Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-07 / 32. szám
1989. február 7. /tolh» 2 NÉPÚJSÁG Független szervezetek nyilatkozata a nemzeti közmegegyezésről A megyei pártbizottság ülése nyomán „Nem vagyunk eléggé képzettek, műveltek” A független politikai és társadalmi szervezetek, szövetségek és pártok a legnagyobb felelősségtudattal kívánják szolgálni az alkotmányos és demokratikus Magyarország megteremtésére irányuló törekvéseket, a súlyos gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságból történő kiemelkedést - hangoztatja az a nyilatkozat, amelyet tegnap juttattak el a Magyar Távirati Irodához. A hatalom és a társadalom kiegyezése csak a nemzeti közmegegyezés szellemében, azoknak az elveknek és eszméknek az alapján jöhet létre, amelyek ösz- szevágnak a magyar nép történeti tudatával és erkölcsi érzékével. A nemzeti közmegegyezés csak a fondorlatosság minden formájának elvetésével, az egyetemes magyarság érdekegyesítésével és történelmi igazságtétellel képzelhető el, csak így épülhet szilárd talajra - hangsúlyozzák a nyilatkozat aláírói. A független szervezetek együttműködése a kibontakozás érdekében, akár koalícióban a Magyar Szocialista Munkáspárttal, akár a konstruktív ellenzék alkotmányos pozíciójában, csak a törvénytelenségek önkényuralmát megtestesítő sztálini pártállammal szemben 1956-ban kirobbant népfelkelés igazságos törtéSzimbolikus jelentőségű lépést tett Pozsgay Imre az 1956-os események új politikai értékelése felé - állapítja meg az a nyilatkozat, amelyet a Független Kisgazdapárt tegnap juttatott el a Magyar Távirati Irodához. Az 1956-os események népfelkelésként értékelése sokkal közelebb áll a magyar közvéleményhez és a Független Kisgazdapárt tényekkel alátámasztott véleményéhez, mint a korábbi megfogalmazások - hangoztatja a szervezet, ugyanakkor aggodalmának ad hangot az e reális megközelítést ellenző erők megA Magyar írók Szövetségének elnöksége úgy látja: 1956 megítélésében az éles ellentétek, az antagonizmusok elmélyítették a közéletben feszültségeket gerjesztő, a népet a politikai vezetéssel szembefordító bizalmi válságot. így kezdődik az a nyilatkozat, amelyet - a közelmúltban nyilvánosságot kapott állásfoglalással kapcsolatban - az író- szövetség elnöksége fogalmazott meg. Az írószövetség dokumentuma - amelyet tegnap juttattak el az MTI-hez - rögzíti: neti megítélésével, revideált felfogásával képzelhető el. Minden ezzel ellentétes megnyilatkozás és állásfoglalás a válság elmélyítéséhez, a kibontakozás esélyének rosszabbodásához, külföldi és hazai megítélésünk leértékelődéséhez vezet. Senki sem felejheti el azt sem, hogy az egyéni tragédiák fájdalma és a kegyelet érzése mindenkit megillet, akit veszteség ért. A fájdalom és emlékezés joga sem lehet privilégium! A nemzeti megbékélés és a szilárd politikai és erkölcsi alapokon nyugvó megegyezés alapfeltétele európai jelenlétünknek és megítélésünknek - szögezi le egyebek között a nyilatkozat. A dokumentumot a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, az Erdélyi Szövetség, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Jogász Fórum, a Független Kisgazda- párt, a Független Kisgazdapárt Kovács Béla Politikai Társasága, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Márton Áron Társaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Szabad Kezdeményezések Hálózata, a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete és a Veres PéterTársaság vezető testületéi és tisztségviselői írták alá. nyilvánulásaival kapcsolatban. A Független Kisgazdapárt 1956 októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmussal szembeni forradalomnak tekinti. Úgy véli: az októberi napok minden véráldozata nemzeti tragédiánk része. A Történelmi Albizottság Pozsgay Imre által ismertetett értékelését a társadalom számára elfogadható kompromisszumnak ítéli. A Független Kisgazdapárt a társadalmi megbékélést kívánja és támogat minden olyan politikai lépést és megnyilatkozást, amely ebbe az irányba mutat - szögezi le a nyilatkozat. „Üdvözöljük azt a kezdeményezést, amely a legújabb történelmi elemzések alapján oldotta az évtizedek során el- merevült antagonizmusokat. A népfelkelés fogalma valóban alkalmas arra, hogy a közvélemény, a tudomány és a politika ítéleteit, minősítéseit közelítse, s a kibontakozás az egész társadalmat átfogó reform nagy munkájában segítsen megalapozni a lehető legszélesebb nemzeti összefogást” - zárul a nyilatkozat. A megyei pb pedagógus tagja, a paksi gimnázium tanára, Kárpáti Istvánné fontosnak tartotta az ülésen azonnal leszögezni: nem érzi magát egyáltalán eltartottnak. Ebben a körben ugyan nem tapasztalt ellenszenvet - bár többen érzése szerint most sem értették meg és sértődést véltek szavai mögött felfedezni de másutt annál gyakrabban elhangzik, hogy túl sok a humán értelmiségi, akik ugye - lévén nem termelők - eltartottjai a társadalomnak.- Fölszólalásra mégsem ez késztette. Hanem?- - Ezen a pártbizottsági ülésen csak a gazdaságról volt szó. De bármilyen probléma vetődött is föl - piacismeret hiánya, munkafegyelem, tárgyalóképtelenség -, mindenből azt hallottam ki, hogy a gondok gyökere innét, az iskolából indul ki. Nyitott vendégház Együttműködési megállapodást írtak alá a múlt hét végén, a Tolna Megyei Idegenforgalmi Hivatal és az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának képviselői az utóbbi szervezet Szekszárd közelében található Keselyüsi úti üdülőházának idegenforgalmi hasznosítására. Ennek értelmében - mint arról Fejes István, a Tolna Tourist igazgatója tájékoztatott, a jövőben ez az utazási iroda is szervez ide vendégeket.- A Tolna Tourist már megkezdte az épület hasznosításának külföldi propagandáját - mondta Fejes István. - Reméljük, hogy a vadászszezon kezdetére megtelik a tizenhat személy befogadására képes üdülőház. Addig is szívesen állunk a Tolna megyei vállalatoknak és egyéb partnereknek a rendelkezésére. Szajki László, az MSZMPTolna Megyei Bizottságának osztályvezetője a megállapodás létrejöttének okaiként a megye turistaforgalmába való fokozottabb bekapcsolódást, a racionális ingatlan- és eszközkihasználást említette, nem titkolva el azt sem, hogy a pártbizottság számára anyagilag is előnyös a szerződés.- A Szarvas csárda mellett van egy tó. Annak mi lesz a sorsa? - kérdeztük az osztályvezetőtől.- A tó a terület tartozéka, így tehát - hasonlóan a többi szolgáltatáshoz - a leendő vendégek ezt is igénybe vehetik. Hiányzik a kellő képzettség, a kultúra, a nyelvtudás, a műveltség. Minderre meg kellene tanítani az embereket, s természetesen annak kellene ezt tenni, aki legjobban ért hozzá. A gyakorlatban mégsem mindig az tanít, hiszen az ismert kontraszelekció miatt nem a legjobbak kerülnek a pedagóguspályára. A kellő anyagi, de mindenekelőtt az erkölcsi megbecsülés hiánya miatt, a kontraszelekción túl, elnőiesedik a pálya, a kollégák zöme regenerálódás és önképzés helyett kénytelen energiája jó részét uborka- és paradicsomtermesztésre fordítani... Mégis ellenünk fordult most minden ellenszenv, mert majd, esetleg kapunk némi fizetésemelést. Holott a vállalatoknál talán ennél lényegesen nagyobb mértékben emelkednek a bérek.- Az értelmiségi lét presztízsének A Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap hétfői vezércikkében megállapítja: Magyarország célja ma Európa, s ez emlékeztet a korábbi évszázadoknak arra a törekvésére, hogy a magyarok felzárkózhassanak a nyugathoz. Hogy Európa földrajzi fogalmán, az Atlantióceántól az Uraiig terjedő térségen kívül mit értenek Európán a magyarok, azt legutóbb davosi beszédében sejtette Grósz Károly, a magyar kommunisták főtitkára:- Nemzetem felemelkedése mindig Európa sorsához kötődött. Történelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szívünkkel érezzük, hogy sorsunk Európa - idézi a tekintélyes frankfurti újság a főtitkár szavait „Magyarország Európára tekint” cím alatt. Grósz és vele együtt honfitársai -állapítja meg - Európán nemcsak a liberális gazdasági rendszert, hanem még hangsúlyozottabban a hagyományt, a szellemi magatartást és a politikai stílust értik. A konzervatív lap ezzel összefüggésben országunk legutóbbi belpolitikai fejleményeit elemezve hangsúlyozza:- A magyarok sorskérdése nem azon múlik, hogy vajon az országban a kommunista párt vagy különböző szocialista pártok koalíciója van-e hatalmon, és azon sem, hogy Magyarország KGST- és VSZ-tag. Lényeg az, hogy mindez milyen a valóságban. Például: az a kérdés, hogy az országban állomásozó szovjet csapatok milyen magatartást tanúsítanak, fontosabb kérdés, mint az, hogy itt vannak. A leglényegesebb belpolitikai tényező az új alkotmány lesz, mivel ezzel dől el: miképpen kormányozzák majd a népet, függetlenül attól, hogy ki alakít kormányt. A lap úgy ítél i meg: a jövőt majd az a tényező is alakítja, hogy a kommunista párt miként foglalkozik a történelemmel, akár a közelmúlt kérdéseivel is. Ezért van kihelyreállításában, pontosabban helyreállíthatóságában - rendeletileg, egyik napról a másikra - nem hiszek. Fölmerült viszont bennem, hogy ez a presztízs úgy fog esetleg „helyreállni”, hogy anyagi és erkölcsi megbecsültségben a többi szakma idomul például a pedagógusokéhoz...- Ha van szocializmus - és állítólag van -, akkor nem az egyenlő szegénységnek kellene megvalósulnia. Annyi figyelemreméltó hozzászólás elhangzott ezen a pártbizottsági ülésen, a kevés ember között is olyan sok az okos, hát még országos szinten! Akkor miért nem történik valami? Ha mindenki látja a problémákat, akkor mi az a gúzs, ami megköt bennünket?- Magam is ezen töprengek szüntelen... - rí emelt jelentősége az MSZMP KB illetékes bizottsága kiadandó jelentésének a nép- köztársaság négy évtizedéről. A vezércikk erre vonatkozóan kitér vezető magyar politikusoknak az 1956-os események jellemzése kapcsán elhangzott állásfoglalásaira, az eltérő nézetek meglétére is, és a február 10-re összehívott központi bizottsági ülés feladatáról szólva kifejti: - Bármiben látja is majd az ülés feladatát, a KB nem személyekről és fogalmakról fog határozni, hanem a pártnak a történelem iránti szavahihetőségéről, mindenekelőtt pedig Magyarországnak Európában betöltött helyéről. A Frankfurter Allgemeine Zeitung külön budapesti tudósításban is jelzi, hogy a KB albizottsága még a Központi Bizottság ülése előtt nyilvánosságra hozza javaslatait az 1956-os események értékeléséről. Egyben ismerteti Pozsgay Imrének azokat a szavait, amelyekkel pontosította, árnyalta a bizottság által ajánlott egyik megfogalmazás, a népfelkelés kifejezés használata kapcsán kifejtett véleményét. A lap idézi azt a megállapítását, hogy a néppel való megbékélés szellemében a bizottság által ajánlott megfogalmazás nem veszi át az ellenfelek szó- használatát, és nem kívánja elijeszteni Magyarország szomszédait és szövetségeseit. Figyelembe veszi a népi hatalom fenntartásáért hozott áldozatokat is. Ugyanakkor - idézi a lap - elutasítja azt az erőszakos gyakorlatot, amelyet egy oligarchikus csoport 1949-től a nép nevében kívülről kényszerített rá a rendszerre szocializmus vagy proletár diktatúra elnevezéssel. A Süddeutsche Zeitungban is olvasható tudósítás Pozsgay Imre mostani közléséről, valamint Be- rend T. Iván akadémikusnak a Népszabadságban megjelent hasonló témájú interjújáról. A Független Kisgazdapárt a társadalmi megbékélést kívánja A Magyar írók Szövetségének nyilatkozata ’56-ról Nyugatnémet lap Magyarország Európára tekint A Münnich Ferenc Társaság intézőbizottságának közleménye A Münnich Ferenc Társaság közleményt juttatott el az MTI-hez; eszerint - jóllehet már korábban tett nyilatkozatában kijelentette, hogy nem hozott létre úgynevezett közélet tisztasága bizottságot, illetéktelen személy, vagy személyek ennek az úgynevezett bizottságnak az aláírásával röplapot terjesztenek. A Münnich Ferenc Társaság intéző- bizottsága elhatárolja magát a röplapon szereplő felhívástól, és azt provokációnak tekinti. Február 23-24-re összehívták a termelőszövetkezetek országos konferenciáját A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa hétfőn Budapesten Szabó Istvánnak, a TOT elnökének vezetésével ülése tartott. A testület - a TOT elnökségének javaslatára - február 23-24-re összehívta a termelőszövetkezetek országos konferenciáját Az értekezleten a TOT 125 tagján kívül részt vesznek a területi szövetésgek elnökségének tagjai, valamint az ellenőrző bizottságok elnökei és a szövetkezeti társulások küldöttei. A konferencián megtárgyalják a termelőszövetkezetek gazdálkodásának helyzetével, a gazdálkodás feltételeinek javításával kapcsolatos kérdéseket, a szövetkezetpolitika időszerű témáit, és elemzik a termelőszövetkezeti tagság tulajdonosi helyzetének és vagyoni kötődésének összefüggéseit. Állásfoglalást alakítanak ki aTOT testületéi, valamint az ügyintéző szervezet érdekképviseleti munkájának megújítására is. A TOT javasolta, hogy a konferencián döntsenek a résztvevők az agrár- és a szövetkezetpolitika, továbbá a termelőszövetkezeti, érdekképviseleti rendszer megújításáról. Megvitatják azt az indítványt is, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek VI. kongresszusát az eredetileg tervezett 1991 helyett már jövőre hívják össze. Akik a hírekben szerepelnek: Ante Markovics A márciusban 15 hónapra hivatalba lépő jugoszláv kormányfő, Ante Markovics a remény embere a jugoszlávok számára, bár ő maga senkit sem jogosított rózsás reményekre január végén elhangzott bemutatkozó beszédében. Nincs olyan varázspálca - mondta -, amelytől a jugoszláv gazdaság egyik pillanatról a másikra meggyógyulna. A legfájóbb sebek: az infláció, amely tavaly már 250 százalékos volt, a 14 százalékoshoz közelítő munkanélküliség, a 21 milliárd dolláros külföldi adósság, a nemzetiségi ellentétek és villongások, és a belső meghasonlás a „hogyan tovább” kérdésében. A 65 éves, horvát nemzetiségű Markovics a piacgazdálkodás híveként mutatkozott be. „Minden szocialista modell, a miénk is, válságban van - mutatott rá. - Aszocializmusnak az állammal és a párthatalommal való azonosulása és azonosítása csődhöz vezetett”. Gyógymódként gazdasági hatékonyságot és „teljesen demokratizált politikai életet” javasolt. Ez utóbbiba, ismerői szerint a többpártrendszert is beleérti. A gazdaságban támogatná a magánkezdeményezést és a külföldi tőke bővebb bevonását. Markovics 18 éves korában lett a kommunista párt tagja, és végigharcolta a népfelszabadító háborút Villamosmérnökként dolgozott 25 éven át a zágrábi Rade Koncsar gyárban, utoljára vezérigazgató volt. Politikusi pályafutása alig több mint tíz éve kezdődött, 1982-től 1986-ig már a horvát tag- köztársaság miniszterelnöke, majd 1987-ig az ottani köztársasági elnökség elnöke volt. Kormányfővé jelölésekor a testület tagja volt Tekintélyt parancsoló, véghgtetlen munkabírású embernek ismerik és eddigi bizonyítványa jeles lapjaira tartozik, hogy miniszterelnöksége idején sikerült kihúzni Horvátországot története egyik legsúlyosabb pénzügyi válságából. Sokan emlékeztetnek arra is, hogy Markovics nem az „apparátus” embere, nem karrierbeli politikusként emelkedett mostani magas tisztségére, hanem az „életből” jött. így, ha talán pontosan nem is tudja, milyen lesz a jövő - maga mondta, hogy neki sincs „varázspálcája” - annyit minden bizonnyal tud, hogy a jövő érdekében mivel kell szakítani a múltból. MÉSZÁROS GYÖRGY A gabonatermesztés jö vedelm ezőségéért A gazdaságok csak akkor kössenek szerződést a gabonaforgalmi vállalatokkal, ha azok az étkezési búzát a centrumárnál legalább 5 százalékkal, a takarmánygabonákat pedig tíz százalékkal magasabb összegért veszik át tőlük. Ezt nyilvánította ki közös állásfoglalásában a kilenc dunántúli megye tsz-szövetsége, hogy megállítsák a gabonatermesztés jövedelmezőségének további romlását. Szükségesnek tartják azt is, hogy export esetén a belföldi felvásárlási ár és az exportár közötti különbséget a vállalat 50- 50 százalékban ossza meg a termelővel. Erre a lépésre, s az összefogásra az késztette a területi szövetségeket, hogy a termelők számára kedvezőtlen szabályozók, az ipari áremelkedések, a termelési feltételek romlása miatt mind több mező- gazdasági nagyüzemben vált veszteségessé a gabonaágazat. A természeti, időjárási hatások kivédhetetlen következményei a termelőket terhelik, ugyanakkor nem élvezik az időszakonként jelentkező piaci előnyöket. A szerződéses kapcsolatokban a legtöbb helyen a felvásárló vállalat „erőfölénye” érvényesül. A tsz-szövetségek éppen ezért úgy ítélik meg, ha a termelő- szövetkezetek azonosulnak az állásfoglalásban rögzítettekkel; a közös fellépéssel sokat javíthatnak pozíciójukon a mostani szerződéskötések áralkujában. Az állásfoglalást valamennyi dunántúli tsz- szövetség megismerteti a területén gazdálkodó termelőszövetkezetekkel.
