Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-17 / 65. szám

1989. március 17. InÉPÜJSÁG 3 Pillanatkép a húsárusításról A Kereskedelmi és Piacfelügyelőség ellenőiző körútja Gyógy- ■■ ■ ■■ ■ rr udulo Egerben Egerben felavatták a mintegy 350 millió forintos beruházással elkészült SZOT-gyógyüdülőt. Az egri gyógyvizeket is hasznosító 332 személy elhelyezését biztosító üdülőben a gyó­gyulást szolgáló létesítmé­nyek mellett többek között 1000 adagos konyha, tö­rök kávézó, 3000 kötetes könyvtár is helyet kapott. (MTI FOTÓ) A KISZ Szekszárd Városi Bizottságának programja Neked szól, hiszen rólad is szól! A megyei tanácson, a Kereskedelmi és Piacfelügyelőség irodájában jött össze a csapat: Dravecz István, a felügyelőség főelőadója, Mészáros Ferenc, a Kermi hússzakértője, Csiszár Lajos és Lo- vescher Mihály társadalmi ellenőrök. Mátyás Tibor, a felügyelőség vezetője rö­vid tájékoztatást tart a vizsgálat céljáról, és már indulunk is. Kocsiba ülünk: irány a szekszárdi újvárosi ABC.- Egy nagy, két hónapos vizsgálat kel­lős közepén vagyunk - mondja Dravecz István a kocsiban. - Ez országos prog­ram, és az élelmiszerek minden fajtájára * kiterjed. Az erősen emelkedő árak miatt a vásárlók egyre igényesebbek, természe­tes, hogy nagyobbak az elvárásaik a ke­reskedelemmel szemben. Sajnos, az utóbbi időben szaporodnak a fogyasztói kifogások.- A vizsgálat keretében most a húsipa­ri termékek ellenőrzésére kerül sor a me­gyében. Ezért hívtunk Budapestről olyan szakértőt, aki el tudja birálni, hogy az üz­letekben az előírások szerint bontják-e a tőkehúst. Ugyanis ezzel van a legtöbb probléma. A hentesek bizony sokszor hozzávágják a drága húsokhoz az ol­csóbb részeket, és ezzel megkárosítják a vevőket Közben megérkezünk a kiszemelt üz­lethez, beállunk a parkolóba. A két tár­sadalmi ellenőr bemegy próbavásárlás­ra, mi addig kint várunk. Amikor mindket­ten fizettek a pénztárnál, szólnak, hogy mehetünk. Az időközben előkerülő üzlet­vezető-helyettessel együtt bemegyünk hátulról, a húsrészleg pultja mögé. A pró­bavásárlók kosarából előkerülnek a pa­pírba csomagolt húsok, gyorsan újra le­mérik és kiszámítják az árukat. Ezúttal minden stimmel, az eladó mérése, szá­molása fillérre pontos volt. A szakértő végignézi az üveges hűtő­pultban levő, eladásra odakészített hús­féléket, majd kiemel néhány jókora szelet marhahúst. Ez szabálytalanul bontott ter­mék. A marhatarja kilogrammja csont nélkül kerül 140 forintba, itt pedig csont­tal együtt árulják ugyanennyiért. Az eladó levágja a szeletekről a csontot, majd gyors mérés és számolás után kiderül, hogy 162 forinttal károsodtak volna a vá­sárlók, ha megveszik ezt a mennyiséget. Miután egyéb szabálytalanságot itt nem talál a szakértő, átmegy a felvágott­„Audietur et altera pars” - hangzik az örök igazság, vagyis: hallgattas­sák meg a másik fél is. Ezt kellett vol­na tennünk akkor, amikor arról infor­málódtunk, mi volt az indítéka annak, hogy a Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás ez év január elsejétől két részre oszlott. így történt ez az egész országban, tehát Tolna me­gyében is. A hatósági munkát a Nö­vényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás végzi, a szolgáltatást pedig megyénkben a Növényvédelmi és Talajvédelmi Szolgálat Fácánkerti In­tézete. A teljes kép akkor bontakozik ki, ha a fácánkerti intézet munkájáról is részletesebben szólunk. A korábbi Fácánkerti Vadvédelmi Állomás az elmúlt öt-hat évben gya­korlatilag önfenntartó volt, mégpedig a szolgáltatási tevékenységből, s úgy, hogy közben a növényvédő ál­lomáshoz tartozott. A szétválást az indokolta, hogy az, aki a hatóság, aki ellenőriz, és büntethet, ne legyen nyereségérdekeit, s ne végezzen olyan jellegű szolgáltatást, amely ezekkel összefüggésben van. A hatósági és szolgáltatási munka szétválása az egész országban megtörtént, s a növényvédelmet komplexen érinti. A hatósági rész, részlegbe és kiválogat néhány csontke­ménnyé száradt szalonnát és szalámida­rabot. Felhívja az eladók figyelmét arra, hogy ezeket meg kell semmisíteni. Ez­után letelepednek az egyik irodahelyi­ségben, és elkészülnek a jegyzőköny­vek. A húsrészleg eladójával közli a ke­reskedelmi felügyelő, hogy szabálysér­tési eljárást indít ellene. Az eladó nem til­takozik, elismeri vétkességét. Közben az üzlet hátsó bejáratánál zaj­lik a mindennapos, zaklatott bolti munka. Egymást érik a különböző szállítmányok; fagyasztott csirkét, pékárut, tőkehúst hordanak be a huzatos fogadótérbe a szállítók. A Kermi szakértője megvizsgál­ja a Szekszárdi Húsipari Vállalattól érke­ző árut, és megállapítja, hogy a húsos ka­rajcsont nem szabványos, mert hiányoz­nak róla a bordacsontok és a köztük levő hús. Visszapakoltatja az egészet a teherautóra. Többen szóvá teszik, hogy ez igen keresett, olcsó áru, és még min­dig jobb, ha ilyent tudnak adni a vásár­lóknak, mint ha semmilyent. A szakértő­nek azonban az a véleménye, hogy az ol­csó áru is legyen szabványos. A jegyzőkönyvek elkészülte után to- vábbállunk, meglátogatunk egy másik szekszárdi üzletet: a Dália ABC-t. A pró­bavásárlás eredménye itt is jó, a mérés, számolás pontos volt. A szakértő látha­tóan nagy rutinnal néz végig mindent, és fel is fedez néhány szabálytalanságot. A marhatarját itt is csonttal együtt árulták, igaz, volt csont nélküli is, de 140 helyett 170-ért adták. Az eladópultban talált ser­téstarján túl sok zsír és gusztustalan, vé­res húsrész volt. A felvágottrészlegen 24 kg kőkeménnyé száradt kolbász amelynek már lejárt a fogyaszthatósági ideje. Jegyzőkönyvek készülnek a tapasztalt szabálytalanságokról... Az üzletvezető el­mondja, hogy rengeteg problémával küzdenek: nincs elegendő szakképzett munkaerő, a forgalomhoz képest nagyon kicsi mind az eladótér, mind a raktártér, az árutárolás szempontjából kedvezőtlen a bolt klímája, a szállított áruk minősége is gyakran kifogásolható. Közben elszalad az idő, elmúlik dél, mire végzünk. A felügyelőség ellenőrző körútja délután folytatódik más üzletek­mármint a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás költségvetésé­ből gazdálkodik, viszont a szolgálta­tásnak költségvetési támogatás nél­kül kell dolgoznia, nyereségérdekeit, ezért önfinanszírozónak kell lennie. A regionális szervezet, azaz a fá­cánkerti intézet rákényszerült, hogy pénzért dolgozzanak, idén 17 millió forint bevételt terveznek. Miből adódik ez a bevétel? A szol­gáltatóegység funkcionálisan egy­részt toxikológiával foglalkozik: a be­vételek zömét a vad-, méh- és rág­csálótoxikológia, a varjúirtás adja. Ez nem elsősorban a mezőgazdasági üzemeket érinti, s főleg nem a Tolna megyei gazdaságokat, hanem a kül­földi és a magyar vegyigyárakat. A 17 millió forint bevételből ez 12-13 milliót tesz ki. Ennek az összegnek több mint a fele nyugati megrende­lésből származik. Dolgoznak többek között a Ciba Geigy, az ICI, a Rhone- Pőulenc cégeknek. A készítménye­ket vad- és méhveszélyességi szem­pontból minősítik, s javaslatot tesz­nek arra, hogy az engedélyezésük megtörténjen, avagy sem. Az egykori vadvédelmi állomáson egyre nagyobb a külföldre végzett vizsgálatok aránya. Ismerik tehát, sőt elismerik a Fácánkertben végzett Mi most a helyzet? A megélhetésed ve­szélybe került. Nincs lakásod és egyha­mar nem is lesz. Ma még dolgozol, de holnap hova indulsz munkába? Segít­ségre van szükséged, de kihez fordulsz? Az állam nem tud támogatni. Tanulnál, képeznéd magad, szórakoznál? Hol, mit, milyen körülmények között? Ezek a kér­dések határozzák meg a jövődet. KISZ- szervezeteink egymás után szűnnek meg. Ha nem emeled fel a hangodat, ki fi­gyel RÁD? Sorsodról döntsenek, nélkü­led? Nem! Mit tegyünk? Szükségesnek tartjuk a KISZ-t és annak tagszervezeteit! Légy Te is tagja, és mi azon leszünk, hogy képviseljünk! Milyen mozgalmat akarunk? Értünk, fiatalokért, tagjaiért dolgozzon. Képvisel­je és védje érdekeinket. A KISZ politikai platformján szerveződjön. Csak a meg­újuló MSZMP politikai irányvonalát köve­tő ifjúsági szervezet legyen. Rendelkez­zen jövőbe mutató, ifjúságcentrikus programmal és küzdjön megvalósítá­sáért! Feladatunk: Szorgalmazni és lehető­ségeinkhez mérten részt vállalni a szóra­kozás és a művelődés feltételeinek javí­munkát, hisz egyre többen adnak megbízást ilyen jellegű munkák el­végzésére. Az országban másutt, például Bé­kés, Hajdú, Szolnok, Vas, Somogy megyében is kettéváltak a növény­védő állomások hatósági és szolgál­tatási feladatokra - azonban egy te­lephelyen. Ez történt Tolna megyé­ben is, csakhogy itt már eleve két te­lephely működött, az egyik Szek- szárdon, a másik pedig Fácánkert­ben. Tehát nem jött létre csupán pa­píron újabb intézmény, hiszen Fá­cánkertben adott volt a személyzet, és laboratóriumi vizsgálatok is foly­tak. A jövőben ha valamilyen szolgál­tatásra igény mutatkozna, méghozzá olyan, amelyben üzlet is lenne - fej­lesztésre is van mód. A szolgáltatá­sokat azonban meg kell fizetni. A kistermelők továbbra is bevihetik a beteg növényi részeket a Keselyűsi úti növényvédő állomásra, mert a fá­cánkerti intézet növényvédelmi, ta­lajtani, és műszaki csoportja Szek- szárdon maradt. Ugyanakkor meg­maradt a Növényege'szségügyi és Talajvédelmi Állomás teljes szakem­bergárdája, és mindkét egység szí­vesen vállalkozik tanácsadásra. D. VARGA MÁRTA fásából. Tovább növelni a tömegsport rendezvényeinek színvonalát. A lakóhe­lyi fiatalokat hatékonyabban bevonni a közéletbe, támogatni és védeni érdekei­ket. Konkrét javaslatok, vélemények összeállítása: a) lakásgazdálkodásban: az első lakáshoz jutás lehetőségének megteremtése, a helyi tanácsi támogatás odaítélésének reálisabb alapokon törté­nő megvalósítása, b) Munkaerő-gazdál­kodásban: az oktatást, a szakemberkép­zést a munkahelyi igényekhez kell alakí­tani. A fiatal dolgozók béralap-megítélé­se azonos legyen idősebb kollégáikéval, c) Középiskolás területen: helyi szinten induljon meg az oktatás reformja, a gya­korlatban valósuljon meg a diákönkor­mányzat. A tanórán kívüli nevelésben nyerjen nagyobb teret a tanár-diák együttműkö­dés. Szervezetek (közösségek) és egyének jelentkezését várjuk: Szekszárd, Béla tér 6. KISZ V. B. Mindezekről részletesebben a KISZ Szekszárd városi nyilvános küldöttgyű­lésén, melyet március 17-én, pénteken 13 órai kezdettel tartanak meg a régi megyeháza nagytermében. Toborzót tart a kisgazdapárt Szekszárdim Zászlóbontó, bemutatkozó gyűlést tart a Független Kisgazdapárt ma este 18 órától Szekszárdon, a megyei művelődé­si központ kamaratermében. Az érdeklődőknek Kapitány Ferenc, a párt egykori megyei titkára tart tájékozta­tót a kisgazdapárt múltjáról, az újjáalaku­lás körülményeiről, történelmünk közös megítélést kívánó kérdéseinek Tolna me­gyei vonatkozásáról, más szervezetekkel való kapcsolatkiépítés lehetőségeiről. Kisorsolják az át nem vett nyereménytárgyakat Az IBUSZ és az Eurotrade-Novotrade Rt. tájékoztatja az 5 dolláros sorsjegyes játék résztvevőit, hogy a következő, már­cius 20-i sorsoláson a már meghirdetett nyereménytárgyakon felül azokat a nye­reményeket is (újból) kisorsolják, ame­lyeket az 1988. december 20-i sorsolás nyertesei nem vettek át. Összesen mint­egy 30 különféle nagy értékű nyere­ménytárgy, így például színes tv, video, hifitorony, rádiómagnó, társasút-utal- vány nem talált gazdára. A játék meghirdetőinek többféle elkép­zelésük is volt, hogy az át nem vett nyere­ményekkel mi történjen. Szóba került például, hogy felajánlják a tárgyakat a Fóti Gyermekváros, illetve az SOS Gyer­mekfalu részére. Más elképzelés szerint a nyeremények értéke az állami költség- vetésbe került volna, s végül az is felvető­dött, hogy újból kisorsolják ezeket a tár­gyakat. Tőkéstársakat kereső iparvállalatok Több mint 40 iparvállalat szerepel azon a listán, amelyet a kormányzat állí­tott össze az érintettek közreműködésé­vel a nagyobb arányú külföldi tőkebefek­tetések elősegítésére. Jelenleg ugyanis csak mintegy 300 millió dollárra tehető a vegyes vállalatokba bevont külföldi tőke, ennek azonban a többszörösére lenne szükség. Az összeállított és azóta széles körben vitatott listát jó néhány helyen a magyar iparvállalatok kiárusításának tartják, mások viszont támogatják a kez­deményezést, s még azt sem tartják ki­zártnak, hogy vállalatuk egy-egy üzemét vagy akár az egész gyárat eladják. Az MTI munkatársai néhány fővárosi és vidéki vállalatnál érdeklődtek: miként véleked­nek a tőkeszerzés ezen formájáról és mi­lyen saját elképzeléseik vannak. A Szerszámgépipari Művek vezetői jó előre egyeztették elképzeléseiket az iparvezetéssel, így a vállalat „eladásáról” szóló hírek nem lepték meg az ott dolgo­zókat, nem váltott ki feszültséget körük­ben. Abból indultak ki, hogy a SZIM idei rendelésállománya csak a kapacitás 35- 40 százalékát fedezi, s ennek egyik leg­főbb oka, hogy kontingensek csökkené­se miatt fokozatosan kiszorulnak a szo­cialista piacról. Igaz, a konvertibilis ex­port tavaly 900 millió forintnyi volt, 10-13 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit, s az idén is 8-10 százalékos növe­kedéssel számolnak, de összességében a vállalat termelése csökken. Már a múlt évben is félmilliárd forinttal kevesebb ér­tékben állítottak elő szerszámgépet, mint 1987-ben, amikor a teljes termelés csak­nem 5 milliárd forint volt. Erőfeszítéseket tesznek új piacok szerzésére, így nem­rég 60 esztergagépet adtak el egy ameri­kai cégnek 4-4,5 millió dollárért. Ez jelzi, hogy a vállalat jelentős szellemi kapaci­tással rendelkezik, de mint mondják, fej­lesztési lehetőségeik igencsak korláto­zottak. Ráadásul a gépeket csak úgy tud­ják kedvező áron eladni, ha azok részegységei, vezérlései ugyanolyanok, mint amilyeneket egyébként is vásárol­nak partnereik. Ehhez azonban nincs megfelelő háttere a vállalatnak. A közel­múltban hét részvénytársasággá és há­rom egyesüléssé alakultak át, így bővítve anyagi forrásaikat. Most mindenekelőtt a Szerszámgépgyártó Rt. tárgyal közös vállalkozás kialakításáról NSZK-beli cé­gekkel, s ennek révén 5-6 millió márka tőkebevonásról. A többi SZIM Rt. is folytat megbeszéléseket külföldiekkel, s még azt sem tartják kizártnak, hogy szük­ség esetén megváltoztatják eddigi profil­jukat. Az Egri Finomszerelvénygyár dolgozói körében viszont élénk visszhangot váltott ki a hír, hogy vállalatuk szerepel az „el­adó vállalatok” listáján, s mivel minden jelentősebb beruházáshoz is a vállalati tanács döntése szükséges, a kollektíva ettől a testülettől kérte számon az „el­adás” szándékát. Az egri gyár ugyanis tavalyi 1,9 milliárdos termelési értéke mellett több mint 170 milliós nyereséget is elért, konvertibilis exportját egyharma- dával növelte, s bár a fejlesztésekhez jelentős hiteleket vettek fel, azok törlesz­tése ilyen eredmények mellett nem kény­szeríti az egrieket vagyonuk kiárusításá­ra. így a vállalat vezetői külön is tájékoz­tatták dolgozóikat, miszerint nincs szó kiárusításról, pusztán a külföldi tőke be­vonásának lehetőségét keresik. S mivel immár két évtizede kitűnő kapcsolatban állnak a svéd Mecman céggel, az újfajta vállalkozást is velük képzelik el. ben... áa ­Hatóság és szolgáltatás Ha/lgattassék meg a másik fél is

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents