Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-10 / 8. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI MA ' V. 1989. január 10. Kritika KEDD (4. oldal) XXXIX. évfolyam, 8. szám ÁRA: 4,30 Ft Mindenki mindent vásárolt Körjárat áremelés után Még jobban beosztani a pénzt Bevásárló asszonyok Bogyiszlón Megújuló házszabályok a T. Ház előtt Ma újra: Országgyűlés Tegnaptól lépett életbe az újabb áremelés, ennek hatását néztük meg néhány boltban, az utcán, s azt, hogy mely termékből van jelenleg hiány, mit vásároltak fel, mekkora forgalmuk volt a múlt héten, illetve a tegnapi napon. Tokai Mihály, a Füszért fiókigazgatóhelyettese elmondta, hogy jelenleg mindenfajta áruból van raktáron, ha nem is nagy mennyiségben, így elvileg nem lehet majd gond. A legjobban a liszt fogyott el, de tegnap a dombóvári malomból szállítottak, és egy vagont is feladtak, mely a mai napon várható. Tokai Mihály elmondta azt is, hogy a legnagyobb „hajtás” múlt hét péntekén Vegyek? Ne vegyek? és szombaton volt, az átlagos 25-26 forduló helyett 40-et tettek, ahol egy-egy forduló 5 tonna árumennyiséget jelentett. Tegnap reggel 26 fordulóval indultak és különösebb gond nem volt. A szekszárdi 18-as Áfész ABC-ben tegnap kezdték a leltározást.- Az üzlet teljesen üres - mondta Pet- rovics Gábor üzletvezető. - Ennek főleg az áremelés az oka, de szerepet játszik az is, hogy készültünk a leltározásra. Az alapvető élelmiszerekből, mint liszt, cukor, rizs lényegesen többet adtunk el, mint egy átlagos héten, ami a forgalmunkban 200-240 ezer forintos többletet jelent. A mosópor volt az, amiből nem volt megfelelő mennyiségünk. A 17-es Népbolt ABC vezetője Kolozsi Jánosné elmondta, hogy jóformán semmi áru nem maradt az üzletben. Mindenki mindent vásárolt, még azt is, aminek nem ment fel az ára. Az elmúlt heti forgalmuk olyan volt, mint a karácsony előtt, napi 180-190 ezer forint, a 120-130 ezres átlagoshoz képest. (Folytatás a 2. oldalon) Ma délelőtt 10 órakor összeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját. A törvényhozó testület tanácskozásának napirendjén az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezésijogról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására vonatkozó tervezet szerepel. A decemberi ülésszakra benyújtott interpellációk és kérdések száma gyarapodott. A már korábban jelzett témákon kívül előreláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés; a hegyeshalmi közúti határ- átkelőhelyen kialakult forgalmi helyzet; a pedagógusok év közbeni áthelyezése; az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek részére történő elidegenítése; a kisgazdaságok tápellátása és a tápforgalmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak napirendjén szerepelt témákon kívül kérdést intéznek a képviselők az igazságügy-miniszterhez a feddhetetlenség követelménye, a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíj- törvény előkészítése, valamint az ipari miniszterhez a Minő Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában. Az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjeszti a parlament elé. A javaslat az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során merült fel és szükségessé vált módosításokat, valamint az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvény szintű szabályozásához, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez szükséges módosításokat tartalmazza. Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányával, valamint a Magyar Népköztársaság alkotmányával összhangban határozza meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabályokat, illetve azokat a törvényes garanciákat, amelyek lehetővé teszik e szabadság- jog zavartalan gyakorlását. Az egyesülési törvénytervezet társadalmi vitája során felmerült az a kérdés, hogy miért külön törvényt állapítja meg a politikai párt létrehozására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására és felügyeletére vonatkozó szabályokat. Ennek magyarázatául még a decemberi ülésszak előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a politikai pártok működésének csak az új alkotmány rendelkezései szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja, tevékenysége, vagy sem. A megújuló házszabályok élénk vitát váltottak ki az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek meghatározója lesz. Az ügyrendmódositást előkészítő parlamenti bizottság 51 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők módosítások tucatjait fűzték. A „legfiatalabb” ország Az NDK és Bulgária után Magyarország is nagykövetségi szintre kívánja emelni diplomáciai kapcsolatait Albániával, erőteljesebben szeretné fejleszteni a 60-as években visszaesett együttműködést. A kis balkáni ország utóbbi időben tett külpolitikai lépései, a világra való óvatos nyitása alapján remélhető, hogy a magyar szándék megvalósulhat. Nem érdektelen, milyen képet mutat ma ez az ország, amelyről - szinte „hermetikus” bezárkózása miatt - évtizedeken át olyan keveset lehetett hallani. A bolgár sajtó érdeklődése is nagy iránta, s a közös „balkániság” alapján néhány szófiai újságírónak már sikerült ellátogatnia Tiranába. A főváros - írják útjukról beszámolva - nem dicsekedhet a nagy európai városok ragyogásával, ám megvan a maga sajátos szépsége: gazdagon zöldellő (Folytatás a 2. oldalon) Pangó borpiac - alakuló egyesület Kistermelők önálló egyesülete legyen, vagy közösen alakítsák meg a nagyüzemekkel? A beszerzést, az értékesítést hogyan oldják meg? Mennyi szavazattal rendelkezik az, aki több, s az aki kevesebb területen gazdálkodik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel azon a pénteki összejövetelen, amelyről lapunk szombati számában hírt adtunk, s amelynek az volt a célja, hogy tájékoztassa mindazokat a kistermelőket, s a nagyüzemek képviselőit, akik az alakuló Tolna Megyei Szőlő és Bortermelők Egyesületének munkája iránt érdeklődnek. Az, hogy a szőlőtermesztés, illetőleg a borértékesítés területén minél gyorsabban lépni kell, bizonyítja maga az a tény, hogy az úgynevezett belépési szándéknyilatkozatot közel 120-an írták alá. (Folytatás az 5. oldalon) Cuellar üdvözlete Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn üdvözölte Sevardnadze szovjet külügyminiszter párizsi bejelentését a szovjet vegyi fegyverkészletek megsemmisítéséről. „Üdvözlöm a szovjet kezdeményezést és remélem, hogy más országok is követni fogják a szovjet példát - mondta Pérez de Cuellar a norvég fővárosban tartott sajtóértekezletén. Az ENSZ főtitkára Párizsból érkezett Oslóba, ahol az 1988-ban Nobel-Békedíjjal kitüntett ENSZ békefenntartó erők nevében tart előadást. * A jövőben növekedni fog az ENSZ békefenntartó erőinek szerepe - jelentette ki hétfőn Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az oslói egyetemen tartott előadásában A világszervezet főtitkára - egyéb elfoglaltságai miatt - csak most köszönhette meg a kéksisakosok nevében az 1988 évi Nobel-békedijat. A békedíj kitüntetettje hagyományosan előadást tart az általa időszerűnek tartott, a díjjal összefüggő témáról. Tolna megyei bányászok segítsége Németh Miklós megbeszélése Andrej Lukanowal Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Andrej Lukanovot, a bolgár külgazdasági kapcsolatok miniszterét, a magyar-bolgár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökét, aki a bizottság 23. ülésszakán tartózkodik Budapesten. Andrej Lukanovot a nap folyamán hivatalában fogadta Nyers Rezső államminiszter. Szombaton teljes szabadnapi külön műszakot hirdettek a Mecseki Szénbányák üzemeiben, az örményországi földrengéskárosultak megsegítésére. A má- zaszászvári, komlói és pécsi mélyművelésű munkahelyekre leszállt bányászok aznapi keresetük felét ajánlották fel a károsultak megsegítésére. Azok a bányászok, akik erre a napra nem vállalták a műszakot, szintén felajánlást tettek, sőt a szombati munkában 198 lengyel bányász is részt vett. A három munkahelyen szép számmal dolgoznak Tolna megyei (Folytatás a 2. oldalon) Önbizalom Mindig figyelmesen hallgatom, hogy bennünket magyarokat a külföldiek miként jellemeznek. Milyen is a magyar ember? Mokány, szilaj, bátor, konok, kitartó, dolgos és szorgalmas. A jelzők zöme az itt élő emberek természetére, viselkedésére, modorára utal. Az, hogy szorgalmasak vagyunk nem kétséges: a tévéhíradó szerint most készül az Egyesült Államokban egy film, amely kétséget kizáróan megállapítja: a világon a magyar nők dolgoznak a legtöbbet. A tévéhíradóban láttam azt az interjút is, amelyet Margaret Thatcherrel készített a híradó főszerkesztője. „Önökre magyarokra jellemző, hogy kevés az önbizalmuk, s ez befolyásolja gazdasági előrehaladásukat is.” - mondta határozott hangon a mosolygós vaslady. Önbizalomhiány? Nálunk? így ismer bennünket a szigetország miniszterasszonya, vagy csak afféle jópofa szónoki fordulatnak szánta? Kideríthetetlen. Az ugyanis bátran állítható: kis hazánk állampolgárainak nagy része nem szenved önbizalomhiányban. Tessék csak körbenézni! Példák tucatját lehetne felhozni, amely azt bizonyítja: mennyire hiányzik belőlünk a szerénység, a visszafogottság, a kulturált viselkedésmód, s hogy igen sok közöttünk az önhitt, fölényes, nagyképű, és gőgös ember. Ennek is megvan a magyarázata: az elmúlt időszakban sajnos többnyire annak adtak igazat, aki hangosabban kiabált. Aki túlságosan halk volt, csöndesen tette a dolgát, észre sem vették, megbízható gyalogmunkásként élte az életét, fizetést nem kért, s ha emeltek is, mindig ő került a névsor végére. A hangerővel bíró, a pótolhatat- lanságát állandóan bizonyító embert nem lehet nem észrevenni, állandóan az előtérben, szem előtt van, s ahogy mondani szokták: mindig tudja, hogy melyik zászlót kell kidugni az ablakon. Az ilyen embereknek nem lenne önbizalma? Már miért ne, ha ezt fizetik meg, ha ezt veszik észre, és igy biztonságban is érzi magát. Tulajdonképpen nem is olyan baj, ha rendelkezünk némi önbizalommal, de ennek , mindig legyen meg az alapja. Ne kérkedjünk azzal, ami nincs, ne tartsuk többre magunkat annál, amik vagyunk. Mert nincs annál szörnyűbb mikor az ostoba, tanulatlan, szakmájában járatlan ember önelégülten, magát tévedhetetlennek vélve bizonyítja az igazát. Az önbizalomtúltengésben leledző ismerősünk, kollégánk, lakótársunk könnyen felismerhető a fellépéséről, a megjelenéséről is, hisz mindig ő szeretne középpontba kerülni, nem tűr ellentmondást, s lehetőleg az első percben igyekszik maga körül mindenkit lehengerelni. Talán ha kicsit szerényebbek, és őszintébbek lennénk! Talán ha bevallanánk önmagunknak, hogy a gazdasági eredményeink jóval a világszínvonal alatt vannak! Talán akkor ez is befolyásolhatná az ország előrehaladását. p VARGA MÁRTA
