Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-21 / 44. szám

1989. február 21. "rtÉPÜJSÁG 5 Ön kérdez - mi válaszolunk Jár-e háztáji juttatás az özvegynek? Egy kocsolai olvasónk a következőket írta panaszos levelében: „Szeretném tudni, hogy az 1983-ban elhunyt tsz-tag férjem után részesülhetek-e háztáji jutta­tásban. Ugyanis a férjem halála után olyan tájékoztatást kaptam, mely szerint akkor kaphatok, ha magam is nyugdíjba vonulok. Ez most aktuális, ezért ismét ér­deklődtem. Most azt a választ kaptam, hogy akkor adhatnának, ha már a férjem halálakor nyugdíjas lettem volna. Ezek után szeretném tudni az igazságot.” Kérdésére Barsi Mihály, a Tolna Me­gyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szö­vetségének titkára válaszolt: A mezőgazdasági termelőszövetkeze­tekről szóló 1967. évi III. törvény végre­hajtása tárgyában kiadott többször mó­dosított 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 78. §. (1), (2) bekezdése szerint a tag halálát követően a vele együtt élt házastárs, /élettárs/ legalább az elhunyt tagnak járó háztáji föld vagy terményjut­tatás felére jogosult, ha a haláleset bekö­vetkezésekor elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy tartósan munkaképtelen, vagy tör­vényestartási kötelezettség alapján mást eltart és személyi használatában vagy tu­lajdonában nincs ilyen mértékű föld. Ez a juttatás akkor is megilleti a házastársat (élettársat), ha a feltételek valamelyike a halálesetet követően 1 éven belül áll be. Ha a feltétel egy éven túl következik be, a szövetkezet vezetősége méltányosság­ból engedélyezheti a juttatást. Termelőszövetkezeti tag férje 1983 decemberében hunyt el. A hivatkozott jogszabályban írt feltételek a halál bekö­vetkezésekor nem álltak fenn, illetve az azt követő egy éven belül nem következ­tek be, így a hivatkozott jogszabály értel­mében háztáji juttatásra nem jogosult. Férjének rövid, nem egészen 2 évig fenn­álló szövetkezeti tagsági viszonyára fi­gyelemmel a szövetkezet a háztáji jutta­tást méltányosságból nem engedélyezi. Csak így lehet mányoki briketthez jutni? Gölcz Pál nyugdíjas bányász kérdezte Nagymányokról, miért kell a helybeli la­kosoknak tanácselnöki engedélyt kérni ahhoz, hogy a bonyhádi tüzépnél befi­zethessék a mányoki üzemnél kiváltható brikett árát és annak hazaszállítási költ­ségét. Talán a tanácselnöknek van emö- gött valamilyen anyagi érdekeltsége? Azt is furcsának tartja, hogy állítása szerint többször szem- és fültanúja volt, amikor fiatalkorú gyerekek némi borra­való reményében kínáltak ilyen igazolá­sokat a brikettüzem előtt várakozó furva- rosoknak. A levél nyomán megkérdeztük a legil­letékesebbet, Teleki István tanácselnö­köt. Elmondta, hogy ez az egész úgyne­vezett igazolási rendszer egy külön teher a tanácsi apparátusnak és neki is. Az évekkel ezelőtt bevezetett intézkedés oka arra az időre nyúlik vissza, amikor a brikett csak korlátozott mennyiségben volt vásárolható, magyarán szólva hiány volt belőle. Köztudomású, hogy az üzem­nél olcsóbban lehet ehhez a szénfajtá­hoz hozzájutni. Korábban - az intézke­dés születése előtt - gyakran előfordult, hogy az ország más részeiből is megje­lentek vállalkozó kedvű magánfuvaro­zók, akik elvitték az olcsó szenet és ott­hon drágábban eladták, a nagymányo- kiaknak és környékén élőknek pedig nem jutott belőle. Látva ezt, a település vezetői úgy érezték, elsősorban a saját lakosságuk ellátását kell biztosítani. Ezért állapodtak meg 1986-ban a Me­cseki Szénbányák Vállalattal, a .bonyhádi tüzéppel és a siklósi Volánnal a jelen­leg is érvényes igazolási rendszerben. Tekintettel az idei enyhe télre a tanács korábban m,ár kérte ennek az intézke­désnek a megszüntetését és javasolta, hogy a tüzép fogadja el a személyi iga­zolvány felmutatását Most már csak a tüzép vezetőin múlik, meddig áll fenn ez a helyzet. Mit lehet ehhez hozzátenni? Nagyon furcsának tartjuk a mai gyökeres és gyors változások közepette az ilyen bürokratikus, nehézkes, minden érintett­nek külön terhet jelentő helyzet fenntar­tását. A személyi igazolvány a magyar törvények szerint minden állampolgárt valamennyi hatóság és más szerv, vagy személy előtt hitelt érdemlően igazol. Bízunk abban, hogy ezt az ügyben érin­tettek is rövidesen elhiszik, belátják és en­nek megfelelően egyszerűsítik eljárásukat. Visszhang A „Nem egészen világos útmutatás” Pénzt mindenáron! Jogszabályokról - röviden A vállalati nyilvántartásról, a leányvállalatok nyilvántartási rendjéről, a szövetkezetek és a vízgazdálkodási társulatok törzskönyvéről, valamint a képviseleti könyvről szóló 63/1988. (XII. 26.) PM számú pénzügymi­niszteri rendelet szerint a bejegyzésre kötelezett szervezetekről nyilvántartást kell vezetni, s a bejegyzésre kötelezett szervezet - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a törzskönyvi nyilván­tartásba vétellel jön létre. Előírja a rendelet, hogy a bejelentés­nek mit kell tartalmaznia, szabályozza a bejegyzett adatok változásának, a sza­nálási illetőleg felszámolási eljárásnak, a szervezet megszűnése bejelentésének mikéntjét, külön fejezetben rendelkezik a képviseleti könyvről és annak mikénti ve­zetéséről. A nem rubel elszámolású importból történő termékbeszerzés általános for­galmi adóztatásáról szól a pénzügymi­niszter 64/1988. (XII. 26.) PM számú, és az általános forgalmi adó alkalmazásá­ban exportnak, illetve importnak minősü­lő belföldi értékesítésekről a 65/1988. (XII. 26.) PM számú rendelete. Az előbbi­ből csupán azt emeljük ki itt, hogy ha a vámkezeléskor megállapított adóalap nem felel meg a tényleges adóalapnak, akkor az adót kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni, módosítani kell. Pontosan rögzíti a rendelet azt is, hogy a megállapí­tott adóalap mikor nem felel meg a tény­leges adóalapnak. kezik a külföldi társaságok belföldön folytatott tevékenysége esetén követen­dő eljárásról is. A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 67/1988. (XII. 26.) PM-ÉVM számú, az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló korábbi jogszabályt módosító együttes rendeletéből ennyit idézünk: „A telek­használati díj fizetésére kötelezett szer­vek az év első napján kezelésükben álló állami telkek után fizetendő telekhaszná­lati díjat... maguk kötelesek kiszámítani és minden év május 31. napjáig... befizet­ni.” A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabá­lyairól szóló korábbi jogszabályt módosí­tó, a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter 68/1988. (XII. 26.) PM-KeM számú együttes rendeletéből is - a terje­delem korlátáira tekintettel - csupán arra utalunk, hogy ezután az árunyilatkozatot írásban vagy szóban lehet megadni, a zöld folyosó igénybevétele árunyilatko­zatnak minősül, a rendeletben meghatá­rozott feltételek mellett lehetőség van külkereskedelmi áruforgalomban beho­zott vámáruk raktározására, vállalati vámraktár létesítésére, részletesen sza­bályozza a rendelet, hogy mit kell beho­zatali előjegyzésben vámkezelni, mely tárgyak nem vámkezelhetők, mely áruk vámmentesek a külkereskedelmi árufor­galomban, meghatározza, hogy milyen feltételekkel mentesek a vámkezelés alól a magánszemélyek részére beérkező gyógyszerek, gyógyászati segédeszkö­című olvasói levélre A Tolna Megyei Népújság 1989. február 14-i számában Lénárt Géza olvasói levél­ben reagálta megyei pártbizottság ülésén elhangzott hozzászólásomból kiragadott tu­dósítás egyes részleteire. Ezzel kapcsolatban szükséges rögzíteni, hogy a tudósítás az „újságíró tollából” jelent meg. Ez még akkor is lényeges, ha egyetértettem annak tartalmával, mert szerepeltek ezek a gondolatok is a hozzászólásomban, szorosan kapcsolódva a tárgyalt napirend tartalmához. A második probléma maga az „útmutatás”. Ebben vélhetően egyetértés van a nyilat­kozat és az olvasó között. A hozzászólásban ugyanis az fogalmazódott meg, hogy a politika és a kormányzat részéről lenne szükséges világos útmutatásra - ami jelenleg nincs meg -, pontosan azért, hogy a végrehajtás szintjén cselekedni lehessen. Ki kell hangsúlyoznom itt is, hogy nem az SZMT kiván mindenki számára útmutatást adni, csak az érdekvédelemben és érdekérvényesítésben a küldetését akarja teljesíteni. Mielőtt a központi béremelésekkel és a nyugdíjakkal kapcsolatos véleménykülönb­ségről szólok, fontos megemlíteni néhány tényt, ami a továbbiakban segít abban, hogy ne kétlelküen ítéljünk meg helyzeteket és jelenségeket. Közismerten - és ma már elismerten - némi leegyszerűsítéssel, a politikai intézmény- rendszerünk egészére korábban a formalitás, a döntések testületi szentesítése volt a jel­lemző. Ilyen helyzetben a szakszervezetek esetenkénti ellenvéleményét, eltérő álláspontját a politikai testületek, a parlament, a kormány, stb. a többségi vélemény alapján (a szava­záskor) nem mindig vették figyelembe. De az tény, hogy a mai súlyos helyzethez elvezető döntéseket állami, kormányzati szinten hozták, esetenként politikai döntések is születtek a vitás kérdésekben. Én úgy gondolom, hogy a szakszervezetnek természetesen vállani kell azt a felelősséget a tagság előtt, ami ráhárul, de határozottan el kell utasítani a bűnbak sze­repét. Egy másik tisztázandó kérdés, hogy mit is értünk érdekvédelmi szervek és szerveze­tek, jelesül szakszervezet alatt. „Az érdekvédelmi szervek” kifejezés, ahogy a cikkben sze­repel - nincs! Szervezetek vannak. Szervezet az én felfogásom szerint csak a tagságával együtt értelmezhető. Á szakszervezetet helyettesíteni egyes személyekkel, vagy szűk tes­tületekkel nem lehet. Természetesen ennek kapcsán vetődik fel a legkényesebb kérdés, hogy megjeleníthető-e az egész szervezet benne a tagság felelőssége? E kérdésre egy vonatkozásban határozott igennel kell felelni. Megítélésem szerint a szakszervezeti testületek és választott tisztségviselők munkája, érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységének színvonala attól függ, hogy a tag­ság igénye hogyan fogalmazódik meg és a számonkérés mennyire következetes. A fenti gon­dolat igazságát jelzi, hogy a szakszervezeti munka megújítása napjainkban éppen e területek felé irányul. Végül mint tényt és valóságot kell tudomásul venni, hogy ma a társadalomban jelentős és nö­vekvő számban vannak, akik a szegénységi szint alá süllyedtek. Ezek között vannak olyan több- gyermekes családok, akik tisztességesen dolgoznak az alacsony jövedelmet biztosító munka­helyeken. Idetartozika nyugdíjasok ésa pályakezdő, családalapító fiatalok egy jelentős része is Ezek rideg tények. Egy társadalomnak fájdalmas dolog, sőt, megalázó tudomásul venni a sze­génységet De a tény eltagadása azzal járhat hogy,nem teszünk ellene annyit sem, amennyit te­hetnénk. Ez pedig több lenne, mint hiba - ez bűn! Éppen ezért ilyen időszakban a korábban el­fogadott elvek háttérbe szorulhatnak. Nézzük ezek után azokat a konkrét kérdéseket amelye­ket Lénárt Géza kifogásol álláspontomban - sőt megalázónak minősít Az tény, hogy a KPVDSZ területén 22 év óta nem volt központi béremelés. A központi bérin­tézkedéssel kapcsolatban álláspontom nem az, hogy ne legyen. Véleményem az: eltűrhetetlen állapot hogy lehetnek a kereskedelemben (elsősorban a bolti kiskereskedelemben) tömegé­vel olyan emberek, akik a tisztességesen elvégzett munkájukból nem tudnak megélni. Elsődle­gesen ezek helyzetét kell rendezni. E feladat van olyan súlyú, hogy merjük megváltoztatni a ki­alakult kereseti arányokat akár vállalatok között, akár kereskedelmi egységeken belül is. A bér- és kereseti viszonyokkal kapcsolatban ez a véleményem nemcsak a kereskedelemre vonatko­zik, hanem minden olyan területre, ahol ilyen helyzet van. Ezt a véleményt jeleníti meg a minimá­lis bérek4000 Ft/hó összegre történő felemelése. Ellentmondást fedeztem fel az olvasó vélemé­nyének abban a részében, amely egyrészt elutasítja, hogy a szakszervezet foglalkozzon a válla­laton belüli bérarányokkal, mert úgymond ...kizárólagosan a vállalatvezetőkre tartozik. Ugyanis a vállalatvezetők látják legjobban, hogy melyik dolgozói rétegnek a keresete milyen mértékben áll arányban a végzett munkával és felelősséggel, stb.” A továbbiakban pedig felelőssé teszi az „érdekvédelmi szerveket" a kialakult állapotért A nyugdíjrendszerrel, a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban - a levélíróval ellentétben - az a véleményem, hogy az érvényben lévő nyugdíj­rendszer túlhaladott, korszerűsítésre szorul. Alapvető hibája, hogy nem biztosba a nyugdijak reálértékének megőrzését nem képes követni az inflációt További probléma, hogy a névleges bérek növekedési üteme lényegesen meghaladta a nyugdíjak növekedését Ennek következ­ménye, hogy éppen az ön által megfogalmazott követelményeket nem elégíti ki! E probléma el­lentétes pólusán foglalnak helyet a gazdaság jelenlegi állapota által meghatározott lehetősé­gek Ezeket a tényeket figyelembe véve fogalmaztam meg azt a nálunk kialakult álláspontot hogy ne az életkor legyen a döntő kritériuma a nyugdíj emelésének hanem az, hogy ne legyen a létminimum alatti a nyugellátás. Legalábbis ez legyen az elsődleges szempont Ezt az álláspon­tomat továbbra is vállalom, a nyugdíjrendszer korszerűsítésének szükségességével együtt A már említett megyei pártbizottsági ülésen egybehangzó megállapítás volt hogy a gazdaság dinamizálása teremtheti meg az alapot ahhoz, hogy ösztönző, a teljesítményekettükröző bérre­formot a jelenleginél jobb szociálpolitikai intézményrendszert alakítsunk ki. Ennek realitása saj­nos a következő 3-4 évben - megítélésem szerint - nem teremthető meg. Nem vitatható, hogy ebben a nehéz helyzetben az általam megfogalmazott álláspont is sért érdekeket Ezt tudva és vállalva vetem fel végül azt a kérdést amelyet közösen kell megválaszolnunk A társadalom mennyire képes, mennyire hajlandó szolidaritást vállalni azokkal a tagjaival, akik nehéz helyzet­be kerültek? Annak ellenére, hogy - úgy tűnik - néhány kérdésben Lénárt Gézával eltérő a véle­ményünk köszönöm észrevételeit Örülök hogytovábbi lehetőséget teremtett számomra véle­ményem indoklására, bővebb kifejtésére. PÉTI IMRE (Tudósítónktól) A Belügyminisztérium bűnügyi kiállítá­sának február 13-19-e között a dombó­vári művelődési ház adott otthont. A sokszínű, főleg az elmúlt év ismer­tebb bűneseteiből összeállított anyag szoros összefüggést sejtet a kiállítás cí­mével. Pénzt mindenáron! A hátborzongató képsorokon, az egyes bűncselekmények vázlatos leírá­sán túl nemcsak felhívja a figyelmet a megelőzés és az önvédelem szükséges­ségére, hanem annak módjait illetően hasznos tanácsokkal is szolgál. M. i. Az utóbb említett jogszabályból pedig csupán arra utalunk, hogy a rendelet té­telesen sorolja fel, mi minősül exportnak az általános forgalmi adó megállapítása, nyilvántartása, elszámolása és bevallása szempontjából. A társulati adó részletes szabályairól szól a pénzügyminiszter 66/1988. (XII. 26.) PM számú rendelete, amely meg­szabja, hogy kik fizetnek társulati adót és kik mentesek a társulati adó fizetése alól, előírja a társulati adó mértékét és rendel­zök, s ezek mennyiben engedhetők át a jogosult hozzátartozójának stb. Módo­sultak a korábbi jogszabály mellékletei­ben írtak is, ezek közül különösen a vám­szabadterület részletes vámügyi rend­tartását szabályozó mellékletre hívjuk fel a figyelmet. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1988. évi 67. számában jelent meg és 1989. évi január hó 1. nap­ján hatályba lépett. Dr. Deák Konrád Másfél évszázada ültették Január szélcsendes, ködös napjainak egyikén törzséről tőben levált a Hőgyész főterén álló platánfa egyik fő ága. Az óriá­si robajjal lezuhanó ág - csak a szeren­csének köszönhetően - nem tett kárt senkiben és semmiben, csupán csak érintette a buszmegálló melletti tiszafák egyikét. A leírt eseménynél ez a szürke, hétköz­napi hír többet jelent. Hőgyész középkori eredetű főterének évtizedekig jellegze­tessége volt a most csonkává lett, kor­hadt törzsű fa. (Tudósítónktól) A minap unokaöcsémmel beszélget­tem arról, hogyan tanul a szakközépisko­lában, milyen érzés egy falusi iskolából egy városi középiskolába kerülni? Sze­rettem volna tanácsokat adni neki, de sajnos ez teljesen lehetetlen volt, mivel ő a szenzációs stílusával belémfojtotta a szót...- Marika néni, tessék elképzelni, Horváth Pistát két tantárgyból megvág­ták! Önkéntelenül kibukott belőlem:- A Horváth Pistát? Aki az iskola emi­nens tanulója volt, hogy lehetséges ez, mi történt? A gyerek jól értesültek módján megje­gyezte:- Semmi különös nincs ebben, ez az élet rendje!- Na ne mondd: ha faluról valaki beke­rül egy magasabb szintű iskolába, annál törvényszerű lenne, hogy rosszabb je­gyei legyenek, mint előzőleg voltak?- Áh dehogy, - legyintett sokatmon- dóan a gyerek.- Csak tetszik tudni, Pista apja a falu termelőszövetkezetének elnöke.- Na és, mi köze mindehhez?- Pofonegyszerű a dolog. Az ő apjá­Megmaradt ágai balesetveszélyesek, a haldokló óriást előbb-utóbb ki kell vág­ni. Jókora időbe telik, míg a tér másik sar­kában - a tavaly kidőlt gleditsia helyébe - ültetett fiatal platán térformálóvá maga­sodik. Addig - a fa léte által is - kialakult régi, sajátságos atmoszféra csak a térről hiányzik. A közeli házasságkötő terem freskójára Újváry Lajos festőművész ti­zenkét évvel ezelőtt a fa képével együtt rávitte a most elillanóban levő hangulatot is. STEFÁN GYÖRGY nak a javaslatára patronálta az Új Élet Téesz az iskolánkat.- így mi hozzászoktunk, hogy Pista hármasnál rosszabb jegyet sosem vitt haza a nyolc esztendő alatt. Viszont a szakközépben szegény Pistinek nem mentek az elméleti tárgyak, csak a gya­korlatiak. Pedig tessék elképzelni, gyak­ran jártam hozzájuk korrepetálni. De fa­terja már mondta az enyémnek, hogy Pistinek a keresztapja egy sokkal na­gyobb városban, egy jól menő vállalat ve­zérigazgatója. Pistit majd az ottani szak- középiskolába viszi át, mivel az sokkal menőbb, mint a miénk. Unokaöcsém kajánul megjegyezte:- Egy szakközépiskolának sem árt egy jó patrónus. Nem igaz?- Látod, Tibi, ehhez én nem értek. Ezek után milyen gyakorlati tanácsok­kal láthattam volna el ezt az élettapasztalt kamaszt, akinek az édesapja egy trakto­ros, az édesanyja meg egy falusi pék­üzem takarítónője. Ennek ellenére bízom Tiborban, tehetséges fiú, négyes bizo­nyítványt kapott az első félévi teljesítmé­nyére. Pusztán csak gyakorlatiból volt hármas osztályzata. De úgy érzem, meg fog erősödni a srác... VARGÁNÉ FARAGÓ MÁRIA Pályázati felhívás Gyermekvédelem, felnőttvédelem A Szociális és Egészségügyi Miniszté­rium pályázatot hirdet a gyermek- és ifjú­ságvédelem és a felnőttvédelmi szociális ellátás fejlesztését szolgáló szakmai programok megvalósítására. A pályázatokat egy- vagy többéves programokra lehet benyújtani. A pályá­zatra tanácsi és központi költségvetési intézmények, egyházi és gazdálkodó szervezetek, a társadalmi és tömegszer­vezetek, a Vöröskereszt, illetőleg más se­gítő vagy önsegítő egyesületek és szö­vetségek, alapítványok valamint humán vállalkozók egyaránt jelentkezhetnek, akár egyénileg, akár közösen. Pályázni lehet: I. A gyermek- és ifjúságvédelmi ellátás területén: 1. átmeneti szállások (segítőházak) lét­rehozása, 2. a területi gondozás javítása, 3. a nevelőotthonok működési feltéte­leinek, nevelő tevékenységének az átala­kítása. II. A felnőttvédelmi ellátás területén: 1. családsegítő központok létesítése, 2. átmeneti szállások létrehozása, 3. szociális otthoni, intézeti elhelyezést kiváltó új gondozási formák, intézménytí­pusok kialakítása. Pályázat útján egyszeri támogatási ösz- szeg, és folyamatos működési költség is elnyerhető. A pályázatok 1989. április 30-ig nyújt­hatók be. A pályázat benyújtására vonatkozó részletes tudnivalók valamennyi városi, illetve községi tanácsnál megtekinthe­tők. Ki adjon tanácsot, kinek?

Next

/
Thumbnails
Contents