Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
1989. február 28. "ríÉPÜJSÁG 5 Ön kérdez - mi válaszolunk Mennyi anyasági segély jár? Kocsis Imre koppányszántói olvasónk írta, hogy ez év január 21-én született gyermekük. A munkahelyi kifizetőhely nem fizeti ki az anyasági segély teljes összegét egy jogszabályra hivatkozva, mely szerint, ha a terhes anya a terhesség 20. hete után megy szakrendelésre, akkor csak egyhatoda jár az anyasági segélynek. „Kérdésem: Mi után fizetnek anyasági segélyt, jogszabály vagy az egészséges gyermek után?” A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, dr. Antal Pál válaszolt:- A17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 42. paragrafus (1) bekezdése alapján az anyasági segély összege akkor 6 ezer forint, ha a szülő nő terhességi orvosi vizsgálaton négyszer részt vett és az első vizsgálat a terhesség kezdetétől számított 140 napon belül történt. Egyéb esetekben csak ezer forint. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy az anya egész terhessége alatt, de különösen annak legfogékonyabb, legveszélyesebb szakaszában az első 140 napon belül, szakszerű egészségügyi orvosi felügyelet alatt álljon és ne veszélyeztesse saját és magzata egészségét. Itt tehát arról van szó, hogy az anyagi támogatással is, annak összegszerű feltételeivel ösztönözzék a terhes anyákat, hogy a védelmükre, leendő gyermekük védelmére létrehozott magas színvonalú terhesség gondozását igénybe vegyék. Ez nem történt meg olvasójuk felesége esetében. A fentiektől függetlenül van azonban lehetőség a törvényesen nem járó 6 ezer forint anyasági segély kifizetésére is, ha az igazgatóságunk vezetőjétől méltányosságból, egyedi elbírálás alapján kérik. Ehhez szükséges egy kérelem az anya részéről a 6 ezer forintos anyasági segély megadásához, egy környezettanulmány a védőnőtől, az anya személyi számával és adataival, valamint munkahelye megnevezésével, s végül a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Adó alá esik-e a jubileumi jutalom? Koczkás Lajos simontornyai olvasónk tavaly januárban ment nyugdíjba a bőrgyártól. A 40 éves jubileumi jutalma 9 ezer forint, vagyis egyhavi munkabér, de az adó levonása miatt 1988. februárban 5800 forintot kapott kézhez. Kérdezi, hogy adó alá esik-e az egyhavi jubileumi jutalom mivel a 40 évet már az adótörvény megjelenése előtt ledolgozta. Tudomása szerint 1988. január 1. után a jubileumi jutalmat másfél havi jövedelemre bruttósították. Így van-e? Szabó Árpád, a Tolna Megyei Adófei- ügyelőség vezetője válaszolt:- Az 1987. évi VI. törvény 5. paragrafusa arról rendelkezik, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem adóköteles. Adóköteles tehát a jubileumi jutalom is, hiszen a munkaviszonyban töltött időtől függően jár, és a kifizetés időpontjában az SZJA-törvény már érvényben volt. Ha az ön 1988. évi adóköteles jövedelme - beleértve a jubileumi jutalmat is - az éves nyugdíjával együtt a 96 ezer forintot nem haladja meg, adót fizetnie nem kell és a bevallás beadásával a levont adóelőleget visszaigényelheti. A bevallás beadásának határideje március 20. Második kérdésére tájékoztatjuk, hogy a 13/1988. (III. 18.) MT számú rendelet a jubileumi jutalom összegét a havi bér másfélszeresében határozta meg. A rendelet 1988. április 1 -jén lépett hatályba, rendelkezéseit azonban az 1988. évben már addig kifizetett jubileumi jutalmak tekintetében is alkalmazni kellett. Lazult a közlekedési fegyelem ...ezt állapította meg a Tolna Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Elnöksége legutóbbi ülésén, amelyen a testület megvitatta megyénk 1988. évi baleseti és közlekedésbiztonsági helyzetét. Tolna megye területén 1988-ban 508 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 62-vel több, mint 1987- ben, így az emelkedés 13,9 százalékos. Ez jelentős ugyan, de több év átlagához viszonyítva már lényegesen kedvezőbb képet mutat, mivel 1984. és 1988. között évente átlagosan 499 baleset volt. Mindez, sajnos, nem változtat azon a tényen, hogy 1988-ban megyénk útjain lazult a fegyelem, szaporodott a durvaság, az agresszivitás, a közlekedési szabályok semmibevétele és ezek következményeképpen a közúti balesetek száma meghaladta az országos átlagot. A legfőbb okok között a gyorshajtás, a szabálytalan irányváltoztatás és kanyarodás valamint az elsőbbségi jog meg nem adása szerepelt. Meg kell említeni, hogy az állandó felvilágosító munka, a közúti ellenőrzés és fe- lelősségrevonás ellenére még mindig sokan közlekednek korlátozott látási viszonyok között a tompított fényszóró használata nélkül. A balesetek többsége a járművezetők hibájából történt. Köztük első helyen állnak a személyszállító járművek vezetői. Gondot jelent, hogy sok a kezdő, kevés gyakorlattal rendelkező, de annál bátrabb „hétvégi”, a közutakat mindenáron kisajátítani akaró gépjárművezető. Ellenben örvendetesen javult a múlt év során a gyalogosok közlekedési magatartása. Az MKBT elnöksége elfogadta az 1989. évi munkaprogramját. A legfőbb feladatként a gyermek- és fiatalkorúak közlekedésbiztonságának növelését és az ittas vezetők elleni további küzdelmet jelölte meg. GEISZHAUER JÁNOS Nyuszifül (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nagyfiam, aki már egészen négyéves, meghívott bennünket óvodai farsangjára. Elfogadtuk. Nagymama tortát sütött, nagypapa büszkélkedett, mi pedig napokon keresztül azon törtük a fejünket, hogy milyen jelmezt eszeljünk ki.- Legyen óriáskifli - javasoltam.- Nem jó, felment az ára - érvelt a feleségem.-Akkortalán legyen marhafelsál - mondtam.- Elment neked az eszed - torkolt le kedvesem, és megkérdezte, hogy mikor jártam utoljára húsboltban. A kérdést nejem barátnője oldotta meg. Kölcsönadta iskolás lányai nyuszijelmezét, ami akkora volt, hogy földig ért a füle. A farsang kitűnően sikerült, és nemcsak a nyuszi füle ért a földig, hanem a katicabogárkának is nagyobb volt a petty a hátán és a cowboy derekát sem szorította túlzottan a derékszíj. Elfogytak az „önkéntes” sütemények, összejött a pénz a nagycsoportosok kirándulására és a nyuszi fülére sem lépett rá senki. m. i. Felsőbb osztályba lépett' (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A MÁV Pécsi Igazgatósága területén egyre jobban tért hódít a villamos vontatás, csökken a dízelmozdonyok aránya. A javítóműhely idén januártól az eddigieknél magasabb szintű munkákat is ellát. Ilyet idáig csak a budapesti MÁV északi járműjavító végzett, de 1989-ben a mozdony felújításával a dombóvári fenntartási műhely is részt vesz ebben a munkában. A „C” jelű javításon - mert így nevezik - a mozdonyt teljesen szétszerelik, csak a karosszéria marad. A legelső feladat a mozdonyszekrény helyrehozása, majd ezt követően kerülnek vissza a fő szerkezeti elemek - 2000 LE-s motor, a főgenerátor, segédüzemi gépek -, melyek részben felújítottak, részben teljesen újak. Festés után új futómű kerül a mozdony alá. Ha mindez jól sikerült, és a gép kiállta a különböző „nyúzópróbákat”, ismét visszaáll, immár megújulva a mindennapi forgalomba. A magasabb szintű javítás eddig nem végzett feladatokat is jelent, melyre a műhelynek, a szakembereknek fel kellett készülni. Hamarosan kigördül az első ilyen mozdony a dombóváriak keze alól, tovább öregbítve a műhely jó hírét, és igazolva, hogy a felkészülés sikerült. BELES LAJOS Ciccolina (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Nagy Ferenc, a nyíregyházi művelődési központ vezetője nyilatkozott február 9-én a Magyar Rádió „Jó reggelt” című műsora riporterének: Tekintettel a különböző egyházak vezetőinek, és sok magánszemély tiltakozó telefonjai miatt, a Ciccolina négy alkalmi fellépését művelődési házunkban kénytelen voltunk lemondani. A nyíregyházi egyházszervezetek közösen juttattak el egy tiltakozó nyilatkozatot a Kelet-Magyarország szerkesztőségébe - a hívek kérésére. A levélben kijelentik, hogy a 80 000 forint fellépési díjat hajlandók összeadni és kifizetni a művelődési központnak, csak a jó ízlést messzemenően felháborító képviselőnőt ne engedjék be Szabolcs-Szatmár megye területére. A rádiónak nyilatkozó papnak- aki országgyűlési képviselő is- nem egy szerencsés provokatív kérdést tett fel a riporter: „Hiszen Ciccolina is egy képviselő, és ön is tisztelendő úr, akkor miért támadják?" A papképviselő szerényen azt válaszolta: „Kérem szépen, mindegy, hogy az ízléstelenség Nyíregyházán vagy Rómában jelenik meg, mindkét helyen ugyanaz.” Nem tudom, hogy a két képviselő közötti párhuzamra miért volt szükség. Nekem például nem jutna eszembe - a két volt magyar politikus Bajcsy-Zsi- linszky Endre és Gömbös Gyula között párhuzamot vonni, pedig azok még gyakorta ugyanazon parlamentbe jártak ülésekre. Bár megkérdőjelezem, hogy Ciccolina még a római parlament aktív képviselője, vagy csak ismét bennünket felejtettek el ilyen apróságról tájékoztatni. Mivel ez nem is olyan rossz üzlet, például Zalatnai Saroltának, és más pénzérdekelt képviseleteknek. Igaz, hogy a pénznek nincs szaga, de ilyen silány programot nem lett volna szabad felvállalni a nyíregyházi művelődési központnak. S ha mindenáron bámulni szerették volna Ciccolinát Nyíregyházán, akkor egy másik intézményt kellett volna választani, s nem egy magasabb mércével mért kulturális intézményt ilyen kétes üzletbe belerángatni. VARGÁNÉ FARAGÓ MÁRIA Jogszabályokról - röviden A lakáscélú támogatásokról szóló jogszabály végrehajtását szabályozza a pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 77/1988. (XII. 27.) PM-ÉVM számú rendelete, amely meghatározza, hogy a szociálpolitikai kedvezmény szempontjából - a rendeletben előírt feltételek mellett - ki minősül az építtető, vásárló eltartottjának, a figyelembeveendő feltételeket a pénzintézetnél miként kell igazolni, a kedvezményre való jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását mikor kell kérni, kimondja a jogszabály azt is, hogy a kollektív szerződésben, ahol ilyet nem kötnek, más belső szabályzatban kell meghatározni a lakásépítés (-vásárlás) támogatásának a munkáltató szervre vonatkozó részletes szabályait, rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha a támogatásban részesült dolgozó munkaviszonya az előírt határidőn belül megszűnik, arra is, ha a dolgozó a munkáltatói kölcsönnel terhelt lakását a szabad forgalomban másik, ugyancsak ennél a munkáltatónál alkalmazott dolgozónak eladja, tudni kell azt is, hogy a munkáltató az általa nyújtott kölcsön ki nem egyenlített összegének megfizetését egy összegben követelheti, ha a dolgozó a vele kötött megállapodás alapján ráháruló kötelezettségét nem teljesítette. Á rendelet a Magyar Közlöny 1988. évi 68. számában jelent meg és 1989. január 1 -jén hatályba lépett. A munkanélküli-segélyről szól a Minisztertanács 114/1988. (XII. 31.) MT számú rendelete. Annak pontos rögzítése mellett, hogy ki jogosult munkanélküli-segélyre, a jogszabály kimondja azt, hogy a jogosult a munkanélküli-segély folyósításának idején elhelyezkedése érdekében köteles a közvetítő szervvel rendszeresen együttműködni, megkeresésére válaszolni, az általa felajánlott munkahelyen jelentkezni, és egyéb rendszeres jövedelméről tájékoztatni. Részletezi a rendelet azt is, hogy mely esetekben kell megszüntetni a segélyfolyósítását s itt első helyen említi azt, hogy ha a jogosult az említett kötelezettségét nem teljesíti. Jó tudni, hogy a jogosultságot az igénylő kérelme alapján állapítja meg a közvetítő szerv, amelynek határozata ellen a megyei tanács vb munkaügyi osztályához lehet fordulni. Meghatározza a rendelet a munkanélküli-segély mértékét, folyósításának időtartamát, kimondja azt is, hogy a munkanélküli-segélyben részesülő társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül, a segély folyósításának időtartamára táppénz természetesen nem jár (hiszen a dolgozónak nincs keresetvesztesége), de a segélyezés időtartama szolgálati időnek számít. A társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtása tárgyában korábban kiadott jogszabályt módosítja a Minisztertanács 11/1988. (XII. 31.) MT számú rendelete, ezzel összhangban adta ki a szociális és egészségügyi miniszter az egyes társadalombiztosítási rendelkezések módosításáról szóló 25/1988. (XII. 31.) SZEM számú rendeletét. Az előbbi jogszabály kiterjeszti a társadalombiztosítást a kistermelők szövetkezete közös tevékenységében közreműködő tagjára (ha a törvényben írtak alapján szolgálati időt nem szerez), valamint a gazdasági társaság természetes személy tagjának a társaságban rendszeresen munkát végző segítő családtagjára, meghatározza az alkalmi fizikai munkát végző személy táppénzének napi összegét, módosítja a családi pótlék havi összegét, a szolgálati időként figyelembe veendő időkre vonatkozó korábbi szabályokat, stb. Az utóbbi rendelet kimondja - többi között - hogy háztartásban levő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, hogy a gazdasági társaság köteles a tagjának segítő családtagja után járó járulékot a tag jövedelméből levonni és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni, hogy a kisiparos, a magánkereskedő a járulékot külön felszólítás nélkül köteles havonta átutalni, stb. A módosító rendelkezések részletes ismertetését a terjedelem korlátái nem teszik lehetővé, utalunk azonban arra, hogy az utóbb említett jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 69. számában jelentek meg és 1989. január hó 1. napján hatályba léptek. DR. DEÁK KONRÁD Paks, az ifjú város (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Ordas Iván tollából nagyon érdekes históriákkal ismerkedhettünk meg megyénkről. Bizonyára lesz folytatása a sorozatnak, hiszen a fal- vaink iránti érdeklődés nemcsak azt jelenti, hogy szabadulni akarunk a panelházakból a jobb levegőre, hanem a falusi élet nyugodtabb életet tud biztosítani agyonzaklatott társadalmunknak. Nagyon elhamarkodott lépés volt apró falvaink sorvasztása, amit már nagyon megbántunk, mint annyi sok mást. Ismereteink megyénkről kiegészítésre szorulnak, amit a Népújság igyekszik pótolni. Szekszárd mint megyeszékhely és környéke is, ugyanígy megyénk más tájai, bővelkednek látnivalókban, de ez nem eléggé ismert sem hazánkban, sem külföldön. Pedig szívesen visszalátogatnak azok, akik elkerültek innen, vagy már jártak nálunk. Megyénk mezőgazdaságát is jobban kellene népszerűsíteni, benne az állattartást, a szőlészetet és a borászatot. A szükség úgy kívánta Pakson, hogy az Öreg-hegy után a Sánc-hegyet, majd a Kis-hegyet is elfoglalta az építkezés, ahol sokszor fel-fel- bukkant egy-egy öreg szőlőtő, szóra bírva a járókelőket. Kár volt annyi hasznos területet elvenni a mező- gazdaságtól. Helyette korábban kellett volna feloldani az óvárosban az építkezési tilalmat, akkor már régen kicserélődtek volna a régi falusi házak. Paksról viszonylag kevesebbet olvashattunk, aminek pótlását annál is inkább remélhetjük, mert a tanulmány írója - a bevallása szerint - maga sem ismeri még az atomerőművet, amelynek további bővítésében nem akadékoskodott az itteni lakosság, mint Nagymaros esetében. Szívesen olvasnánk a régi vízimalmokról, melyek olyan lisztet állítottak elő, amiből egy hétig sem romlott el a kenyér, vagy a kiöregedett dunai kompjáratokról. Sajnáljuk a Paksi Mozaik helytörténeti irodalmi lap megszűnését, amiből sokat megtudhattunk Paksról. A Városszépítő Egyesület mellett a Helytörténeti Bizottság végzi múltat megőrző és szépítő munkáját, ahol megtalálhatók az összegyűjtött adatok. Egyedülálló a Vasúti Múzeum festői környezetben, a 6-os út mellett. Nemrég alakult meg a Jámbor Pál paksi születésű íróról elnevezett irodalmi társaság. Terveikben szerepel egy önálló helyi újság megjelentetése. Nagy öröm lesz minden paksi számára az új uszoda megnyitása. BÁLINT ISTVÁN
