Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-13 / 37. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. február 10-11-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. február 10-11 -én kibővített ülést tartott, amelyen a testület tagjain kívül - tanácskozási joggal - részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai és a KB osztályvezetői, valamint az Országgyűlés elnöke. A Központi Bizottság Grósz Károly főtitkár előterjesztésében -1988. december 15-ei határozatának megfelelően - időszerű politikai kérdéseket vitatott meg. Az előterjesztés vitájában 47- en vettek részt, és 7-en írásban fogalmazták meg véleményüket. A Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetet fogadott el, amelyet vitára bocsátott. I. A Központi Bizottság sürgető feladatnak tartja, hogy az MSZMP kezdeményezően lépjen fel a gazdasági-politikai és erkölcsi válság felszámolásáért. A megújulás alapfeltétele: a gazdaság törvényszerűségeit, a modern világgazdaság követelményeit érvényesítő, teljesítményelvű, vegyes tulajdonú, a fő ágazatokban a közösségi, állami tulajdon meghatározó szerepét fenntartó gazdasági rendszer kialakítása. Ennek érdekében nélkülözhetetlen a piaci viszonyok következetes fejlesztése. A gazdasági átalakítás és stabilizáció elkerülhetetlen hátrányos mellékhatásait vállalni kell. Hasonló folyamatok ez idáig sehol sem vezettek eredményre átmeneti feszültségek, olykor súlyos áldozatok nélkül. A Központi Bizottság ugyanakkor elengedhetetlennek tartja, hogy a gazdasági átalakítás járjon együtt a szociálpolitika átfogó reformjával. Az új szociálpolitika vegye figyelembe a társadalmi igazságosság, a közösségi szolidaritás, az önsegélyezés elvét Mindent tegyen meg az esélykülönbségek mérséklésére. Fordítson különös figyelmet a fiatalság helyzetére, valamint a nehéz körülmények között élő rétegek biztonságának megteremtésére. A demokrácia széles körű kibontakoztatása érdekében, a népszuverenitás és a jogállamiság elvéből kiindulva a Központi Bizottságnak eltökélt szándéka, hogy folytatódjék a politikai intézményrendszer mélyreható reformja. Meggyőződése, hogy a politikai rendszer pluralizálása - az adott hazai helyzetben - a többpártrendszer keretei között valósítható meg. Ezzel, a történelmi tapasztalatok alapján, jobb biztosíték teremthető a kormányzati munka kontrolljára és a hatalommal való visszaélés lehetősége ellen. Mivel a társadalom nincs felkészülve a többpártrendszerre épülő politikai hatalom azonnali megvalósítására, ezért fennáll a veszélye a folyamatok destabilizálódásának, ellenőrizhetetlenné válásának. Ez az országért felelősséget érző egyetlen erőnek sem érdeke. Ezért fokozatos, folyamatos átmenetre, a politikai átalakulás kiszámítható keretek között tartására van szükség. Egyaránt veszélyes a változások kierőszakolt felgyorsítása vagy mesterséges akadályozása. A társadalom szétzilálódását csak valamennyi politikai tényező kölcsönös felelősségével, mértéktartásával lehet megelőzni. A többpártrendszerhez számos illúzió is tapad, mindenekelőtt a gazdasági, társadalmi problémák megoldását illetően. Alapvető jelentőségű: a politikai reform nem helyettesítheti, de ne is akadályozza a gazdasági feladatok megoldását, az ehhez szükséges erőteljes kormányzati és vállalati munkát. A politikai átalakításnak társulnia kell a gazdaság átfogó reformjával, hogy kedvező hatásaik felerősödjenek. A Központi Bizottság mindezen célok és feladatok valóra váltása érdekében megegyezésre és együttműködésre kész minden felelős politikai tényezővel. Ebben a folyamatban a párt meghatározó szerepre törekszik, ezt politikai eszközökkel kívánja érvényesíteni. Mindazokkal szemben, akik az ország desta- bilizálására, nemzetközi érdekeinek veszélyeztetésére, a békés átalakítás zavartalanságának akadályozására, a társadalom nyugalmának megbontására törekszenek, éles politikai harcot folytat. A Központi Bizottság történelmi felelősségének tudatában vallja és vállalja, hogy az átalakítás csakis a társadalmi feltételeinknek megfelelő fokozatossággal és sorrendben, a kiegyensúlyozott és következetes haladás eredményeként valósítható meg. Meggyőződése, hogy ez felel meg a magyar nép érdekeinek. Rend és nyugalom nélkül nincs értékteremtő munka, márpedig az ország másként nem boldogul. A Központi Bizottság az 1988. májusi pártértekezleten elfogadott irányelvek jegyében és az ott kialakult munkastílusnak megfelelően felkéri a pártszerveket, a pártalapszervezeteket, a párttagságot, hogy a nyilvánosságra kerülő állásfoglalás tervezetét vitassák meg. A párttagságnak a javasolt vita révén is fel kell készülnie az előttünk álló tennivalókra. Abban a tudatban cselekedhetünk, hogy történelmi feladat megvalósításának részesei vagyunk. A demokratikus szocializmus új hazai modelljének megteremtésével népünk boldogulását, s egyben a nemzetközi progresz- sziót segítjük. A múltunkkal való őszinte szembenézés, történelmi erényeink, de illúzióink és tévedéseink alapos elemzése is ezt szolgálja. II. A Központi Bizottság megismerkedett azzal a tanulmánnyal, amely az általa kiküldött bizottság keretében az elmúlt évtizedek történelmi útjának vizsgálatáról készült. Egészében elismerően nyugtázta, hogy az már jelenlegi formájában is nagyobbrészt árnyalt, tudományos igényű áttekintést nyújt közelmúltunkról. A Központi Bizottság helyesli a tanulmány vitára bocsátását hangsúlyozza a további alapos tényfeltáró és kutatómunka folytatásának fontosságát. E munka részeként szükségesnek tartja az 1956-os nemzeti tragédia további tényeken és nemzetközi dokumentumokon is alapuló, a bonyolult ellentmondásokat tükröző és az eddigieknél árnyaltabb értékelését. A Központi Bizottság a vitában megerősítette: 1956-ban a vezetés megújulásképtelensége vezetett politikai robbanáshoz. Valóságos felkelés, népfelkelés tört ki, melyben szerepet játszottak a demokratikus szocializmus erői, de a kezdetektől fogva elkülönlthetetlenül jelen voltak a restaurációra törekvő erők, deklasszálódott és lumpen elemek, s október végétől felerősödtek az ellenforradalmi cselekmények. A testület elsietettnek ítéli, hogy Pozsgay Imre a történelmi albizottság vizsgálatának eddigi eredményét a Központi Bizottság vitáját megelőzően hozta nyilvánosságra. Sajnálatosnak tartja, hogy a nyilatkozata kapcsán történt leegyszerűsítés félreértésekre adott okot. A Központi Bizottság ugyanakkor bizalmáról biztosította Pozsgay Imre elvtársat. Az elmúlt napokban a Központi Bizottsághoz, a főtitkárhoz és a különböző pártszervekhez számos kollektív és egyéni véleményt kifejező levél érkezett, amelyek szenvedélyes vitákat tükröztek és igen sok tanulmányozársa, hasznosításra méltó véleményt, észrevételt tartalmaztak. A Központi Bizottság ezeket köszönettel veszi, és kéri, hogy a bennük foglaltakat a történelmi albizottság mérlegelje és hasznosítsa. A testület változatlanul igényli, hogy az 1988. június 23-ai ülésen létrehozott munkabizottság - amelynek feladata a társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó tudományos, politikai elemzése, valamint a párt programnyilatkozatának felülvizsgálata - gyorsított ütemű, de körültekintő, alapos munkát végezzen. Szükséges, hogy a Központi Bizottság megismerkedjen más albizottságok tanulmányaival, és ezek is kapjanak nyilvánosságot. III. A Központi Bizottság megbízta a Politikai Bizottságot egy akcióprogram elkészítésével: „Mit akar a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel, amelyet a testület márciusi ülésén megtárgyal. A Központi Bizottság a főtitkár vezetésével bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy tekintse át a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság munkastílusát, munkamódszerét, s tapasztalatairól tegyen jelentést. A Központi Bizottság munkacsoportot bízott meg a különböző politikai, társadalmi szervezetekkel való két- és többoldalú tárgyalások előkészítésére. A tanácskozáson, a megtárgyalt témakörökben nagyszámú javaslat hangzott el, melyekre a testület a következő ülésein visz- szatér. A Központi Bizottság nyilvánosságra hozza Grósz Károly előadói beszédét, a pártvitára bocsátott állásfoglalásának tervezetét, valamint az Új Márciusi Front felhívására adott válaszát. Az Alapszervezeti Tájékoztató ismerteti a testület vitáját. (MTI) A KB-ülés külföldi visszhangja Grósz Károly szombat esti nyilatkozata alapján a világhírügynökségek már az éjszaka folyamán beszámoltak a KB üléséről. Mindegyik távirati iroda két témát emelt ki: a többpártrendszerrel kapcsolatos állásfoglalást és az 1956-os események értékelését. Grósz Károly nyilatkozatát úgy értelmezték, hogy az MSZMP nemcsak elfogadja, hanem bátorítja is a „40 évvel ezelőtt elvetett” többpártrendszert, amelyben nagyobb lehetőséget lát arra, hogy elkerülhetők legyenek a hibák. Az AFP hirügynökség ezt az állásfoglalást „jelentős fejleménynek” tartja, és utal arra, hogy a Központi Bizottság december 17-iki ülésén még az egypártrendszer mellett foglalt állást. A francia távirati iroda párhuzamot von a KB állásfoglalása és Mieczyslaw Rakowski napokban adott interjúja közé, amelyben a lengyel kormányfő arról beszélt, hogy a LEMP kész lemondani hatalmi monopóliumáról (Folytatás a 2. oldalon.) A Központi Bizottság a többpártrendszer viszonyai között képzeli el a politikai pluralizmus továbbfejlesztését A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kétnapos ülését követően Grósz Károly, az MSZMP főtitkára interjút adott Aczél Endrének, a tv A Hét című műsora főszerkesztőjének, valamint Mester Ákosnak, a rádió 168 óra című műsora felelős szerkesztőjének.- Az lenne a leglogikusabb, hogy ha azzal kezdenénk ezt a beszélgetést, hogy mi a rezüméje a Központi Bizottság ülésének? Én azt hiszem, hogy az még indokoltabb, hogy ha azt kérdezem, hogy mi volt a tétje?- A tét nagy. A pártértekezlettel elindítottunk egy politikai folyamatot, programunkban is célul tűzve, hogy kialakítjuk a politikai pluralizmus rendszerét és mechanizmusát. Nyolc hónap után most jutottunk el odáig, hogy döntenünk kellett: hogyan valósuljon ez meg a gyakorlatban. Az alternativa: egypártrendszer viszonyai között legyen-e pluralizmus, vagy pedig többpártrendszer viszonyai között? Nagyon nehéz kérdés. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a többpártrendszer viszonyai között, annak szervezeti struktúrájában képzeli el a politikai pluralizmus továbbfejlesztését. Ez volt a tét. A párt nemcsak tudomásul veszi, hanem kezdeményezi- Ezen a ponton ketté lehet választani ezt a kérdést? Az említett folyamatot a párt tudomásul veszi, vagy támogatja is?- Nemcsak támogatja, nemcsak tudomásul veszi, hanem kezdeményezi. Sok vita volt arról, szabad-e még egyszer kockáztatnunk, és egy olyan vállakózást elindítanunk, hogy egy párt viszonyai között építsük ki a szocialista pluralizmus mechanizmusát. Arra a következtetésre jutottunk két nagy élményanyag alapján - az 1956 előtti, illetőleg az elmúlt évek politikai és gazdasági feszültségei alapján hogy ezen az úton nem járhatunk tovább. Nem hiszem, hogy a többpárt(Folytatás a 2. oldalon.) Ismét szövetkezet lesz a Ta-Lux Ismét szövetkezetté alakul a tamási Ta- Lux Villamosipari Kisszövetkezet - tájékoztatott bennünket Kis József műszaki vezető. Nemrégiben azért alakultak kisszövetkezetté, mert így kedvezőbbek voltak az adózási feltételek, most viszont egységessé vált a szövetkezetekre vonatkozó szabályozás. Ez persze még nem lenne ok arra, hogy cégtáblát cseréljenek, de annak idején a kisszövetkezetek korlátozott taglétszáma miatt sok szövetkezeti tagot alkalmazotti állományba kellett venni, a mostani változtatással pedig visz- szavehetik őket a tagok sorába. A gazdasági szabályozókról még anynyit, hogy, sajnos, a meghirdetett elvekkel ellentétben évről évre növekednek az elvonások. 1987-ben még 46 millió, 1988-ban 23 millió forint volt a nyereségük, ez évben pedig jó, ha nullszaldós lesz az eredmény. Termékeik 50-55 százaléka szocialista kivitelre kerül, és ezt az exportot az idén újabb 25 százalékos adó terheli, ami 40-50 millióval növeli az elvonást. Nyilván a tőkés orientációjú termékváltást kívánják ezzel ösztönözni. A szövetkezetnek nem is nagyon van más választása, hiszen a hazai piac telitett, a KGST-ben pedig egyre rosszabbak a feltételek. A termékszerkezet-váltás legnagyobb horderejű lépése a tőkés exportra kerülő fénycsőelőtétek gyártásának tavalyi elindítása volt, amiből az idén 13-15 millió forint bevételt remélnek. A meghirdetett importliberalizálással is gondjaik vannak, az engedélyeztetés bonyolultabb, mint valaha. A hazai vásárlókról sem feledkeznek meg, legalább tízféle új termékkel, elsősorban korszerűbb armatúrákkal indulnak a BNV-n. A műszaki fejlesztés folyamatos, ehhez megfelelő szakembergárdával rendelkeznek. Ök viszonylag önállóan dolgozhatnak, tervezhetnek, de a fejlesztés stádiumában a gyakorlati munkában is részt vesznek, nem bánják, ha olajos lesz a kezük. Talán egy kicsit „megszállottak”, hiszen azt semmiképpen nem lehet rájuk fogni, hogy túlfizetik őket.- áa Rég volt - szép volt (6. oldal) A fénycsőelőtéteket vizsgálják a kiszállítás előtt
