Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-29 / 74. szám
1989. március 29. , TOOÍA \ ’KÉPÚJSÁG 5 On kérdez - Mi válaszolunk Egyoldalú szerződésmódosítás? Honti József öcsényi olvasónk azt kérdezte levelében, hogy joga van-e az OTP-nek egyoldalúan módosítani az átutalási betétszerződéseket? Kérdésére Metz István az OTP Tolna Megyei Igazgatósága igazgató- helyettese válaszolt. A takarékbetétekre vonatkozó jogszabályokat 1989-ben módosították. A megjelent új törvényerejű rendelet kibővíti a pénzintézetek lehetőségeit, az egyes betétkonstrukciók elhelyezési és kamatozási feltételeinek meghatározásában. A tvr. a pénzintézet kötelezettségévé teszi, hogy ügyfeleiket teljeskörűen tájékoztassák, illetve velük újfajta szerződéseket kössenek. A takarékpénztár ezen előírásnak tesz eleget, amikor betétes ügyfeleinek figyelmét az első forgalom során felhívja a - számukra jelenleg kedvező - változásra. Természetesen a szóbeli információn kívül, minden OTP-fiókban feltűnő módon tájékoztatást adunk valamennyi betétfajtánk részletes szerződési feltételeiről, illetve a mindenkor érvényes kamatozási feltételekről. Az általános rendelkezések közül kiemelném az alábbiakat:- a takarékbetétek kamatának felső határát az MNB elnöke határozza meg, a felső határon belül, a kamatlábakat az OTP saját hatáskörben állapítja meg, a takarékpénztár egyoldalúan jogosult a kamatmértékek módosítására, a takarékbetétes nem köteles elfogadni az OTP által megállapított feltételeket. 30 napos felmondási idővel a betétszerződést felmondhatja. A felmondási idő lejártáig az OTP a módosítást megelőző kamatot téríti a felmondott betét után. Amennyiben a felmondási idő eredménytelenül telik el, az a módosítás tudomásulvételét jelenti. Amennyiben az OTP módosít a kamatozási feltételeken, az új feltételeket legalább 15 nappal a módosítást megelőzően közzé kell tenni a napilapokban és a pénztártermekben kifüggesztett hirdetményeken. Az új törvényerejű rendelet a régi betétszerződésekre átmeneti rendelkezéseket ír elő. E szabályok a betéteseknek türelmi időt adnak döntésük meghozatalára. A türelmi idő a lekötési idő végétől számított 6 hónap. A takarékpénztár 1989. évre az elmúlt évi prémium összegével megemelte a lekötött betétek kamatát, ez évben is vállalta a kamatok utáni adó megfizetését és a látraszóló betétek kamatát is 2 százalékról 8 százalékra emelte. Módosításra az átutalási betétnél is sor került, ahol ez évtől 10 százalék kamat fizetésére kerül sor. Az idei év a változás éve az OTP- nél is, hiszen ez évtől valamennyi kereskedelmi bank lehetőséget kapott lakossági betétek gyűjtésére, ugyanakkor a takarékpénztár is felhatalmazást kapott kereskedelmi banki tevékenység folytatására. Az önállóság növekedése szükségessé tette és teszi üzletpolitikai gyakorlatunk megváltoztatását, amit a törvényerejű rendelet megjelenése is alátámaszt. Kedves Olvasóink! Keddi napokon lapunknak ezen az oldalán már hosszú ideje rendszeresen foglalkozunk a hozzánk érkező panaszok, kérdések megválaszolásával. A panaszok, kifogások egy része teljesen magánjellegű^ de nagyon sok a közérdekű is. Társadalmunk manapság egyre nyitottabb, eljutottunk oda, hogy mindenki elmondhatja, leírhatja véleményét életünk bármely jelenségéről, legyen az kedvező vagy kifogásolható, emiatt hátrány senkit nem érhet. Ezzel a helyzettel ellentétes képet mutat a hozzánk érkező levelek egy része, a névtelen levelek. Sok esetben érthetetlen módon ragaszkodnak olvasóink a névtelenséghez. És ez néha panaszügyük kivizsgálásának vagya válaszadásnak is akadálya lehet. Ezután névtelen levelekkel csak kivételes esetben foglalkozunk. Aki nevének megjelölése mellett valamilyen fontos okból kéri, hogy nevét ne tegyük közzé, annak panaszát kivizsgáljuk, de nem lapunk hasábjain válaszolunk neki. Az ilyen kérést nem tartalmazó, névaláírással ellátott leveleket soron kívül intézzük el és lapunkban válaszolunk rájuk. Jogszabályokról - röviden A gazdaságilag elmaradott és a központi struktúrapolitikai döntésekkel érintett térségben működő vállalatok nyereségadó kedvezményé- inisztertanács 11/1989. (II. 5.) MT számú rendelete, amelynek melléklete tartalmazza a gazdaságilag elmaradott térségek településjegyzékét. A rendelet szerint az adóalanyt az említett jegyzékben szereplő településeken végzett beruházási tevékenység után, valamint az ugyanezen településeken működését megkezdő, újonnan, nem jogutódlással létrejött adóalanyt a működése első három évében - adóvisszatartás formájában igénybevehető - adókedvezmény illeti meg. Meghatározza a rendelet az adókedvezmény mértékét is, figyelemmel azonban arra, hogy megyénk egyetlen települése sem szerepel az említett jegyzékben, a jogszabály részletesebb ismertetését mellőzzük. A rendészeti munkakörben foglalkoztatottak közbiztonsági jellegű képzését és továbbképzését szabályozza a belügyminiszter az 1/1989./MK. 8./ BM számú irányelve útján, amely irányelv melléklete tartalmazza az alapképzés, valamint a középfokú és felsőfokú szakképzés tárgykör- és óratervét. Az említett jogszabály és irányelv a Magyar Közlöny idei 8. számában jelent meg. A közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter 4/1989. (II. 17.) KÖHÉM számú rendelete a korábban kiadott Rádió- és Televíziószabályzatot módosítja kimondva azt, hogy az előfizetési díj fizetése alól a postaigazgatóság - kérelemre - mentesíti: a/ a 100%-os hadirokkantakat; b/ az I. csoportbeli rokkantsági teljesvagy résznyugdijasokat; c/ a jogi személyeknek és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak a nem televízió műsorvételre szolgáló készülékeit. Egyes egészségügyi szolgáltatások díjáról szól a szociális és egészségügyminiszter 4/1989. (II. 17.) SZEM számú rendelete, amely szerint díjköteles az állami egészségügyi szolgálat által nyújtott szolgáltatások közül a munkavédelmi érdekből végzett kullancs elleni védőoltás és biztosító társaság felkérésére végzett diagnosztikai tevékenység. Az előbbi esetben a díjat a munkáltató, az utóbbi esetben a biztosító társaság fizeti. Az utóbbi két rendelet a Magyar Közlöny f. évi 10. számában olvasható. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a Pénzügyminisztériumnak a Pénzügyi Közlöny idei 2-es számában megjelent arraatájékoztatójára, amelya33/ 1983. (IX. 22.) MT számú rendelet alapján bérleti üzemeltetésbe adott üzletek után kapott bérleti díjak általános forgalmi adózásáról szól, s amely szerint 1988. május 31-ig valamennyi bérleti üzemeltetésbe adott üzletért kapott bérleti díj után 25%-os általános forgalmi adót kellett fizetni. A tájékoztató kimondja: „Amennyiben a lakóépületekhez kapcsolódó bérleti üzemeltetésbe adásért kapott bérleti díj után az adó felszámítása nem történt meg, azt pótlólag rendezni nem kell.” DR. DEÁK KONRÁD rőt szól a A gólyák kevesellték a látogatókat? Hét éve készült el a szakályi táj ház Jódozott só A hazai sókészlet 80 százaléka jódo- zottan kerüljön a boltokba - javasolták az egészségügy és az illetékes vállalatok képviselői. Tavaly 40 ezer tonna sót fogyasztottak Magyarországon, ebből 5200 tonna volt jódozott. A napokban egyre több üzletben kapható ismét a jódozott asztali só, amely - napi fogyasztással - a szervezetnek szükséges meny- nyiségü jódot tartalmazza. A pajzsmirigy működéséhez elengedhetetlen jód ugyanis hazánk megyéinek ivóvizében alig található meg. A felnőtt szervezetnek naponta 180 mikrogramm jód szükséges ahhoz, hogy a pajzsmirigy ellássa szabályozó funkcióját a zsírsavak elégetésében, a zsírok cukorrá alakításában, a kálium és a kál- cium visszatartásában, a vérsavó megfelelő koleszterintartalmának megőrzésében. A jódegyensúly megbomlásának egyik legismertebb - egyben leggyakoribb - rendellenessége a strúma, vagyis A Vad parttól Isztambulig címmel jelent meg a Világjáró magazin legújabb száma, amely a dél-európai tengerparti üdülőhelyekre kalauzolja az olvasót. Kalauzolja, ugyanis nemcsak érdekes riportokat közöl a bolgár, jugoszláv, görög, olasz, spanyol és török tengerpartról, hanem hasznos tanácsokat is az oda utazó magyar turistáknak. Riportot olvashatunk az isztambuli bazárról, a spanyol bikaviadalokról, Velencéről (az erről szóló rejtvény főnyereménye: Egy éj Velencében), a Costa Bravá- ról, a fürdőruháról és az adriai naturista fürdőhelyekről. Kamionstop Szíriába, Szkander bég vára Albániában, az Orient-expressz története, az ausztráliai pop és sok más érdekesség található a Világjáró első idei számában. Gond A közlekedési rendőr megállít egy autót, amelyben fiatal pár ül:- Nincs rendben a reflektora.- A reflektorom? Engedje meg, hogy nevessek. A reflektorom már két hónapja nem ég.- Mutassa kérem a jogosítványát!- A jogosítványomat? Nekem olyan nincs. Ekkor közbeszól a hölgy:- Ugyan, hagyja már szegényt békén! Nem látja, hogy be van rúgva? a pajzsmirigy megnagyobbodása. Jód- hiányt jelezhet a magas vérnyomás, a vérkoleszterin szint emelkedése. E hiány következtében előfordulhat az idegrendszer működésének lelassulása, növekedhet az infarktus bekövetkezésének esélye, s pajzsmirigyrák alakulhat ki. A gyerekeknél fejlődési zavart, elhízást idézhet elő a jódhiány. Az újszülöttek érdekében a szoptató anyáknak naponta 220, a terhes asszonyoknak 200 mikrogramm jód „elfogyasztására” van szükség. Bár a sónak - pontosabban a túlzott sófogyasztásnak - köztudottak az ártalmai, a szakemberek mégis e tápanyagot választották a jód úgynevezett „vivőanyagának”. A magyarázat: mindenki ízesíti ételét sóval. A jód káliumjodid formájában kerül a sóba. A jód közvetlenül a bőrrel érintkezve allergiát okozhat. Élelmiszerrel együtt elfogyasztva viszont veszélytelen, s a napi jódmennyiség-szükséglet három-négyszeres túllépése sem okoz károsodást a szervezetben. Gázszivárgást jelző készülék Gyakran hallani gázrobbanásokról. Ezek megelőzésére fejlesztették ki a Villamos- ipari Kutató Intézetben azt a levegöszeny- nyezés-jelzö berendezést, mely érzékelni képes a háztartásokban előforduló valamennyi gázfajta szivárgását, szén-mo- noxidot, valamint sokféle vegyi anyag párolgásából, gőzölgéséből eredő levegő- szennyezést. A már kereskedelmi forgalomban is kapható készülék fokozatos hang- és fényjelzéssel jelzi a veszélyt tulajdonosainak. (MTI FOTÓ) (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A múlt. Néprajzszakos egyetemi hallgatók 1974 nyarán Szakályban és Regölyben kétszobányi népi használati tárgyat gyűjtöttek össze. A néprajzi gyűjtőtábort a szakályi tanács finanszírozta azzal a céllal, hogy az így összegyűjtött tárgyak egy leendő tájház anyagának az alapját képezzék. Középiskolásként részt vettem a gyűjtésben. Az épülő tájház szakmai felügyelője a megyei múzeum néprajzszakos muzeológusa, dr. Gémes Balázs volt. 1979 őszén - a már készülő épület mellett -, a szomszédban ledőlt egy öreg kémény, vele együtt darabjaira hullott a rajta levő gólyafészek. A tájház kéménye éppen akkor készült el. Fa alapot rögzítve a tetejére, iszalagból műfészket tettem rá, és - hogy éléthűbbnek látsszon -, a régi fészek rőzséjéből szórtam néhány maréknyit az egészre. Tavasszal már az új helyén kelepelt a gólya. Évekig költöttek ott, két évvel ezelőtt azonban elmaradtak, a gazdátlan fészket pedig lassan elhordta a szél. Az 1982. október 3-i megnyitás óta a tájház eredeti rendeltetésének megfelelően működik. Kíváncsi voltam az eltelt évek tapasztalataira, és hogy mi történik napjainkban körülötte. A jelen. Kérdéseimmel először a ház gazdáját, a helyi tanácsot kerestem fel.- Kint jártam a helyszínen, a hátsó szomszédban lakó néni szociális otthonba akar költözni. Emlékszem, annak idején a tanács azt a házat is meg akarta venni és a tulajdonoson múlott, hogy nem sikerült. Most itt lenne az alkalom, az is egy zsúpfedeles, tornácos ház, a kettő együtt...- A tanácsnak nincs rá pénze, nagyon rossz az épület állaga, nekünk nem érné meg az árát - kapom a nagyon határozott választ Bárdos Lászlóné vb-titkártól.- Nyűg a tájház a tanács nyakán?- Nem - mondja, közben elmosolyodik. - Állagmegóvásra évente előirányzunk mintegy harmincezer forintot. Folyamatosan elvégeztetjük a szükséges karbantartási munkákat, így az épület fenntartása nem jelent komolyabb megterhelést számunkra. A látogatók száma stagnál. Egyébként a belépőjegyek négyforintos ára nem jelent komoly bevételt. Szerintem nagy hátrány, hogy nem közvetlenül a főút mellett áll az épület Sokan odamennek a tájházhoz, megnézik az utcáról és továbbmennek. Nem fordulnak vissza a kulcsért a gondnokhoz. A Kapos menti fiatalok találkozóján két program közül egyiknek a tájház megtekintését lehetett választani. Nem választotta senki, a mai fiatalokat nem érdekli ez a téma. Az elmúlt két évben a szüreti bálokat ott akartuk megtartani. Óriási társadalmi munkával sátrat állítottunk az udvarra, bevezettük a villanyt, felfűzött szőlők lógtak már dísznek, este pedig mindent elmosott az eső. A bál újból a művelődési házba szorult. Eddigi reklámozási törekvéseink így fulladtak kudarcba.- Egyszer egy látogató család megjegyezte, hogy a gyönki tájháztól csak véletlenül jöttek ide, de a végén ez jobban tetszett nekik, mint az - mondja a gondnok, Kelemen Ferencné, mialatt kinyitja a tájház ajtaját.- Otthonosabbnak érezték. Egy múlt század végi parasztporta minden kelléke megvan itt: tyúkóltól kezdve a méhesig bezárólag. A vendégek zöme fiatal: jönnek gyalogtúrázó vándortáborozók, csoportok busszal, de nyáron autóval családok is. Az ország egész területéről megfordultak már itt, de kassai és kanadai vendégünk is volt. Nagyon hiányik a képeslap. Sokan szeretnének innen képet hazaküldeni, de sajnos nem tudunk adni.- A gyerekek körében a kereplő aratja a legnagyobb sikert - veszi át a szót a gondnoknő férje, Kelemen Ferenc. Persze kipróbálhatják. Nagy feltűnést kelt: a kamrában a különleges egércsapda, a pajtában a nagy rosta, a hátsó szobában a palatábla. Amíg megvolt a fészek, a gólyákat fényképezték a legtöbben. Kellene a faluba egy lelkes, szervező. Ősszel a gyerekeknek „kukoricakobzást” (fosztás), kenyérsütést, tollfosztást lehetne rendezni. Nyáron az öregeknek az udvaron bográcsban halászlét, paprikást lehetne főzni. Lehetne..., sajnos egy szívinfarktus után én már nem tudom ezeket vállalni. A jövő. Hazafelé menet - gondolkodva a látottakon, hallottakon - összegezni próbáltam magamban a tapasztaltakat A vendégkönyvben lapozgatva, valami érdekes beírás után kutatva, a helyi óvónő sorain akadt meg a szemem. Nem volt abban semmi különös, csak számmal leírta az összlétszámot és felsorolta a neveket Úgy érzem, hogy a legfontosabb látogatók az óvodások voltak. Életük meghatározó élményévé válhat az a kis séta. A tájház jövőjét illetőleg optimista vagyok. A helyiek jelenleg minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy jó állapotban maradjon fenn. A jövőben talán észreveszi egy menedzser, hogy ez a térség idegenforgalmi lehetőségeket rejt magában. Szakályban lovasiskola is működik, az öt kilométernyire levő nagyközség, Hőgyész évek óta funkciót keres a központjában levő Liechtenstein-kastélynak és egy közeli magtárnak. Ezek panzióként való működtetésére már terv is készült. A Balaton csak hatvan kilométernyire van...- Célratörő tervezéssel a jövőbeni turizmus az itteni lakosság egy részének munkalehetőséget adhatna. Ma ehhez nem sok pénz, hanem egy tudatos, átgondolt koncepció alapján készült terv kellene, mely figyelembe venné, hogy mi lesz itt - mondjuk - ötven év múlva, és már ma annaka szellemében terveznének mindent a környező községekben. Még egy fa ültetését is! - mondta egy beszélgetésünk alkalmával a környék természéti értékeiért aggódó ismert nyugdíjas, Krecsmáry Sándor. Ornitológus barátom példákat sorolt arra, hogy a fehér gólya nem tud meglenni az ember közelsége nélkül. Elhagyott tanyák gólyái egy idő után szintén „beköltöztek" a faluba. Reménykedhetünk, amikor a mainál több lesz a látogató, egy szép napon ismét kelepei a gólya a szakályi tájház kéményén levő fészkén. STEFÁN GYÖRGY A KRESZ 4. § (1) bek. c.) pont alapján jármüvet az vezethet, akinek szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Aki gépi meghajtású jármüvet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet, a Btk. 188. § (1) bek. szerint minősülő ittas járművezetés vétségét követi el. Ha a gépi meghajtású jármű vezetője nincs szeszes italtól befolyásolt állapotban, de szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van - általában 0,8 ezrelék alatt - az 1 968. évi I. tv. (Sztv.) 116/A. § (1) Ki vezet ittasan? bek. a.) pont szerint minősülő ittas vezetéssza- bálysértés állapítható meg. Aki nem gépi meghajtású járművet (kerékpár, lovas kocsi) szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt, az Sztv. 116/A. § (1) bek. b.) pont szerint minősülő ittas vezetés szabálysértést követi el. Ha a nem gépi meghajtású jármű vezetője nincs szeszes italtól befolyásolt állapotban, de szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van - 0,8 ezrelék alatt - a 17/1968. (IV.14.) Korm. számú rendelet 51. § szerint minősülő közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértés állapítható meg.
