Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-21 / 44. szám
1989. február 21. "rtÉPÜJSÁG 5 Ön kérdez - mi válaszolunk Jár-e háztáji juttatás az özvegynek? Egy kocsolai olvasónk a következőket írta panaszos levelében: „Szeretném tudni, hogy az 1983-ban elhunyt tsz-tag férjem után részesülhetek-e háztáji juttatásban. Ugyanis a férjem halála után olyan tájékoztatást kaptam, mely szerint akkor kaphatok, ha magam is nyugdíjba vonulok. Ez most aktuális, ezért ismét érdeklődtem. Most azt a választ kaptam, hogy akkor adhatnának, ha már a férjem halálakor nyugdíjas lettem volna. Ezek után szeretném tudni az igazságot.” Kérdésére Barsi Mihály, a Tolna Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára válaszolt: A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott többször módosított 12/1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 78. §. (1), (2) bekezdése szerint a tag halálát követően a vele együtt élt házastárs, /élettárs/ legalább az elhunyt tagnak járó háztáji föld vagy terményjuttatás felére jogosult, ha a haláleset bekövetkezésekor elérte a nyugdíjkorhatárt, vagy tartósan munkaképtelen, vagy törvényestartási kötelezettség alapján mást eltart és személyi használatában vagy tulajdonában nincs ilyen mértékű föld. Ez a juttatás akkor is megilleti a házastársat (élettársat), ha a feltételek valamelyike a halálesetet követően 1 éven belül áll be. Ha a feltétel egy éven túl következik be, a szövetkezet vezetősége méltányosságból engedélyezheti a juttatást. Termelőszövetkezeti tag férje 1983 decemberében hunyt el. A hivatkozott jogszabályban írt feltételek a halál bekövetkezésekor nem álltak fenn, illetve az azt követő egy éven belül nem következtek be, így a hivatkozott jogszabály értelmében háztáji juttatásra nem jogosult. Férjének rövid, nem egészen 2 évig fennálló szövetkezeti tagsági viszonyára figyelemmel a szövetkezet a háztáji juttatást méltányosságból nem engedélyezi. Csak így lehet mányoki briketthez jutni? Gölcz Pál nyugdíjas bányász kérdezte Nagymányokról, miért kell a helybeli lakosoknak tanácselnöki engedélyt kérni ahhoz, hogy a bonyhádi tüzépnél befizethessék a mányoki üzemnél kiváltható brikett árát és annak hazaszállítási költségét. Talán a tanácselnöknek van emö- gött valamilyen anyagi érdekeltsége? Azt is furcsának tartja, hogy állítása szerint többször szem- és fültanúja volt, amikor fiatalkorú gyerekek némi borravaló reményében kínáltak ilyen igazolásokat a brikettüzem előtt várakozó furva- rosoknak. A levél nyomán megkérdeztük a legilletékesebbet, Teleki István tanácselnököt. Elmondta, hogy ez az egész úgynevezett igazolási rendszer egy külön teher a tanácsi apparátusnak és neki is. Az évekkel ezelőtt bevezetett intézkedés oka arra az időre nyúlik vissza, amikor a brikett csak korlátozott mennyiségben volt vásárolható, magyarán szólva hiány volt belőle. Köztudomású, hogy az üzemnél olcsóbban lehet ehhez a szénfajtához hozzájutni. Korábban - az intézkedés születése előtt - gyakran előfordult, hogy az ország más részeiből is megjelentek vállalkozó kedvű magánfuvarozók, akik elvitték az olcsó szenet és otthon drágábban eladták, a nagymányo- kiaknak és környékén élőknek pedig nem jutott belőle. Látva ezt, a település vezetői úgy érezték, elsősorban a saját lakosságuk ellátását kell biztosítani. Ezért állapodtak meg 1986-ban a Mecseki Szénbányák Vállalattal, a .bonyhádi tüzéppel és a siklósi Volánnal a jelenleg is érvényes igazolási rendszerben. Tekintettel az idei enyhe télre a tanács korábban m,ár kérte ennek az intézkedésnek a megszüntetését és javasolta, hogy a tüzép fogadja el a személyi igazolvány felmutatását Most már csak a tüzép vezetőin múlik, meddig áll fenn ez a helyzet. Mit lehet ehhez hozzátenni? Nagyon furcsának tartjuk a mai gyökeres és gyors változások közepette az ilyen bürokratikus, nehézkes, minden érintettnek külön terhet jelentő helyzet fenntartását. A személyi igazolvány a magyar törvények szerint minden állampolgárt valamennyi hatóság és más szerv, vagy személy előtt hitelt érdemlően igazol. Bízunk abban, hogy ezt az ügyben érintettek is rövidesen elhiszik, belátják és ennek megfelelően egyszerűsítik eljárásukat. Visszhang A „Nem egészen világos útmutatás” Pénzt mindenáron! Jogszabályokról - röviden A vállalati nyilvántartásról, a leányvállalatok nyilvántartási rendjéről, a szövetkezetek és a vízgazdálkodási társulatok törzskönyvéről, valamint a képviseleti könyvről szóló 63/1988. (XII. 26.) PM számú pénzügyminiszteri rendelet szerint a bejegyzésre kötelezett szervezetekről nyilvántartást kell vezetni, s a bejegyzésre kötelezett szervezet - ha a jogszabály másképp nem rendelkezik - a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre. Előírja a rendelet, hogy a bejelentésnek mit kell tartalmaznia, szabályozza a bejegyzett adatok változásának, a szanálási illetőleg felszámolási eljárásnak, a szervezet megszűnése bejelentésének mikéntjét, külön fejezetben rendelkezik a képviseleti könyvről és annak mikénti vezetéséről. A nem rubel elszámolású importból történő termékbeszerzés általános forgalmi adóztatásáról szól a pénzügyminiszter 64/1988. (XII. 26.) PM számú, és az általános forgalmi adó alkalmazásában exportnak, illetve importnak minősülő belföldi értékesítésekről a 65/1988. (XII. 26.) PM számú rendelete. Az előbbiből csupán azt emeljük ki itt, hogy ha a vámkezeléskor megállapított adóalap nem felel meg a tényleges adóalapnak, akkor az adót kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni, módosítani kell. Pontosan rögzíti a rendelet azt is, hogy a megállapított adóalap mikor nem felel meg a tényleges adóalapnak. kezik a külföldi társaságok belföldön folytatott tevékenysége esetén követendő eljárásról is. A pénzügyminiszter és az építésügyi és városfejlesztési miniszter 67/1988. (XII. 26.) PM-ÉVM számú, az állami telkek használati és igénybevételi díjáról szóló korábbi jogszabályt módosító együttes rendeletéből ennyit idézünk: „A telekhasználati díj fizetésére kötelezett szervek az év első napján kezelésükben álló állami telkek után fizetendő telekhasználati díjat... maguk kötelesek kiszámítani és minden év május 31. napjáig... befizetni.” A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályairól szóló korábbi jogszabályt módosító, a pénzügyminiszter és a kereskedelmi miniszter 68/1988. (XII. 26.) PM-KeM számú együttes rendeletéből is - a terjedelem korlátáira tekintettel - csupán arra utalunk, hogy ezután az árunyilatkozatot írásban vagy szóban lehet megadni, a zöld folyosó igénybevétele árunyilatkozatnak minősül, a rendeletben meghatározott feltételek mellett lehetőség van külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk raktározására, vállalati vámraktár létesítésére, részletesen szabályozza a rendelet, hogy mit kell behozatali előjegyzésben vámkezelni, mely tárgyak nem vámkezelhetők, mely áruk vámmentesek a külkereskedelmi áruforgalomban, meghatározza, hogy milyen feltételekkel mentesek a vámkezelés alól a magánszemélyek részére beérkező gyógyszerek, gyógyászati segédeszköcímű olvasói levélre A Tolna Megyei Népújság 1989. február 14-i számában Lénárt Géza olvasói levélben reagálta megyei pártbizottság ülésén elhangzott hozzászólásomból kiragadott tudósítás egyes részleteire. Ezzel kapcsolatban szükséges rögzíteni, hogy a tudósítás az „újságíró tollából” jelent meg. Ez még akkor is lényeges, ha egyetértettem annak tartalmával, mert szerepeltek ezek a gondolatok is a hozzászólásomban, szorosan kapcsolódva a tárgyalt napirend tartalmához. A második probléma maga az „útmutatás”. Ebben vélhetően egyetértés van a nyilatkozat és az olvasó között. A hozzászólásban ugyanis az fogalmazódott meg, hogy a politika és a kormányzat részéről lenne szükséges világos útmutatásra - ami jelenleg nincs meg -, pontosan azért, hogy a végrehajtás szintjén cselekedni lehessen. Ki kell hangsúlyoznom itt is, hogy nem az SZMT kiván mindenki számára útmutatást adni, csak az érdekvédelemben és érdekérvényesítésben a küldetését akarja teljesíteni. Mielőtt a központi béremelésekkel és a nyugdíjakkal kapcsolatos véleménykülönbségről szólok, fontos megemlíteni néhány tényt, ami a továbbiakban segít abban, hogy ne kétlelküen ítéljünk meg helyzeteket és jelenségeket. Közismerten - és ma már elismerten - némi leegyszerűsítéssel, a politikai intézmény- rendszerünk egészére korábban a formalitás, a döntések testületi szentesítése volt a jellemző. Ilyen helyzetben a szakszervezetek esetenkénti ellenvéleményét, eltérő álláspontját a politikai testületek, a parlament, a kormány, stb. a többségi vélemény alapján (a szavazáskor) nem mindig vették figyelembe. De az tény, hogy a mai súlyos helyzethez elvezető döntéseket állami, kormányzati szinten hozták, esetenként politikai döntések is születtek a vitás kérdésekben. Én úgy gondolom, hogy a szakszervezetnek természetesen vállani kell azt a felelősséget a tagság előtt, ami ráhárul, de határozottan el kell utasítani a bűnbak szerepét. Egy másik tisztázandó kérdés, hogy mit is értünk érdekvédelmi szervek és szervezetek, jelesül szakszervezet alatt. „Az érdekvédelmi szervek” kifejezés, ahogy a cikkben szerepel - nincs! Szervezetek vannak. Szervezet az én felfogásom szerint csak a tagságával együtt értelmezhető. Á szakszervezetet helyettesíteni egyes személyekkel, vagy szűk testületekkel nem lehet. Természetesen ennek kapcsán vetődik fel a legkényesebb kérdés, hogy megjeleníthető-e az egész szervezet benne a tagság felelőssége? E kérdésre egy vonatkozásban határozott igennel kell felelni. Megítélésem szerint a szakszervezeti testületek és választott tisztségviselők munkája, érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységének színvonala attól függ, hogy a tagság igénye hogyan fogalmazódik meg és a számonkérés mennyire következetes. A fenti gondolat igazságát jelzi, hogy a szakszervezeti munka megújítása napjainkban éppen e területek felé irányul. Végül mint tényt és valóságot kell tudomásul venni, hogy ma a társadalomban jelentős és növekvő számban vannak, akik a szegénységi szint alá süllyedtek. Ezek között vannak olyan több- gyermekes családok, akik tisztességesen dolgoznak az alacsony jövedelmet biztosító munkahelyeken. Idetartozika nyugdíjasok ésa pályakezdő, családalapító fiatalok egy jelentős része is Ezek rideg tények. Egy társadalomnak fájdalmas dolog, sőt, megalázó tudomásul venni a szegénységet De a tény eltagadása azzal járhat hogy,nem teszünk ellene annyit sem, amennyit tehetnénk. Ez pedig több lenne, mint hiba - ez bűn! Éppen ezért ilyen időszakban a korábban elfogadott elvek háttérbe szorulhatnak. Nézzük ezek után azokat a konkrét kérdéseket amelyeket Lénárt Géza kifogásol álláspontomban - sőt megalázónak minősít Az tény, hogy a KPVDSZ területén 22 év óta nem volt központi béremelés. A központi bérintézkedéssel kapcsolatban álláspontom nem az, hogy ne legyen. Véleményem az: eltűrhetetlen állapot hogy lehetnek a kereskedelemben (elsősorban a bolti kiskereskedelemben) tömegével olyan emberek, akik a tisztességesen elvégzett munkájukból nem tudnak megélni. Elsődlegesen ezek helyzetét kell rendezni. E feladat van olyan súlyú, hogy merjük megváltoztatni a kialakult kereseti arányokat akár vállalatok között, akár kereskedelmi egységeken belül is. A bér- és kereseti viszonyokkal kapcsolatban ez a véleményem nemcsak a kereskedelemre vonatkozik, hanem minden olyan területre, ahol ilyen helyzet van. Ezt a véleményt jeleníti meg a minimális bérek4000 Ft/hó összegre történő felemelése. Ellentmondást fedeztem fel az olvasó véleményének abban a részében, amely egyrészt elutasítja, hogy a szakszervezet foglalkozzon a vállalaton belüli bérarányokkal, mert úgymond ...kizárólagosan a vállalatvezetőkre tartozik. Ugyanis a vállalatvezetők látják legjobban, hogy melyik dolgozói rétegnek a keresete milyen mértékben áll arányban a végzett munkával és felelősséggel, stb.” A továbbiakban pedig felelőssé teszi az „érdekvédelmi szerveket" a kialakult állapotért A nyugdíjrendszerrel, a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban - a levélíróval ellentétben - az a véleményem, hogy az érvényben lévő nyugdíjrendszer túlhaladott, korszerűsítésre szorul. Alapvető hibája, hogy nem biztosba a nyugdijak reálértékének megőrzését nem képes követni az inflációt További probléma, hogy a névleges bérek növekedési üteme lényegesen meghaladta a nyugdíjak növekedését Ennek következménye, hogy éppen az ön által megfogalmazott követelményeket nem elégíti ki! E probléma ellentétes pólusán foglalnak helyet a gazdaság jelenlegi állapota által meghatározott lehetőségek Ezeket a tényeket figyelembe véve fogalmaztam meg azt a nálunk kialakult álláspontot hogy ne az életkor legyen a döntő kritériuma a nyugdíj emelésének hanem az, hogy ne legyen a létminimum alatti a nyugellátás. Legalábbis ez legyen az elsődleges szempont Ezt az álláspontomat továbbra is vállalom, a nyugdíjrendszer korszerűsítésének szükségességével együtt A már említett megyei pártbizottsági ülésen egybehangzó megállapítás volt hogy a gazdaság dinamizálása teremtheti meg az alapot ahhoz, hogy ösztönző, a teljesítményekettükröző bérreformot a jelenleginél jobb szociálpolitikai intézményrendszert alakítsunk ki. Ennek realitása sajnos a következő 3-4 évben - megítélésem szerint - nem teremthető meg. Nem vitatható, hogy ebben a nehéz helyzetben az általam megfogalmazott álláspont is sért érdekeket Ezt tudva és vállalva vetem fel végül azt a kérdést amelyet közösen kell megválaszolnunk A társadalom mennyire képes, mennyire hajlandó szolidaritást vállalni azokkal a tagjaival, akik nehéz helyzetbe kerültek? Annak ellenére, hogy - úgy tűnik - néhány kérdésben Lénárt Gézával eltérő a véleményünk köszönöm észrevételeit Örülök hogytovábbi lehetőséget teremtett számomra véleményem indoklására, bővebb kifejtésére. PÉTI IMRE (Tudósítónktól) A Belügyminisztérium bűnügyi kiállításának február 13-19-e között a dombóvári művelődési ház adott otthont. A sokszínű, főleg az elmúlt év ismertebb bűneseteiből összeállított anyag szoros összefüggést sejtet a kiállítás címével. Pénzt mindenáron! A hátborzongató képsorokon, az egyes bűncselekmények vázlatos leírásán túl nemcsak felhívja a figyelmet a megelőzés és az önvédelem szükségességére, hanem annak módjait illetően hasznos tanácsokkal is szolgál. M. i. Az utóbb említett jogszabályból pedig csupán arra utalunk, hogy a rendelet tételesen sorolja fel, mi minősül exportnak az általános forgalmi adó megállapítása, nyilvántartása, elszámolása és bevallása szempontjából. A társulati adó részletes szabályairól szól a pénzügyminiszter 66/1988. (XII. 26.) PM számú rendelete, amely megszabja, hogy kik fizetnek társulati adót és kik mentesek a társulati adó fizetése alól, előírja a társulati adó mértékét és rendelzök, s ezek mennyiben engedhetők át a jogosult hozzátartozójának stb. Módosultak a korábbi jogszabály mellékleteiben írtak is, ezek közül különösen a vámszabadterület részletes vámügyi rendtartását szabályozó mellékletre hívjuk fel a figyelmet. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1988. évi 67. számában jelent meg és 1989. évi január hó 1. napján hatályba lépett. Dr. Deák Konrád Másfél évszázada ültették Január szélcsendes, ködös napjainak egyikén törzséről tőben levált a Hőgyész főterén álló platánfa egyik fő ága. Az óriási robajjal lezuhanó ág - csak a szerencsének köszönhetően - nem tett kárt senkiben és semmiben, csupán csak érintette a buszmegálló melletti tiszafák egyikét. A leírt eseménynél ez a szürke, hétköznapi hír többet jelent. Hőgyész középkori eredetű főterének évtizedekig jellegzetessége volt a most csonkává lett, korhadt törzsű fa. (Tudósítónktól) A minap unokaöcsémmel beszélgettem arról, hogyan tanul a szakközépiskolában, milyen érzés egy falusi iskolából egy városi középiskolába kerülni? Szerettem volna tanácsokat adni neki, de sajnos ez teljesen lehetetlen volt, mivel ő a szenzációs stílusával belémfojtotta a szót...- Marika néni, tessék elképzelni, Horváth Pistát két tantárgyból megvágták! Önkéntelenül kibukott belőlem:- A Horváth Pistát? Aki az iskola eminens tanulója volt, hogy lehetséges ez, mi történt? A gyerek jól értesültek módján megjegyezte:- Semmi különös nincs ebben, ez az élet rendje!- Na ne mondd: ha faluról valaki bekerül egy magasabb szintű iskolába, annál törvényszerű lenne, hogy rosszabb jegyei legyenek, mint előzőleg voltak?- Áh dehogy, - legyintett sokatmon- dóan a gyerek.- Csak tetszik tudni, Pista apja a falu termelőszövetkezetének elnöke.- Na és, mi köze mindehhez?- Pofonegyszerű a dolog. Az ő apjáMegmaradt ágai balesetveszélyesek, a haldokló óriást előbb-utóbb ki kell vágni. Jókora időbe telik, míg a tér másik sarkában - a tavaly kidőlt gleditsia helyébe - ültetett fiatal platán térformálóvá magasodik. Addig - a fa léte által is - kialakult régi, sajátságos atmoszféra csak a térről hiányzik. A közeli házasságkötő terem freskójára Újváry Lajos festőművész tizenkét évvel ezelőtt a fa képével együtt rávitte a most elillanóban levő hangulatot is. STEFÁN GYÖRGY nak a javaslatára patronálta az Új Élet Téesz az iskolánkat.- így mi hozzászoktunk, hogy Pista hármasnál rosszabb jegyet sosem vitt haza a nyolc esztendő alatt. Viszont a szakközépben szegény Pistinek nem mentek az elméleti tárgyak, csak a gyakorlatiak. Pedig tessék elképzelni, gyakran jártam hozzájuk korrepetálni. De faterja már mondta az enyémnek, hogy Pistinek a keresztapja egy sokkal nagyobb városban, egy jól menő vállalat vezérigazgatója. Pistit majd az ottani szak- középiskolába viszi át, mivel az sokkal menőbb, mint a miénk. Unokaöcsém kajánul megjegyezte:- Egy szakközépiskolának sem árt egy jó patrónus. Nem igaz?- Látod, Tibi, ehhez én nem értek. Ezek után milyen gyakorlati tanácsokkal láthattam volna el ezt az élettapasztalt kamaszt, akinek az édesapja egy traktoros, az édesanyja meg egy falusi péküzem takarítónője. Ennek ellenére bízom Tiborban, tehetséges fiú, négyes bizonyítványt kapott az első félévi teljesítményére. Pusztán csak gyakorlatiból volt hármas osztályzata. De úgy érzem, meg fog erősödni a srác... VARGÁNÉ FARAGÓ MÁRIA Pályázati felhívás Gyermekvédelem, felnőttvédelem A Szociális és Egészségügyi Minisztérium pályázatot hirdet a gyermek- és ifjúságvédelem és a felnőttvédelmi szociális ellátás fejlesztését szolgáló szakmai programok megvalósítására. A pályázatokat egy- vagy többéves programokra lehet benyújtani. A pályázatra tanácsi és központi költségvetési intézmények, egyházi és gazdálkodó szervezetek, a társadalmi és tömegszervezetek, a Vöröskereszt, illetőleg más segítő vagy önsegítő egyesületek és szövetségek, alapítványok valamint humán vállalkozók egyaránt jelentkezhetnek, akár egyénileg, akár közösen. Pályázni lehet: I. A gyermek- és ifjúságvédelmi ellátás területén: 1. átmeneti szállások (segítőházak) létrehozása, 2. a területi gondozás javítása, 3. a nevelőotthonok működési feltételeinek, nevelő tevékenységének az átalakítása. II. A felnőttvédelmi ellátás területén: 1. családsegítő központok létesítése, 2. átmeneti szállások létrehozása, 3. szociális otthoni, intézeti elhelyezést kiváltó új gondozási formák, intézménytípusok kialakítása. Pályázat útján egyszeri támogatási ösz- szeg, és folyamatos működési költség is elnyerhető. A pályázatok 1989. április 30-ig nyújthatók be. A pályázat benyújtására vonatkozó részletes tudnivalók valamennyi városi, illetve községi tanácsnál megtekinthetők. Ki adjon tanácsot, kinek?
