Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 11. szám

1989. január 13. tolna'"' _ NÉPÚJSÁG 3 Megkérdeztük Legyen vagy ne legyen többpártrendszer? Mi erről a Tolna megyei képviselők véleménye? Az Országgyűlés jelenlegi ülésszakán elfogadták a képviselők az egyesülési jog­ról szóló törvényt, ami nem zárja ki az MSZMP-n kívül más pártok alapítását. Mi a véleménye a Tolna megyei képviselők­nek, egy- vagy többpártrendszer legyen? Péter Szigfrid: Ha a társadalomnak van rá igénye, akkor kell a többpártrend­szer. Már csak azért is, mivel az MSZMP az eddigi gyakorlat alapján nem tudta megteremteni saját kontrollját. Simon Péter: Az egyesülési jogról szó­ló törvényt én így elfogadtam, hogy dr. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter bejelentette, hogy augusztus elsején elő­terjesztik a pártokról szóló törvényt. Véle­ményem szerint ez így korrekt, ha nem kerüljük meg a kérdést. Kovács Sándor: Nem utópia ma Ma­gyarországon a többpártrendszer létre­hozása, törvényes keretek között. Sokan szimpatizálnak az alternatív csoportok­kal is. Véleményem szerint, ha ezek a csoportok úgy döntenek - amit eddig még nem jelentettek ki -, hogy párttá akarnak alakulni, akkor meg kell adni számukra ezt a lehetőséget. Bozsó Jánosné: Az élet, a társadalom majd megadja a választ, hogy egy- vagy többpártrendszer legyen. Ma az élet jo­gos követelményei szerint alakulnak a dolgok, mondva csinált ügyekre nincs szükség, csak arra, amit a társadalom többsége igényel. Kosár István: Legyen, mert legalább így az MSZMP megtudja, hogy kikkel áll szemben. Jelenleg az alternatív szerve­zetek minden felelősség nélkül tehetnek különböző kritizáló kijelentéseket. Ha párttá alakulnának, bizonyára megfon­toltabbá válnának nyilatkozataikban is. Én a többpártrendszert csak úgy tudom elképzelni, ha a pártok részeseivé vál­nak a rendszernek. Ezenkívül a konku­rencia megjelenése bizonyára jobb mun­kára ösztönözné a kommunista pártot is. Varga János: Az eddigi tapasztalat az, hogy amikor kontroll nélkül dolgoztunk, nem volt nagy sikerünk, az egypártrend- szeres felállás nem hozott eredménye­ket. Olyan elhajlások jelentek meg párton belül és kívül a társadalom minden szint­jén, ami őszinte, nyílt viták esetén nem következett volna be. Solymosi József: A társadalmon belül megindult egy demokratizálódási folya­mat, ezt be kell fejezni, a többpártrend­szer is ezt a célt szolgálná. Lép Ferenc: A most elfogadott egyesü­lési törvény jó, mert megadja a lehetősé­get, a keretet a többpártrendszer létreho­zására. Véleményem szerint az érdeke­ket mindenképpen ütköztetni kell.- F. Kováts Éva ­A legnagyobb kincs: a közművesített telek Az ingatlan: jó befektetés Egyszerűsített ügyintézés Sokan vallják mostanában - mármint azok közül, akik jelentősebb pénzzel ren­delkeznek -, hogy a pénz értékének a megőrzése csak egyetlen módon lehet­séges: mégpedig, ha ingatlanba fektetik. Ezt különösen 1987 végén, az új adótör­vény bevezetése előtt érzékelték legin­kább a földhivatalokban, mikor is tornyo­Sokan nem tudják: egyszerűsödött a földhivatalokban az ügyintézés rendje : az új földtörvény bevezetését követően. Az ingatlanok átírásához csupán az adásvételi szerződést kell három pél­dányban bemutatni. Egyet eredetiben, * kettőt pedig másolatban. Helyben, for­manyomtatványon kell nyilatkozni, iga­zolni az úgynevezett „szerzőképessé­get”. Nyilatkoznia kell továbbá mindenki­nek mégpedig büntetőjogi felelőssége tudatában arfcl, hogy nincs korlátozva a vásárlásban, vagyis hogy a vevőnek nincs más ingatlana. „ Ha később mégis kiderül, hogy hami­san nyilatkozott, az újabb szerződés semmisnek tekinthető. Az ügyintézés határideje: harminc nap. Ezt - a szekszárdi földhivatal kivételével, ahol az aktákhoz képest kevesen vannak - tartani tudják. Sőt: mivel csökkenőben van megyénkben az ingatlanforgalom, a törvényes határidőn belül a szokásos­nál hamarabb intézik a földhivatalokban az adásvétellel kapcsolatos okmányo­kat. dvm A hőgyészi Vegyesipari Szövetkezet­ben (VISZ) hosszú évek óta tudatosan tö­rekednek arra, hogy jól sikerüljön az évkezdés. Tavaly többszörösen is ered­ményes volt az 1989-es évkezdést is megalapozó igyekezetük. A szállodaipar számára készített frottír termékcsaládjuk elnyerte a Kiváló Áruk Fóruma kitüntető, a jó minőséget elismerő címet, s ennek a minőségnek a tartására munkába állít­hatták az Ausztriából néhány hete vásá­rolt svájci Rüti gépeket. Mondhatnánk, hogy szegény ember- vízzel főz, és hogy kár örülni a másutt le­vetett, az élenjáró technikától évtizeddel is elmaradó szövőgépnek. Az érem má­sik oldala ugyanakkor azt mutatja, hogy a rpost beszerzett gépek műszaki színvo­nala messze megelőzi a textilgyáraink többségében található berendezéseket. A mostani, 1,5 millió forintos beruhá­zással vásárolt 8 géppel, valamint a kö­zelmúltban importált 4, és a márciusra várható további 5 géppel szövőgéppark­juk kétharmadát kicserélik. A fotocellás, magasabb fordulatszámú gépekkel na­gyobb termelékenység érhető el, ezen túlmenően pedig a beruházás egyértel­műen szolgálja a jobb minőséget is. Részben a Kiváló ÁrukFóruma cím is kö­telezi a szövetkezetei - hiszen, mint Te­mesvári Ferenc elnök mondja, azonnal híre menne, ha megvonnák termékeiktől a KÁF-jelvényt - de a szállodaiparon kí­vüli megrendelők is egyre kényesebbek a minőségre. Bár ötéves szerződésekkel 1993-ig termelőkapacitásuk felét máris lekötötte két nagy vevőjük, s többi partnerük közt vannak az olyan „nagyfogyasztók”, mint a szállodák és a hadsereg, mert ha lőni. nem is fognak, törülközni azért kell. Tehát korántsem ülnek a VISZ-nél a babérjai­kon, s továbbra is vallják: a,minőség az Heffner Tiborné a hímzőgépnél Körösi László művezető egy új gépet indít Orlich Antalné fűzőnő A minőség az úr! A VISZ-nek HOZ a gépcsere sultak az ügyintézésre váró adásvételi szerződések. A Tolna Megyei Földhiva­talban, Mint azt Farkas Istvántól, a hivatal vezetőjétől megtudtuk, 1987 év végén 7000-rel több volt az elintézésre váró ak­ta, mint más esztendőkben. Az elmúlt évben már lazább volt a for­galom: a szokásos 37-38 ezer ügyiratot kezelték a megyében. Az újsághirdeté­sek azt bizonyítják: változatlanul nagy a kereslet a családi házak, és az OTPHaká- sok iránt. Az ingatlanpiac legnagyobb kincse ma a közművesített telek. Minden foghíjas telek gazdára talál, a vásárlók olyan plusz munkát és költségeket vállal- t nak a telekkialakítás során, mint például támfalak építése, vízelvezetők, övárkok vizének, és az iszapnak az elvezetése. Szekszárdon a családi házas telek iránt is rendkívül nagy a kereslet. Múzeumi felhívás A Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeum kéri mindazokat, akik a Ráko- si-korszak tárgyi emlékeinek, így az akkor elkövetett törvénytelenségek­kel, vagy a személyi kultusszal kap­csolatos dokumentumoknak, fény­képeknek a birtokában vannak, és hajlandók ezeket egy készülő kiállí­tás céljaira kölcsönözni, ajándékozni vagy vételre felajánlani, jelentkezze­nek a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeumban. (1014 Budapest, Budavári palota, A épület). Villany­motorok Zala­egerszegről Egyedi és kis sorozatban évi 20 ezer villanymotort gyártanak Zalaegerszegen, az UNIFERRO Ipari Szövetkezetben. A szövet­kezet ipari tevékenysége mel­lett jelentős műszaki szolgálta­tásokat nyújt, a megye minden városában javítanak háztartási gépeket és elektroakusztikai berendezéseket. Műszaki fejlesztés világbanki hitelből A Magyar Nemzeti Bank tavaly a Világ­banktól 50 millió dollár hitelt vett fel mű­szaki fejlesztési programok megvalósítá­sára. A továbbkölcsönző kereskedelmi és innovációs bankok 30 millió dollár sorsáról az elmúlt évben döntöttek. A fennmaradó összegre további pályázatot írtak ki a vállalatok számára, s a beérke­zett igények elbírálása most van folya­matban. A vállalatok műszaki fejlesztési programjait már vizsgálják az OMFB szakértői, a bankok pedig a pályázók pénzügyi helyzetét ellenőrzik. Az elmúlt évben nyolc műszaki fej­lesztési javaslatot fogadott el a Világ­bank, ezek együttesen kapták a mintegy 30 millió dollár hitelt. A Világbank feltéte­le az volt, hogy valamennyi program nye­reséges üzleti vállalkozás legyen és kon­vertibilis exportot eredményezzen. Kikö­tés továbbá, hogy minden fejlesztésnek 1993-ig be kell fejeződnie. A hitelből részesedő valamennyi vállalat és intéz­mény megkezdte a műszaki fejlesztési program megvalósítását. Részvénytársasági formában Buda­pesten a Híradástechnika Szövetkezet Temesvári úti telephelyén új, nyomtatott áramköri lapokat gyártó és tervező üzem létesül. A részvénytársaság tagjai a Hír­adástechnika Szövetkezet, az Akadémia, az OKISZ és a SZTAKI együttesen 510 millió forintot költenek az új üzemre. A nyomtatott áramköri lapok gyártásához szükséges berendezések megvásárlá­sára a Világbank 4,6 millió dollár hitelt nyújtott. A gépek és berendezések megvásár­lása folyamatban van, s az üzemet a tervek szerint ez év harmadik negyed­évében adják át. A világbanki hitelből 1,7 millió dol­lárt kapott a Budapesti Műszaki Egyetem Mikroelektronikai és Mechatronikai Tu­dományos Parkja. Az összegből a tudo­mányos kutatáshoz szükséges berende­zéseket vásárolnak. A berendezések gyártóinak már meghirdették a verseny- tárgyalást. Az Akadémia Műszerügyi és Mérés- technikai Szolgálatának műszerparkját is világbanki hitelből bővítik. A berende­zéseket három év alatt kívánják megvá­sárolni ugyancsak versenytárgyalásos alapon. Részesedik a hitelből a VILATI és az MMG is. Mindkét vállalat automatikus mérő-, illetve szabályozórendszerek fej­lesztésére fordítja a hitelt. A versenypá­lyázatra beérkezett ajánlatokat most vizsgálják. A fejlett országokban már meghono­sodott a számítógéppel segített tervező (CAD), illetve gyártórendszerek (CAM) hazai elterjesztésére ugyancsak a Világ­bank ad hitelt. A kapott 5 millió dollárból a SZÁMALK a vállalatoknak szolgáltatás­ként CAD/CAM-rendszereket tervez és telepít. A SZÁMALK szakemberei jelen­leg a berendezések megvásárlásáról tár­gyalnak. Két másik számítástechnikai vállalat a SZTAKI és az SZKI saját fejlesztésű prog­ramok készítéséhez vásárol eszközöket világbanki hitelből. A szakértők most ta­nulmányozzák, melyik cégtől kérjenek árajánlatot. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents