Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-06 / 55. szám
2 rtEPÜJSÄG 1989. március 6. Nemzeti kerekasztal előkészítése Kétoldalú tárgyalássorozat Mit akar az MSZMP? Az MSZMP Központi Bizottságának március 7-i, keddi üléséről Major László, a párt szóvivője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta, hogy a KB ülésének két fontos témája lesz. Az előzetes javaslat szerint a testület megvitatja a MSZMP akciótervét. Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? címmel. Ebben a tézisszerű anyagban - amelyet előre eljuttattak a Központi Bizottság tagjaihoz - megfogalmazták a legfontosabb belpolitikai problémákat, s azokkal kapcsolatban a párt álláspontját. Az előterjesztés alcíme „Szabadság, igazságosság, szolidaritás” összesűrítve magába foglalja a párt akcióprogramjának lényegét. A Központi Bizottság elé kerülő anyagban olvasható: az MSZMP felvállalja a magyar történelem demokratikus hagyományait, és úgy véli, hogy a magyar társadalomban meghatározók a demokratikus és baloldali erők. Velük kell keresni az együttműködést és a megegyezést a nemzet sorskérdéseiben. Az MSZMP célja a demokratikus szocializmus megvalósítása Magyarországon, az ország visszavezetése a demokratikus fejlődéshez, a nemzet haladása és a személyiség szabadságának biztosítása. Az anyag tételesen felsorolja a politikai, gazdasági élet demokratizálásával kapcsolatos feladatokat. Az MSZMP álláspontja: a párt a népakaratot kifejező politikai rendszert akar, ami új alkotmányt, jogállamiságot jelent. Az MSZMP céljai között szerepel a nemzeti összefogás, a koalíció; olyan demokratikus közélet megteremtése, amelyet a társadalmilag ellenőrzött többpártrendszer jellemez; a tiszta, korrupciótól, nyerészkedéstől mentes közélet, a bürokrácia korlátozása. Az anyagban megfogalmazták a MSZMP álláspontját az időszerű gazdasági kérdésekkel kapcsolatban is. Az MSZMP véleménye szerint korszerű, a világgazdasághoz szorosan kapcsolódó, hatékony gazdaságot kell létrehozni Magyarországon; meg kell fékezni a gazdaság visszaesését, és meg kell alapozni az új fellendülési szakaszt. Ehhez szükség van az ország eladósodásának megállítására, a világgazdasághoz való szorosabb kötődésre, hazai viszonyaink között pedig a piacgazdaság, a hatékony szociálpolitika megteremtésére. A párt támogatja a hatékonyan működő tulajdonformák sokféleségét, a vállalkozások szabadságát. Egyetért azzal, hogy az ország költségvetését a társadalom ellenőrizze. A feladatok megvalósításához a források bővítésére törekszik. Az MSZMP fontosnak tartja a társadalmi és a létbiztonság újrateremtését hazánkban; szükségesnek a családok támogatását, a fiatalok helyzetének javítását. Az anyag kitér az MSZMP külpolitikai törekvéseire is. Leszögezi: az MSZMP katonai tömbök nélküli, fegyvermentes, békés világ megteremtésében érdekelt. Ezért támogatja a külföldi csapatok kivonását minden országból. Hisz az egyenrangú, szuverén nemzetek közösségében, baráti kapcsolatot akar a szomszédos népekkel. A párt fontosnak tartja a világban élő magyarokkal a szoros kapcsolat- tartást. A Központi Bizottság elé kerülő tézisek a párt rövid távra szóló akcióprogramját fogalmazzák meg, s ez az anyag nem tekinthető a párt hosszú távra szóló programnyilatkozatának - azt a következő pártkongresszusig kell kidolgozni. Az írásos anyaghoz Berecz János, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja fűz majd szóbeli kiegészítést. A Központi Bizottság második napirendként Szűrös Mátyásnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját hallgatja meg időszerű nemzetközi témákról, köztük a világpolitika és kétoldalú kapcsolataink legfontosabb kérdéseiről. Ehhez a témához nem készült előzetesen írásos anyag. A szóvivő elmondta, hogy egyéb kérdéseket is megtárgyal a testület, majd arra a kérdésre, hogy mi az MSZMP álláspontja március 15-e méltó megünnepléséről, így válaszolt:- Március 15-e valószínűleg szóba kerül majd a Központi Bizottság ülésén is, hiszen az MSZMP a Hazafias Népfronttal együtt elindítója volt annak a javaslatnak, hogy az 1848-as forradalom kitörésének napja nemzeti ünnepünk és munkaszüneti nap legyen. A pártnak az az álláspontja, hogy ennek a nagy ünnepnek nem szabad a nemzetet megosztania, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzeti egyetértés és konszenzus ünnepévé kell lennie. Ezért az MSZMP támogatja a Hazafias Népfront február 18-i kiáltványát, amelyben arra szólította fel népünket, hogy a nemzet együtt ünnepelje meg március 15-ét. (MTI) PANORÁMA (Folytatás az 1. oldalról.) gyár Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának képviselőivel folytatott eszmecserét. Ma a Szabad Demokraták Szövetségével találkozik. Antifasiszták A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Ispánovits Márton főtitkár arról tájékoztatta a megbeszélés résztvevőit, hogy a szervezet tagsága - az országszerte megtartott vitafórumok tanúsága szerint - általános véleményként fogalmazza meg a megújulás szükségességét, s támogatja a reformok folytatását. Álláspontjuknak megfelelően - a kor követelményeihez igazodó eszközökkel - népi demokráciát kell építeni. A MEASZ vezetői szorgalmazták a fiatalság internacionalista szellemű nevelésének erősítését, s ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet a nacionalizmus, az idegen- gyűlölet terjedésének veszélyeire is. Rámutattak arra is, hogy az idősebb korosztály életkörülményei fokozatosan romlanak, ami igen kedvezőtlenül hat a lakosság jelentős rétegének politikai hangulatára. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége a szervezet tevékenységének megújításával párhuzamosan bővíteni szeretné tagjainak sorát, s ehhez a Politikai Bizottság állásfoglalását kéri. A szövetségnek jelenleg 5 ezer 940 tagja van, 78 százalékuk az MSZMP tagja. A tagság átlagéletkora 70 év. Münnichesek A délutáni órákban a Münnich Ferenc Társaság képviselőivel találkozott az MSZMP tárgyalócsoportja. Az eszmecserén Berényi Ferenc ügyvezető titkár megerősítette: a Münnich Ferenc Társaság nem kíván önálló párttá alakulni: az MSZMP-vel szoros szövetségben szeretne tevékenykedni. Ugyanakkor az együttműködés nem jelentheti az MSZMP politikájának szolgai másolását; tömegmozgalomként sajátos eszközeikkel, a társadalmi-politikai folyamatok kritikus elemzésével kívánnak részt venni azok formálásában. Eddig 10-12 ezren kapcsolódtak be az MFT tevékenységébe; soraikban az idősebb korosztályok mellett a fiatal generációk is megtalálhatók. A társaságnak - mondta Berényi Ferenc - egyelőre nincs pontosan körülhatárolt stratégiai célja, de készek egy ilyen, hosszú távra szóló célrendszer kidolgozására is. Az MFT fő törekvése a jelenlegi helyzetben az, hogy „visszaadja a mozgalomhoz csatlakozóknak a szocializmusba vetett hitét”. Véleményük szerint erre annál is inkább nagy szükség van, mert a társadalom széles rétegeiben tapasztalható, hogy az emberek nem képesek lépést tartani a változásokkal, nem értik pontosan, mi történik körülöttük. Ezzel kapcsolatban az MFT képviselői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a- párt egyre hanyatló ideológiai munkája is megújításra szorul. Ugyancsak fontos feladat, hogy az emberek el- • igazodását gyorsabb, érthetőbb információkkal segítsék. Az ügyvezető titkár tájékoztatta a tárgyalópartnereit arról is, hogy az MFT létrehozott egy elemzőcsoportot, amely a társadalompolitika széles területét kíséri figyelemmel. A csoportban különféle tudományágak művelői is helyet kaptak. Berényi Ferenc felajánlotta a csoport segítségét az MSZMP társadalompolitikai programjainak kidolgozá-- sához. A tanácskozás résztvevői határozottan megfogalmazták: a Münnich Ferenc Társaság kész részt venni egy széles társadalmi alapokon létrejövő „nemzeti kerékasztal” tanácskozáson. Kisgazdák Ugyancsak a Központi Bizottság székháza volt a színhelye a késő délutáni órákban a Független Kisgazda Párt és az MSZMP megbeszélésének. A vendégek Vörös Vincének, az FKP társelnökének vezetésével ültek a tárgyalóasztalhoz. A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozásról közleményt juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A nyilatkozat hangoztatja: a pártok képviselői kifejtették álláspontjukat pártjaik helyzetéről, a többpártrendszerű parlamenti demokráciára való átmenet általuk elképzelt módjáról. A Kisgazda- párt egyetértett az MSZMP-nek azzal a javaslatával, hogy a későbbi tárgyalásokon elsősorban a választási rendszerről, illetve az alkotmányozási folyamat politikai elveiről, valamint gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről essék szó. Ugyanakkor az FKP kiemelten szólt előzetes agrárpolitikai elképzeléseiről. A tárgyalófelek szükségesnek tartották további két- és többoldalú konzultációk folytatását annak érdekében, hogy a gazdasági és a politikai rendszer megújításában valamennyi konstruktív társadalmi erő részt vehessen. A Magyar Szocialista Munkáspárt, illetve a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt találkozóival folytatódott vasárnap az a kétoldalú tárgyalássorozat, amelyet az MSZMP kezdeményezett, s amelynek célja egy széles körű, a különféle társadalmi-politikai szervezetek részvételével összeülő „nemzeti kerékasztal" előkészítése. MISZOT-osok Az MSZMP székházában vasárnap délelőtt elsőként a MISZOT küldöttsége - Stumpf István elnök, valamint a KISZ, a FIDESZ, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, az Ifjúsági Környezetvédelmi Szövetség és a katolikus ifjúsági mozgalom képviselője - ült a tárgyalóasztalhoz. A MISZOT és az MSZMP tárgyalódelegációja egyetértésre jutott abban, hogy mindenki, aki az ország sorsáért felelősséget érez, tegyen lépéseket az érdemi kérdések megtárgyalására alkalmas fórum létrehozására. A MISZOT képviselői elfogadhatónak tartották az MSZMP erre vonatkozó elképzeléseit, amelyekről Fejti György, az MSZMP tárgyalódelegációjának vezetője, a Központi Bizottság titkára adott tájékoztatást. Egyebek között hangsúlyozta: a mai gondok abban is gyökereznek, hogy az ifjúság nem vehetett részt a mindenkori politika alakításában. Az MSZMP-nek ma az az érdeke, hogy az ifjúság, mint fontos társadalmi csoport, valamilyen formában jelen legyen a „nemzeti kerékasztalnál”, és az azt előkészítő konzultációkon is. Stumpf István úgy értékelte ezt a találkozót: az MSZMP először fordít intézményesen figyelmet a MISZOT működésére. Hangsúlyozta: a MISZOT és az ifjúság érdekelt abban, hogy a mai hatalom központi szerve, az MSZMP átalakulásának eredményeként a reformerők kapjanak meghatározó szerepet a párton belül, és a többpártrendszerre történő békés átmenet feltételeit közös párbeszéd során alakítsák ki. Kifejtette azt is: minthogy a MISZOT a konszenzus elve alapján működő érdekegyeztető fórum, a jelenlévőknek nincs felhatalmazásuk arra, hogy bármilyen politikai kérdésben ezen a napon megállapodjanak. A közgyűlésnek kell döntenie abban is, hogy a MISZOT milyen státussal vesz részt a „nemzeti kerékasztalnál”. Az eszmecsere másik súlyponti kérdése a készülő párttörvény volt. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy indokoltnak látszik - ha nem is a pártokéval azonos tartalommal - a politikai ifjúsági szervezetekre vonatkozó szabályozásnak is helyet adni a párttörvényben. Abban viszont már megmutatkozott a MISZOT-on belül meglévő nézetkülönbség - s ez sok más fórumon zajló vita témája is -, hogy a munkahelyeken, illetve a fegyveres testületekben milyen helyük, szerepük, lehetőségek lesznek a különböző szerveződéseknek, mozgalmaknak. Stumpf István - nem a vita újbóli kirobbantásának szándékával - március 15-e megünneplésével összefüggésben felvetette: a párt tegyen meg mindent azért, hogy ez a nemzeti ünnep erőszakmentes legyen. Ezt igyekeznek az ifjúsági szervezetek is minden erejükkel támogatni. Fejti György válaszában rámutatott: az MSZMP eddigi megnyilatkozásai egyértelműek voltak ebben a kérdésben. Minden embernek, minden politikai és társadalmi szervezetnek joga, hogy a gyülekezésről szóló törvény keretei között, a maga választotta formában ünnepeljen. De mindenkitől önmérsékletet kért és kér, a hatóságoktól pedig azt, hogy a törvény betűjének és szellemének megfelelően járjon el. A katolikus ifjúsági mozgalom képviselője arról szólt: a vallásos fiatalok is szeretnének hozzájárulni a nemzeti konszenzus kialakításához, ezzel együtt olyan feltételrendszer megteremtéséhez, amelyben a hívők nem másodrendű állampolgárok. Ez óriási energiát, alkotóerőt szabadítana fel. A FIDESZ képviselője azt kérte: szülessen hivatalos állásfoglalás arról, hogy a FIDESZ egyenrangú politikai szervezetnek tekinthető-e bármely intézményben, munkahelyen, a politikai közéletben. Eddigi működésében ugyanis adminisztratív hatalmi korlátok, intézkedések akadályozták. Fejti György véleménye szerint az MSZMP általában a diszkrimináció ellen van, de nem tartja a párt kötelességének, feladatának és jogának, hogy konkrét szervezeteket megnevező elvi állásfoglalást tegyen. Demokrata fórumosok A Magyar Demokrata Fórum ideiglenes elnökségének jóváhagyásával, annak képviseletében Bíró Zoltán és Csur- ka István folytatott előzetes tájékozódó megbeszélést az MSZMP tárgyalócsoportjával. Az MSZMP delegációja állást foglalt a többpártrendszeren és a nemzet legszélesebb érdekein nyugvó képviseleti demokrácia mellett. Ehhez az átmenetet a társadalom reprezentáns szervezetei közötti konszenzus segítségével kell megteremteni. A folyamat következő állomásai a további két- és többoldalú tárgyalások lehetnek, amelyeken érinteni kell a jövőbeni választások rendszerét, az alkotmányt és egy nemzeti gazdasági-szociális programot. A Magyar Demokrata Fórum képviselői tájékoztatták az MSZMP delegációját arról, hogy a békés politikai átmenet intézményes biztosítékát változatlanul az ideiglenes alkotmányozó nemzetgyűlés létrejöttében látják. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy az MDF országos gyűlését követő időszakban az MSZMP folytatja a tárgyalásokat az ott megválasztott új vezetőséggel. Néppártosok A szerveződő Magyar Néppárt küldöttségét S. Hegedűs László vezette a megbeszélésen. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az MSZMP-ben ma a haladást kezdeményezők véleménye jutott túlsúlyra, s ennélfogva könnyen megértésre talált az MSZMP-nek az a javaslata, hogy jöjjön létre a választásról, az alkotmányozásról, illetve a gazdasági és szociálpolitikai kérdésekről tárgyaló, a hazai politikai erőket bevonó megbeszélés-sorozat, kerekasztal. „Az együttműködésre, a nemzeti érdekek szolgálatára - a Néppárt saját politikai arculatának kialakítása és megtartása mellett - hajlandóak vagyunk” - mondta. Kifejtette, hogy a választások kérdéskörében célszerű minél előbb egy minimális programban megállapodni. S. Hegedűs László rámutatott arra, hogy a legfontosabb következő lépésnek a helyhatósági választást tekintik. Bár a jelenlegi parlament munkáját sok tekintetben lehet bírálni, de a néppárt vezetői elfogadják azt. Alkotmányozó nemzet- gyűlés választása szerintük fölösleges erőfeszítésekkel és bonyodalmakkal járna. A gazdasági és szociálpolitikai programról szólva leszögezte, hogy drámainak tartják a művelődés és oktatás he- lyezetét, s e területek fejlesztését minden körülmények között sürgető programnak véli a Magyar Néppárt. Varga Csaba szorgalmazta, hogy a kerekasztal-be- szélgetéseken ne a választás legyen a legfontosabb kérdés, hanem a megegyezés egy társadalmi reformprogam alapelveiben. Tétényi Pál, az MSZMP KB tagja a magyar közoktatás eredményeiről is szólt válaszában. Márton János kiemelte: nem a hatalom megosztása az elsődleges probléma, hanem a megfogalmazott célok közös vállalása. A Magyar'Néppártot nem az érdekli, hogy ki mekkora részt akar vállalni a hatalomból, hanem, hogy milyen cselekvési programot vállal magára, s erről kellene beszélgetni a „nemzeti szélesasztal” mellett. Fejti György hangsúlyozta azt, hogy a magyar vidékért verseny kezdődött, remélhetőleg a vidék hasznára válik. Kifejtette, hogy a helyi választás fontossága az MSZMP számára egyértelmű. Rámutatott: a politikai élet fókuszába valószínűleg a parlamenti választások kerülnek, de a köznapi életben az embereknek a helyhatósági választások az igazán fontosak. A Magyar Néppárt küldöttsége javasolta, hogy a kerekasztal-beszélgetése- ken az elmúlt négy évtized történelmi és politikai „kényes kérdései” is kerüljenek szóba, továbbá ajánlotta, hogy kezdjenek előzetes megbeszéléseket a megyei, városi pártbizottságok is a különböző politikai szervezetekkel. S. Hegedűs László tájékoztatta az MSZMP képviselőit, hogy lépéseket kezdeményeznek a kormánynál a Nemzeti Parasztpárt vagyoni kérdéseinek rendezésére, az új Magyar Néppárt és a magyar kormány nemzetközi kapcsolatainak összehangolására, s hogy rendszeres együttműködést kérnek a törvényelőkészítési munkában. (MTI) BUDAPEST - Hazánkban a külföldi újságírókat ugyanazok a jogok illetik meg, mint magyar kollégáikat - mondta az MTI munkatársának Szombath Jenő, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának helyettes vezetője. A külföldi tudósítók számára semmiféle kényszerpálya nem létezik, önállóan szervezhetik programjukat. A nyugati hírügynökségeket, lapokat inkább csak magyar újságírók informálták. Ezt a gyakorlatot törte meg a The New York Times, amikor Belgrádi irodáját áthelyezte Budapestre, kelet-európai hatáskörrel. Azóta már 18 nyugati újságíró dogozik állandó jelleggel hazánkban. Irodát nyitott többek között a Reuter, a BBC, és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is. BRÜSSZEL - Bécsben a héten nyíló leszerelési értekezleten a NATO által előterjesztendő javaslatok a nyugati katonai szövetség érintett hagyományos fegyverzetének 5-10 százalékos, a Varsói Szerződés hasonló erőinek legalább 35 százalékos , sőt a harckocsik esetében még ennél is jóval nagyobb arányú csökkentését irányozzák elő - ez tűnt ki azon a péntek esti tájékoztatón, amelyet a nyugati katonai szövetség brüsszeli központjában rendeztek a nemzetközi sajtó számára. MOSZKVA - A sztálini terror áldozatairól emlékezett meg tegnap a moszkvai Gorkij-parkban a Memorial nevű, főleg értelmiségiekből álló nem hivatalos csoport. A Sztálin halálának 36. évfordulóján rendezett megmozduláson mintegy kétezer ember vett részt. A szervezők felszólították a hallgatóságot: a közelgő parlamenti választáson olyan jelölteket támogassanak, akik nyíltan elítélik a sztálinizmus bűneit és nem voltak tagjai a brezs- nyevi időszak politikai vezetőgárdájának sem. BELGRÁD - A jugoszláv hatóságok ügyészségi vizsgálatot indítottak a Koszovói Kommunisták Szövetségének egyik volt vezetője és két bányaigazgató ellen, akiket azzal vádolnak, hogy „ellen- forradalmi” tevékenységet folytattak a tartományban. POZSONY - „A legfelsőbb politikai vezetés partnerének tekinti a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségét. Erről tanúskodnak azok a megbeszélések, amelyeket a vezetéssel folytatunk a nyelvhasználat, az iskolaügy, és a nemzetiségi élet számos más területén észlelhető fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében.” Egyebek között ezt hangoztatta Sidó Zoltán, a CSEMADOK Központi Bizottságának elnöke azon a szombati ünnepi ülésen, amelyen a szövetség megalakulásának 40. évfordulójáról emlékeztek meg Pozsonyban. LONDON - Maagyarország csatlakozik az ózonréteget károsító anyagok használatának radikális csökkentését előíró montreali jegyzőkönyvhöz. Vállalja az ebből eredő hazai és nemzetközi kötelezettségek teljesítését - jelentette be Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter.
