Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-23 / 46. szám
1989. február 23. rtÉPÜJSÁG 5 Szigorúbb vámintézkedések az NDK-ban Tetőre várva Februárban a tetőn - a MÁV folyamatosan végzi építő- munkáit Szakályban a II. főpályamesteri szakaszon A megújuló pályafenntartási épület tetőszigetelését, koszorúbetonozását nem zavarja az időjárás A Német Demokratikus Köztársaságban szigorúbbá vált vámrendelkezésekről adott részletes tájékoztatást a Vám-és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága az MTI-nek. A turistákat számos változás érinti, mivel február 1-jétől több árufajta kivitele esetén a korábbinál nagyobb illetéket kell fizetni. Százszázalékos kiviteli illeték fizetendő a textíliák, fonalak, hanglemezek, elektromos háztartási készülékek, fából készült háztartási és gazdasági cikkek, kerékpárok, fotó- és filmfelvevő készülékek, világítótestek, szeszes italok, lakkok és festékek után. Százötven százalékra emelkedett a kiviteli illeték, a műanyag-és gumitermékeknél, a háztartási vegyi áruknál és az építőanyagoknál. Csak 200 százalékos illeték megfizetése után lehet kihozni az országból vasút- modelleket és alkatrészeket, üzemanyagot, csokoládét, csokoládé termékeket, kakaóport, kávét, zsírokat, vajat, sajtot, olajat, tojást, tojásport, tejet, tejport, valamint egyéb élelmiszert és élvezeti cikket, (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az elmúlt héten tartotta a dombóvári áfész nyúltenyésztő szakcsoportja a hagyományos értékelő gyűlését. A több mint 160 kistenyésztöt Fata János köszöntötte. Kocsis József felvásárlási osztályvezető ismertette a tagsággal az 1988-ban végzett munkát és az elért eredményeket. Elmondta: még mindig nyereséges a nyúltenyésztés. Jelen van a konkurencia is, így a Bikali Á. G., Keszthely és a Skála Gt. is vásárol fel környékünkön. Az egé szséges konkurenciát megtűrjük, de, akik a „tejfölre vadásznak, azokkal nem értünk egyet” - hangzott el a beszámolóból. Az áfész kezdettől fogva támogatja a kistermelőket. A jövőben a széna beszerzését is szeretnék megoldani. A szakcsoport biztosítja a tagoknak a nyúlketrecet, amennyiben erre igény van. 1987-ben 38, az elmúlt évben tizenhét 9 férőhelyes ketrecet vásároltak a. kistermelők. Ezenkívül beszerzik a tenyészanyagot, a bakot pedig ingyen adják a termelőknek. papírt és írószert. Néhány új termék is felkerült az illetékköteles áruk jegyzékére. Ilyenek a nyomdatermékek - amelyek kiviteli illetéke 200 százalék -, a termelési eszközök, mezőgazdasági és művészeti termékek. A termelési eszközök után 100 százalékos, a mezőgazdasági és művészeti termékek után 150 százalékos kiviteli illeték fizetendő. A korábbiaktól eltérően húst, húsárut még kiviteli illeték ellenében sem lehet az országból kihozni. Ugyancsak tilos a kivitele a bőrből készült munkaruházatnak, az ágytollnak és dunyháknak, a gáztűzhelynek, háztartási mosógépnek, személygépkocsinak, motorkerékpárnak, mopednek, nemesfémeknek, bélyegeknek, kötöződrótnak, fotóvegyszereknek. Egynapos utazásnál változatlanul személyenként 100 márka értékű, két napot meghaladó utazás esetén maximálisan 200 márka értékű - engedély-, illetve illetékmentes - árut lehet kivinni az országból. (MTI) A beszámolóból megtudtuk, hogy a fehér nyúl aránya 1988-ban tovább nőtt. Az idén is helyeznek ki tenyésznyulat. Terveznek visszatérítést is a kistermelőknek a leadott nyulak arányában. Az idei évben ezenkívül 30-35-féle ajándékot is kisorsoltak. A beszámoló után Stemler József felvásároló kapott szót. Elmondta, hogy az áfész, a vaskúti „Bácska” Termelőszövetkezetet is képviseli ezen a gyűlésen. Továbbra is a korrekt kapcsolatok kialakítása a cél. Tavaly 8 millió 459 ezer forint értékben vásároltak fel nyulat az 1987. évi 6 millió 170 ezer forinttal szemben. A felszólalás után a résztvevők kaptak szót. A vitát követően sorsolás következett. A színes televíziót Zrínyi István kocsolai nyúltenyésztő nyerte meg. Kisorsoltak még 3 „Delta” típusú ketrecet és 27 kisebb tárgyat, 100 ezer forint értékben. A sorsolás után nyúlból készült vacsorára hívták meg a vezetők a szakcsoport tagjait, melyre a Hotel Dombóvár éttermében került sor. Bodó Imre (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Az enyhe tél a MÁV-nál, annak is a II. számú főpályamesteri szakaszán, egész pontosan Szakályban kétszeresen is jól jön. A hó nem akadályozza a vágányokon a közlekedést, így a pályafenntartás dolgozóinak nem ezzel kell foglalkozniuk, végezhetik megszokott rendes pályamunkáikat. A hóeltakaritás ugyanis nem, a napi pályafenntartási munka viszont terhelő feladatot jelent náluk. A másik ok, ami rjiiatt jól jön az enyhe tél, az építkezés, ami a területen folyik. A MÁV Dunaújvárosi Pályafenntartási Főnökség hat főpályamesteri szakaszának egyike van Szakályban. Rétszilastól Dombóvárig ügyelik a pályát, végzik a különböző munkákat. A szakasz dolgozóit kiszolgáló épület, melyben egy főpályamesteri iroda, egy melegedő, egy öl- Az importáruk, valamint a magánkisiparosok és a kisszervezetek termékeinek nagy része változatlanul használati, kezelési útmutató és minőségtanúsítás nélkül kerül forgalomba, noha immár ötéves a Belkereskedelmi Minisztérium és az Ipari Minisztérium töző és egy fürdőhelyiség volt 15-20 személyre méretezett. Az átszervezések, a föpályamesteri központ iderendezése, a négy éve megszervezett munkaidőn kívüli hibaelhárítási készenlét embereinek megfelelő kiszolgálására a régi épület kicsinek és korszerűtlennek bizonyult. A jelenlegi mintegy 60-65 személy jogos igényei kerülnek megvalósításra, ha az építkezéssel elkészülnek. A régi épületnek szinte csak a tartófalai maradtak, minden nyílászárót átcseréltek, a két toldalékszárnyban modern női-férfi mosdó, zuhanyozó, öltöző kap helyet. Pihenőszoba, étkező, melegedő, pályamesteri iroda lesz a régi szárnyat is hozzáépítve az együttesben. A lapostetőt dekoratív nyeregtető váltja fel, központi fűtés lesz az egész épületben. Jelenleg a együttes rendelete, amely szerint ezek nélkül nem árusíthatók a fogyasztási cikkek - ezt állapították meg a kereskedelmi és piaci felügyelőségek annak a vizsgálatnak a során, amelyet a közelmúltban végeztek a fővárosban és 12 megyében. tető koszorú betonozását és a perlit szigetelési munkát végzik, hiszen olyan enyhe az idő, hogy a szabad ég alatt is lehet dolgozni. A tetőanyag egy része is megvan, ha mind itt lenne ésfeltennékatetőt, bent is tovább tudnának dolgozni, ugyanis az ösz- szes belső munka visszavan. Az építőmunkások, akik egyébként szintén a MÁV dolgozói, úgy vélik, augusztusra mindennel elkészülnek, használható állapotban, tetszetős külső megjelenéssel adhatják át a létesítményt dolgozótársaiknak. A terv - melyet az építésvezető mutat - valóban modern, dekoratív épületegyüttest láttat. Kívánjuk, hegy hamarosan a valóságban is ilyennek láthassuk mi, szaká- lyiak és minden utas, aki Pécs vagy Budapest irányában Szakály-Hőgyész vasútállomáson áthalad. Bárdos Lászlódé Fotó: Mártonfai Dénesné Általános megállapítás továbbá, hogy például sem a ruházati, sem a vegyi áru szakmában szórólapos tájékoztatók nem „találkoznak” az üzletekben sem a vevőkkel, sem az általuk „kísért” áruval; a boltokban többnyire nem hívják fel rájuk a figyelmet. Évzáró a nyúltenyésztők szakcsoportjánál A használati utasítások nem „találkoznak” a vevőkkel A korlátozott forgalmú zónákról A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a Kresz-módositás hazánkban is bevezette a korlátozott forgalmú „zónák” (városrészek, egyéb területek) megjelölésére szolgáló jelzőtáblákat. Ilyen táblákkal lehet korlátozni a járművek behajtását, várakozását, vagy mindkettőt egyaránt. A behajtást tiltó ilyen tábla a köralakú, piros szegélyű, fehér alapú, ma is jól ismert tábla („Mindkét irányból behajtani tilos"), kiegészítő táblával ellátva. A kiegészítő táblán „Kivéve engedély- iyel”, „Kivéve taxi”, „Kivéve Volán” stb. szöveg szerepelhet. Kerékpárral, konflissal az ilyen tábláknál be szabad hajtani. Más jármű viszont csak akkor hajthat be, ha a kiegészítő táblán feltüntetett kivételeknek megfelel. Engedélyt a behajtásra általában csak az ott lakók (otttelephely- lyel rendelkezők), vagy az oda (onnan) rendszeresen áruszállítást végzők járművei kaphatnak az út kezelőjétől. A felsoroltakon kívüli, egyedi engedélyek kiadására a fővárosi, illetve megyei tanács vb közlekedési feladatokat ellátó szak- igazgatási szerve jogosult. Egy-egy városrészben - vagy egyéb összefüggő nagyobb területen - a várakozást fehér alapú négyzeten elhelyezett „Várakozni tilos” jelzőtábla tilthatja vagy korlátozhatja, amelynek hatályát a „Korlátozott várakozási övezet vége” jelzőtábla (az előbb említett tábla fekete átlóval áthúzva) oldja fel. A tilalom t a jelzőtábla alatt lévő kiegészítő táblán látható jelzés vagy felirat szerint - szűk körű kivétellel (külön engedély, taxi) minden járműre, vagy a járművek egy-egy csoportjára vonatkozhat. Ha a kiegészítő táblán várakozást ellenőrző óra (parkométer) jelképe láthátó, az adott területen csak az ilyen készülékeknél szabad várakozni (és természetesen ott is csak az erre vonatkozó szabályok - pénzbedobás stb. szerint). Jelzőtárcsa jelképét feltüntető kiegészítő tábla esetén pedig csak az ott megjelölt időtartamig és csak jelzőtárcsával szabad az adott területen várakozni. Nyomatékosan felhívjuk a járművezetők figyelmét a korlátozott forgalmú zónákra vonatkozó szabályok betartására, mert az ellenük vétőkkel (pl. az engedélyekkel visszaélőkkel) szemben az ellenőrzésre jogosultak következetesen eljárnak. PIÁCSEK GYÖRGY Mint a császár új ruhája (Folytatás az 1. oldalról.) A postától - a Tolna Megyei Távközlési Üzemtől - januárban kaptam egy igazolást: „1988. évben távközlési alaphálózat fejlesztése érdekében közvetlenül erre a célra 8000 Ft (azaz nyolcezer forint) összegű hozzájárulást fizetett, ennek 30 %-a adókedvezményként érvényesíthető.” így szövődött a csodálatos, új kelme. Csakhogy... Rokkantnyugdíjas lévén, nem vagyok kötelezett személyi jövedelemadó fizetésére, így a fent említett 30 százalékot nincs mibe beszámítani. 2 400 forintot feláldozhatok a haza oltárán. A minap egy adótanácsadó ismerősöm kezembe adja az Adót-a pénzügyi kormányzat lapját -, amely közli a televízió január 26-i fórumán elhangzott kérdésekre adott válaszokat. Az egyik így szól: „A fizetendő adóból a naptári évben kifizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás 30 %-a levonható. Házastársak közös tulajdonuk vagy haszonélvezetük esetén a számukra kedvezőbb megoldást választhatják, de csak egyikük veheti igénybe az adókedvezményt”. Logikus tehát, hogy feleségem, mint adókötelezett, érvényesítheti a kedvezményt, csupán a nevére kell átíratni a posta igazolását. Fércelődik a császár új ruhája. A távközlési üzem helyettes vezetője udvarias, de bizonytalan. Az igazolást nem írhatja át a feleség nevére, mert az a férj nevére szól. A dolgot tisztázandó, „csak egy ugrás” az adóhivatal. Jó félórás sorbanállás után udvarias fiatal nő fogad.- Igen, az igazolást át lehet íratni a felesége nevére. Vissza a távközlési üzemhez. Telefon Pécsre. A válasz ismét nemleges.- Nézze, én nem merem vállalni a felelősséget az átírásért, ha jön egy ellenőrzés és kifogásolja. Át lehet írni, nem lehet átírni, mert a lakás közös tulajdon, de benne a telefon... Úgy állok, mint a felrobbantott metrókocsi. A felelősséget senki nem vállalja, tanúk pedig nincsenek. Azt mondják, nagyon szép az új ruha, csakhogy én nem látok belőle semmit. BOGNÁR ISTVÁN
