Tolna Megyei Népújság, 1989. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
8 - TOLNATÁJ 1989. március 15. •Jt Golyófutásos asztali óra Halleicher díszórája a drezdai Staatlicher Mathematisch-Physikalischer Salonban Matthäus Halleicher (1644-1704) délnémet mester 315 évvel ezelőtt. 1674- ben készítette el egy és fél méter hosszúságú, golyófutásos asztali óráját, amelyben a járószerkezetet két, fémhúron futó golyó oldotta ki, majd az innen önműködően emelkedett fel újra a lefutási pontra. Ez a „golyófutásos” dlszóra szerkezete, illetve működésének elve a mai golyóscsapágy elődjének tekinthető. Hőtároló ruha Az Egyesült Államokban olyan ruhaanyagot próbálnak kifejleszteni, amely beépíti magába a hőt, amikor meleg van, hidegben pedig leadja. Ezt úgy érik el, hogy a textíliába kellően becsomagolt polietilénglikolt (PEG) juttatnak. Ez halmazállapot-változtató polimer: amikor a meleg hatására megolvad, tárolja, amikor pedig bizonyos hőfokon alul megszilárdul, leadja a hőt. Például a vele kezelt textília akkor nyelheti el a hőt, amikor a hőfok meghaladja a 26 Celsius-fokot. A ruha viselője azonban semmit sem vesz észre abból, hogy öltözéke hőt tárol. Legelőször katonák számára kesztyűt, illetőleg siruházatot igyekeznek ilyen anyagból készíteni. A PEG textíliáknak azonban hátrányuk is van: a közönséges textilanyagoknál nehezebbek, s a hosszabb ideig tartó használattól mintegy elveszítik a „hőemlékező” képességüket. trenyov Irodalmi utalások II. Francesco páduai ti- rannust tartják az erényöv feltalálójának. Állítólag a legtöbb övét Bergamóban állították elő, ezért is nevezték „bergamói rácsnak, lakatnak”. Az öv használatát oly mértékig rendjén valónak tartották, hogyha kérő jött a lányos házhoz, az anya tájékoztatásként közölte, hány éves volt a lány, amikor a „rácsot” felszerelték rá. A szüzesség igazi garanciája az volt, ha már tízévesnél fiatalabb korban berácsoz- ták a hajadont. Az ékszernek is beillő alkalmatosságot azonban legtöbbször a féltékeny férj csatolta ifjú hitvesére, hogy a „bujkáló szerelem előtt zárva legyen az út”. Mamutszobor Kubában Santiago de Cuba: A santiagói Építészeti és Képző- művészeti Egyetem két hallgatója az utolsó simításokat végzi egy mamutszobron. A művet a Baco- nao parkban állítják fel, ahol más ősállatokat ábrázoló szobrok is megtekinthetők. A hét karikatúrája- Nem akarok pótdíjat fizetni egy tengerre néző szobáért, ezért esküszöm, hogy nem fogok kitekinteni az ablakon. Alvás vagy ébrenlét Az agykutatók ama megállapítása, hogy az alvásnak és az ébrenlétnek mindenkor sajátos és pontos körülhatárolható agyi villamos jelei, mintái vannak, nem mindig állja meg a helyét. A müncheni Max Planck Elmekórtani Intézetnek végzett kutatások szerint kísérleti állatok (patkányok, macskák, madarak) teljes ébrenlétben ide-oda ugrándozhatnak, miközben az agyáramképeik szerint a legmélyebb álomba merülve kellene lenniük. Ezt főképp olyan állatokban mutatták ki, amelyeket hosszabb időn át megakadályoztak abban, hogy aludjanak. Eddig csak az indiai szikhek vallási vezetőiről - a gurukról - tudták, hogy képesek világosan gondolkodni, miközben az agyáramképeik szerint mélyen alszanak. Az újabb vizsgálatok szerint ez a jelenség másokon is felfedezhető, például amikor elmélyülten elmélkednek. Kakukkhal A kakukk arról nevezetes, hogy tojásait valamely más madárnak a fészkében kelteti ki, s a fiókáit is más madárral nevelteti fel. Egy japán kutató most hasonló viselkedést fedezett fel az afrikai Tanga- nyika-tóban élő Synodontis multipuncta- tus nevű halon. Ez az ikráját egy - a bölcsőszájú halak családjába tartozó - halnak a szájában kelti ki. A „kakukkhalak” addig maradnak nevelőszülőjük szájában, amíg önállóvá nem válnak. Chateau-D’Oeux, Svájc: Mintha a gulliverbeli óriások országa elevenedett volna meg egy hétmérföldes tornacipő képében a francia-svájci alpesi üdülőhelyen. A hatalmas „csuka" valóban hét-, sőt több mérföldes, csak éppen nem a földön, hanem a légben jár - mint merész formatervezésű hőlégballon. (TELEFOTÓ Óriás tornacipő hőlégballonból ^ Bizonyító fogak A tudomány mai álláspontja szerint Amerika őslakói a Behring-szoroson egykor átvezető földhídon érkeztek Ázsiából az amerikai földrészre, azt azonban mindmáig nem sikerült tisztázni, hogy az ázsiai kontinens melyik részéről. Egy nemrégiben elvégzett tudományos vizsgálatsorozat most választ ad erre a kérdésre is. 1936-ban összesen 11 darab, körülbelül 11 ezer évesre becsült csontvázmaradványra bukkantak két chilei lávabarlangban, a Magellán- szoros közelében. Az amerikai természettudományi múzeumban őrzött fogakat most összehasonlították a ma élő indiánok, európaiak, észak- és délkeletázsiaiak fogaival. A statisztikai elemzéssel meghökkentő egyezést találtak az ősindiánok, a kínaiak, a japánok, a mongolok és az északkelet-szibériaiak fogazatának jellegzetességei között. Amerika őslakóinak fogazata viszont teljesen eltér az indonéziai népek, a tajvaniak és más délkelet-ázsiaiak fogazatától, továbbá az európaiakétól is. Nyolcezer éves agyszövet Az USA-beli Floridában, a Brevard kerület egyik tavacskájának tőzeges medréből mintegy negyven embernek nyolcezer éves csontváza került elő. Közöttük négy fiatal férfinak és egy nőnek a koponyáját olyan állapotban találták meg, hogy az agyszöveteik ma is épek. Ennyire régi időből most először került elő ilyen sok emberi lágy szövet! A hagyományos anatómiai és számítógépes leképzési eljárásokat alkalmazva azt állapították meg, hogy jóllehet a nyolcezer éves koponyák összezsugorodtak, a maiaktól nem különböznek. Minthogy sikerült az agyból ép DNS-t kivonni, a feltárást végző kutatócsoport azt tervezi, hogy a géneket klónozza (szaporítja), hogy azután azok nukleotid- sorrendjét összevethessék a mai emberek génjeivel. Autók úttal an utakon Ma már nincs terep, amelyet a járművek - ha nem négy-, akkor hatkerekűek vagy éppen lánctalpasak - le ne győznének. Az úttalan utak nehézségeinek leküzdésére gyártott terepjárók, kétéltűek között már egyre több az univerzális jármű, amely szinte minden tereppel megbirkózik, sőt eddig elérhetetlennek tartott teljesítményekre is képes. Jó terepjárót építeni persze nagyon nehéz. Amelyiknek nagy a teherbíró képessége, az bizonyos körülmények között túlságosan nehézkesnek bizonyult. Ha a motor kicsi, teljesítményproblémák adódhatnak, ha viszont nagy, akkor a túlzott üzemanyag-fogyasztás csökkent- heti az autó hatósugarát. Egy biztos: a terepjáró-képesség nem elsősorban lóerőkérdés. Fontos viszont, hogy a motor képes legyen kis fordulatszámon is nagy forgatónyomatékot adni, s a konstrukció a gépkocsi erős megdőlése esetén is biztosítsa a motor olajellátását. Ami a gépjármű vázát illeti, belátható, hogy nem építhető teljesen merevre, csavarodásmentesre. Nemcsak azért, mert túlságosan nehéz lenne, hanem mert a merev váznak értelme sincs. Sokkal jobb a váz alakváltozásaival eleve számolni, és azt a kocsi javára fordítani. A leggyilkosabb igénybevétel természetesen a futóműveket terheli. Olcsó, de általában megfelelő megoldás a laprugókra függesztett merev tengely, elől - a kormányzott kerekeknél - úgynevezett homokinetikus szinkroncsuklókkal. Sokkal igényesebb, de költségesebb is az olyan terepjáró, amelynek elöl-hátul független lengőkaros felfüggesztése van, légrugózással kiegészítve. A mindentudó konstrukcióknál a motor kézi kapcsolású váltóművön, terepváltón és ki-bekap- csolható összkerékhajtáson keresztül adja át teljesítményét a kerekeknek. A francia Berliet-gyár egyik speciális terepjárója, mely 390 kilowattos motorjával óriási terhek mozgatására képes úttalan utakon is.
