Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

1989. március 22. TO*. HA \ "KÉPÚJSÁG 5 Taksonyi Ferenc és Lehőczy Ilona Y------------------------------------------------------------­Ön kérdez - mi válaszolunk A jelképes esküvő Még az ünnepi készülődésben ke­restük fel az idős házaspárt szekszárdi otthonukban. Emlékeztek. Emlékeztek arra a napra, mikor örök hűséget fogad­tak egymásnak, arra a fél évszázadra, melyet jóban-rosszban együtt éltek le. *- Szedresben, ahol laktunk - kezdi gombolyítani az emlékezés fonalát a ház asszonya, Ilonka néni - akkoriban min­den vasárnap bál volt. Sokat eljártam táncolni, s a férjemmel is ott találkoztam. Táncolgattunk, aztán egyszer, később már rendszeresen, hazakisért. Nagyon fiatal voltam, nemigen vettem komolyan az udvarlást,- de aztán összemeleged­tünk. 1939. február 25-én kötöttünk há­zasságot. Mivel férjem Pesten dolgozott, így én is vele mentem. Aztán jött a hábo­rú, a front, majd költözködés Szedres­be. Szekszárdra 1971-ben jöttünk lakni. Teltek-múltak a dolgos hétköznapok, aztán 1943-ban megszületett Feri, aki családjával jelenleg a fővárosban él, majd 12 évre a második fiú, Géza, ő Szekszárdon maradt, a szülői ház köze­lében. A gyerekek tették teljessé életü­ket. Minden óra, perc, melyet együtt töl­tött a család, maga volt a békesség, a boldogság. Mindkét családban két-két unokájuk született.- Bennünket sem kerültek el a gondok, problémák - folytatja a beszélgetést Feri bácsi -, az élet buktatóin mi is átestünk. Abban az időben annyiban éltünk könnyebben ha nem is volt minden fenékig tejfel -, hogy nem voltak akkorák az igények, mint a mai fiataloknak. De mindig megvettünk mindent, amire vágy­tunk. Ilonka néni helyesel és hozzáteszi:- Meg kell mondani, hogy az én szü­leim akkoriban igen módosaknak számí­tottak. Hét holdnyi földjük, „birtokuk” volt, s nekünk is jutott mindig mindenből, nem éreztünk hiányt semmiben. Amikor aztán kicsit szűkebben voltunk - mert ilyen is adódott -, meg tudtuk fogni a do­log végét... Persze az évek során köztük is voltak összezördülések...- De összerázódtunk, igyekeztünk egymáshoz alkalmazkodni. Ahol a köl­csönös alkalmazkodás hiányzik, az a há­zasság nem lehet életre szóló - mondja Ilonka néni. - Engem elfoglalt a háztartás, a hatalmas kert, az udvar tele állattal, alig győztem a házi munkát. És természete­sen nagy gonddal, s szeretettel hevertük a gyerekeket. Annyi mindent vállaltam már életemben, s mindezt csak azért, hogy könnyebb, jobb legyen. Nyaranta az unokák körberajongják a nagymamát és a nagypapát. Ók a min­dent jelentik. Ilonka néni szerint így jó megöregedni, békességben, a gyere­kekkel... Amikor Taksonyi Ferenc és felesége, Lehőczy Ilona az ötvenedik házassági évfordulójukat ünnepelték, felhangzottak a Nászinduló ismert akkordjai... A házasságkötő terem ajtajában megjelent pár az öt évtizedes házasságot „jött" megerősíteni, s a jelképes esküvő, felvillantotta az eltelt ötven év emlé­keit.- péteri ­Jogszabályokról - röviden Az alkotmány módosításáról szól az 1989. évi I. törvény, amely - indokolása szerint - az Országgyűlés ügyrendjé­nek (házszabályainak) kor-, szerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról ( szóló törvényjavaslatok előkészítése so­rán felmerült és szükségessé vált módo­sításokat, valamint az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvény­szintű szabályozásához, illetőleg a hon­védelmi kötelezettségen alapuló alterna­tív polgári szolgálat bevezetéséhez szük­séges módosításokat tartalmazza. Ez utóbbi körben kimondja a jogszabály, hogy: „Az állampolgárok az általános honvédelmi kötelezettség alapján kato­nai szolgálatot, illetőleg törvényben meg­határozott feltételek szerint azt helyette­sítő polgári szolgálatot teljesítenek.” Itt jegyezzük meg, hogy új alkotmány kidol­gozása is folyamatban van, annak elké­szültéig is szükséges volt azonban ez a mostani módosítás, elsősorban azért, hogy több olyan magas szintű jogszabály legyen megalkotható, amely a politikai intézményrendszer megfelelő ütemű re­formját segíti elő. Az első ilyen magas szintű jogszabályok már meg is szület­tek, s az egyik az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a másik a gyülekezé­si jogról szóló 1989.. III. törvény. Az előbbi szerint az egyesülési jog mindenkit megillető szabadságjog, amelynek alapján „a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező szervezetei- tevékenységük célja és alapítóik szán­déka szerint - politikai pártot, szakszer­vezetet, tömegmozgalmat, érdekképvi­í seleti szervezetet, egyesületet vagy más- e törvény rendelkezéseivel nem ellen­tétes szervezetet hozhatnak létre és mű­ködtethetnek.” Kimondja természetesen a törvény azt is, hogy az egyesülési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncse­lekményt, bűncselekmény elkövetésére történő felhívást és nem járhat mások jo­gainak és szabadságának sérelmével. 'Kihangsúlyozandó, hogy az egyesülési jog alapján létrejövő szervezetek fogalmi ismérve az önkéntesség. Mindenkit megillető alapvető szabad­ságjog a gyülekezési jog is, melynek gyakorlása keretében békés összejöve­telek, felvonulások és tüntetések tartha­tók, ezek a résztvevők szabadon kinyil­váníthatják véleményüket, de ennek a jognak a gyakorlása sem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekmény elkö­vetésére való felhívást és nem járhat má­sok jogainak és szabadságának sérel­mével. Az említett három törvény a Ma­gyar Közlöny 1989. évi 5. számában je­lent meg. Ugyanitt olvasható a Minisztertanács­nak a lakbérekről, továbbá az albérleti és ágybérleti díjakról szóló korábbi jogsza­bályt módosító 8/1989. (I. 24.) MT számú rendelete, amely kimondja, hogy a bérlő a bérbeadónak a vízellátásért és a csa­tornahasználatért a külön jogszabály ál­tal megállapított díjat köteles megtéríteni. A gépjárművezető gyakorlati oktatók saját gépkocsijának költségtérítéses rendszerű üzemeltetéséről szól a közle­kedési, hírközlési és építésügyi miniszter 3/1989. (1.28.) KÖHÉM számú, a Magyar Közlöny idei 6. számában megjelent ren­delete, amely szerint a gépjárművezető­képzésre feljogosított jogi személy a vele munkaviszonyban vagy tagsági viszony­ban álló gyakorlati oktató saját gépkocsi­jának oktató célú használatáért - az üze­meltetési költségek fedezetéül - költség- térítést fizethet. A jogszabály rögzíti a költségtérítésnek a használt járműtől (motorkerékpár, személygépkocsi, te­hergépkocsi) függő, tanóránkénti mérté- két is Dr. Deák Konrád Sajtókrónika 1989. február Február 3. Vajon nekünk vannak-e terveink arra, hogy hol helyezzük majd el a paksi atomerőmű bon­tásából származó radioaktív anyagokat? = Élet és Tudomány Február 4. A népművészet tette híressé - S.E. = Fejér Megyei Hírlap Sárköz, népművészet A nagycsaládosok Szekszárdon klubot ala­kítottak = Népszabadság Híranyag De Batte - Otto Heinek, L. Papp=Neue Zei­tung Szekszárd, Deutsche Bühne Für 10 Millionen Forint... = Neue Zeitung Nagymányok, ABC-áruház Pressespiegel. Lesevereine in der Tolnau = Neue Zeitung OlvasOkörökTolnäban (ATolna Megyei Népújságból átvett cikk) Rundreise der Bonnharder. Idee einer schlaflosen Nacht - Gyöngyi Vizi = Neue Zei­tung Tolna megye, német nemzetiség Február 5. Pakson, Szekszárdon és Pécsett is lesznek éttermek: terjeszkedik a City-Grill - R.N. = Du­nántúli Napló Bonyhádon marad a teho = Dunántúli Nap­ló Hír Február 6. Högyész hazavár - Zika Klára = Magyar Hí­rek Hőgyész, kitelepített németek találkozója Mi fertőzi a közéletet? - Egy szekszárdi vizsgálat utórezgései - Ungár Tamás =Nép- szabadság. Szekszárd, NEB-vizsgálat. Lakástámoga­tási alap felhasználása Február 9. Szív alakú templom. Három torony és üveg­tető = Mai Nap Paks épülő templomáról Döntés tavasszal. Eltemetik-e az ófalui atomtemetőt - Juhász Erzsébet=Magyar Hír­lap A Paksi radioaktív hulladék sorsa Mit suttognak Dunaföldváron? A vendég is fizet = Magyar Hírlap Városi rang, ünnepi ülés Február 13. Simontornyai krónika címmel időszaki új­ság jelent meg = Népszabadság Híranyag Paksi konzerv a Távol-Keleten = Népsza­badság Paksi Konzervgyár Vendégházak=Mai Nap Szekszárd, Szarvas csárda Február 14. Tanuszoda nyílt Paks új városközpontjában = Népszava Hír Február 15. Szövetkezeti nevelés a „leg’’-ek iskolájá­ban. A nagydíjas dombóvárialc - Balogh = Szövetkezet Dombóvár, Molnár György Általános Iskola, iskolaszövetkezet Adnak - vesznek = Szövetkezet Dunaföldvár, takarékszövetkezet Február 16. Az inflációért nem a szakszervezet felelős = Népszava Február 17. Harmadszor és utoljára. Kastélybuli fals hangokkal = Magyar Hírlap Tamási, Miklósvár Február 20. A hallgatás ára - Javorniczky István = Ma­gyar Nemzet Pozsgay Imre szekszárdi látoga­tásáról Összeállította: Dr. Imreh Csanádné Azonnalira szólt a távhívás? Egy olvasónk, aki kérte, hogy nevét la­punkban ne közöljük, írta, hogy az el­múlt év decemberében távhívás elő­jegyzést kapott Budapestről délelőtt 9- 10 óra között. A távhívás azonnali értesí­tésre szólt, amit csak délután 15 órakor kapott meg. Hogyan fordulhat elő ilyen? Érdeklődött a postán, hogy miért nem értesítették, azt a választ kapta, hogy nem volt ember, aki el tudott volna men­ni hozzá. A Pécsi Postaigazgatóságtól Reiner Ágoston osztályvezető válaszolt a levél­re: Az említett igazgatóság a rendelke­zésre álló távbeszélőjegy alapján megál­lapította, hogy december 30-án 10 óra 45 perckor budapesti hívószámról je­gyeztették az olvasót. A kérdéses beszél­getést nem azonnaliként, hanem sima beszélgetésként jelentette be a hívó. Bu­dapest a távbeszélő meghívást 10 óra 58 perckor továbbította, melyet a postahiva­tal 11 óra 10 perckor jegyzett le. A meghí­vás tehát semmiképpen sem érkezhetett Nagymányokra 9-10 óra között. A hivatal 14 óra 35 perckor kézbesítette a meghí­vást, amikor a kézbesítő visszatért kéz­besítő útjáról.- A kézbesítés közben 11 órakor ér­deklődött a hivatalnál, de a meghívás csak később érkezett. A hívó 13 óra 29 perckor sürgette a beszélgetés kapcso­lását, azonban a meghívást ekkor még nem kézbesítették. A kézbesítés után 14 óra 50 perckor, amikor olvasójuk -a táv- beszélgetésre megjelent, Budapestet nem tudták elérni az áramkörök foglalt­sága miatt. A beszélgetés meghiúsulása miatt nem hibáztatható a nagymányoki postahivatal vezetője. Kedves Olvasóink! Keddi napokon lapunknak ezen az ol­dalán már hosszú ideje rendszeresen foglalkozunk hozzánk érkező panaszok, kérdések megválaszolásával. A pana­szok, kifogások egyik része teljesen ma­gánjellegű, de nagyon sok a közérdekű is. Társadalmunk manapság egyre nyitot­tabb, eljutottunk oda, hogy mindenki el­mondhatja, leírhatja véleményét életünk bármely jelenségéről, legyen az kedvező vagy kifogásolható, emiatt hátrány senkit nem érhet. Ezzel a helyzettel ellentétes képet mu­tat a hozzánk érkező levelek egy része, a névtelen levelek. Sok esetben érthetetlen módon ragaszkodnak olvasóink a névte­lenséghez. És ez néha panaszügyük ki­vizsgálásának vagy a válaszadásnak is akadálya lehet. Ezután névtelen levelekkel nem foglal­kozunk. Aki nevének megjelölése mellett valamilyen fontos okból kéri, hogy nevét ne tegyük közzé, annak panaszát kivizs­gáljuk, de nem lapunk hasábjain válaszo­lunk neki. Az ilyen kérést nem tartalmazó, névaláírással ellátott leveleket soron kívül intézzük el, és lapunkban válaszolunk rá­juk. ■ ■ Üzenjük... ...Honti József őcsényi olvasónknak, hogy ez évben külön vásárnaptárt nem jelen­tettünk meg, de a vásárok időpontját rendszeresen közöljük. A levelében irt másik kér­dését az illetékeseknek válaszadás végett megküldtük. ... Nagy Sándorné szekszárdi olvasónknak, hogy hozzánk küldött levele kevés ada­tot tartalmaz a leírtak kivizsgálásához. Amennyiben segítségünket kéri, keresse meg személyesen sajtólevelezési csoportunkat. Borverseny - csülökpörkölttel és kanásztánccal Megérett a bor. Megnemesedett a bor. íze, zamata, fénye - teljében. Ideje hát értéket mérni, bírálni, kóstolgatni! Borversenyt hirdetett a medinai sza­badidős társaság, immár hagyományt te­remtve - 84-től - ötödik alkalommal. Minden, valamit is magára adó gazda ott volt, bemutatta, kóstoltatta a borát. A 43 termelő hetven bormintával nevezett, s próbálta elnyerni a babérokat! A zsűri szigorú volt, de igazságos! A borászat értő szakemberei kilenc mintának adtak aranyérmet: Horváth József, Kiss József, Meiszel Károly, Mester Béla, Nagy Imre, Pintér József, Sebestyén Zoltán, Szokics Szávó és Osztermayer Győző borának. A bírák, véleményüket nem rejtették véka alá, nyíltan elmondták tapasztalataikat, s ha a termelő kérte, még négyszemközti beszélgetésre is volt lehetőség, a jobbí­tás szándékával. Amolyan emberközeli kapcsolat ala­kult ki a bírálók és a bíráltak között. Szük­ség is van e lehetőségek teremtésére, még inkább ennek kihasználására, mert sajnos, Medinán nagyon sok szőlő már csak az emlékezetben él! A hajdani gaz­dák kiöregedtek, a gyerekek, az unokák vidékre járnak dolgozni, vágyéi is költöz­tek a faluból. Pedig a Kápolna-hegy, az Utasok, a Csapás, a Bikádi-hegy, s a Sárdűlők meleg, lankás lejtői jó ízű szőlőt érleltek. A metszés, a gondozás tudománya apá­ról fiúra öröklődött. Sőt! Medina-Szőlő- hegyen élt „Weigand bácsi”, a gróf egy­kori borásza, aki szíves és hasznos taná­csaival nagyon sok embert igazított útba. Egyszerűen csak „Borász bácsinak” hív­ták - a foglalkozása után. A „borászház” még ma is áll! Úgy látszik, hogy a jelenben jó irányú fordulatnak lehetünk tanúi. Egyre többen vannak, akik itt vásárolnak területet vagy szőlőt. Felújítják, újratelepítik azokat. A tulajok vidékről járnak ide dolgozni, hét­végeken. így lassan bár, de egyre bizto­sabban kirajzolódik, hogy a hajdanán szőlővel teli hegyoldalakon néhány esz­tendei pihenés után újból édes szőlőt ér­lelhet a nap. ­A medinai szőlősgazdáknak az a véle­ménye, hogy az új tulajdonosok művelési kedve, hozzáértése, törődése és borke­zelése annyira szakszerű, hogy boraik a borversenyen méltán részesültek kiváló elismerésben. A borverseny nemcsak szakmai elis­merés - hanem a bor ünnepe is! Kóstol­gatják a rizling, a kékfrankos, a zweigelt, a tramini, az oportó, a merlot, és a szlan- ka nedűjét! Közben az asztalokra, tányé­rokba kerül a csülökpörkölt. A Boros-ze­nekar húzta a talpalávalót. Ropták is - összefogózva! Csupa férfiak. Kuner Jani bácsi még a kanásztáncot is eljárta. Beszélgetés, kortyolgatás, jókedv! Minden vendég borospohara mellett egy szép nyomdai termék: „A borivók tízpa­rancsolata.” A kilencedik pontja szerint ezt hirdeti: - „Szeresd, de légy erősebb!” - Ezt a medinai borverseny résztvevői megtartották, mert ők igaz szőlőtermelők, és igazi borivók! KONRÁD LÁSZLÓ Az ötvenedik házassági évfordulójukat ünneplő házaspár Borkóstolgató medinai gazdák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents