Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
1989. február 7. TOLNA \ "rvTÉPÜJSÁG 5 Ön kérdez - mi válaszolunk Van-e alumíniumlavór? Böhm Jánosné simontornyai olvasónk kérdezte szerkesztőségünkhöz írt levelében, hogy hol lehet beszerezni aluminiumlavórL Biztosan van olyan vállalat, ahol ezeket gyártják, csak az 56 centiméter átmérőjűt nem. Andrási Imre, a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője válaszolt:- Már évek óta nem gyártanak alumi- niumlavórt és már sem a nagykereskedelem, sem a kiskereskedelem nem forgalmazza ezt a terméket. De helyette ajánlanánk a műanyag lavórt, amely minden méretben kapható üzleteinkben, többek között az ön lakóhelyén lévő Siker Áruházban is. Örömmel segítettünk volna, de bízunk benne, hogy a javasolt műanyag áru is megfelelő lesz. Családi pótlék, végkielégítés vagy özvegyi nyugdíj? Laskai Mihályné ismerősének, Képíró Józsefnek négy évvel ezelőtt halt meg a felesége. Két 17 éves gyermeket nevel. A közelmúltig mindkettő után kapta az árvaellátást, mivel azonban az egyik munkaviszonyt létesített, most már csak a továbbtanuló gyermeke után kapja. Képíró József időközben élettársi viszonyra lépett egy ugyancsak két gyermek után árvaellátásban részesülő asz- szonnyal. A gondja az, hogy családi pótlékot csak a saját gyermeke után kap, az asszony két gyermekére nem. Képiró Józsefet vállalati jogásza úgy tájékoztatta, ha jövedelempótlék-igényt nyújt be, akkor az élettársa elveszíti az özvegyi nyugdíját Jól informálták-e dolgozójukat, kérdezi olvasónk. Kérdésére dr. Deák Konrád válaszolt:- Jövedelempótlékkal, özvegyi nyugdíjjal kapcsolatban szerkesztőségünkhöz irt tanácskérő levelére az alábbiakról tájékoztatjuk: Mindenekelőtt arra utalunk, miszerint a tanácskérő levelében említett Képíró Józsefnek tavaly szeptemberben nyilatkoznia kellett, hogy egyedülálló-e, ha pedig a tényleges állapotnak megfelelően akként nyilatkozott volna, hogy nem egyedülálló, nem kaphatott volna családi pótlékot az egy gyermeke után. Ha Képíró József és élettársa bejelentik életközösségüket, az özvegynek - a társadalombiztosításról szóló törvény 69. §-ában foglaltaknak megfelelően - végkielégítés jár, özvegyi nyugdíj azonban nem. Ismerősét tehát a munkahelyén - álláspontunk szerint - helyesen informálták. Mekkora lehet a zártkerti ingatlan? Egy szekszárdi olvasónk - aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük - családjával a megyeszékhelyen szándékozik 2700 négyzetméter szőlőingatlant vásárolni, de mint levelében írja, már rendelkezik egy 1700 és egy 1900 négyzetméter nagyságú saját tulajdonú szőlőterülettel. Igaz, az utóbbit haszonélvezet terheli. Azt kérdezi, hogy a meglévő mellé a jogszabályok engedélyezik-e az újabb szőlőingatlan vásárlását. Kérdésére dr. Deák Konrád válaszolt:- Szőlőingatlan vásárlásával kapcsolatban szerkesztőségünkhöz irt tanácsAz autóklub életéből A januárban megkezdett kedvezményes akción eddig több mint 350 autós vett részt. A szekszárdi és bonyhádi műszaki állomáson 30 százalékos engedményt adtak - amit február végéig még adnak is - a biztonsági szempontból legfontosabb közlekedés- biztonsági és futómű-ellenőrzési munkák áraiból. A lehetőségekhez képest igyekeznek hozzájárulni, hogy a vékonyabb pénztárcájú klubtagok anyagi okokból ne kényszerüljenek elhanyagolni autójukat. A tagdíjukat lejárat előtt befizetők között a kisorsolt kétszemélyes kérő levelére az alábbiakról tájékoztatjuk: A földtörvénynek a személyi földtulajdon és földhasználatról szóló fejezetéből idézzük: „Zártkertben a szőlő és gyümölcsös... legfeljebb 3000 m2-ig, az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 6000 m2-ig van személyi tulajdonban.” Idézzük a 7/1967. (X. 24.) MÉM számú rendelet ide vonatkozó előírását is: „Az állampolgárok személy szerint, illetőleg az egy közös háztartáshoz tartozó személyek együttesen a város (község) belterületén - meglévő belterületi földtulajdonuk, valamint beépítetlen, vagy beépített lakó-, illetőleg üdülőtelek beszámításával - legfeljebb 1500 m2 (417 négyszögöl) területű földtulajdont szerezhetnek.” Kimondja ez a jogszabály azt is, hogy „egy közös háztartáshoz tartozó személyek: a házastársak és kiskorú gyermekeik, továbbá a házastársakkal együtt lakó nőtlen, illetőleg hajadon gyermekeik”. Végül idézzük a mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmáról szóló 1977. évi 27. számú törvényerejű rendelet 1. § (3) bekezdését, amely szerint: „e törvényerejű rendelet alkalmazása szempontjából 3000 m2 szőlő... 6000 m2 földterületnek felel meg.” Mindezekből kitünően nem tudunk olyan jogilag megalapozott tanácsot adni, amely szerint a jelenleg tulajdonukat képező szőlőterület mellé újabb szőlőingatlant vásárolhatnának meg. Egyedüli járható útnak azt találjuk, ha a majdan megvásárolandó szőlőre foglalót adnak, a jelenleg tulajdonukban levőket eladják és ezt követően kötnek adás-vételi szerződést, amellyel a szüleik közvetlen szomszédságában levő 2700 m2 területű zártkerti szőlőt megvehetik. külföldi utat Kun Lászlóné nyerte. A többi nyereményen dr. Ternák Gábor, Vörösváczky Józsefné, Körösi János, dr. Kemenes László, Éppel Tibor, Takács János, Mutzhausz Márton klubtagok osztoztak. Már a másodikat is... Lassan átadják Szekszárdon a Kecskés Ferenc utca, Béri Balogh Ádám utca, Alkotmány utca által határolt új lakótelep utolsó elkészült lépcsőházát is. Ez a lakótömbegyüttes a megyeszékhely új színfoltja, a szó szoros értelmében a házak ugyanis színesek, néhol talál túlzottan is. ízlés dolga. Tény, hogy ezek a lakások tágasak, világosak, kényelmesek: egyszóval korszerűek. A TÁÉV is igyekezett tisztességes munkát végezni. Persze bosszantó, hogy az útburkolat még nem készült el, s így naponta szakad le egy-egy kipufogó a garázsba beállni szándékozó autókról. Azt hiszem, hogy egy hasonló nyugati lakótelepen ez elképzelhetetlen lenne, mint ahogy az is, hogy ne a lakásokkal együtt építenék ki a szükséges telefonhálózatot is. Persze ne legyünk telhetetlenek! Mégis más dolog az, ami írásra késztetett. A szóban forgó lakásokról már írt a Népújság: az építkezés ideje alatt gyerekek kész lakásokat, fürdőszobákat romboltak szét. A város közvéleménye felháborodott e vandalizmus hallatán. Természetesen a vállalat helyreállította a károkat s a lakók beköltözhettek a méregdrága lakásokba. Az új építési törvények értelmében a házakat energiatakarékossági szempontból hőszigeteléssel kell ellátni. Jelen esetben 5 cm vastag hungarocell lemezt ragasztottak a falakra, ezeket vakolták és színezték be. A hőt jól tartja. Mint kiderült másra is alkalmas. Találékony ifjak hegesztőpálcákkal, szögvas- és betonvas- darabokkal dobálták a falat, (s) a hungarocell borításról nem peregtek le a hegyes tárgyak. Most úgy néz ki az Alkotmány utca 13. sz. ház fala, mint egy sündisznó háta. Ez a tény sem nem esztétikus, sem nem szolgálja a hőszigetelést, mert a hungarocellen lyukak keletkeztek. A többemeletes oldalfalból csak állványok segítségével lehetne eltávolítani a betonvasakat és újra bevakolni a lyukakat. Ez pedig új költségeket róna az építőkre, holott ezt a hibát nem is ők követték el. A tettesek ismeretlenek. Lehetetlen, hogy az ott lakók közül senki nem látta, hallotta, hogy kik voltak a rongálok. Aki próbált már hungarocellt dobálni, vagy törni, az tudja: rettenetes hangja van. A minap hazafelé jövet látom, hogy a 13-as számú házzal szemben lévő ház oldalfalán is megjelentek a betonvasak. Már megkezdték a második házat is. A gyerekek (mert elgondolni sem merem, hogy felnőtt lehet a tettes!) talán nem is tudják „játékukkal” mekkora kárt okoznak az épp elkészült házakban. Valaki(k)nek vállalnia kéne a felvilágosítást! Nagy Vendel 7100 Szekszárd, Kecskés F. 4/A. III/7. Várják a kérdéseket A dombóvári Városi Televízió legközelebbi adása február 13-án hétfőn lesz, melynek egy fő témája a személyi jövedelemadó. A stúdió vendége dr. Patakiné Till Hilda, az APEH Tolna Megyei Igazgatóságának osztályvezetője és Szabó Árpád, a Tolna Megyei Adófelügyelőség vezetője. Az adás másik témája a teho. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre dr. Keszler Gábor, a városi tanács vb-titká- ra ad választ. A szerkesztők várják az érdeklődők kérdéseit az adásig levélben vagy a 66-934-es telefonon. Kellemes emlékkel távozni... (Tudósítónktól) Nyugdíjas-találkozót rendeztek a dombóvári MÁV osztószertárfőnökségen kilenc nyugdíjba vonuló dolgozó részére, akik a főnökség báta- széki, kurdi kirendeltségén és Dom- bóvárott teljesítettek szolgálatot. Szabadkai József szertárfőnök köszönte meg több évtizedes munkájukat és az utánpótlás-nevelésért tett fáradozásukat. Ez alkalommal adták át a 40 éves jubileumi törzsgárda emlékérem és az élenjáró dolgozó kitüntetést. A pécsi igazgatóságot Bujdosó Attila, az anyagosztály vezetője képviselte. A rendezők remélik, hogy e kis bensőséges ünneppel sikerült emlékezetessé tenni e napot és a dolgozóknak megkönnyíteni a munkahelytől, a munkatársaktól vett búcsú pillanatait. Pálya választóknak A csermajori Újhelyi Imre Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet ismét indít tejipari technológus nappali tagozatos osztályt. A képzési idő 5 év. A 4. év végén a tanulók érettségi vizsgát tesznek, az 5. év végén pedig technikusminősítö vizsgát. A második kötelező idegen nyelv a német lesz. Elsősorban a kémiát és biológiát kedvelő, jó tanuló fiatalok jelentkezését várják. Minden tanulónak kollégiumi elhelyezést biztosítanak. Címünk: 9371 Vitnyéd-Csermajor (Győr-Sopron megye) Jogszabályokról - röviden A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló korábbi jogszabályt módosítja a Minisztertanács 100/ 1988. (XII. 22.) MT számú rendeleté, újólag részletezi, hogy a gazdálkodó és a mezőgazdasági kistermelő gyümölcsös, spárga- és komlóültetvény telepítéséhez, szarvasmarhatartási tevékenységének folytatásához, húshasznú tehénállomány növeléséhez, sertéstartási létesítmények korszerűsítéséhez stb. milyen összegű támogatást vehet igénybe, rendelkezik az igénybevétel módjáról is. A közlekedési szakértők működésének engedélyezését szabályozza a közlekedési miniszter 12/1988. (XII. 22.) KM számú rendelete, kimondja, hogy közlekedési szakértői engedélyt az a büntetlen előéletű személy kaphat, aki a kérelemben megjelölt szakterületen kiemelkedő ismeretekkel rendelkezik, egyetemi vagy főiskolai végzettsége van és - a jogszabályban részletezett - szakmai gyakorlattal is bír. Megjelöli a rendelet, hogy a szakértői engedély iránti kérelemnek mit kell tartalmaznia, azt hová kell benyújtani, ahhoz mit kell csatolni és előírja, hogy a szakértői engedély kiadásáról, felfüggesztéséről, illetőleg megvonásáról a kérelmezőt és munkáltatóját is értesíteni kell. Minden bizonnyal sokak érdeklődésére tarthat számot a művelődési miniszternek a felsőoktatási intézményekbe való felvételről szóló 25/1988. (XII. 22.) MM számú rendelete, amely rögzíti a felvétel feltételeit, szabályozza a felvételire történő jelentkezést, a felvételi eljárást, előírja a felvételi vizsga mikénti megszervezését és lebonyolítását, a felvételi ponthatárt, rendelkezik a felvételi bizottságok határozatáról és az az ellen történő fellebbezésről. Kihangsúlyozandónak tartjuk a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely szerint a felsőoktatási intézményben a felvett, illetőleg az elutasított jelentkezők névsorát és az elért eredményeket nyilvánosságra kell hozni. Tudni kell még, hogy a felsőoktatási intézmény (kar) a felvételi eljárás intézményi rendjét - e jogszabály alapján - felvételi szabályzatban határozza meg, ezt a szabályzatot 1989. június 30-ig kell elkészíteni, s annak közzétételéről a felsőoktatási intézmény gondoskodik. A rendelet mellékletei tüntetik fel, hogy miként számítandók be a különböző tanulmányi versenyek eredményei, milyen elért helyezések mentesítenek egyes tantárgyi vizsgák alól és részletezik a felvételi vizsga pont- számítási rendszerét is. A mérgező hatású anyagokkal kapcsolatos eljárásról szóló minisztertanácsi rendelet végrehajtását szabályozza a szociális és egészségügyi miniszter 16/ 1988. (XII. 22.) SZEM számú rendelete, amely szerint a mérgező hatású hatóanyagot, valamint a mérgező hatású készítményt az Állami Közegészségügyi- Járványügyi Főfelügyelőség minősíti, a minősítő döntés meghozataláig minden ismeretlen vegyi anyag mérgező hatású anyagnak tekintendő. Szabályozza a rendelet a mérgező hatású anyagok nyilvántartását, a mérgezési esetek bejelentését, előírja balesetelhárítási és intézkedési terv készítését és a rendkívüli események során követendő eljárást. Az említett jogszabályok 1989. január 1-jén hatályba léptek. Egyes eszközök költségtérítéses Rendszerben történő üzemeltetéséről szól a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 13/1988. (XII. 22.) MÉM számú rendelete, amelynek mellékletei táblázatokban tüntetik fel a mező- és erdőgazdaságban, a természetes vízi halászatban, a fakitermelésben alkalmazható költségtérítés felső határértékét. Ez a rendelet a kihirdetéskor (1988. december 22-én) lépett hatályba, előírásait első ízben az 1988. évi elszámoláskor kell alkalmazni, valamennyi fent írt jogszabály a Magyar Közlöny 1988. évi 65. számában jelent meg. Dr. Deák Konrád (x) BELES LAJOS (1)