Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-10 / 59. szám
2 NÉPÚJSÁG 1989. március 10. Az Országgyűlés ülésszakának második napja (Folytatás az 1. oldalról.) Meg szeretném azonban jegyezni, hogy a bírói szervezetet hozzá kellene igazítani a lakossági igényekhez is. Erre azért hivatkozom, mert az elmúlt évtizedekben számos bíróságot szüntettek meg, különböző, elsősorban bírók szakosodására hivatkozó indokkal. Választókörzetemben például 1977-ben vonták össze a Bonyhádi Járásbíróságot a Szekszárdi Járásbírósággal, pontosan akkor, amikor Bonyhádot várossá nyilvánították. Mondanom sem kell, hogy erős lakossági tiltakozás ellenére. Azóta a közel 40 ezer fős körzet lakossága 20-40 kilométert utazik a megyeszékhelyre sokszor néhány perces ügyintézés végett. Ugyanakkor a Szekszárdi Bíróságon ez az összevonás szinte elviselhetetlen zsúfoltságot okozott. Ezúton is szeretném kérni a miniszter urat, hogy az igazságszolgáltatás alkotmánnyal összefüggő átszervezése kapcsán keresse meg a bonyhádi bíróság visszaállításának lehetőségét. Az ügyészségre vonatkozó elgondolások közül aszerint lenne indokolt választani, hogy az alkotmányozást követően fennmaradnak-e azok a feladatok, amelyeket eddig is az ügyészség volt hivatott megoldani. Ha igen, akkor az ügyészségre szükség van, és a szervezetét, eszközrendszerét a megváltozott körülményeknek megfelelően át kell alakítani. Én személy szerint nem tartanám indokoltnak, hogy az ügyészség az igazságügyi kormányzat hatáskörén belül tevékenykedjen. Az elhangzottakon kívül sok mindenről esett még szó választókörzetemben az alkotmánytervezet kapcsán, amiről most részletesen szólni idő hiányában nincs mód. Többek között arról, hogy legyen az alkotmány mindenki számára érthetően fogalmazva, erősödjön tovább az Országgyűlés szerepe, de teremtsék meg a Az új alkotmány megalkotásával kapcsolatos vitában felszólalt egy másikTol- na megyei képviselő, Varga János is. VARGA JÁNOS (Tolna m. 6. vk.), az iregszemcsei Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke nem javasolta, hogy előzetes népszavazáson döntsenek az államformáról és a címerről, mert ez szerinte csak késleltetné a jogalkotást. A jogegyenlőségről szólva felhívta a figyelmet arra, hogy a települések országon belüli elhelyezkedése se lehessen megkülönböztetés alapja. „Meg kell akadályozni, hogy tovább terjedjen a falvak szellemi és néha anyagi kifosztása. Parasztságunk vaskos történelmi tapasztalatai óva intenek a tulajdonosi bizonytaműködési feltételeit is, egykamarás parlamentre van szükség, erős legyen a kormány és mérsékelt hatáskörre felruházott a köztársasági elnök. (Ne legyen tagja egyetlen pártnak sem.) Többet kellene foglalkozni az alkotmánynak a tanácsokkal, a választási törvényben egyértelműen le kell szabályozni a képviselők visszahívásának rendjét, és várják a választópolgárok a tervezett nemzeti jelképek bármelyikét. Megfogalmazódott az is, hogy az alkotmánytervezet tartalmazza egy valóban demokratikus, korszerű alkotmány létrehozásának lehetőségét, de ezzel összefüggésben több új, lehetőleg fiatal arcot látna szívesen a magyar nép, a társadalmi-politikai élet palettáján. Végezetül érdekességként szeretném elmondani, hogy az Országgyűlés könyvtárában elolvastam az 1949-es alkotmányt tárgyaló Országgyűlés jegyzőkönyvét. Az előterjesztő Rákosi Mátyás, az akkori miniszterelnök-helyettes volt. Az előterjesztés tartalmi részével nem akarok foglalkozni - bár azzal is érdemes lenne -, csupán azt jegyezném meg, hogy Rákosi Mátyás beszéde alatt 30- szor csattant fel a véget érni nem akaró ütemes taps. így fogalmaztak az akkori jegyzőkönyvírók zárójelben. A nép képviselői tehát egyfolytában tapsoltak, a végeredményt ismerjük. Ma megítélésem szerint az alkotmányozás bonyolultabb, nehezebb, mint akkor volt. Ma nem tapsolnunk kell (bár, ahogy az előkészítési folyamatot látom, az agyon- tapsolás veszélye nem is igen fenyegeti az előterjesztőt), hanem bölcsen, előrelátóan, minden szubjektivizmust félretéve, az egész társadalom érdekeit szem előtt tartva döntenünk. Ezt várják ma tőlünk választópolgáraink! Ezt várja a társadalom! lanságtól. Garanciát követelnek arra, hogy soha, semmilyen körülmények között ne következhessen be a vétlenek megaláztatása, az emberek eltiprása” - mondotta. Véleményt mondott e napirend vitája során SEBŐK JÁNOS vezérőrnagy (Veszprém m. 12. vk.), BARCS SÁNDOR (országos lista), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója, BÖL- CSEY GYÖRGY (Budapest, 63. vk.), a XXI. kerületi tanács elnöke, DR. SZÍJÁRTÓ KÁROLY legfőbb ügyész, SARLÓS ISTVÁN (országos lista), az Elnöki Tanács helyettes elnöke, DR. GARBACZ KATALIN (Fejér m. 9. vk.) a dunaújvárosi kórház gyermekgyógyász főorvosa, KOROM MIHÁLY (Bács-Kiskun m. 8. vk.) a házszabályt előkészítő bizottság elnöke, PÁSZTOHY ANDRÁS (Somogy m„ 4. vk.) a szentgálóskéri Béke Mgtsz elnöke, KERESZTI CSABA (Hajdú-Bihar m. 4. vk.) a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség megyei főügyésze, SZABÓ KÁLMÁN (Budapest, 36. vk.) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára, SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA (Bp. 22. vk.) a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának tanársegédje, SZILÁGYI TIBOR (Nógrád m. 2. vk.) a Salgótarjáni Öblösüveggyár igazgatóhelyettese, DR. HORVÁTH JENŐ (Bp. 1. vk.) az Országos Ügyvédi Tanács elnöke, HÁMORI CSABA (országos lista) a pest megyei pártbizottság első titkára, FÖLDY FERENC (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 18. vk.) a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazgatója, BAK ISTVÁN (Bács-Kiskun m. 7. vk) a Szabadszállási Nagyközségi Tanács elnöke, VÁRHELYI JÓZSEF (Zala m. 9. vk.) a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vezérigazgatója, HANKÓ MIHÁLY (Békés m„ 2. vk.) nyugalmazott tsz-elnök, HELLNER KÁROLY (Bp. 32. vk.) a Merkur vezérigazgatója, DR. BALOGH KÁROLY (Győr-Sopron m„ 11. vk.) rábapordányi körzeti orvos, SIMON PÉTER PÁL (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 23. vk.) a Tiszai Vegyi Kombinát pártbizottságának titkára, PEJÁK EMIL (Budapest 56. vk.) a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára, MÉHES LAJOS (Budapest, 44. vk.) a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott főtitkára. RADNAI GÁBOR (Budapest 48. vk.) a MÁV-vezérigazgatóság üzemmérnöke, SZŰCS GYULA (Szabolcs-Szatmár m., 16. vk.), a KISZ vásárosnaményi bizottságának titkára, SASVÁRI JÓZSEF (Komárom m. 8. vk.) a Dorogi Szénbányák gépészeti szakosztályvezetője, ZSÓKA ENDRE (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 9. vk.) a Kohászati Gyárépítő Vállalat Diósgyőri Főépltésvezetőségének csoport- vezetője, GÉCZI ISTVÁN (Budapest 49. vk.) a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, és BÖDÖNÉ RÓZSA EDIT (Csongrád m. 3. vk.) a Taurus Gumigyár energetikusa. A kétnapos vita lezárásaként KULCSÁR KÁLMÁN igazságügy-miniszter összegezte az elhangzottakat. Örömmel állapította meg, hogy az alkotmány szabályozási koncepciójának alapvető logikája a képviselők számára elfogadható volt, találkozott a Tisztelt Ház egyetértésével. Ennek értelmében hozzáláthatnak a további munkához. A vita alapján szerkezetileg kialakultnak tekinthető az alaptörvény. A bevezető után az állampolgárok alapjogainak és kötelességeinek felsorolása és garantálása szerepelhet, majd megjelenhetne egy fejezet, amely az általános elvekre és rendelkezésekre terjedne ki. Mellőzhető a társadalmi, gazdasági, politikai rend címet viselő fejezet, minthogy általánosan elfogadottá vált, hogy az alkotmány alapelveket rögzítsen. Ezután az államszervezetre, az önkormányzatokra és az állami szimbólumokra vonatkozó részek következhetnének. Egyetértés alakult ki abban is, hogy néhány intézmény, amelyet újonnan kívántak a magyar alkotmányos gyakorlatba bevezetni, illetve egy esetben megújítani, szerepelhet a szövegben. Ez utóbbi a köztársasági elnöki intézmény, amelynek tartalmát többé-kevésbé egy közepesen erős pozícióban határozta meg a vita. Nézetkülönbség nélkül elfogadták az alkotmánybíróság intézményét, és egyértelmű megerősítést nyert a Legfőbb Állami Számvevőszék bevezetésének gondolata. Végül elfogadottá vált az is, hogy az alkotmány tartalmában, szabályozási elveiben fejezze ki társadalmunk jellegét, politikai irányultságát. Kulcsár Kálmán végezetül hangsúlyozta: az alkotmányozási folyamatban az egész társadalomnak részt kell vennie. Megvizsgálhatónak, s a pártokkal folytatott párbeszéd hatáskörébe tartozó politikai kérdésnek tartotta azt a javaslatot, hogy az Országgyűlés az alkotmány megvitatásakor hívja meg - valamilyen kulcs alapján - a különböző politikai erők képviselőit, akik szavazati joggal vennének részt a vitában, így egyúttal a döntés szélesebb bázison nyugodna. A miniszter ugyanakkor megemlítette: az Országgyűlés által létrehozott alkotmányo- zó bizottságot is bővítheti a Tisztelt Ház, megbízhat akár teljes jogú részvétellel újabb tagokat, akik különböző politikai erőket képviselnek. A vita lezárását és Kulcsár Kálmán válaszát követően a soros elnök ismertette a határozati javaslatot: „Az Országgyűlés Magyarország alkotmányának szabályozási elveit az előterjesztésnek megfelelően hagyja jóvá. Hatalmazza fel a Minisztertanácsot, hogy a szabályozási elvek, valamint az Országgyűlés vitájában elhangzott javaslatok alapján - különös figyelemmel az állampolgárok - a különböző társadalmi szervezetek és csoportok véleményére, készítse el az alkotmány szövegtervezetét. A szövegtervezetet az Országgyűlés alkotmányelőkészítő bizottságának egyetértését követően bocsássa társadalmi vitára”. Az Országgyűlés a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezzel befejeződött a csütörtöki ülés; a testület pénteken folytatja munkáját. ' Környezet- védelmi ülés Dombóváron Környezetvédelmi tanácskozást tartott a MÁV Dombóvári Vontatási Főnökségén a Tolna Megyei Tanács Környezet- és Természetvédelmi Bizottsága és a Hazafias Népfront Megyei Környezetvédelmi Bizottsága. A meghívott szakembereknek először Harangozó László vontatási főnök tartott tájékoztatót a MÁV Dombóvári Vontatási Főnöksége környezetvédelmi tevékenységéről. Mint elmondta, Dombóvár a Dunántúl legnagyobb vontatási csomópontja. A hatalmas méretek, a nagy forgalom természetesen környezetvédelmi problémákat is felvet A telepen személy- és tehervagonokat, mozdonyokat is tisztítanak. Gyakran előfordul, hogy a teherkocsikból legkülönbözőbb anyagok maradványait kell eltávolítani, például megesik, hogy akár egy tonnányi ömlesztett műtrágyát kell a kocsikból kitakarítani, vagy a hűtőkocsikban fél sertést találnak. A mozdonyok tisztításakor olajszennyeződés, és természetesen a tisztításhoz felhasznált különböző vegyszerek kerülnek a mosóvízbe. A főnökség csatornahálózatából a saját szennyvíztisztító műbe kerül az erősen szennyezett víz. A 20 millió forintos beruházással nemrég elkészült tisztítót, sajnos, még mindig nem adták át. A technológia többszöri változtatásával immár másfél éve folyik a próbaüzem, de az átadás időpontja még mindig bizonytalan. A megtisztított szennyvizet a Kapósba vezetik. Ezután Tolna megye geotermikus hévizeiről és azok hasznosításáról tartott előadást Mayer János, a Tolna Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat igazgatóhelyettese. Mint tudjuk, Magyarország igen jó adottságokkal rendelkezik a hévizek hasznosításához. Hazánkban mintegy 1100 hévízkút van, amelyből 280-at hasznosítanak fürdők formájában. Megyénkben Gunarason, Szekszárdon, Tamásiban, Simontornyán és Dunaföldváron működik hévizet hasznosító fürdő. Gunarast már gyógyfürdőüdülőhellyé nyilvánították, és ez igen fontos a megye idegenforgalmának szempontjából. Jelenleg Tamási pályázik a gyógyfürdő cím elnyeréséért. Az ülésen részt vett és felszólalt Kántor Sámuel, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület főtitkára is. Beszédében elmondta, hogy a tavaly tavasszal megalakult egyesület a bős-nagymarosi erőmű befejezését támogatta, azzal a feltétellel, hogy az építkezés során a környezetvédelmi szempontokon legyen a hangsúly. Véleménye szerint eddig érvényt tudtak szerezni ezen törekvésüknek. Párttá alakulni nem kívánnak, mert úgy vélik, hogy egyesületként képviselhetik jobban, politikamentesebben a környezetvédelem érdekeit. Az ülés után üzemlátogatáson vettek részt a meghívottak, végül a gunarasi gyógyfürdőt tekintették meg. _ . _ Varga János felszólalása Beck Tamás: „Nem tudom, hallgassak-e a külügyre?” Stadinger István: „Miért? Van, amit nem jól csináltam?” Egyetértés - Tolnában Reformparlament Kapfinger András képriportja Nyugalomban a pénzügyi tárca? Akad, aki figyel, akad, aki morfondírozik
