Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-16 / 64. szám
1989. március 16. ^EPÜJSÄG 5 Továbbtanulási lehetőségek megyénk középfokú oktatási intézményeiben II. A nyolcadik osztályos tanulók beiskolázásának első fordulója lezárult. A felvételek elbírálása után a középfokú iskolák az alábbi üres férőhelyeket jelezték: 505. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Szekszárdi - magasépítési technikus 30,- autószerelő (szakközépisk.) 7, - autóvillamossági szerelő (szakközépisk.) 13. Szakmunkásképzés: - hegesztő 34, - esztergályos 40, - szerszámkészítő 32, - autószerelő 6, (gyakorlati munkahelyről a szülőnek kell gondoskodnia) - központifűtés- és csőhálózat-szerelő 10, - vízve-. zeték- és készülékszerelő 13, - géplakatos 15, - mezőgazdasági gépszerelő 8, - könnyűszerkezet-lakatos 31, - villamoshálózat-szerelő 10,- műszergyártó és karbantartó 13, - erősáramú berendezés-szerelő 18,- épületvillamossági szerelő 20, - épületasztalos 28, - könyvkötő 11,— szövő 30, - bőrdíszműves 29, - nőiruha-készítő 54, - fodrász 16, - magasépítő ács-állványozó 31, - szobafestő- és mázoló 33, - épületburkoló 13, - kőműves 61, - bádogos 16, - tetőfedő 18.516. Sz. Udvari Vince Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola Dombóvár: - mezőgazdasági gépszerelő (szakközépisk.) 28, - esztergályos 6, - központifűtés- és csőhálózat-szerelő 10, - géplakatos 10, - dízelmozdony-szerelő 10, - vasútijármű-sze- relő 14, - nagyvasúti villamosjármű- szerelő 11,- vas- és fémszerkezetlakatos 11,- vasútvillamossági szerelő 13, - bútorasztalos 6, - épület- asztalos 8, - kesztyűs 28, - kötőipari konfekciós 30, - szobafestő- és mázoló 8, - kőműves 30. 504. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Bonyhád:- hegesztő 12, - esztergályos 14, - marós 12, - szerszámkészítő 12, géplakatos 23, - mezőgazdasági gépszerelő 14, - könnyűszerkezetlakatos 23, - épületasztalos 7, - cipész 16, - cipőfelsőrész-készítő 45,- nőiruha-készítő 25, - szobafestő 9, - kőműves 16, - vasbetonkészítő 8. 518. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet Tamási: - hegesztő 16, - szerszámkészítő 16, - mezőgazda- sági gépszerelő 28, - vas- és fémszerkezet-lakatos 16, - szűcs 9, - tímár 16, - nőiruha-készítő 26, - kőműves 30, - órás 1. Petőfi S. Gimnázium és Kollégium Bonyhád: - általános tantervű 36. A felsorolásban nem szereplő szakok, illetve szakmák esetében az iskolák üres férőhellyel már nem rendelkeznek. A fent megjelölt helyekre lehet tehát a középfokú beiskolázás II. fordulójában jelentkezni. A jelentkezési lapot az általános iskolák töltik ki, bővebb felvilágosítást a továbbiakban ők adnak. Jelentkezési határidő: március 25. A gyalogos mint veszélyzóna A közlekedő jármüvek gyakran kerülhetnek veszélyzónába, ahol a közúti baleset elkerüléséhez az átlagosnál nagyobb figyelem, körültekintés, óvatosság szükséges. Gyalogos az úttesten, vagy annak közelében mindig veszélyzónát jelent, habár ezt sokan nem tekintik annak. Következményképpen a múlt évben Tolna megye útjain 86 gyalogost ütöttek el, ebből 59 a járművezetők hibájából történt. Az elővigyázatosabb járművezetők zebrához közelítve eleget tesznek ugyan elsőbbségadási kötelezettségüknek, azt azonban már közülük is többen elfelejtik, hogy gyalogosok felbukkanásával máshol is számolniok kell. Különösen sok baleset történik gyalogosok sérelmére sötétedés után. A sokféle zavaró fénytől (pl. reklámoktól) terhes városi utcán ügyelni kell a járművezetőnek arra, hogy a különböző öltözékű gyalogosok nem mindig vehetők egyformán észre. Ha az utca jól megvilágított, a sziluetthatás révén könnyebben észrevehetők a sötét ruhás gyalogjárók, mint a világosszürke öltözéket viselők. ' Gondolni kell a gyalogosok különböző élettani tulajdonságaira is. Gyenge látású, vagy hallású öregek, mozgásukban korlátozottak, veszélyhelyzeteket érzékelni még nem tudó gyerekek is keresztezhetik a járművek útját. Tőlük nem várható el, hogy a féktávolság, az észlelési idő, az útburkolati adottságú törvényszerűségeit felismerjék. Főleg akkor kell kiemelten figyelemmel vezetni,' ha az utcán gyerekek közlekednek. Igaz, hogy ők többnyire jó fizikai adottságúak, friss gondolkodásúak és gyors a helyzet- felismerési készségük, de játékos könnyedségük feledteti velük, hogy a közúton veszély közeledik. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyekhez közelítő járművek vezetőinek figyelmét ezúttal csupán egy, de nagyon veszélyes körülményre hívjuk fel, amelyet sokszor az egyébként dicsérendő, udvarias gesztusukkal idézhetnek elő. Ha a járművét lassító vezető kezével is jelzi a zebrán haladóknak, hogy elsőbbségadási kötelezettségének eleget tesz, a gyalogosok bátrabban haladnak át előtte az úttesten. Nem szabad azonban soha a gyalogosok áthaladását szorgalmazni, ha a szomszédos sávban egy másik jármű robogva, lassítás nélkül közelít. (Ez a tükörből látható.) Az ilyen durván szabálytalankodó vezető ugyanis nem láthatja az udvariasabb társának még szintén mozgásban lévő autójától takart gyalogosokat, ám azzal nem törődik, s így azok éppen az előzékenység áldozatai lehetnek. ...Csak szóljon, ha csöpög a csap A rendőrségi bejelentés szűkszavú és kétségbeesett.- Kérem, azonnal jöjjenek, feltörték és megrongálták a kocsimat. A helyszínen három nyomozó is megjelent, hogy kivizsgálja a „bombariadót”. A megállapítás kézenfekvő. A fellazult hangjelző készülék csavarjától a duda mindaddig szólt, amíg az akkumulátort el nem távolították. A nyomozók meghúzták az önállósodott lemezcsavart, visszatették az akkumulátort, elindították a motort, önszorgalomból gyújtást állítottak, és mindezt ingyen.- ÁFA nélkül. A történet jól végződött A tulaj örült, nem volt bomba a kocsijában, a rendőrök úgyszintén, mivel nem szaporodott ügyeik száma. Szolgálataikat nem titkolt jókedvvel ajánlották fel más jellegű szolgáltatásokra is, mint pl. festés, mázolás, gázszerelés. Úgy is köszöntek el a láthatóan zavarával küszködő bejelentőtől: - Ne pironkodjék, csak szóljon, ha csöpög a csap... A kiterjesztett szűrésekről Bizonyára olvasóink is tudják, hogy hazánk lakosságának egészségi állapota az utóbbi években romlott. Ebben a nem fertőző betegségek gyakoribbá válása nagy szerepet játszik. Az aggasztó helyzet javítására a károsító ártalmak megelőzése szükséges. A korszerű orvostudománynak is a gyógyítómunka mellett a bajok megelőzése a másik alapfeladata. A megelőző tevékenység fontos része a szűrővizsgálatok rendszere, amikkel a betegségeket még tünet- és panaszmentes állapotban lehet felismerni, s így eredményesen gyógyítani. A szűrővizsgálatot olyan betegség esetén ésszerű alkalmazni, amely a lakosság nagy részét érinti, elvégzésének tárgyi és személyi feltételei megvannak, s az utóVisszhang Lapjuk 1989. február 23-i számában megjelent „Mint a császár új ruhája” c. cikkre kérem szíveskedjenek közzétenni a szellemesen kipellengérezett másik fél véleményét is. A cikk lényege: ügyfelünk sérelmesnek tartja, hogy a távközlési fejlesztési hozzájárulás 30%-át nem tudja adókedvezményként érvényesíteni, mivel rokkantnyugdíjasként eleve nem is kötelezett jövedelemadó fizetésére. A felelősségvállalástól elzárkózó Posta pedig nem hajlandó a fejlesztési hozzájárulás befizetéséről szóló igazolást átírni felesége nevére, pedig az adóhivatalban ezt tanácsolták neki. A közmegegyezés jelenlegi zavarai, a személyi jövedelemadó sok vihart kavaró intézkedései közepette a korrekt eljárás is könnyen egy kalap alá kerülhet a bürokratikus, elhárító típusú hivatali önkény joggal bírált megnyilvánulásával. A kifogásolt ügy esetében a távközlési üzem vezetöhelyettese helyesen járt el, amikor a tények meghamisítására nem vállalkozott: igazolást annak a személynek a vizsgálatokhoz biztosított a rendelőintézeti és esetleg a kórházi háttér is. Bár különböző betegségek szűrővizsgálata végezhető el, a keringési rendszer, a vese, a cukorbetegség és a nőgyógyászati daganatok korai felismerésére a vérnyomás mérése, a vizelet kóros elemeinek kimutatása és a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálat társítása látszott megfelelőnek a tüdőszűréshez, annál is inkább, mert e gyakori betegségek nem csak az idős embereket, hanem egyre inkább a fiatalabb korúakat is érintik. Azért részleteztem mindezt, hogy felhívjam az olvasók figyelmét e nem kis anyagi befektetést igénylő egészséget védő munka szükségességére. Bár már 1987-ben és 1988- ban is volt szó e lap hasábjain a kiterjesznevére adott ki, aki a kérdéses összeget valóban befizette, akivel az előfizetői jogviszony létrejött. Ettől függetlenül a segítés lehetőségének vizsgálata után is kénytelenek voltunk azonos következtetésre jutni:- a PM egyértelműen elzárkózott az igazolás családtag részére történő beszámításától,- a távbeszélő-hálózat (APEH-állás- foglalás szerint) nem minősül közműnek. Javaslom, hogy ügyfelünk a valóságnak megfelelő igazolás birtokában kísérelje meg az adókedvezmény visszaigénylését. Tölösi Péter távközlési igazgatóhelyettes Megjegyzés: Úgy látszik, adóügyben változatlanul nincs összhang a jogszabályok értelmezésében. A Magyar Rádió Válasz-levelezőlapja 1989. február 18-i számában közli Adófórum rovatában dr. Vámosi-Nagy Szabolcs válaszait. Az egyik a következőképpen hangzik: „A 827-862 számú telefon tulajdonosa 1988-ban távközlési hálózat fejlesztésére 8000 forintot fizetett be, amelynek 30 százaléka adókedvezményként érvényesíthető. A férj rokkantnyugdíjas, a tett szűrések jelentőségéről, tapasztalataink szerint a kisebb falvak jó megjelenési arányával szemben a nagyobb települések és a városok főként fiatalabb korú lakosai már jóval kisebb számban vesznek részt a szűrővizsgálatokon, amiben feltehetően az egészségükkel szembeni közömbösség is szerepet játszik. A szűrésre idézőt kapott lakosok saját érdekükben jelenjenek meg a vizsgálaton. Azt szeretnénk, ha mindenki saját magát is felelősnek érezné egészsége védelmében, minél kevesebb munkát adva a gyógyító orvosnak, elősegítve ezzel is népünk egészségesebbé válását. Dr. VECSEY ALBERT megyei tüdőbeteggondozó vezető főorvos feleség aktív dolgozó. Megkaphatja-e ezt a kedvezményt a feleség? Amennyiben házastársi közös vagyonból fizették a távközlési hálózat fejlesztésére szolgáló összeget, a jogos adókedvezményt a házastársak bármelyike igénybe veheti.” * „Mire ösztönöz az ösztöndíj?" című cikkük megállapításai sajnos igazak. Az ösztöndíj elosztásának módja a jó tanulót nem ösztönzi arra, hogy segítsen a gyengébbnek, nem lehet elismerni a kimagasló teljesítményeket. Ez az az eset, amikor többletpénz nélkül is javítani lehetne, csupán az ösztöndíj felső határát kellene eltörölni. Tárgyi tévedés egyetlen mondatban van. Az ösztöndíjat nem az iskola fizeti, hanem a gyakorlati oktatást biztosító munkahely. Ezért is szomorú -, hogy a rendelet ellentmondásai miatt - „kevés beleszólásuk van az ügybe”. Babai Zoltán az 505. Sz. Ady Endre Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola igazgatója