Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-10 / 59. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! JAZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az Országgyűlés ülésszakának második napja Az új alkotmány szabályozási koncepciójának megvitatásával folytatta mun­káját az Országgyűlés csütörtökön reggel 9 órakor. Az ülésszak második napján elsőként Németh Miklós, a kormány elnöke kért szót. Németh Miklós: A szocializmus modellváltása elkerülhetetlen A parlamenti vitában már sok koncep­cionális összefüggés és szabályozási részletkérdés is felmerült. Úgy vélem, ez is azt bizonyítja, hogy az előterjesztett koncepció rendelkezik azzal az orientáló erővel, amelynek alapján megkezdhető az új alkotmány első szövegváltozatának kidolgozása - mondotta a többi közt Né­meth Miklós. Társadalmunk állapotváltozásának ütemét és irányát jól mutatja, hogy amíg 1988 tavaszán többen, addig ma már szinte senki nem vitatja, hogy nem a régi alkotmány módosítása, hanem az új al­kotmány kidolgozása szükséges. Mint ahogy azt sem vitatja senki, hogy az al­kotmányozás az egész magyar nép ügye; azt egyetlen szervezet vagy cso­port sem sajátíthatja ki. Új alaptörvé­nyünknek a nép nem társszerzője, ha­nem autonóm alkotója kelt legyen. Napjainkban már nem szorul bizonyí­tásra az a tény, hogy az 1948-49-ben kialakult társadalmi-gazdasági-politikai rend - amelynek jogi leképezése volt az 1949-es alkotmány - már nem alkalmas kerete a modern ipari világhoz történő felzárkózásnak. A szocializmus modellváltása tehát el­kerülhetetlen. Fogalmazzunk egyértel­műen: a bürokratikus, túlcentralizált, ál­lamszocialista társadalomépítés, a párt­állam modellje zsákutcába jutott; fejlő­désképtelennek, a modernizáció fékező- jének bizonyult. Nyilvánvaló, hogy ennek korrekciója önmagában kevés; csak tö­rékeny, történelmileg múlandó eredmé­nyei lehetnek, és a visszarendeződés Damoklész kardja állandóan ott lebeg a reformerők feje felett. De a modell kudarcából nem a kapita­lizmus restaurációjának szükségessége következik, hanem az, hogy új politikai korszakot kell nyitni. Vissza kell térnünk a szocializmus eredeti alapértékeihez: a fejlődő, megújulásra kész és képes krea­tív személyiséghez és a valóságosan működő önkormányzó szervezetekhez; s meg kell valósítanunk a hatalomgyakor­lás társadalmi ellenőrzését! A Minisztertanács elnöke a következő­ket is hangsúlyozta: A kormány feladatának tekinti az alkot­mányozási folyamat nyugodt, kiegyen­súlyozott feltételeinek biztosítását. Ha a politikai pártok jelszóversenye uralja a politikai közéletet, akkor az alkotmányo­zási folyamat könnyen vakvágányra ke­rülhet. Ez könnyen bekövetkezhet, ha a többpártrendszer művi úton jön létre és a hatalmi pozíciókat a nép háta mögött osztják el, nem pedig fokozatosan, hite­lesen, a tényleges érdekérvényesítési tö­rekvések bázisán épül az ki! A reformcentrum körüli erős társadal­mi és politikai szerveződés kialakítása nagyon fontos! Csak így kerülhető el, hogy rossz közéleti hagyományunk, az érzelmi-indulati túlfűtöttség szétzilálja politikai közállapotainkat. Solymosi József felszólalása Az alkotmányvitában felszólalt Soly­mosi József Tolna megyei képviselő is. A többi közt a következőket mondotta: Választókörzetemben széles körű konzultációt folytatva az alkotmányter­vezetről, most megpróbálok a többségi véleménynek hangot adni. Első kérdés az alkotmányozás időtar­tama és a jogosultság. Többen megfo­galmazták, hogy kevésnek tartják az al­kotmányozásra szánt időt. A társadalmi változások iránya, erős­sége sok vonatkozásban nem prognosz­tizálható, nem teszi lehetővé az alaptör­vény szükséges részletességű szabályo­zását. Éppen ezért fennáll a veszélye, hogy a szabályozás általános szinten marad. Az alkotmány, mint társadalmi alaptörvény széles körű, türelmes, hosz- szadalmas társadalmi vitát igényel, mely­nek végén társadalmi közmegegyezés kell, hogy szülessen. Ismerve a magyar- országi jelenlegi helyzetet, a független szervezetek véleményét, tartok tőle, hogy ez a társadalmi közmegegyezés nem jön létre, ami az új alkotmány elfogadtatásá­nak nem válna előnyére. Éppen ezért meggondolandónak tartanám - és ebből a mostani Országgyűlésnek nem kellene hiúsági kérdést csinálni -, a választási törvény megalkotása után a képviselővá­lasztások néhány hónapos előrehozata­lát, és az új alkotmányt már az új, demok­ratikusan megválasztott, a társadalmi erőviszonyait, politikai tagoltságát job­ban tükröző új parlament fogadná el. Úgy érzem, hogy ezt a folyamatot a mai parlament jól elő tudná készíteni, a vita tapasztalatait is fel lehetne használni, és nem jelentene presztízsveszteséget sem. Magyarország államformáját illetően 50-50%-ra megoszlanak a vélemények a köztársaság és népköztársaság elne­vezésről. Egyöntetű az állásfoglalás vi­szont arról, hogy a szocialista jelző ne kerüljön be az alkotmányba, mivel jogilag nem definiálható. Igényként vetődött fel az állam és a társadalom című fejezet kapcsán, hogy az alkotmány határozot­tan fogalmazza meg: a társadalom egyet­len szervezetének tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos birtok­lására. Meggondolandónak tartom a Hazafias Népfront szerepének, tevékenységének ismételt áttekintését, hiszen megítélésem szerint az ország lakosságának egy .je­lentős része a jövőben sem lesz tagja egyetlen pártnak, egyetlen szervezetnek sem. Ebben a helyzetben a népfront ta­lán egy speciális szerepet érdemelne. Nem tartom elfogadhatónak, hogy az al­kotmánytervezet a tulajdonviszonyokkal csak felületesen foglalkozik. Enélkül a társadalom gazdasági rendje nem hatá­rozható meg, a továbbfejlődés iránya még kevésbé. Külön ki szeretném emelni, hogy az al­kotmányban ki kell mondani a szövetke­zés jogát, ki kell mondani, hogy a szövet­kezetek az állampolgárok önkéntes, kö­zös tulajdonra és önkormányzatra épülő gazdasági, szociális-kulturális célú vál­lalkozásai. A szövetkezetekre jogokat és kötele­zettségeket csak a törvény állapíthat meg. Csak ilyen alkotmányos garancia mellett vállalkozhat egy új szövetkezeti törvény, az évtizedek alatt kiépült szövet- kezési jogokat rendre semmibe vevő akadályok ledöntésére. Szimpatikus a választópolgároknak, hogy az emberi és állampolgári jogokkal és kötelezettségekkel megfelelően, nem­zetközi mércével is mérhetően foglalko­zik az alkotmánytervezet. Ami a halálbüntetés eltörlését illeti, mint elérendő célt megfogalmazni he­lyes, de a mai viszonyok között aggályos lenne annak azonnali eltörlése. Esetleg meg lehetne fogalmazni, hogy politikai okok miatt nem lehet halálbüntetést ki­szabni. Az igazságszolgáltatás szabályozásá­nak új elveit helyesnek tartom, beleértve a bírósági szervezet korszerűsítésére, a bírói függetlenségre és a bíráskodás alapelveire vonatkozó elképzeléseket is. (Folytatás a 2. oldalon.) A T. Házból jelentjük Egy kis félreértés- Nagy meglepetés ért, amikor az Országházba érkezésemkor kézhez kaptam az ügyrendet - mesélte el a vele történt különös esetet Kosár Ist­ván, Tolna megye hármas számú körzetének képviselője. - Már jó elő­re, tudomásom szerint elsőként je­leztem, hogy hozzá kívánok szólni a világkiállítással kapcsolatos vitához. Ám hiába kerestem a nevemet a vé­leményüket e témában kifejtő képvi­selőtársaim között: azt egyszerűen nem vezették rá a listára.- Sikerült megfejteni a rejtélyt?- Végülis igen, miután bementem és érdeklődtem az irodán. Mint kide­rült, korábban mégnem dőlt el végle­gesen, hogy a világkiállítás ügye egyáltalán vitára kerül. Igaz, ezt én is sejtettem, ezért tettem a nevem után egy apró kérdőjelet. így fejeztem ki azt, hogy amennyiben ezt a tervet tár­gyalják, akkor - és csak akkor - jó­magam is hozzászólok. Állítólag ezt értették félre. S ezért nem vettek tu­domást a jelentkezésemről. Persze, már minden tisztázódott, s korrigál­ták a hibát.- Van remény arra, hogy nyilvá­nosságot kap az ön véleménye?- Ez is kérdéses, hiszen a sztrájk­jogtervezet esetleges megvitatása meglehetősen hosszú időt igényel­ne. Ha most nem sikerül szpt kap­nom, úgy a következő, március 22-i ülésszakon fejtem ki a világkiállítás­ról vallott - elsősorban a területi aránytalanságokat kiemelő - néze­teimet. Bizalomerősítő tárgyalások Bécsben A külügyminiszterek háromnapos találkozója után csütörtökön megkezdődtek a „huszonhármak” illetve a „harmincötök” érdemi megbeszélései az osztrák főváros­ban. Délelőtt az európai bizalom- és biztonságerősítési tárgyalások első ülését tartot­ták meg, míg délután a két katonai tömb huszonhárom országa az európai hagyomá­nyos erőkről kezdte meg az eszmecserét. A magyar küldöttséget mindkét megbeszé­lés-sorozaton Meiszter Dávid nagykövet vezeti. A szakcsi háztáji mindig híres volt... írásunk a 3. oldalon olvasható. Több ezer tüntető tíz órán keresztül teljesen megbénította a szovjet moldvai főváros, Kisinyov forgalmát február 26­án. A szovjet fővárosba szerdán eljutott Szovjetszkaja Moldavija című újság már­cius elsejei, fényképekkel illusztrált be­számolója szerint a tüntetők a nyugalom­ra szólító felhívások ellenére barikádo­kat emeltek, és feltartották a tömegközle­kedést. A nem engedélyezett megmozdulás résztvevői azt követelték, hogy a kis köz­társaságban az orosz helyett a románnal lényegében egyező moldvai legyen a hi­vatalos állami nyelv, s a moldvai írásban térjenek vissza a cirill betűkről a latin írásra. Követelték még, hogy állítsák le a más nemzetiségűek bevándorlását. Az ősla­kosság aránya jelenleg kétharmadra te­hető a Moldvai Köztársaságban. Ilyen követelésekkel egy hónapon belül már másodszor volt tömegmegmozdulás Ki- sinyovban. A Szovjetszkaja Moldavija garázda ak­ciónak minősítette a tüntetést, és közölte, hogy a résztvevők ellen az ügyészség eljárást indított, de nem részletezte, hogy hány emberről van szó. Öntözzük a fákat is! Száraz a föld - elbírja a gépeket Elszárad sok helyütt a kertekben az ősszel palántázott saláta, s a múlt héten megtartott metszési bemutatón a gyü- möcstermesztési szakember is azt taná­csolta a kiskerttulajdonosoknak: a fákat tányérozzák körül, és alaposan öntözzék meg, hisz a gyökérszintben is rendkívül száraz a talaj. Igaz, az elmúlt napokban esett némi eső, ez azonban nem pótolja a talajok hiányzó vízkészletét. A föld tehát most el­bírja a nagy gépeket, éppen ezért a me­gye egész területén látni, amint szórják a híg- és műtrágyát, szántanak, dolgoznak az erőgépek után kapcsolt munkagépek. Az egyik legnagyobb munka a metszés: a szőlőültetvényekben csattognak a met­szőollók. Fokozott figyelmet kíván idén ez a munka, hisz a novemberi fagy sok he­lyütt okozott kárt a szőlőskertekben. Óvatosak a kiskerttulajdonosok is, hisz az utóbbi években gyakran előfordult, hogy a korai kitavaszodást erős lehűlés követte. A megye mezőgazdasági üze­meibe már szállítják a vetőmagtermeltető és értékesítő vállalatok a tavaszi vetésű gabonafélék, ipari és takarmánynövé­nyek vetőmagját. Tavaszi munkák az öcsényi Kossuth Téeszben Rádió - televízió műsora (4-5. oldal) Solymosi József Moldvai tüntetés,

Next

/
Thumbnails
Contents