Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
1989. március 7. ^PÜJSÄG 5 Ön kérdez - mi válaszolunk Megkapta-e a hiányzó lapokat? Braun János lengyeli olvasónk levelében azt panaszolta, hogy nem kapja rendszeresen a negyedévre előfizetett Kertészet és Szőlészet című hetilapot. Kételkedik abban, hogy ez a lap szerkesztőségén, illetve a kiadóhivatalon múlna. A levelet Pap Jánosnak, a megyei postahivatal vezetőjének továbbítottuk, aki a következőket válaszolta:- A hiányolt három példány Kertészet és Szőlészetet a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat a reklamáció alapján pótlólag megküldte olvasójuk részére. Ezen kívül minden példányt megkapott. A kézbesítésre vonatkozó reklamációjának oka a lapnak a lengyeli postahivatalhoz való rend- szertelen érkezése. A kérdéses időszak vizsgálata során megállapítottam, hogy az említett sajtótermék több esetben pénteken, illetve szombaton érkezett a helyi hivatalhoz. Ez a késés nem a hivatal dolgozóinak Braun János személye ellen irányuló intézkedése miatt következett be, hanem a már említettek miatt. Hogy az újságot a hivatalban kézbesítés előtt kiolvasnák, nem fedi a valóságot. Braun Jánost kérjük, hogy a lap előfizetését újítsa meg, bízva abban, hogy a továbbiakban nem lesz reklamációra okot adó nézeteltérés. A jubileumi jutalomról Póta Istvánná tolnai olvasónk írta szerkesztőségünkhöz címzett levelében: A 40 éves jubileumi jutalmat a volt munkáltatóm milyen esetben köteles kifizetni? Ez év január 1-jé- töl öregségi nyugdíjas vagyok. A nyugdíjjogosultságnál 1947. január 1.-1988. december 31-ig terjedő időre 38 év 247 nap szolgálati időt ismertek el, ez után állapították meg a nyugdijamat. A munkakönyv szerint 34 év 8 hónap munkaviszonyom volt, mert az 1947. január 1.-1951. január 31-ig terjedő munkaviszonyomat munkakönyvvel bizonyítani nem tudtam. Ezt két tanú igazolta és így került beszámításra. Kérdésem, hogy jogosult vagyok-e a Munka Törvénykönyve által biztosított jubileumi jutalomra? Dr. Deák Konrád válaszolt:- A Munka Törvénykönyve szerint: „A huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munkaviszonyban töltött dolgozók részére jubileumi jutalom jár.” A végrehajtási rendelet kimondja: „Ha a dolgozónak legalább harmincöt, illetőleg negyvenöt évi munkaviszonya van, a negyven-, illetőleg ötvenéves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat nyugdíjazásakor részére, illetve munkaviszonyának elhalálozása miatt történt megszűnése esetén az örökösnek ki kell fizetni.” A társadalombiztosításról szóló törvény szerint pedig „az öregségi nyugdíj összege a szolgálati idő tartamától és a havi átlagkeresettől függ”, ugyanezen törvény 54. § (1) bekezdése szerint: „Szolgálati idő a) a munkaviszonyban, b) az ipari szövetkezeti tagként, c) a mezőgazda- sági szövetkezeti tagként, d) a szakmunkás tanulóviszonyban, e) a bedolgozóként és f) a megbízás alapján rendszeresen és személyesen végzett munkában töltött idő.” A (2) bekezdés kimondja: „Szolgálati időnek számít a katonai szolgálatban töltött idő”, de szolgálati időként veendő figyelembe e törvény szerint a munkásmozgalomban 1945. január 1 -je előtt folyamatosan eltöltött idő, ha az igénylő a munkásmozgalomban ezt követően is folyamatosan részt vett. Mindezekből kitűnik, a munkaviszony időtartama nem esik egybe szükségszerűen a szolgálati idő tartamával, más a szolgálati idő és más a munkaviszony. A jubileumi jutalom a munkaviszonyhoz kötődik, a társadalombiztosítási igazgatóságnak a szolgálati idővel kapcsolatos megállapítása tehát a jubileumi jutalom szempontjából nem irányadó. Fűrészhangok (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Z-Z... szól a fűrész! így kezdődött egy ' hajdan volt elsős olvasókönyv szövege. S ez most a valóságban is igaz, mert a szedresi Hunyadi Tsz fűrészüzemében reggeltől estig hallhatók a fűrészhangok. Z-Z... szól a fűrész nótája azoknak, akik ezzel keresik kenyerüket, s lehet, hogy ez a nóta már monoton nesz, zaj csupán! A figyelem nem a hangra, hanem a tettekre koncentrálódik, mert ha kezet ér a villámsebesen forgó fűrészlap, örökké nyomorék marad a figyelmetlen! A fűrésznek az éle a mindene. A jó él a munka megkönnyítője, szinte észrevétlen suhan a fában, s az életlenség az iz- zadságcseppek nagy varázslója! Hogy mikor jó a fűrész éle? Ezt vigyázza a karbantartó... bár a gép maga dolgozik, hisz automata. Ütemre viszi tovább a körbehajlított lapot, s egy-egy ugrást követően hajlik rá lágyan az örökké forgó köszörű, hogy az elszabaduló csilla- gocskákkal adja tudtára az embernek: megint éles egy fog! A gép mozgása dicséri azt a pesti kisiparost, aki ezt az élezőt valamikor elkészítette. Már nyolcadik éve működik hibátlanul. Élezés pedig „orrvérzésig” van, mert a fűrészlapot kétóránként kell cserélni, és 24 órai pihenés után szabad csak ismét munkába fogni.- Vigyázni is kell rá, hiszen egy lap há- romezer-nyolcszáz forint. S ezek most jó lapok - mondja a szakember, Váradi László karbantartó-, bírják az iramot. Csak a hegesztésnél adódnak gondok, mint máskor is, hiszen itt rideggé, törékennyé válik a lap. A négy fűrészes, Pruzsina István, Schmidt László, Pruzsina János és Andies János a tető alatt ugyan, de mégis kint a szabadban. Nem is veszik észre a hívatlan látogatót. Amikor egyikőjük éppen rám tekint - mert kifutott keze alól a rönk - bocsánatkérően közli: - Fényképezzen, amit akar, nézze hogy dolgozunk, csak ne kérdezzen semmit... erre most nincs időnk... Végül is, karbantartó társuk, ki egyik szemével a köszörűt pillogja, megadja a magyarázatot:- Határidős a munka. Hétfőn jönnek a gerendákért. Ezeket szélezik most. Hajtani meg különben is szükséges, mert teljesítményben dolgoznak, s naponta a nyolc köbméternek meg kell lennie. Ha beszélgetnek, nincs munka, de kereset sincs. Nézem az embereket. Egymás szeméből kiolvassák a mozdulatok sokaságát, az emberi hangnak itt jelentősége nincs, hallani nem lehet a szót! Hatalmas fenyőtörzset nyalábolnak, hozzák, teszik a kocsira, rögzítik, s a következő pillanatban visítva belemarnak az éles fogak: formálódik a gerenda! Rutinmozdulatok ezek, téveszteni nem szabad. Nem is tévesztenek, vigyáznak egymásra, vigyáznak magukra. Csendes szemlélődésem közepette megjelenik a főagronómus, Geiger János: - Ez a munka éppen bérfű részelés. Egy gmk hozta az anyagot, szarufákat kell méretre vágni, s úgy tudom, hogy az A nagy rönkök rakodását daru segíti iskola tornaterméhez kellenek. Saját erdőnkből is termelünk fát, s ezt mi magunk fel is dolgozzuk. Ami fából elkészíthető, és a tsz-nek szüksége van rá - kutrica, vályú, tetőszerkezet, talajsimító, fa csapágyak... - mindent. Az itteni elfoglaltságtól függően egyéni gazdálkodóknak is fűrészelünk. Minden gép megvan, jól karbantartottak, fejlesztésre nem gondolunk. Amikor 1981-ben indultunk, másfél millióért vettük a kinti gépet... Gondunk is van, hiszen két évvel előbb kell megrendelni a fűrészlapokat. Fűrészhangok! Ilyen nagy mennyiségben szokatlan hangok! Egyre távolodva a teleptől, még mindig ezeket hallom: Z- Z-Z-Z-Z-Z-Z... KONRÁD LÁSZLÓ A fűrésznek az él a mindene Gyalulás bérmunkában Jogszabályokról - röviden Az importált gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szól a szociális és egészségügyi miniszter 19/1988. (XII. 26.) SZEM számú rendelete, amelynek hatálya alá tartozó gyógyszerek csak abban az esetben rendelhetők, ha a beteg gyógykezelése más, hazai forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerrel eredményesen nem biztosítható. Előírja a rendelet azt is, hogy az ilyen gyógyszerből egy alkalommal milyen mennyiség adható ki, s hogy ezek a gyógyszerek orvosi magángyakorlat keretében, magánorvosi vényen nem rendelhetők. A szociális és egészségügyi miniszter 21/1988. (Xli: 26.) SZEM számú rendelete a gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szól, részletesen szabályozza, hogy mely esetekben illeti meg a beteget a gyógyszer térítésmentesen, mely gyógyszerek adhatók ki vény nélkül, melyek csak vényre és csak egyszeri alkalommal, hogy a vény - a jogszabályban írt kivétellel - egy hónapig érvényes, stb. Mindkét említett jogszabályra csupán figyelemfelhívás céljából utaltunk, azok részletesebb ismertetését itt nem tartjuk indokoltnak, mint ahogyan a gyógyszerek fogyasztói árának társadalombiztosítási támogatásáról szóló 22/1988. (XII. 26.) SZEM számú, és a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök után járó társadalombiztosítási támogatás igény- bevételéről szóló 23/1988. (XII. 26.) SZEM számú rendeletre is csupán utalunk azzal, hogy az említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 67. számában jelentek meg és 1989. január 9-én hatályba léptek. A magánerős házilagos lakásépítés, - bővítés, -közművesítés, valamint lakáson, lakóépületen végzett egyéb, lakásalap- terület-bővüléssel nem járó munkák esetén általános forgalmi adó visszatérítésre jogosító termékek és szolgáltatások köréről szól az építésügyi és városfejlesztési miniszter 11/1988. (XII. 27.) ÉVM számú rendelete, amelynek melléklete tételesen felsorolja azokat a termékeket, amelyeknek beszerzését, illetve szolgáltatásokat, amelynek igénybevételét terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó visszaigényelhető, lakáson végzett munkák esetében azokat a termékeket és szolgáltatásokat is, amelyek után adó nem igényelhető vissza. A rendelet kihirdetése napján - 1988. december 27-én - lépett hatályba. Az ingatlanközvetítésről szóló minisztertanácsi rendelet végrehajtását szabályozza az építésügyi és városfejlesztési miniszter 13/1988. (XII. 27.) ÉVM számú rendelete, amely szerint ingatlanközvetítési tevékenységet csak az gyakorolhat, aki hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, továbbá - ügyleti okiratok elkészítése esetén - egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával is rendelkezik. A jogszabály előírja, hogy az ingatlanok forgalmi értékbecslését miként kell elvégezni, milyen körülményeket, adatokat kell feltárni, megállapítani. Rendelkezik az Ingatlanközvetítői Névjegyzékről és kimondja, hogy ingatlan- közvetítői tevékenységet csak az említett névjegyzékbe felvett személy végezhet. A rendelet hatályba lépésének időpontja 1989. január 1. A mezőgazdasági tevékenység támogatásáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter és a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 70/1988. (XII. 27.) PM-MÉM számú együttes rendelete, amely kimondja - többi között - hogy a nem húshasznú tehénállomány tejének értékesítése után az árkiegészítés mértéke literenként 0,90 forint, a korábbiaktól eltérően rendelkezik a tehénállomány-növelési dotáció visszafizetése tekintetében, a nyersgyapjú után igénybevehető támogatás, a fehérjetakarmány növényeket feldolgozó gazdálkodó részéről a szójabab takarmányozási célú előkészítése után igénybevehető árkiegészítés körében is. Ez a rendelet is 1989. január hó 1. napján lépett hatályba és az utóbb említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 68. számában jelentek meg. DR. DEÁK KONRÁD Hazai tájakon (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Számos intézmény invitálja már belföldi és külföldi túrára az utaznivágyókat. Ennek számtalan előnye, de sok hátránya is van. A leleményes, ötletekben gazdag fiatalok viszont ki tudják küszöbölni ez utóbbit. Egyénileg szerveznek túrát. Ezt tette az a tíz szekszárdi fiú és lány, akik két autóval nekivágtak az Alföldnek. Az utazásvágy mint mindenkiben, bennük is élt, s az a vágy is, hogy mindig újat, s számukra ismeretlent fedezzenék fel. Be akarták bizonyítani azt is, hogy nem mindig kell hónapokkal az utazás előtt elkezdeni a szervezést, a szállás és étkezés megrendelését. Fiatalosan, rugalmasan, s főleg gyorsan intéztek mindent. Debrecen, az Alföld fővárosa volt a felfedező út első megállóhelye. Ismerkedtek a neves várossal, a Nagytemplommal, az egyetemmel. Másnap eljutottak fő célpontjukhoz, a Hortobágyra. Filmekről, Petőfi verseiből már ismerték ezt a vidéket, de a közvetlen élményt ezek nem pótolhatták. Furcsa volt, hogy minden olyan sik, távolba tűnő. A megszokott szőlősdombok után a puszta, a gyér növényzet kuriózumként hatott. A pásztormúzeumban, az alföldi népművészek alkotásait, s a pásztorkodást bemutató eszközöket látták, kint a szabadban megnézték a csikósok szálláshelyét, életkörülményeiket bemutató kiállítást. NAGY VENDEL Székely kör Aparhanton Eddig közel 100 tagja van a frissen alakult aparhanti székely körnek, melynek elnökévé. Juhájsz Andrást, a Búzavirág Termelőszövetkezet műhelyvezetőjét választotta a tagság. A legfontosabb célkitűzésük: „... a székely hagyományok ápolása, a székelytudat erősítése, a békés és eredményes együttműködés minden ember, a haza javára, boldogulásunkra.” E cél megvalósítására hozták létre a hagyományőrző csoportot, amit Erős Jánosné, az aparhanti általános iskola tanára irányít. Eddig 49-en vannak. A székely kör közvetlen további célja, hogy tagsága elérje a 200 tagot, mert ebben az esetben önálló szervezetként működhetnek. Erre meg is van minden esély, mivel a mostani taglétszám a település lakóinak mintegy egynegyede megkérdezése után alakult ki és a szervezés folyik.
