Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-02 / 28. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A legnagyobb kedvezményes elbánás-kölcsönösen Szöul: Horn Gyula külügyi államtitkár és Sin Dong Von dél-koreai külügymi­niszter-helyettes a február 1-én megnyitott magyar nagykövetség táblájára mu­tat (MTI TELEFOTÓ) Megfelelő előkészítés után, a nem tá­voli jövőben sor kerülhet a találkozóra Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság államfője között - egyebek között erről tájékoztatta szerdán délután a nemzetközi sajtót Szöulban Horn Gyula külügyminisztériu- mi államtitkár, aki a nap folyamán látoga­tást tett a köztársasági elnöknél, s átadta neki Grósz Károly levelét. A diplomáciái kapcsolatok felvételével gyakorlatilag létrejött az alapja a széles körű politikai kapcsolatoknak is, beleértve a legmaga­sabb szintű érintkezést - mondotta. A teljes körű diplomáciai kapcsolatok létesítése a Koreai Köztársasággal nem hirtelen elhatározás, hanem hosszú és szívós munka eredménye, amelynek so­rán tekintettel volt mindkét fél a fokoza­tosság elveire is - tette hozzá az államtit­kár hangsúlyozva meggyőződését arról, hogy azzal a kétoldalú, széles körű és konstruktív együttműködés számára te­remtették meg a megfelelő feltételeket. Arra is rámutatott, hogy a megállapo­dások egyetlen ország ellen sem irányul­nak, sőt, a jobb megértéshez hozzájárul­va támogatni tudják a kapcsolatok békés fejlődését a Koreai-félszigeten. Kérdésre válaszolva Horn Gyula kifej­tette, hogy Magyarország nem kíván vál­toztatni a KNKD-hoz fűződő kapcsola­tain, ugyanolyan módon törekszik azok folytatására, mint eddig tette. Elismerés­sel számolt be arról is, hogy magas rangú dél-koreai tárgyalópartnereitől egyetlen rossz szót sem hallott a KNDK-ról, ellen­kezőleg: mindenki azt hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok normalizálására tö­rekednek Észak-Koreával. A kereskedelmi és gazdasági együtt­működési egyezményről kifejtette, hogy a megállapodás maximálisan figyelembe veszi a magyar GATT-tagságból szárma­zó jogokat, ugyanakkor nagy fontossá­gú, hogy a legnagyobb kedvezényes elbánást biztosítja egymás számára a két ország. Tehát semmiféle egyoldalú ked­vezményről nincs szó, viszont nagyon lé­nyeges, hogy amilyen gyorsan csak le­het, a magyar vállalatok, kereskedelmi és pénzügyi körök szoros kapcsolatot épít­senek ki koreai partnereikkel - mondot­ta. Az elektronika, híradástechnika, gép­kocsigyártás, szállodaépítés és közös üzemeltetés jöhet számításba, ugyanak­kor az érintett vállalatok intenziven foglal­koznak harmadik piaci közös megjele­nés előkészítésével is, tájékoztatott Horn Gyula. Arra is rámutatott, hogy a múlt évi 28 millió dolláros forgalomnak csak 10 szá­zaléka a közvetlen magyar export, de a szakemberek arra számítanak, hogy még a tavaly kétszeresére nőtt forgalom­nál is látványosabb felfutás következik be a két ország közötti kereskedelem­ben. A megyei pártbizottság ülése nyomán Egy egyszerű mezei termék vándorútja... Intené Saaras Sátorral, a B OtfAS „Nagyon szeretek vitatkozni, különö­sen akkor, ha okos érvekkel meggyőzzük egymást. Viszont nagyon nem szeretem, ha valamiben megegyeztünk, utána még vitatkozunk, mert akkor már nincs mese, nincs kifogás, adott a feladat, amit végre kell hajtani" - mondja Sparas Gábor, a „BOVAS” Vasipari Kisszövetkezet mű­szaki vezetője, kohómérnök annak a be­szélgetésnek a kezdetén, amelyet a párt­bizottsági üléssel kapcsolatban folytat­tunk. Sparas Gábor meghívottként kért szót a múlt heti ülésen. (Folytatás a 2. oldalon.) Hetvenkilenc osztályt indít az 505-ös A demográfiai hullám megyeszékhely­re zúduló középiskolás gyermekárada­tának nagy részét az 505. Sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet fogadja a követke­ző tanévben. Eddigi 72 osztályán kívül újabb hetet kell indítania, a szükséges feltételek azonban hiányoznak ehhez. Kevés a hely, s a már eddig is áldatlan állapotok miatt egyre csökken a tanárok száma is. Az iskolavezetés a gondok megoldását a kollégium újabb szintjének oktatási célra való átalakításában látta, a fenntartó városi illetve megyei tanács vi­szont nem értett egyet ezzel. Ezért - mint azt már hírül adtuk - Péter Szigfrid or­szággyűlési képviselővel, Póla Károllyal, a megyei művelődési osztály vezetőjével (az intézmény korábbi igazgatójával) és Jankovics Lajosnéval, a városi művelő­dési osztály vezetőjével nemrég elég vi­haros beszélgetést folytattak a pedagó­gusok. (Folytatás a 4. oldalon.) Válasz a kihívásra Az Orion tamási gyáregysége mintegy 420 főt foglalkoztató üzem, fő profilja a televíziókhoz szükséges csatornaváltók, infravörös távirányí­tók adó- és vevőegységei, trafók és egyéb alkatrészek, valamint magas- és középsugárzó hangszórók gyár­tása. Boltokba kerülő késztermé­keket tehát itt nem is gyártanak. Mégis elsősorban fogyasztói szem­pontú kérdésekkel kerestük fel Varga Lászlót, a gyáregység igazga­tóját (Folyt, a 3. oldalon). Mindennap - bizonyítvány Csattanós atyai pofon indította iskolába a minap az ötödikes Tasnádot. Fájt az ütés, szégyellte is magát, de érezte, jogos volt a nyakleves. A reggeli készülődés közben apja észrevette a lepedő alól kikandikáló ellenőr­zőt. Néhány napja aláírta, s most, a sietős indulás előtt talán ki sem nyitja, csak be­lecsúsztatja a gyerek táskájába, ha Tasnád gyanús hirtelenséggel ki nem kapja a kezéből. A nagy sietség persze feltűnt, az apa elkérte a könyvecskét. Egy előző nap kapott igazgatói figyelmeztetés, s több újonnan bejegyzett elégtelen éktelen­kedett benne. A fiatal szülők szinte felnőttként, egyenrangú társként nevelik fiukat, csinytevé- seiért, ha becsületei vállalta őket, soha nem verték meg. A füles a hazug titkoló­zásnak szólt. > Később kiderült, az osztályfőnök beszedte az ellenőrzőket, s minden, a napló­ban szereplő osztályzatot beírt, hogy tájékoztassa a szülőket, mire számíthatnak a félévi értesítőben. A közelmúltban szinte minden iskolában összegyűjtötték az ellenőrzőket, beír­ták a kimaradt jegyeket. Ahol a család és az iskola kapcsolata rendszeres, ott túl nagy meglepetés nem érheti ilyenkor a szülőket. Ahol viszont az apuka vagy anyuka nyolcadikos korában sem ismeri fia, lánya tanárait, az ellenőrzőről hónapokon át elhiszi, hogy azt épp „magánál felejtette” valamelyik nevelő, előfor­dulhat, hogy januárban döbben rá, két tantárgyból megbukik a csemetéje. Ekkor kezdődik a szaladgálás, még óráról is kihívják a pedagógust, legyen szí­ves feleltetni a gyereket, akár kétszer is, csak kapja meg a kettest, négyest, ötöst. Most február első napjaiban kiosztják az értesítőket. Előzőleg a nevelőtestüle­tek osztályozó értekezleteket tartanak, itt döntenek a jegyekről. Nem csupán a feleletek, dolgozatok számtani középarányosát alapulvéve, hanem a tantervi kö­vetelmények teljesítését, a tanuló érdeklődését, részvételét az órai munkában, a tantárgyakkal kapcsolatos önálló problémamegoldó képességét, fejlődését vagy visszaesését is. Viselkedését, közösségi munkáját szorgalmát szem előtt tartva kialakítják magatartási és szorgalmi jegyét. A gyerekek többsége izgatottan várja az eredményt, szünetekben lázasan átla­golnak, találgatnak, reménykednek. Akadnak persze, akik „év végére majd kijavítom” jelszóval fütyülnek a félévi osztályzatokra, s abban a tévhitben, hogy a továbbtanuláskor csak az utolsó két év számit, nyugodtan csücsülnek a babérjaikon. Rosszul teszik. A középiskolák, gimnáziumok ugyanis egyre inkább kiváncsiak az ötödik, hato­dik osztályos bizonyítványokra, s a felsőfokú oktatási intézményekben is köny- nyebben megállják a helyüket azok, akik egyenletes színvonalon, alaposan alsajátították a szükséges ismeretanyagot. S ami talán még ennél is fontosabb: az iskola védőburkán kívül kerülve, nem osztályzatokkal, de sokkal szigorúbb mércével napról napra megmérettetik az ember. Ha majd a gyerekek hazahozták az ellenőrzőt, a jutalom vagy a dorgálás mellett erről is beszélni kellene velük. CSER ILDIKÓ Bár lenne több szárnya, nyaka a csirkének! Idén nem csökken a termelés a bátaszéki baromfifeldolgozóban Darabolt árut szállítanak a környékre Naponta 8000 darab csirkét dol­goznak fel Bátaszéken Nem esett vissza a kereslet, csak a piac igénye változott némileg. A Kiskun- halasi Baromfifeldolgozó Vállalat az el­múlt évben 37 ezer tonna baromfit dolgo­zott fel, idén ez az arány a terv szerint módosul: tíz százalékkal csökken a csir­ke aránya, növekszik ellenben a tőkés exportra is szállított hízott liba. Míg a központban zömében külföldi megren­delőknek szállítják a szárnyas terméket, addig a bátaszéki üzemben az úgyneve­zett „kieső” csirkéket "mentik meg", dol­gozzák fel. A bármilyen hibával bíró, de természe­tesen állatorvosi minősítéssel, enge­déllyel szállított baromfit itt korszerű hol­land gépsoron, darabolt áru formájá­ban értékesítik. Mint másutt, itt is nagy gondot jelent, hogy nem egyenletes az állomány, elsősorban a takarmány és a tartási körülmények miatt nagyon eltérő súlyúak. A tavaly feldolgozott 210 vagon csirkét Bátaszék környékére és a me­gyében sokfelé, egészen Nagymányokig szállították. A visszajelzések alapján hetven száza­lékban az olcsó áruféleségeket keresik elsősorban, a szárnyat, nyakat, aprólé­kot... és az utóbbi időben úgy tűnik, mint­ha túl sok melle, combja lenne egy-egy csirkének... Lassan ez is megfizethetet­len.-tzs-ka­A gazdasági rendészet munkájáról (3. oldal) Egy műszakban, félig kézi technológiával dolgoznak a holland gépsoron

Next

/
Thumbnails
Contents