Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

1989. január 11. /'tolna''' népújság 5 Földrajzi szabadegyetem sorozat Menekülés Huarazból Huaraz, ez a perui település, 3000 mé­ter magasan található az Andok hegylán­cain. A dél-amerikai hegyvidék csúcsai­nak meghódítói általában innen vágnak neki annak a veszélyeket sem nélkülöző útnak, mely a 6768 méter magas Huas- caranra vezet. A múlt év októberében egy magyar tudományos expedíció ütött tá­bort Huarazban. Céljukat, a vidék bejárá­sát és áttanulmányozását részben sike­rült elérniük, azt is számos viszontagság és váratlan fordulat árán. A részletekről az egyik résztvevő, dr. Juhász Árpád, a Magyar Televízió közművelődési főszer­kesztőségének helyettes vezetője szá­molt be az érdeklődőknek, a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ által szervezett földrajzi szabadegyetem so­rozat első előadása keretében. Peru, pontosabban annnak fővárosa, a 6 milliós Lima enyhén szólva nem tartozik a biztonságos helyszínek közé, derült ki Juhász Árpád szavaiból, valamint a be­mutatott videofilmből és diaképből. A bű­nözés hihetetlen méreteket öltött, a bel­városban minden nap ropognak a fegy­verek. Jellemző, hogy a rendőrök csak golyóálló mellényben merészkednek az utcákra. Az infláció megállíthatatlan, míg három évvel ezelőtt 14 inti (ez a perui pénzegység) ért egy dollárt, addig tavaly már 520 intit adtak ugyanezért az össze­gért. Gyakoriak a sztrájkok, ámbár soha­sem lehet tudni, hogy ki és miért szünteti be a munkát. Nos, ilyen - nem túl biztató - előzmé­nyek után indult a magyar csoport a Cor­dilerra Blanca irányába, Huarazon ke­resztül. Nyomukban civil ruhás rendő­rökkel, akik arra vigyáztak, hogy ki ne ra­bolják a külföldieket a bűnöző elemek. Október 13-án azonban már ez sem se­gített az expedíción: váratlanul kitört egy indián lázadás, s kisvártatva 6 ezer, bo­tokkal és kövekkel felfegyverzett paraszt ostromolta meg a környéket. A hatósá­gok amit csak lehetett, mindent elkövet­tek az expedíció gyors evakuálására, ám ennek ellenére mégis előfordult, hogy - Juhász Árpád szavaival élve - a menekü­lő társaság órák hosszat lapult a kövek alatt. Végre megérkezett egy második vi­lágháborús, kimustrált repülőgép, s az expedíció fellélegezve foglalta el helyét az üléseken. A jó magyar barackpálinká­val való koccintás, a megmenekülés fe­letti örvendezés mégis korainak bizo­nyult. Kiderült, hogy a túlsúly miatt a re­pülő képtelen felemelkedni. A kis csapat kedvetlenül kiszállt, a piló­ta pedig - az üzemanyag súlyának csök­kentése érdekében - tett néhány kört a hegyek fölött, majd eltűnt a szemhatárról. - Soha többé nem láttuk - jegyezte meg Juhász Árpád, majd így folytatta: - Az éj­szakát jószívű indiánoknál töltöttük, s nagy szerencsénkre másnap a rögtön­zött leszállópályán ismét várt bennünket egy, az előbbinél is rozogább repülőgép. Ezzel jutottunk vissza Limába. A kalandos utazás történetét feldolgo­zó film várhatóan az év vége előtt tekint­hető meg a televízióban.- szá-sm ­Uj bank kezdte meg szolgáltatását az év elején. Az intézmény azonban nem ér­tékpapírokat és készpénzt őriz széfjében - ilyenekkel nem is rendelkezik - hanem információt tárol. Nem kevesen vannak a világban, köztük éppen pénzemberek, akik vallják: a gyors és pontos politikai és gazdasági információ, megfelelő kezek­ben, anyagi érték. Január 1. óta fogadja ügyfeleit a Ma­gyar Távirati Iroda Adatbankja. Egészen pontosan: a Számitógépes Politikai Saj­tó-Adatbank és Dokumentációs Szer­kesztőség. Igazgatója, dr. Szabó Iván tá­jékoztatta az MTI-Press munkatársát.- A Minisztertanács egy korábbi hatá­rozatának megfelelően az MTI működteti az országos sajtó- és politikai adatban­kot. Ez persze Így rendkívül egyszerűen hangzik, a kijelentés mögött azonban széleskörűen kiterjedt és pontosan ösz- szehangolt tevékenységet kell látni. Pél­dául azt, hogy az MTI híreit - naponta mintegy ötszázat - mágneslemezen megőrizzük, tároljuk úgy, hogy bármikor visszakereshetők legyenek. Ehhez ter­mészetesen megfelelő elektronikus szö­vegszerkesztő, hírfeldolgozó, tároló és visszakereső rendszert kellett kialakítani.- Milyen felhasználói szempontokat tartottak szem előtt?- Olyan tematikus alrendszereket ala­kítottunk ki, amilyenekre az MTI profilja, illetve sok éves tapasztalataink alapján Szokatlan utas az autóban Barre, Vernont, USA: A Dezotell család hároméves kislánya egy [ megtermett holstein tehénke társa­ságában várja, Plymouth típusú gépkocsijukban a vásárlásból visz- szatérő gazdát. A találékony far­mernek nem kis ügyességre volt szüksége, hogy kocsijába, „invitál­ja” négylábú utasát. MÁV-kertészet A Magyar Államvasutak hatvani kertészete látja el az állomásokat, szolgálati helyeket a csinosításukhoz szükséges díszcserjékkel, facsemetékkel, virágokkal. Ilyenkor télen is szorgos munka folyik a 100 éves jubileumra készülő kertészetben. Lénárt Jánosné és Őszi Józsefné virágot ültetnek a cserepekbe Milyen bank az Adatbank? szükség van. Ennek megfelelően a fej­lesztés során két fő szempontot vettünk figyelembe: azt, hogy az MTI sokoldalú munkája mit követel, továbbá, hogy mi­lyen igények merülhetnek fel a politikai, az államigazgatási, a gazdasági és nem utolsósorban a tömegtájékoztatási szer­vek részéről. Egy adatbank akkor műkö­dik jól, ha információtároló és visszake­reső rendszerét úgy alakítja ki, hogy a feldolgozott anyaghoz biztosítja a köz­vetlen hozzáférést és a tetszés szerinti visszakeresést. Vagyis a témakörök sze­rinti eligazodás áttekinthető, könnyen kezelhető. Mindezt elősegíti, hogy a visz- szakeresést támogató osztályozórend­szerünk témakódjait, alkódjait és kulcs­szavait olyan szakemberekkel állítottuk össze, akik a maguk területén vitathatat­lan szaktekintélynek számítanak.- Nézzünk egy példát. A jogi témakód hányféle válaszlehetőséget tartalmaz?- A mi címlistánkban ez négy oldalt tesz ki. Ebből csupán az „emberi jog” al- kód huszonnégy különböző témakört - itt kulcsszót - érint.- Kik dolgozták fel az információkat?- Az adatbankban minden informá­ciót sajtódokumentátorok kezelnek. S ta­lán nem érdektelen elmondani, hogy az MTI Dokumentációs Szerkesztősége - amely a legnagyobb hazai sajtódoku­mentációs központ - munkatársainak nagy része egyetemet végzett újságíró. Munkánk azonban nemcak a napi hírek­re, az azokban szereplő személyekre, pártokra, államokra, intézményekre, szer­vezetekre stb. terjed ki, hanem mintegy négyszáz folyóiratot is szemlézünk. Ezek­ből az adatbank referátum, vagy annotáció (tartalmi kivonat) formájában a külvilág és magyarország legfontosabb és legérdeke­sebb cikkeit is számítógépen őrzi.- Kik és hogyan használhatják az MTI adatbakját?- Információszolgáltatásunk az ország bármely részéről lehívható az MTI által meghatározott típusú képernyős munka­hely, úgynevezett terminál révén. A kap­csolatot telefonvonal biztosítja. Igaz, nem úgy mint korábban, amikor elég volt fel­tárcsázni az MTI Dokumentációs Szer­kesztőségét, s a kért adat vagy informá­ció szolgáltatása csupán idő kérdése volt. Most már pénzé is, hiszen az adat­banknak annyi kapcsolata csakugyan van a financiális rokonsággal, hogy előfi­zetéses rendszerben működik. A hiszékenység ára: hárommillió forintos veszteség Maga az ötlet tulajdonképpen az em­berek hiszékenységére alapozott. Ami pedig kialakult belőle, azon játékok közé tartozik, amelyek valamennyiünket meg­károsíthatnak, így komolyan kell foglal­kozni velük. Kővári János 22 éves, foglalkozásnél­küli, tótkomlósi lakos gondolt egyet, s te­lefonon ajánlkozott a paksi Áfész felhívá­si osztályvezetőjénél, hogy foglalkoztas­sák őt, mint tolifelvásárlót. Kérte, hogy pár nap múlva személyesen is találkoz­hassanak, majd társával Rádai Tibor 26 éves, szintén tótkomlósi lakossal elmen­tek, hogy a részletekben is megállapod­janak. Az áfész azonban úgy döntött, hogy egyelőre nem alkalmazza őket, de lehetőséget kapnak arra, hogy az áfész nevében saját pénzükön tollat vásárolja­nak. Még a részesedés mértékében is megegyeztek. Mivel az áfész a nevét adta volna az üzlethez, így a haszon 3 százalé­kát kapta volna meg. S tették ezt a megál­lapodást úgy, hogy sem személyi igazol­ványt, sem semmiféle iratot nem kértek tőlük az áfésznél. Pár nap múlva Rádai és Kővári újabb ötlettel álltak elő a felvásárlási osztály ve­zetőjénél, arra hivatkozva, hogy nincs készpénzük. Arra kérték az áfészt, hogy a toll megvásárlásához adjon nekik pénzt. Pénzt nem, de egy kitöltetlen raktári be­vételi jegyet kaptak az osztályvezetőtől, aláírva, pecséttel ellátva. És természete­sen a személyi igazolvány most sem kel­lett. Miután a zsebükben volt a számukra most már jó leheöségeket biztosító in­kasszós jegy, Budapestre indultak, hogy a Kelet-pesti Áfész fóti tollértékesítő tele­pén megvegyék a tollat. Az üzlet meg is köttetett, hárommillió forint értékben, 30 mázsa príma tollat vettek, kilogrammját 980 forintért. És itt csatlakozott hozzájuk Horváth Ödön 39 éves tollgyűjtő, szintén tótkomlósi lakos. Megegyeztek, hogy a vásárolt tollal nem számolnak el, hanem szabadkézből fogják értékesíteni. (A ren­dőrség eddigi vizsgálata szerint több személynek adták el ezt a mennyiséget.) De az áfész várta a tollat. Hogy mindenki megnyugodjon, gondolták, vesznek ugyanennyi mennyiségű üres tollat, ami árban 200 forintot jelent kilogrammon­ként, s ezzel a 700 ezer forint értékben megvásárolt tollal indultak Paksra, ahol egy közúti ellenőrzés vetett véget a kirán­dulásuknak. Se menetlevél, se útiok­mány nem volt náluk, így előállították őket a rendőrségen. A házkutatás során nagyobb mennyi­ségű készpénzt - egymillió forintot - va­lamint tollat foglaltak le a három „felvá­sárlónál”. A toll nagy lehetőségeket kínál embe­rek becsapására, mivel nagy szakértel­met igényel, könnyen be lehet csapni bárkit, kevésbé értékes tollat adni egy drágább helyett. Ezt a lehetőséget pró­bálta meg kihasználni a három vállalko­zó, akik jelenleg előzetes letartóztatás­ban vannak.- he ­Nem tetszik az 1-es műsor? Volt egyszer egy adásszüneti nap Amikor még - nem is olyan régen - a hétfő adásszünet volt a televízióban, a család ezt az estét használta fel, hogy beszélgessenek, kártyázzanak, rejtvényt fejtsenek közösen, lemezt hallgassanak, és tegyenek minden olyant, ami a gyere­keket jobban a felnőttekhez köti és vi­szont. Januártól ennek már vége! Gazdagab­bak lettünk! A Magyar Televízió 2-es programja teljessé vált és van hétfőn is adás. Az minden bizonnyal több szakdol­gozat témája lesz majd, hogy mindez mi­lyen hatással van az írott sajtóra, milyen versenyrehivást jelent a naponként meg­jelenő újságoknak. Ezért most nem en­nek elemzése e jegyzet célja, hanem csupán az első lépésekről szerzett be­nyomás, tapasztalat. Egyszerűnek tetsző és a nagy változá­sok idején a legolcsóbb megoldást vá­lasztotta a televízió, amikor a sorozatok áradatát zúdította a nézők elé. A nagy­szabású családtörténetek mindig von­zották az embereket, így nyomban egy 26 részes francia filmmel indul a tv 2-es program. Kétszer hat estére szólít képernyőhöz egy olasz és angol film. Ezt teszi három­szor egy lengyel. Nem folytatom, mert szólni kellene a különböző díjnyertes fil­mek, a népszerű filmművészek alkotásait bemutató sorozatokról, de a dokumentu­mokat sem lehetne elhagyni. A szórakoz­tatás, a tanítás, az ismeretterjesztés, in­formációk ilyen mennyiségű továbbítása, vándoroltatás, a nézőtől más időbeosz­tást, más gondolkodást, követel. Szán­dékosan nem említettem a műholdas műsorokat! Dönteni kell! Tessék választani! A kíná­lat széles skálán mozog, színes. Az a szándék is érzékelhető, hogy a néző álta­lában ott, azon a helyen és időben találja meg a főműsorként szerkesztett progra­mot, ahol az először jelentkezett. Ha kedd, akkor Stúdió, ha csütörtök, akkor Szomszédok, ha vasárnap akkor A HÉT és így tovább... Sürgős feladat, hogy minél előbb tud­juk kikapcsolni is a televízió-készüléke­ket, visszahódítva az adásszünet estéjé­nek hangulatát és a hirtelen támadt csöndben próbáljuk egymást keresve megszólalni, beszélgetni.- DKJ ­Juhász Árpád, a földrajzi szabadegyetem sorozat előadója

Next

/
Thumbnails
Contents