m. 9. vk.) a dunaújvárosi kórház gyermekgyógyász főorvosa, KO­ROM MIHÁLY (Bács-Kiskun m. 8. vk.) a házszabályt előkészítő bizottság elnöke, PÁSZTOHY ANDRÁS (Somogy m„ 4. vk.) a szentgálóskéri Béke Mgtsz elnöke, KERESZTI CSABA (Hajdú-Bihar m. 4. vk.) a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség megyei főügyésze, SZABÓ KÁLMÁN (Budapest, 36. vk.) a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára, SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA (Bp. 22. vk.) a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának tanársegédje, SZI­LÁGYI TIBOR (Nógrád m. 2. vk.) a Salgó­tarjáni Öblösüveggyár igazgatóhelyette­se, DR. HORVÁTH JENŐ (Bp. 1. vk.) az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, HÁ­MORI CSABA (országos lista) a pest me­gyei pártbizottság első titkára, FÖLDY FERENC (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 18. vk.) a sárospataki Comenius Tanítókép­ző Főiskola főigazgatója, BAK ISTVÁN (Bács-Kiskun m. 7. vk) a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke, VÁRHELYI JÓZSEF (Zala m. 9. vk.) a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója, HANKÓ MIHÁLY (Békés m„ 2. vk.) nyu­galmazott tsz-elnök, HELLNER KÁROLY (Bp. 32. vk.) a Merkur vezérigazgatója, DR. BALOGH KÁROLY (Győr-Sopron m„ 11. vk.) rábapordányi körzeti orvos, SI­MON PÉTER PÁL (Borsod-Abaúj-Zemp­lén m. 23. vk.) a Tiszai Vegyi Kombinát pártbizottságának titkára, PEJÁK EMIL (Budapest 56. vk.) a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára, MÉHES LAJOS (Budapest, 44. vk.) a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára. RADNAI GÁBOR (Budapest 48. vk.) a MÁV-vezérigazgatóság üzemmérnöke, SZŰCS GYULA (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), a KISZ vásárosnaményi bizottsá­gának titkára, SASVÁRI JÓZSEF (Komá­rom m. 8. vk.) a Dorogi Szénbányák gé­pészeti szakosztályvezetője, ZSÓKA ENDRE (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 9. vk.) a Kohászati Gyárépítő Vállalat Diós­győri Főépltésvezetőségének csoport- vezetője, GÉCZI ISTVÁN (Budapest 49. vk.) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egye­tem tanszékvezető egyetemi tanára, és BÖDÖNÉ RÓZSA EDIT (Csongrád m. 3. vk.) a Taurus Gumigyár energetikusa. A kétnapos vita lezárásaként KUL­CSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter összegezte az elhangzottakat. Örömmel állapította meg, hogy az alkotmány sza­bályozási koncepciójának alapvető logi­kája a képviselők számára elfogadható volt, találkozott a Tisztelt Ház egyetérté­sével. Ennek értelmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alapján szer­kezetileg kialakultnak tekinthető az alap­törvény. A bevezető után az állampolgá­rok alapjogainak és kötelességeinek fel­sorolása és garantálása szerepelhet, majd megjelenhetne egy fejezet, amely az általános elvekre és rendelkezésekre terjedne ki. Mellőzhető a társadalmi, gaz­dasági, politikai rend címet viselő fejezet, minthogy általánosan elfogadottá vált, hogy az alkotmány alapelveket rögzítsen. Ezután az államszervezetre, az önkor­mányzatokra és az állami szimbólumokra vonatkozó részek következhetnének. Egyetértés alakult ki abban is, hogy néhány intézmény, amelyet újonnan kívántak a magyar alkotmányos gyakorlatba bevezet­ni, illetve egy esetben megújítani, szere­pelhet a szövegben. Ez utóbbi a köztársa­sági elnöki intézmény, amelynek tartalmát többé-kevésbé egy közepesen erős pozí­cióban határozta meg a vita. Nézetkülönbség nélkül elfogadták az alkotmánybíróság intézményét, és egyértelmű megerősítést nyert a Leg­főbb Állami Számvevőszék bevezetésé­nek gondolata. Végül elfogadottá vált az is, hogy az alkotmány tartalmában, sza­bályozási elveiben fejezze ki társadal­munk jellegét, politikai irányultságát. Kulcsár Kálmán végezetül hangsú­lyozta: az alkotmányozási folyamatban az egész társadalomnak részt kell ven­nie. Megvizsgálhatónak, s a pártokkal folytatott párbeszéd hatáskörébe tartozó politikai kérdésnek tartotta azt a javasla­tot, hogy az Országgyűlés az alkotmány megvitatásakor hívja meg - valamilyen kulcs alapján - a különböző politikai erők képviselőit, akik szavazati joggal venné­nek részt a vitában, így egyúttal a döntés szélesebb bázison nyugodna. A minisz­ter ugyanakkor megemlítette: az Or­szággyűlés által létrehozott alkotmányo- zó bizottságot is bővítheti a Tisztelt Ház, megbízhat akár teljes jogú részvétellel újabb tagokat, akik különböző politikai erőket képviselnek. A vita lezárását és Kulcsár Kálmán vá­laszát követően a soros elnök ismertette a határozati javaslatot: „Az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályo­zási elveit az előterjesztésnek megfele­lően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Mi­nisztertanácsot, hogy a szabályozási el­vek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alapján - különös figyelemmel az állampolgárok - a külön­böző társadalmi szervezetek és csopor­tok véleményére, készítse el az alkot­mány szövegtervezetét. A szövegterve­zetet az Országgyűlés alkotmányelőké­szítő bizottságának egyetértését köve­tően bocsássa társadalmi vitára”. Az Országgyűlés a határozati javasla­tot egyhangúlag elfogadta. Ezzel befeje­ződött a csütörtöki ülés; a testület pénte­ken folytatja munkáját. ' Környezet- védelmi ülés Dombóváron Környezetvédelmi tanácskozást tartott a MÁV Dombóvári Vontatási Főnökségén a Tolna Megyei Tanács Környezet- és Ter­mészetvédelmi Bizottsága és a Hazafias Népfront Megyei Környezetvédelmi Bizott­sága. A meghívott szakembereknek elő­ször Harangozó László vontatási főnök tar­tott tájékoztatót a MÁV Dombóvári Vontatá­si Főnöksége környezetvédelmi tevékeny­ségéről. Mint elmondta, Dombóvár a Dunántúl legnagyobb vontatási csomópontja. A ha­talmas méretek, a nagy forgalom természe­tesen környezetvédelmi problémákat is fel­vet A telepen személy- és tehervagonokat, mozdonyokat is tisztítanak. Gyakran előfor­dul, hogy a teherkocsikból legkülönbö­zőbb anyagok maradványait kell eltávolíta­ni, például megesik, hogy akár egy tonná­nyi ömlesztett műtrágyát kell a kocsikból ki­takarítani, vagy a hűtőkocsikban fél sertést találnak. A mozdonyok tisztításakor olaj­szennyeződés, és természetesen a tisztí­táshoz felhasznált különböző vegyszerek kerülnek a mosóvízbe. A főnökség csatornahálózatából a saját szennyvíztisztító műbe kerül az erősen szennyezett víz. A 20 millió forintos beruhá­zással nemrég elkészült tisztítót, sajnos, még mindig nem adták át. A technológia többszöri változtatásával immár másfél éve folyik a próbaüzem, de az átadás időpontja még mindig bizonytalan. A megtisztított szennyvizet a Kapósba vezetik. Ezután Tolna megye geotermikus hévi­zeiről és azok hasznosításáról tartott elő­adást Mayer János, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóhelyettese. Mint tudjuk, Magyarország igen jó adottsá­gokkal rendelkezik a hévizek hasznosítá­sához. Hazánkban mintegy 1100 hévízkút van, amelyből 280-at hasznosítanak fürdők formájában. Megyénkben Gunarason, Szekszárdon, Tamásiban, Simontornyán és Dunaföldváron működik hévizet hasz­nosító fürdő. Gunarast már gyógyfürdő­üdülőhellyé nyilvánították, és ez igen fontos a megye idegenforgalmának szempontjá­ból. Jelenleg Tamási pályázik a gyógyfürdő cím elnyeréséért. Az ülésen részt vett és felszólalt Kántor Sámuel, a Magyar Környezetvédelmi Egye­sület főtitkára is. Beszédében elmondta, hogy a tavaly tavasszal megalakult egyesü­let a bős-nagymarosi erőmű befejezését támogatta, azzal a feltétellel, hogy az építke­zés során a környezetvédelmi szemponto­kon legyen a hangsúly. Véleménye szerint eddig érvényt tudtak szerezni ezen törek­vésüknek. Párttá alakulni nem kívánnak, mert úgy vélik, hogy egyesületként képvi­selhetik jobban, politikamentesebben a környezetvédelem érdekeit. Az ülés után üzemlátogatáson vettek részt a meghívottak, végül a gunarasi gyógyfürdőt tekintették meg. _ . _ Varga János felszólalása Beck Tamás: „Nem tudom, hallgassak-e a külügyre?” Stadinger István: „Miért? Van, amit nem jól csináltam?” Egyetértés - Tolnában Reform­parlament Kapfinger András képriportja Nyugalomban a pénzügyi tárca? Akad, aki figyel, akad, aki morfondírozik

Next

/
Thumbnails
Contents