Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
1989. március 8. /^TOtNA^ _ "NÉPÚJSÁG 5 Ötös kórterem (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A baleseti sebészet kórtermében telt ház van. A hétágyas szobában nyolcán várják a gyógyulást. Zsúfoltság, pótágy! Éjjel tizenegy körül jár az ólomlábú idő. Csepegnek az infúziók. A résnyire nyitott ajtón beszűrődik a folyosó csendesen fáradt fénye. Az ügyeletes nővér, Magdi- ka szabályos időközökben ellenőrzi az infúziós betegeknél, hogy nem akadt-e el a készülék, suttogva kérdezi meg, nincs- e szükség valamire. Visszatekint az egész szobára, majd halk, puha léptekkel kimegy, miközben lekattintja az ajtótok mellett világító opálüveggel fedett éjjelilámpát. Rézi néni, az „egyeske” most kezdi hívogatni fiát, akit Jakabnak hívnak. Egyre erősebb hangon ezt kiáltja:- „Jaksi, Jaksi”, majd kisvártatva. „Berta, Berta”. Ö a menye. Infúzióra kötött kezével hadonászni kezd, mire a „nyolcas” megnyomja a vészcsengőt. Már nyílik is az ajtó, jön a nővérke, megigazítja az infúziót és igen halkan mondja:- Mi baj, mamika? ez nem lesz így jó, akkor le kell kötnöm a kezét. - Rézi néni agresszívvá válik, Magdi nővér hoz egy nyugtató injekciót, megsimogatja a néni homlokát és bízva a viszonylagos nyugalomban, csendesen távozik a kórteremből. A csend ismét megtörik. A hármas ágy betege, a kisvejkei Móni néni, akinek combnyaktörése van, halk, fáradt hangon szólal meg:- Még szerencse, hogy a cukorbabot megpucoltam, hogy a menyem betehes- se a fagyasztóládába, mert hogy olyan szépen lett a nyáron, aztán majd hús is kerül mellé vágás után. Nem kell még félni, hogy nem lesz eleség, ha dolgozunk, eszünk is, ugye tanító néni? - fordítja fejét a „nyolcas” ágy gazdája felé, akivel már néhány órája behozatalkor váltott szót. A szólított halkan felel:- Úgy igaz, Móni néni! - Majd még halkabban tagolva folytatja: - Nekem már nem lesz többet gondom babra-baj- ra. Tetszik tudni 44 éve özvegy vagyok, úgy neveltem fel a három gyerekemet is. Mit akarok még? 85 évet megértem, most megtérek a kisvejkei temetőbe az én jó uram mellé, akit hazahozattam Budapestről, amikor már csendesség lett. Jöttek a cimborák a faluba, ők mondták meg, hogy hol pusztult el az én jó uram. Elmentem, megtaláltam, sokáig magam hordtam az élet baját, nincs már itt dolgom - Mellé fekszem, hiszen örök hűséget fogadtunk. Megtartottam! Móni nénit másnap délelőtt megműtötték, infúzióval a karjában tért meg ahhoz az elesett katonához, aki gyermekeinek az édesapja volt. Lassan eljön a reggel. Éppen csak nyolc óra múlt, már jönnek a sebészek és megy ki-ki a maga betegéhez. Az alacsony termetű szemüveges orvos, akit inkább teológusnak nézne az ember, ha nem tudná, hogy milyen kitűnő keze van, odamegy a „nyolcashoz”, megkérdezi, milyen volt az éjszaka, fáj-e az a csúnyán széttört, már megműtött boka, halkan, finoman adja ki az utasítást a nővérnek, aminek inkább kérő a hangsúlya. A másik betegnél a sportos kiállású doktor serénykedik, miközben avatott mozdulattal kötözi át betegét, hallani engedi igen szellemes, finom humorát is ami feltétlenül gyógyszer a betegnek. Itt ugyanis mindenki fél, csak van, aki nem meri még azt sem mutatni. A megyeszékhely baleseti sebészetének orvoscsoportja minden elismerést megérdemel, azért az emberi munkáért, amit az odakerültek életéért, gyógyításáért megtesznek. Akinél ez nem sikerül, mint például Móni néninél, az már nem rajtuk múlott. Miközben gondolataimat botorul papírra vetem, azon tűnődöm, mi volna az, amit ők megérdemelnének. Mivel ezt nem hiszem, hogy meg tudom ítélni, helyette csupán egy Széchenyi Ist- ván-idézet engedtessék meg nekem! Imé: „Csak a szellemileg és testileg tevékeny ember emelhet bennünket a boldogság tetőfokára.” Ennyi a „nyolcas” beteg paraszolvenciája. KUBANEK GYULÁNÉ Tárgyalóteremből Emlékezetes almaszedés Sok családnak évenként visszatérő hasznos programja az őszi almaszedés. Ebben az időszakban több mezőgazdasági nagyüzem is meghirdeti a kedvezményes akciót. Ilyenkor 7-9 forintos kilogrammonkénti áron juthat hozzá egy-egy család, akár egész évi vitamindús, gyümölcsszükségletéhez. Valószínű, ezzel a szándékkal kelt útra családjával 1988. szeptember 18-án reggel Bánuszné Dénes Mária komlói tanárnő is. Akkor még nem tudta, menynyire emlékezetes nap vár rá. Azon a délelőttön is sokan várakoztak már a Bogyiszlói Dunagyöngye Mgtsz almáskertjének bejárata előtt, amikor Bánusznéék megérkeztek. Talán túl sokan is, ezért gondolta a hölgy, hogy gyorsabban bejuthatnak, ha a várakozók sorát megelőzve a sor elejére kerülnek. Csakhogy a sorban állás rendjét becsületesen betartók ekkor már megunták, hogy többen is próbálkoztak már ily módon előnyösebb helyzetbe jutni. A várakozó gépkocsik egyikéből kiszállt Bakó György szekszárdi lakos és az útra állva megállította Bánusznét és udvariasan megkérdezte tőle, hova megy. Mivel nem kapott egyértelmű választ, hozzátette, hogy az ott sorban állók valamennyien almát szeretnének szedni és ha ilyen szándékkal kíván előre menni, inkább álljon vissza a sorba. Ekkor már többen is a kocsi körül álltak, ahol pillanatokon belül heves szóváltás kerekedett Bánuszné és Bakó György között. Szó szót követett, melynek során Bánuszné kijelentette, ha Bakó nem áll el a kocsija elöl, a testén keresztül is előbbre fog jutni. Természetesen a férfi nem gyanította, hogy a hölgy ezt komolyan gondolja, ezért a Dacia előtt maradt. Néhány pillanat múlva felbőgött a motor és a gépkocsi előremenetben meg-megugorva hátrálásra késztette az előtte állót. Mivel Bakó György még mindig nem tért ki az útjából, a Dacia újabb lendületet vett. Ebben a helyzetben az előtte álló már csak úgy tudott védekezni, hogy gyors mozdulattal rátérdelt a lökhárítóra és tenyerével a motorház tetejére támaszkodott. Bánuszné ebben a helyzetben egy-két méteres szakaszon vitte magával Bakó Györgyöt, aki szerencsére - lélekjelenlétének köszönhetően is - nem sérült meg. A történteket 6-7 olyan személy látta, akik a bírósági tárgyaláson.tanú- vallomást is tettek. A Szekszárdi Városi Bíróságon Soós Miklós büntetőtanácsa Bánuszné Dénes Máriát közúti veszélyeztetés bűntettében találta bűnösnek és ezért az enyhítő körülményeket is figyelembe véve tízezer forint pénz- büntetésre és a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Az ítélet - miután kihirdetés után a vádlott belenyugodott - azonnal jogerőre emelkedett. GEISZHAUER JÁNOS Budapesti tavasz Fotó: ÁRKI ATTILA 1989. március. Szikrázó napsütésben fürdik a méltóságteljesen hömpölygő Duna, a hidak, a Vár, a Váci utca, a Vörösmarty tér... A kabátok kigombolva, az emberek kiülnek a Duna-parti padokra, élvezik a melengető sugarakat, fiatalok sétálnak kéz a kézben, gyerekek szaladgálnak. Mindenki örül a korai tavasznak. Baráti kör alakul a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Üzemi halastó helyett horgásztó (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Régi vágyuk teljesül Magyarke- sziben a horgászni vágyóknak. A termelőszövetkezet vezetése elhatározta, hogy a valamikori uradalmi úsztató helyén horgásztavat létesít, kihasználva a természet adta lehetőséget. Az ilyen helyre mondják, hogy az isten is horgásztónak teremtette. Szinte a falu központja mellett van, a községhez való közelsége mellett a környezet szépsége is csalogatja az egész heti munka után pihenni és kikapcsolódni vágyókat. A 3 hektáros horgásztó kivitelezését a Tamási Á. G. végezte, a két meglévő tízhektáros és a Tükrösnél megépülő harmadik halastó bérleti dijának fejében. A hullámtörő gát fonását és töltését a termelőszövetkezet brigádja végezte. MINÁRIK LAJOS A hagyományok ápolása és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végzett egykori hallgatók szellemi összetartozásának erősítése, a baráti és szakmai kapcsolatok ápolása céljából az egyetem baráti kört alapít. A baráti kör Gödöllőn és igény szerint vidéken találkozókat, szakmai eszmecseréket szervez, és lehetőséget teremt a különféle kezdeményezések megvalósítására. Az agrárszakma művelőit, az országban dolgozó volt gödöllői hallgatókat szeretnénk megismertetni az egyetem törekvéseivel, ezzel is segítve a tudományos eredmények közkinccsé válását A baráti kör jó lehetőséget kínálna a kölcsönös informálódásra, az élelmiszergazdaság és falu helyzetének sokoldalú áttekintésére. A kör kötetlen, az igények szerint összeállított programokat kínál az érdeklődőknek. Lehetőséget látunk például a rendszeres évfolyamtalálkozók szervezésére, különféle információs szolgáltatásokra. Úgy látjuk, hogy a felgyorsuló társadalmi-politikai és gazdasági változások közepette szükség van a közös alma mater táplálta hagyományok élesztősére, az agrárszakma művelőinek összefogására. Örülnénk, ha elgondolásunk találkozna a hajdani gödöllői diákok igényeivel. Kérjük a baráti körrel kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat és részvételi szándékot szíveskedjenek jelezni a következő címen: Nacsa János egyetemi adjunktus, ATE 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. Telefon: 06/28/10-200-1435. A GATE Baráti Kör szervezőbizottsága
