Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

r Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFU TOLNA ’19 máig ható tanulságai Tudományos ülés az Oktatási Igazgatóságon Az Oktatási Igazgatóságon Bajszné Kiss Magdolna tartot­ta a megnyitót Baka György állomásfőnök helyezte el a koszorúkat Soós Sándor emléktáblájánál Ma folytatja munkáját az Országgyűlés ülésszaka Csaknem kéthetes szünet után ma délelőtt folytatja munkáját Budapesten az Országgyűlés márciusi ülésszaka. A hónap elején megtartott három parla­menti munkanap után - a március 8-án jóváhagyott tárgysorozatnak megfele­lően - öt napirendi pont megvitatása vár még a törvényhozó testületre. Várhatóan elsőként tárgyalják a képvi­selők az Országgyűlés idei programter­vét, majd a törvényhozók önálló indítvá­nyainak sorsáról dönt a testület. Az elő­zetes elképzelések szerint ezután tűzik napirendre a sztrájktörvény tervezetének tárgyalását. A törvényjavaslatot Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal elnöke terjeszti elő. A jogszabály előkészítését kísérő tár­sadalmi viták tanúsága szerint az ország házában is élénk vita várható a tervezet felett. Erre utalt az is, hogy már az ülésszak tárgysorozatának vitájában felmerült: ve­gyék le a napirendről a sztrájktörvény tervezetét, amellyel számos szakszerve­zet és politikai szervezet jelenlegi formá­jában nem ért egyet. Az akkori viták so­rán tisztázódott, hogy a házszabályok előírásai szerint a törvénytervezetet min­denképpen vitára kell bocsátani. Ugyan­akkor a tervezet úgynevezett általános vi­táját követően az Országgyűlés akár úgy is dönthet, hogy a beterjesztett törvényja­vaslatot nem bocsátja részletes vitára, hanem visszaadja átdolgozásra. A sztrájktörvény vitája után a parla­ment Beck Tamás kereskedelmi minisz­ter beszámolóját hallgatja meg az 1995- re tervezett Budapest-Bécs világkiállítás előkészítéséről. Az Országgyűlés márciusi ülésszakát interpellációk, kérdések zárják. Nem kárpótlásképp! Hangverseny helyett cikk.- Ez az ünnep alkalmas arra, hogy fejet hajtsunk a történelmi esemé­nyek résztvevői előtt, de egyúttal arra is, hogy összegezzük a múlt tapasz­talatait. - Ezzel a rövid, az alaphangot is megadó bevezetővel köszöntötte az érdeklődőket tegnap délelőtt Dur- gonicsné dr. Molnár Erzsébet, a Tol­na Megyei Oktatási Igazgatóság igazgatója az intézményben meg­nyílt tudományos emlékülés alkal­mából. A Három tavasz történel­münkben elnevezést viselő rendez­vény 1848, 1919 és 1945 jegyében zajlott le, de igazi aktualitását - a március 21-i dátumnak megfelelően - a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 70. évfordulója adta. Erre utalt többek között megnyitójában Bajsz­né Kiss Magdolna, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára is: mint hangsúlyozta, a történelem folyamán sokféleképpen emlékeztek meg 1919-ről, de egy valamit nem lehetett megtenni, elhallgatni ezt a rövid, de jelentős epizódot. A világ második munkásállamának megteremtői - mutatott rá Bajszné Kiss Magdolna - 1848 örökségét igyekeztek diadalra vinni. Sok tekintetben járatlan útra léptek, nem tudhatták, hogy mindösz- sze 133 nap adatik meg nekik. Mégis siettek, egymást követték a munká­sok, a néptömegek érdekében ho­zott rendelkezések. A Tanácsköztár­saság máig érvényes tanulsága: más országok módszereiből csak azt szabad átvenni, amit képesek va- (Folytatás a 2. oldalon.) Amennyiben úgynevezett mínu- szos hírt írnék a témából, az igy szól­na: „A Liszt Ferenc kamarazenekar szekszárdi bérleti koncertje - amit március 22-ére a Művészetek Háza szervezett az Országos Filharmóniá­val kötött szerződés alapján - isme­retlen okok miatt elmarad." Sajnos, itt vége is a hírnek, mert nem folytat­ható azzal, hogy a hangversenyt más időpontban (ekkor és ekkor) tartják, de azzal sem, hogy a bérletek árának arányos részét (ekkor és ekkor) visszafizetik. (Folytatás a 4. oldalon.) Holland delegáció Van kiút! (BUDAPESTI MUNKATÁRSUNKTÓL) A tulajdonformák egyenjogúsítására van szükség - állította Balázsy Sándor közgazdász tegnap Budapesten a MTESZ reformklubjában tartott előadá­sában. Mint a tudós mondta, nemcsak a magán- és a szövetkezeti tulajdont kell emancipálni, hanem az állami tulajdont is. Véleménye szerint ugyanis ez utóbbi is hátrányos helyzetben volt eddig, mivel felelősség nélkül, kellő érdekeltség hiá­nyában bántak vele, tehát nem volt igazi gazdája. Az előadó szerint nem a reprivatizálás, vagyis a magánkézbe adás lehet megol­dás az állami tulajdon jobb hasznosítá­sára, hiszen ehhez nincs is elegendő tö­ke az országban. Érdemesebb úgyneve­zett „közösségi holdingok” azaz vagyon­kezelő központok gondjára bízni a köz­vagyont. E holdingok vezetőit pedig idő­ről időre szigorúan elszámoltatni az eredményről. A holdingokat vezénylő ál­lami vagyonkezelő szerv fölött pedig a parlament gyakorolna felügyeletet - Ba­lázsy Sándor koncepciója szerint. A tudós egyébként derűlátóan ítéli meg az ország jövőjét, előadásának el­méül azt választotta: Van kiút! Fejtegeté­se szerint a mai válságból a kiutat többek közt az jelentheti, hogy helyreállítjuka fo­rint iránti bizalmat, azaz végét vetjük a két számjegyű inflációnak. „Meglepő - fo­galmazott Balázsy Sándor -, hogy a poli­tikai vezetés könnyebben fogadja el a többpártrendszert, mint az inflációs poli- » tika feladását.” Ennek egyik oka - véle­kedett a közgazda -, hogy a politikusok körében élénkebb a személyek cseréje, mint a háttérben dolgozó szürke eminen­ciások között. MOLNÁR PÁL a Parlamentben A Holland Kereszténydemokrata Tö­mörülés parlamenti frakciójának küldött­sége - amely a Hazafias Népfront meghí­vására tartózkodik hazánkban - kedden Fekete Jánossal, az Országgyűlés re­formügyi ad hoc bizottságának elnöké­vel, Réger Antallal, a külügyi bizottság tit­kárával és Viola Károllyal, a honvédelmi bizottság tagjával találkozott a Parla­mentben. A Bert de Vries vezette delegáció tagjai elsősorban kelet- és nyugat-európai gazdasági és politikai kapcsolatainkra voltak kíváncsiak. Fekete János rámuta­tott: a szocialista országok közül először, 1968-ban nagyszabású reform kezdő­dött hazánkban, de akkor nem tudtuk a politikai reformot is hozzárendelni. Idő­közben gazdasági és társadalmi gond­jaink egyértelműen rávezettek, hogy po­litikai reformok nélkül a gazdaságiak nem érvényesülhetnek. Szólt arról is, hogy hazánkban jelentős eredményeket értünk el mind az emberi szabadságjo­gok kiteljesedésében, mind a gazdálko­dás liberalizálásában, s ennek illusztrá­lására az egyesülési és társasági törvé­nyeket említette. Szeretnénk, ha a nyugat-európai tőke nagyobb arányban jönne be hazánkba - mondotta. Arra a kérdésre, hogy mennyi­re tudjuk a tőkéseket gazdasági-politikai stabilitásunkról meggyőzni, hangsúlyoz­ta: Magyarország mindig pontosan, idő­ben törleszti az éppen esedékes tartozá­sait, s emiatt jó nevünk van a nemzetközi pénzvilágban. Viola Károly szólt a katonai biztonság kérdéseiről, s megemlítette, hogy hazánk semlegességének témaköre társadalmi életünk robbanásszerű változásával együtt merült fel. Hazánk a Varsói Szer­ződés tagja - szögezte le -, s egyben rá­mutatott arra, hogy a Szovjetunió lesze­relési javaslatai, s az ezzel kapcsolatban megtett intézkedései az egész világon kedvező változást, enyhülést hoztak, s mindez a leszerelési folyamat gyorsulá­sát eredményezte. Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politi­kai Bizottsága március 21-én, kedden ülést tartott A testület elemezte a politikai rendszer reformjáról a párton belül lefolytatott viták tapasztalatait. A tagság észrevételeinek fi­gyelembevételével a Politikai Bizottság ajánlja a Központi Bizottságnak az erről kiadott állásfoglalás-tervezet módosítá­sát. A Politikai Bizottság összefoglaló je­lentést hallgatott meg az országban tartott március 15-ei ünnepségekről és ennek ta­pasztalatairól tájékoztatja a Központi Bi­zottságot. A továbbiakban a testület időszerű poli­tikai kérdéseket tárgyait. Maszek kábel Működik Szekszárdon, a Herman Ottó lakótelepen egy olyan antennarendszer és kábelhálózat, amely független a Vá­rosgazdálkodási Vállalat által üzemelte­tett városi hálózattól. Úgy hírlett, hogy Ko­máromi Istvánnak, a maszek kábel üze­meltetőjének problémái támadtak a váro­si tanáccsal a hálózat fejlesztése, ter­jeszkedése kapcsán. Tisztességes kere­tekben folyik-e ez a verseny a VGV és a maszek kábel üzemeltetője között? En­nek próbált utánajárni munkatársunk. Az erről szóló Írásunk lapunk 3. oldalán ol­vasható. Elcsent érvek Mi sem változott a korábbi évekhez képest, legyint az évek alatt saját ideológiáját felépített és ahhoz minden körülmé­nyek között alkalmazkodó vállalkozó. Igaz, hogy ezen a nem­zeti ünnepen nem mindenki ugyanazt a nótát fújta, de egyben hasonlítottak a szónokok egymásra, legyen szó az MSZMP, vagy bármely ellenzék képviselőjéről, beszédüket papírról olvasták. Gyenge ellenkezésemmel sem igen tudom az el­lenkezőjéről meggyőzni, felesleges bizonygatni, hogy azért voltak olyan emberek, akik kizárólag saját kútfejükre támasz­kodva álltak ki ezrek, sőt, Pécsen a független szervezetek ün­nepén tízezrek elé... A többség nem így. Folytatva ismerősöm logikai menetét, felvetődik a kérdés: vajon miért? A fazekas órákig tud beszélni mestersége titkai­ról, a bádogos a sajátjáról, a történelemtanár pedig arról a korszakról, ami legközelebb áll hozzá. A hivatásos politikus­nak ugyanilyen mélységben kell ismernie pártja, mozgalma múltját, törekvéseit, helyét a társadalmi környezetben, fogal­mazhatok úgy is, minden rezzenését. Ha pedig így van, akkor nem okozhat gondot, természetesen előre átgondolva, mon­dandóját az alkalomhoz rendszerezve érthetően, logikusan felépítve beszélni róla. Mennyivel meggyőzőbb és hatáso­sabb, mint a felolvasott szöveg! De gondoljunk akár a parla­ment végeláthatatlan hozzászólásaira, ahol felüdülésnek számit egy-egy rögtönzött képviselői reagálás, vagy a vita során formálódott okos érvekre, ellenérvekre és persze az Ilyenkor be-becsúszó bakikra, egészen másként visszhan­goznak az emberben. Nem csupán formai kérdés ez. hiszen a külső keret szabta határok nagyon is befolyásolják a lénye­get. Hogy mit és hogyan válaszol valaki egy hirtelen kérdésre, vagy milyen kérdést fogalmaz meg egy bizonytalan helyzet­ben, az minden előre elkészített fogalmazványnál hiteleseb­ben tanúskodik. Az effajta megnyilatkozásoknak persze megvan az a veszélye, hogy kiderülhet az is, hogy a politikai felkészültségéről, nagy tapasztalatáról híres személyiségnek nincsenek önálló gondolatai. Az elcsent érvek, lopott kifeje­zések messziről kitűnnek, akár az ártéri erdőbe telepített fe­nyő. Időszerű a dilemma, egyre többször lehetünk tanúi annak a közvéleményben megfogalmazódó követelésnek, hogy váljék emberarcúvá a politika és annak irányítógárdája. A ko­rábbi elefántcsonttoronyból való visszatérés a földre kocká­zattal jár ugyan, akit közelebbről ismer a nép, annak hibáit, gyengéit is könnyebben felfedezheti. De ez így természetes, nemcsak azért, mert talán kevésbé válik kiszolgáltatottá, sod­ródó többséggé a társadalom nagy része, hanem az oly sok kárt okozó kontraszelekció, belterjesség is megszűnhet a ve­zetői székekben. Abban a versenyben pedig, ahol mindenki­nek felkészültségével, személyiségével, egyéni arcával kell fellépnie, vetélytársakkal megmérettetnie a köz előtt, nagy a valószínűsége, hogy a legalkalmasabbak kerülnek ki győzte­sen. És ami legalább ilyen fontos, első pillanattól kezdve tisz­tában vannak azzal, hogy kinek tartoznak felelősséggel. Milyen furcsa, ki sem kellett ejteni a szót: demokrácia... TAKÁCS ZSUZSA 4 Ön kérdez - mi válaszolunk (5. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents