Tolna Megyei Népújság, 1989. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
1989. február 2. NÉPÚJSÁG 5 Magyar Huszár- és Lovas-hagyományőrző Társaság alakul Az első reguláris huszárezred megalakulásának 300. évfordulója alkalmából rendezett I. nemzetközi huszártalálkozó szervezői felhívással fordulnak azokhoz a magyar, és nem magyar állampolgárságú magánszemélyekhez, szervezetekhez, akiknek fontos magyarságtudatunk, nemzeti értékeink ápolása, megőrzése, és ezen belül különösen szivükön viselik a magyar huszár- és lovashagyományok őrzését. A magyarság számára évezredes története során a lóval való állandó kapcsolat már „nemzeti karakterének” egyik jelentős motívumává vált A motorizáció elterjedésével és a mezőgazdaság gépesítésével, az elmúlt húsz évben ez a kapcsolat szinte teljesen megszűnt, emiatt a ló és a lovasélet szerepe társadalmunkban visszaesett A hagyományvesztés a nemzet megszűnéséhez vezethet Ennek elkerülésére, nemzeti lovashagyományaink megőrzésére társadalmi összefogásra, öntevékeny mozgalomra van szükség. A társaság ennek kíván szervezeti keretet adni. Tevékenységi területe, céljai a lovasélettel függnek össze: a huszár- és lovashagyományok kutatása, ápolása, bemutatása, a huszárságról és a magyar karakterű lovashagyományainkról szóló ismeretek terjesztése. A társaság lovas „tömegszervezet” jelleggel szándékozik működni, amit az indokol, hogy tagjai nemcsak lovasok, lótulajdonosok lennének, hanem mindazok, akik a huszár- és lovashagyományok ápolásában részt akarnak venni. A társaságban szabadon társult, autonóm szervezetek vesznek részt. Egyéni tagjai és tagszervezetei lesznek, akik „rendes” és „pártoló” tagi státust kaphatnak. A társaság huszár- és lovassági, lovasünnepségekre specializált, és lótenyésztési tagozatot tervez alakítani. A Magyar Huszár- és Lovas-hagyományőrző Társaság létrehozásának előkészítésével foglalkozók arra kérik a fentiekkel egyetértő és a társaság iránt érdeklődő, abba belépni szándékozó magánszemélyeket és szervezeteket, hogy 1989. február 10-ig a nemzetközi huszártalálkozó, 1538 Budapest Pf. 532. cimre észrevételeiket javaslataikat és az alakuló közgyűlésre való jelentkezésüket küldjék meg. A jelentkezők részére meghívót és az alapszabály-tervezetet megküldik. Az alakuló közgyűlést várhatóan 1989. február 10-ig megtartják. Pályázati felhívás Az Ifjúsági Letéti Számla Tolna Megyei Kuratóriuma pályázatot hirdet olyan ifjúsági közösségek számára, amelyek öntevékenyen képesek a településhálózat adta egyenlőtlenségek csökkentésére, a természeti, kuturális (nemzetiségi) értékek megőrzésére és ápolására úgy, hogy a résztvevők (illetve környezetük) testi és lelki egészsége áll közösségfejlesztő programjuk középpontjában. Kategóriák: 1. Közösségszervező, közéleti (pl. ifjúsági klubok, szabadidős társaságok, nemzetiségi hagyományok ápolására stb.) 2. Egészség-, természet- és környezetvédelem (pl. egészségvédő sportegyesületek és körök, családi szabadidős programok, környezetkímélő természet- járók stb.) 3. Önismeret, ismeretterjestés (pl. falujáró videotár, társas kapcsolatok kialakítása és ápolása, ifjúsági szabadegyetem, városi ifjúsági rádió stb.) 4. Amatör mozgalmak. A támogatás (melyre összesen 1,5 millió R áll rendelkezésre) pályázati úton, két formában nyerhető el: 1. Vissza nem térítendő, úgynevezett céltámogatásként. 2. Visszatérítendő céltámogatásként A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. a pályázó adatait (működési helyét, a csoport átlagéletkorát ill. a pályázó életkorát, a csoportvezető nevét, pontos címét), 2. az eddigi és a tervezett tevékenység leírását 3. az elképzeléshez rendelkezésre álló saját anyagi és egyéb eszközeit, 4. a kért támogatás összegét és felhasználási célját, 5. visszatérítendő céltámogatás (pl. falujáró videotár) igénylése esetén a visszafizetésért garanciát vállaló jogi személy nyilatkozatát. 6. a pályázó pénzforgalmi számlaszámát A pályázatot 1989. március 31-ig kérjük a következő cimre küldeni: Ifjúsági Letéti Számla Kuratóriuma Tolna Megyei Tanács V. B. Ifjúsági és Sportosztálya, 7100 Szekszárd, Mártírok tere 11-13. A pályázat elbírálása nyilvános ülésen kb. április végén történik, melyre a pályázó közösségek 1 -1 tagját meghívjuk. A határidő után érkező pályázatokat a kuratóriumnak nem áll módjában elfogadni. Ifjúsági Letéti Számla Kuratóriuma holt-e. A holtág Hirmann Béla nyitotta meg a fórumot Az elmúlt év nyarán már versenyeztek itt (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A faddi Duna-ágra napjainkban a legkevésbé illő jelző a címbeli. A HNF helyi szervezete és a Fadd-Dombori Csatornamű Vállalat Intéző Bizottsága meghívói nagyjelentőségű előremutató tanácskozásra csábították az érdeklődőket a pártházba. Előadással készültek a KDT Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási igazgatóság szekszárdi szakaszmérnökségét és Paksi Atomerőmű Vállalatot képviselő előadók. Hirmann Bélának - az IB elnökének - megnyitója után Ragó Károly, a szakaszmérnökség helyettes vezetője környezetvédelmi szempontok alapján csoportosította a hosszabb távú vízügyi teendőket. Majd a PAV szakemberei, Puskás Jenő beruházási főosztály- vezető, Tímár Géza üzemviteli osztályvezető, a kajak-kenu szakosztály elnöke tartottak igen részletes tájékoztatást egy, nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas pálya kivitelezése ütemtervéről. A térképvázlatokon is követhető beruházások közös és kihangsúlyozott alapmotívuma a környezet, a vízminőség megóvása, a település és az üdülőtelep lakói érdekeinek legmesszebbmenőkig való figyelembevétele. A hallgatóság részéről felvetett kérdések is - érthetően - elsősorban ezen értékek védelmére hívták fel a figyelmet. Lehetetlen felsorolni a témaköröket, ami a helyi infrastruktúra bővülésével is járó fejlesztéssel kapcsolatosan szóba került. Csak egyet példaképpen: Zelez- nyik Sándor szakosztályvezető és Hajba Antal kenus világbajnokunk, mesteredző egy, elsősorban a helyi lakosságra építkező sportélet lehetőségeit emelte ki. A több mint kétórás párbeszéd az érvek és ellenérvek nem öncélú szembeállítása, vitában való megmérettetése a további együttgondolkodás szellemében zárult. A hallgatóság meggyőződhetett arról, hogy a holtág jövőjét nem a nyilvánosság kizárásával, hanem éppen ellenkezőleg - az érintettek legszélesebb körének bevonásával tervezik. A zárszó csak az alkalomra vonatkozott. Ha továbbiakban is várható, hasonló megbeszélések ilyen hatékonysággal zajlanak, sikerülhet a nagy, immáron közös cél megvalósítása; a nagy álom. 1991-re világhírt hozhat egy környezetvédelminek is nevezhető beruházás nemzetközi verseny keretében történő felavatása. A szervezők témaválasztásának sikerét jellemzi, hogy a művelődési ház által készített videofelvételt az egyik atom- erőműves előadó tréfásan a falu bestsellerének jövendölte. ÓDRY KÁROLY Készül a Magyar Élelmiszerkönyv A Központi Élelmiszeripari Kutatóintézetben készül a Magyar Elelmiszerkönyv. A munkáról Mohos Ferenc, a KÉKI főigazgatójának általános helyettese elmondotta: a könyv az élelmiszertermelők számára olyan szakmai és jogi iránymutató lesz, amely - a nemzetközi gyakorlattal összhangban - szabályozza az élelmiszerek előállítását. A könyvet az élelmiszerekről szóló törvény előírásainak megfelelően szerkesztik meg, s négy kötetből áll majd. Visszhang A január 21-én megjelent Szomjat oltó látvány lehetne című fényképes glosszához kapcsolódva a Szekszárd-Ért Klub felvállalja a Munkácsy utcai csurgó kialakításával kapcsolatos szervezési munkát. A csurgó természeti kincseink része. Kérik mindazokat, akik valami információval szolgálhatnak a csurgó múltjáról, vagy a jelenleg kialakult állapotról, levélben vagy telefonon jelezzék a Népújság szerkesztőségének. Szekszárd-Ért Klub Gondolatok a családjogi jogszabályok egyes rendelkezéseinek hatályosulásáról III. Bíróságainknak jelentős számú ügyben kell döntenie a házassági vagyonjog és a házastársak lakáshasználatának körében is. Eddigi ismertetésünkben kitértünk a házasság egyező akaratnyilvánításon alapuló bontásánál arra, hogy a feleknek egyezséget kell kötniük a házastársi közös vagyon és a házastársak lakáshasználata mikénti rendezésére, és ezt az egyezséget a bíróságnak jóvá kell hagyni, mert törvénysértő az a házasságot felbontó ítélet, ha ezt az igényt is az ítélet rendezte. A jogszabály ez irányú részletes ismertetésére helyszűke miatt nem térhetünk ki, de alapvető rendelkezés, hogy a házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik, vagy a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Tehát a házassági életközösség megszűnésének időpontja az a határvonal, amely a házastársi vagyonközösséget lezárja. Nem tartozik a házassági közös vagyon körébe a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy, a házasság alatt öröklés vagy ajándék címén szerzett vagyontárgy, a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű és mennyiségű vagyontárgy, valamint az előzőek szerinti különvagyon értékén szerzett vagyontárgy sem. Az előzőleg kiemelt főbb törvényi rendelkezések kerülhetnek alkalmazásra, kivéve, ha a házasulok a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség tartamára szerződéssel másként rendezték. ítélkezési tapasztalataink szerint a jogerősen felbontott házasságok 35-40%- a az ötéves házassági együttélést nem haladta meg. Ezekből az adatokból vonjuk le azt a következtetést hogy ha a szülők, vagy a rokonok a házastárs különvagyonához tartozó vagyontárgyakon felül - segítséget nem nyújtottak a házastársaknak, és ők pedig rendszeres és jelentős havi jövedelemmel nem rendelkeztek, akkor a házas együttélés megszűnésekor említésre méltó közös vagyonnal nem rendelkeztek. így különösebb problémát a házastársaknak, illetve jelentősebb bizonyítási tevékenységet a bíróságnak nem okozhat a házastársi közös vagyon megosztásának a rendezése. Főleg ha a házasságból ez alatt az időtartam alatt gyermek is származott, akkor nyilvánvaló, hogy a közös anyagiakat a család folyamatos megélhetésére fordították. Mindezek mellett azonban felhívjuk a figyelmet hogy a házassági életközösség megszűnésekor meglévő közös vagyonból lehetőleg természetben adja ki a bíróság a házastársat megillető vagyont. Minden esetben természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglévő különagyont Azokban az esetekben, amikor a házasság bontó ok alapján kerül felbontásra, akkor a házastársi vagyoni igényeket általában külön perben érvényesítik a volt házastársak. Az így indult perek a helyi bíróságok éves ügyforgalmának mintegy 3-5%-át teszik ki. E számszerúség azonban nem mutatja azt a munkaterhét, amely a széles körű bizonyítás elbírálásánál a bíróságra hárul. Sajnos a vagyonjogi kérdéseknél már a volt házastársakat sokszor csak az anyagi érdekeltség vezérli, minél értékesebb vagyonhoz kívánnak hozzájutni. E cél érdekében felsorakoztatják az egyes tényekről közvetlenül tudomással bíró, vagy csak szívességi tanúk garmadáját a bíróságoknál. Az ilyen vagyonjogi viták általában a hosszabb ideig fennállott házasságok felbontása után indulnak. Ugyanis a jogerősen felbontott házasságok 10%-a 10- 20 év közötti, 5-6%-a fjedig 20 éven felüli időtartamú volt Úgy véljük: azoknak, akik a családi kapcsolatok felbomlásának útján haladnak, nem árt arról a kérdésről is gondolkodniuk, hogy a vagyonjogi viták rendezésével összefüggően milyen bírósági eljárási költségek keletkezhetnek. Az eiéggi közismert, hogy a bíróságoknál érvényesített követelések előterjesztésével egyidejűleg a követelt összeghez viszonyított 6%-os eljárási illetéket kell a keresetlevélen leróni. Miután utaltunk arra az egyező akaratnyilvánítással történt házasság felbontásánál, hogy a házastársi közös vagyon megosztása körében a feleknek egyezséget kell kötni, és ezt a biróság jóváhagyja, igy az ekkénti eljárásért külön illetéket nem kell leróni, hanem mindez a bontóperi 2000 Ft-os illetékkel rendezett. Amikor a házasság felbontása bontóokra alapítottan történik, akkor is van mód és lehetőség, hogy ebben az egy eljárásban érvényesítik a közös vagyon megosztására vonatkozó elszámolást a házastársak. Viszont a 2000 Ft illetéket meghaladóan - a vagyoni értékhez viszonyított - további illetéket a keresetlevélre rá kell ragasztani. Ha a közös vagyon megosztása külön perben történik, nyilvánvaló az eljárási illeték fizetési kötelezettség. A Csjt. alapvető rendelkezésként rögzíti, hogy a házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát megállapodásban, s ettől a megállapodástól eltérően a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel dönthet. Az egyező akaratnyilvánításra alapított bontás esetén azonban ebben a körben a felek egyezségét a bíróságnak jóvá kell hagyni, vagyis ekkor egyezséget jóváhagyó, egyébként pedig kérelemre a bíróság határozatot hoz. Nagyon jól ismerjük mindannyian hazánk gazdasági adottságait, az életszínvonal mikénti alakulását befolyásoló különböző tényezőket, így úgy véljük, hogy a jogszabálynak az a rendelkezése kell, hogy érvényesüljön, mely szerint a házastársak közös tulajdonában, vagy közös bérletében lévő lakásának használatát a bíróság megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi és nincsen olyan szubjektív ok, amely ezt kizárná. A társadalmi és gazdasági adottságainkból kiindulva a volt házastársaknak külön-külön lakás nem biztosítható. Tehát az elkülönítést elsődlegesen a korábban volt közös lakásnál kell megoldani. Általában ugyanitt kell biztosítani a házastársak kiskorú gyermekének lakás- használati jogát is, kivéve, ha más állandó lakása van. Ugyancsak általános rendelkezés az, hogyha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona, vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A másik házastársat kivételesen és csak akkor lehet feljogosítani a lakás megosztott, vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Mindezek esetén is szolgálati lakás bérlőjét a lakás elhagyására kötelezni nem lehet. Amennyiben nem osztható meg a lakás használata, akkor a közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel a bíróság, illetve bérlakás esetén a bérlőtársi jogviszony megszüntetésével a házastársat a lakás elhagyására kötelezi. A bérlőtársi jogviszony - a házastársak egyikének kérelmére - akkor is megszüntethető, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ugyancsak a bíróságnak kell ez utóbbi esetben is meghatározni, hogy a házastársak közül melyik fél melyik lakásba költözzék. Utalunk jelen esetben is arra, amit már a házastársi közös vagyonnál is hangsúlyoztunk, hogy a fiatal házasok közös lakásának megoldása tekintetében saját anyagi adottságaik ritkán járnak eredménnyel. Kedvezőnek mondható az az eset, amikor a fiatal házasok saját anyagi eszközeik alapján akár bérleti, akár bármilyen formájú tulajdoni lakást maguknak biztosítani tudnak. Nagyon jól ismeri mindenki, hogy a lakáshasználati kérdés milyen jelentős anyagi eszközök ráfordításával oldható meg. Éppen ebből kiindulva a jogszabály következetesen előírja, hogy a lakásból távozó házastársa a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult, amely összeg a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes. Viszont a lakáshasználati jog ellenértékének meghatározása nem azonos számítási móddal történhet a tulajdoni és a bérleti lakásoknál. Akár a házastársak közös tulajdonát, akár valamelyik házastárs különvagyonát képezte a lakás, akkor a számítási mód kiindulási alapja a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének külön- bözete. Bérlakás esetén pedig az az összeg képezheti az elszámolás alapját, amelyet a hasonló tanácsi bérlakásoknál a lakásügyi hatóság javára történő lemondása esetén fizetnének térítésként. E térítés attól függetlenül megilleti a távozó házastársat, hogy ő milyen lakásba költözött el. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy az előzőek a számítás alapját képezhetik, azonban a távozó házastársnak a lakás- használati jog ellenértékéből csak az őt arányosan megillető rész jár. Vagyis figyelemmel kell lenni a visszamaradt házastársra és a gyermekek számára, továbbá a lakás értéknövelő meg nem térült költségeire is. Mindezek mérlegelése alapján a fizetendő használati díj ellenértékének 1 /3-ánál nem lehet kevesebb a távozó házastársnak járó összeg. Utalunk arra is, mely szerint különösen méltánylást érdemlő esetben a lakás- használati ellenérték címén 1/3-nál is alacsonyabb térítés állapítható meg, ha a lakást a távozásra kötelezett házasfélnek azért kell elhagynia, mert a visszamaradó házastársa a lakás tulajdonosa, korábbi önálló bérlője, illetőleg a szolgálati lakás bérlője volt. Vagyis az utóbbi jogosultságok kihatnak a ténylegesen térítendő összeg nagyságára. A lakáshasználati jog ellenértékének a távozó házastársat megillető - a fentiek szerinti számításon alapuló - összegének megfizetése is elég gyakran gondot okoz a lakásban visszamaradó volt házastárs részére. Ezért a törvény lehetővé teszi, hogyha az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. Éppen az utóbbi jogi rendelkezésekre figyelemmel nem véletlen az, hogy miután már több esetben utaltunk a házasság felbontásánál az egyező akaratnyilvánítás során szükséges igények rendezésére. Tehát az elszámolás összegénél is a kölcsönhatás és ennek folytán a reális teljesíthetőségnek nagy jelentősége van. Az olvasók felé, több részben közzétett tájékoztatásunk során a megjelölt témakörökre vonatkozó minden törvényi rendelkezésre alapítottan az ítélkezési munkáról nem tudtunk számot adni. igy nyilvánvalóan előfordulhat, hogy egy-egy jogvita tekintetében nemcsak ezek az általános szempontok kerülhetnek vizsgálatra, hanem egyéb kivételes rendelkezések is. Vagyis a teljességre nem törekedhettünk. Mégis szükségesnek véljük a családjogi kapcsolatok ítélkezési tapasztalataira hivatkozással összegezésként a házasságot kötni szándékozók, illetve a házassági kötelékben élők figyelmét a következőkre felhívni:- kellő élettapasztalat után, egymás alaposabb megismerését követően kerüljön sor házasságkötésre,- a házasság tartama alatt tudni kell kompromisszumokra alapítottan élni,- a kölcsönös tűrőképességet fokozni szükséges. Véleményünk szerint, ha mindezek megvalósíthatók lesznek, akkor sokkal kevesebb családbomlásra kerül sor és kiegyensúlyozottabbak, stabilabbak lesznek a családi viszonyok. Tájékoztatjuk arról is az olvasókat, hogy az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekről a városi bíróságokon hetenként megtartott félfogadási napon felvilágosítást kaphatnak, ha bármely körben eljárás megindítását vélik szükségesnek DR. NYIRÖ GÉZA megyei bírósági elnökhelyettes bírósági főtanácsos
