Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

1989. február 7. TOLNA \ "rvTÉPÜJSÁG 5 Ön kérdez - mi válaszolunk Van-e alumíniumlavór? Böhm Jánosné simontornyai olva­sónk kérdezte szerkesztőségünkhöz írt levelében, hogy hol lehet beszerezni aluminiumlavórL Biztosan van olyan vál­lalat, ahol ezeket gyártják, csak az 56 centiméter átmérőjűt nem. Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt:- Már évek óta nem gyártanak alumi- niumlavórt és már sem a nagykereske­delem, sem a kiskereskedelem nem for­galmazza ezt a terméket. De helyette ajánlanánk a műanyag lavórt, amely min­den méretben kapható üzleteinkben, többek között az ön lakóhelyén lévő Si­ker Áruházban is. Örömmel segítettünk volna, de bízunk benne, hogy a javasolt műanyag áru is megfelelő lesz. Családi pótlék, végkielégítés vagy özvegyi nyugdíj? Laskai Mihályné ismerősének, Képíró Józsefnek négy évvel ezelőtt halt meg a felesége. Két 17 éves gyermeket nevel. A közelmúltig mindkettő után kapta az árvaellátást, mivel azonban az egyik munkaviszonyt létesített, most már csak a továbbtanuló gyermeke után kapja. Képíró József időközben élettársi vi­szonyra lépett egy ugyancsak két gyer­mek után árvaellátásban részesülő asz- szonnyal. A gondja az, hogy családi pótlékot csak a saját gyermeke után kap, az asszony két gyermekére nem. Képiró Józsefet vállalati jogásza úgy tá­jékoztatta, ha jövedelempótlék-igényt nyújt be, akkor az élettársa elveszíti az özvegyi nyugdíját Jól informálták-e dol­gozójukat, kérdezi olvasónk. Kérdésére dr. Deák Konrád válaszolt:- Jövedelempótlékkal, özvegyi nyug­díjjal kapcsolatban szerkesztőségünk­höz irt tanácskérő levelére az alábbiakról tájékoztatjuk: Mindenekelőtt arra uta­lunk, miszerint a tanácskérő levelében említett Képíró Józsefnek tavaly szep­temberben nyilatkoznia kellett, hogy egyedülálló-e, ha pedig a tényleges álla­potnak megfelelően akként nyilatkozott volna, hogy nem egyedülálló, nem kap­hatott volna családi pótlékot az egy gyer­meke után. Ha Képíró József és élettársa bejelentik életközösségüket, az özvegy­nek - a társadalombiztosításról szóló törvény 69. §-ában foglaltaknak megfe­lelően - végkielégítés jár, özvegyi nyug­díj azonban nem. Ismerősét tehát a munkahelyén - ál­láspontunk szerint - helyesen informál­ták. Mekkora lehet a zártkerti ingatlan? Egy szekszárdi olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - családjával a megyeszékhelyen szándé­kozik 2700 négyzetméter szőlőingatlant vásárolni, de mint levelében írja, már rendelkezik egy 1700 és egy 1900 négy­zetméter nagyságú saját tulajdonú sző­lőterülettel. Igaz, az utóbbit haszonélve­zet terheli. Azt kérdezi, hogy a meglévő mellé a jogszabályok engedélyezik-e az újabb szőlőingatlan vásárlását. Kérdésére dr. Deák Konrád válaszolt:- Szőlőingatlan vásárlásával kapcso­latban szerkesztőségünkhöz irt tanács­Az autóklub életéből A januárban megkezdett kedvez­ményes akción eddig több mint 350 autós vett részt. A szekszárdi és bonyhádi műszaki állomáson 30 százalékos enged­ményt adtak - amit február végéig még adnak is - a biztonsági szem­pontból legfontosabb közlekedés- biztonsági és futómű-ellenőrzési munkák áraiból. A lehetőségekhez képest igyekeznek hozzájárulni, hogy a vékonyabb pénztárcájú klub­tagok anyagi okokból ne kénysze­rüljenek elhanyagolni autójukat. A tagdíjukat lejárat előtt befizetők között a kisorsolt kétszemélyes kérő levelére az alábbiakról tájékoztat­juk: A földtörvénynek a személyi földtu­lajdon és földhasználatról szóló fejezeté­ből idézzük: „Zártkertben a szőlő és gyü­mölcsös... legfeljebb 3000 m2-ig, az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 6000 m2-ig van személyi tulajdonban.” Idézzük a 7/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet ide vonatkozó előírását is: „Az állampolgárok személy szerint, illetőleg az egy közös háztartáshoz tartozó sze­mélyek együttesen a város (község) bel­területén - meglévő belterületi földtulaj­donuk, valamint beépítetlen, vagy beépí­tett lakó-, illetőleg üdülőtelek beszámítá­sával - legfeljebb 1500 m2 (417 négy­szögöl) területű földtulajdont szerezhet­nek.” Kimondja ez a jogszabály azt is, hogy „egy közös háztartáshoz tartozó személyek: a házastársak és kiskorú gyermekeik, továbbá a házastársakkal együtt lakó nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik”. Végül idézzük a mező- és erdőgazda­sági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. számú törvényerejű rendelet 1. § (3) bekezdését, amely szerint: „e tör­vényerejű rendelet alkalmazása szem­pontjából 3000 m2 szőlő... 6000 m2 föld­területnek felel meg.” Mindezekből kitünően nem tudunk olyan jogilag megalapozott tanácsot ad­ni, amely szerint a jelenleg tulajdonukat képező szőlőterület mellé újabb szőlőin­gatlant vásárolhatnának meg. Egyedüli járható útnak azt találjuk, ha a majdan megvásárolandó szőlőre foglalót adnak, a jelenleg tulajdonukban levőket eladják és ezt követően kötnek adás-vételi szer­ződést, amellyel a szüleik közvetlen szomszédságában levő 2700 m2 területű zártkerti szőlőt megvehetik. külföldi utat Kun Lászlóné nyerte. A többi nyereményen dr. Ternák Gábor, Vörösváczky Józsefné, Körösi János, dr. Kemenes László, Éppel Tibor, Takács János, Mutzhausz Márton klubtagok osz­toztak. Már a másodikat is... Lassan átadják Szekszárdon a Kecs­kés Ferenc utca, Béri Balogh Ádám utca, Alkotmány utca által határolt új lakótelep utolsó elkészült lépcsőházát is. Ez a lakótömbegyüttes a megyeszék­hely új színfoltja, a szó szoros értelmé­ben a házak ugyanis színesek, néhol talál túlzottan is. ízlés dolga. Tény, hogy ezek a lakások tágasak, világosak, kényelme­sek: egyszóval korszerűek. A TÁÉV is igyekezett tisztességes munkát végezni. Persze bosszantó, hogy az útburkolat még nem készült el, s így naponta szakad le egy-egy kipufogó a garázsba beállni szándékozó autókról. Azt hiszem, hogy egy hasonló nyugati lakótelepen ez el­képzelhetetlen lenne, mint ahogy az is, hogy ne a lakásokkal együtt építenék ki a szükséges telefonhálózatot is. Persze ne legyünk telhetetlenek! Mégis más do­log az, ami írásra késztetett. A szóban forgó lakásokról már írt a Népújság: az építkezés ideje alatt gyere­kek kész lakásokat, fürdőszobákat rom­boltak szét. A város közvéleménye felhá­borodott e vandalizmus hallatán. Termé­szetesen a vállalat helyreállította a káro­kat s a lakók beköltözhettek a méregdrá­ga lakásokba. Az új építési törvények értelmében a házakat energiatakarékossági szem­pontból hőszigeteléssel kell ellátni. Jelen esetben 5 cm vastag hungarocell lemezt ragasztottak a falakra, ezeket vakolták és színezték be. A hőt jól tartja. Mint kiderült másra is alkalmas. Találékony ifjak he­gesztőpálcákkal, szögvas- és betonvas- darabokkal dobálták a falat, (s) a hunga­rocell borításról nem peregtek le a he­gyes tárgyak. Most úgy néz ki az Alkot­mány utca 13. sz. ház fala, mint egy sün­disznó háta. Ez a tény sem nem esztéti­kus, sem nem szolgálja a hőszigetelést, mert a hungarocellen lyukak keletkeztek. A többemeletes oldalfalból csak állvá­nyok segítségével lehetne eltávolítani a betonvasakat és újra bevakolni a lyuka­kat. Ez pedig új költségeket róna az épí­tőkre, holott ezt a hibát nem is ők követ­ték el. A tettesek ismeretlenek. Lehetetlen, hogy az ott lakók közül senki nem látta, hallotta, hogy kik voltak a rongálok. Aki próbált már hungarocellt dobálni, vagy törni, az tudja: rettenetes hangja van. A minap hazafelé jövet látom, hogy a 13-as számú házzal szemben lévő ház oldalfalán is megjelentek a betonvasak. Már megkezdték a második házat is. A gyerekek (mert elgondolni sem merem, hogy felnőtt lehet a tettes!) talán nem is tudják „játékukkal” mekkora kárt okoz­nak az épp elkészült házakban. Valaki(k)nek vállalnia kéne a felvilágo­sítást! Nagy Vendel 7100 Szekszárd, Kecskés F. 4/A. III/7. Várják a kérdéseket A dombóvári Városi Televízió legkö­zelebbi adása február 13-án hétfőn lesz, melynek egy fő témája a személyi jöve­delemadó. A stúdió vendége dr. Pataki­né Till Hilda, az APEH Tolna Megyei Igaz­gatóságának osztályvezetője és Szabó Árpád, a Tolna Megyei Adófelügyelőség vezetője. Az adás másik témája a teho. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre dr. Keszler Gábor, a városi tanács vb-titká- ra ad választ. A szerkesztők várják az ér­deklődők kérdéseit az adásig levélben vagy a 66-934-es telefonon. Kellemes emlékkel távozni... (Tudósítónktól) Nyugdíjas-találkozót rendeztek a dombóvári MÁV osztószertárfőnök­ségen kilenc nyugdíjba vonuló dol­gozó részére, akik a főnökség báta- széki, kurdi kirendeltségén és Dom- bóvárott teljesítettek szolgálatot. Szabadkai József szertárfőnök kö­szönte meg több évtizedes mun­kájukat és az utánpótlás-nevelésért tett fáradozásukat. Ez alkalommal adták át a 40 éves jubileumi törzs­gárda emlékérem és az élenjáró dol­gozó kitüntetést. A pécsi igazgatósá­got Bujdosó Attila, az anyagosztály vezetője képviselte. A rendezők remélik, hogy e kis bensőséges ünneppel sikerült emlé­kezetessé tenni e napot és a dolgo­zóknak megkönnyíteni a munka­helytől, a munkatársaktól vett búcsú pillanatait. Pálya választóknak A csermajori Újhelyi Imre Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet ismét indít tejipari technológus nappali tagozatos osztályt. A képzési idő 5 év. A 4. év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, az 5. év vé­gén pedig technikusminősítö vizsgát. A második kötelező idegen nyelv a né­met lesz. Elsősorban a kémiát és biológiát kedvelő, jó tanuló fiatalok jelentke­zését várják. Minden tanulónak kollégiumi elhelyezést biztosítanak. Címünk: 9371 Vitnyéd-Csermajor (Győr-Sopron megye) Jogszabályokról - röviden A mezőgazdasági tevé­kenység egyes adózási és tá­mogatási kérdéseiről szóló korábbi jogszabályt módosít­ja a Minisztertanács 100/ 1988. (XII. 22.) MT számú ren­deleté, újólag részletezi, hogy a gaz­dálkodó és a mezőgazdasági kistermelő gyümölcsös, spárga- és komlóültetvény telepítéséhez, szarvasmarhatartási tevé­kenységének folytatásához, húshasznú tehénállomány növeléséhez, sertéstartá­si létesítmények korszerűsítéséhez stb. milyen összegű támogatást vehet igény­be, rendelkezik az igénybevétel módjáról is. A közlekedési szakértők működésének engedélyezését szabályozza a közleke­dési miniszter 12/1988. (XII. 22.) KM szá­mú rendelete, kimondja, hogy közleke­dési szakértői engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelem­ben megjelölt szakterületen kiemelkedő ismeretekkel rendelkezik, egyetemi vagy főiskolai végzettsége van és - a jogsza­bályban részletezett - szakmai gyakor­lattal is bír. Megjelöli a rendelet, hogy a szakértői engedély iránti kérelemnek mit kell tartalmaznia, azt hová kell benyújtani, ahhoz mit kell csatolni és előírja, hogy a szakértői engedély kiadásáról, felfüg­gesztéséről, illetőleg megvonásáról a ké­relmezőt és munkáltatóját is értesíteni kell. Minden bizonnyal sokak érdeklődésé­re tarthat számot a művelődési miniszter­nek a felsőoktatási intézményekbe való felvételről szóló 25/1988. (XII. 22.) MM számú rendelete, amely rögzíti a felvétel feltételeit, szabályozza a felvételire törté­nő jelentkezést, a felvételi eljárást, előírja a felvételi vizsga mikénti megszervezését és lebonyolítását, a felvételi ponthatárt, rendelkezik a felvételi bizottságok hatá­rozatáról és az az ellen történő fellebbe­zésről. Kihangsúlyozandónak tartjuk a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint a felsőoktatási intézmény­ben a felvett, illetőleg az elutasított jelent­kezők névsorát és az elért eredményeket nyilvánosságra kell hozni. Tudni kell még, hogy a felsőoktatási intézmény (kar) a felvételi eljárás intézményi rendjét - e jogszabály alapján - felvételi szabály­zatban határozza meg, ezt a szabályzatot 1989. június 30-ig kell elkészíteni, s an­nak közzétételéről a felsőoktatási intéz­mény gondoskodik. A rendelet mellékle­tei tüntetik fel, hogy miként számítandók be a különböző tanulmányi versenyek eredményei, milyen elért helyezések mentesítenek egyes tantárgyi vizsgák alól és részletezik a felvételi vizsga pont- számítási rendszerét is. A mérgező hatású anyagokkal kapcso­latos eljárásról szóló minisztertanácsi rendelet végrehajtását szabályozza a szociális és egészségügyi miniszter 16/ 1988. (XII. 22.) SZEM számú rendelete, amely szerint a mérgező hatású ható­anyagot, valamint a mérgező hatású ké­szítményt az Állami Közegészségügyi- Járványügyi Főfelügyelőség minősíti, a minősítő döntés meghozataláig minden ismeretlen vegyi anyag mérgező hatású anyagnak tekintendő. Szabályozza a rendelet a mérgező hatású anyagok nyil­vántartását, a mérgezési esetek bejelen­tését, előírja balesetelhárítási és intézke­dési terv készítését és a rendkívüli ese­mények során követendő eljárást. Az említett jogszabályok 1989. január 1-jén hatályba léptek. Egyes eszközök költségtérítéses Rend­szerben történő üzemeltetéséről szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter 13/1988. (XII. 22.) MÉM számú rendelete, amelynek mellékletei tábláza­tokban tüntetik fel a mező- és erdőgaz­daságban, a természetes vízi halászat­ban, a fakitermelésben alkalmazható költségtérítés felső határértékét. Ez a rendelet a kihirdetéskor (1988. decem­ber 22-én) lépett hatályba, előírásait első ízben az 1988. évi elszámoláskor kell al­kalmazni, valamennyi fent írt jogszabály a Magyar Közlöny 1988. évi 65. számá­ban jelent meg. Dr. Deák Konrád (x) BELES LAJOS (1)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents