Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-10 / 8. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI MA ' V. 1989. január 10. Kritika KEDD (4. oldal) XXXIX. évfolyam, 8. szám ÁRA: 4,30 Ft Mindenki mindent vásárolt Körjárat áremelés után Még jobban beosztani a pénzt Bevásárló asszonyok Bogyiszlón Megújuló házszabályok a T. Ház előtt Ma újra: Országgyűlés Tegnaptól lépett életbe az újabb ár­emelés, ennek hatását néztük meg né­hány boltban, az utcán, s azt, hogy mely termékből van jelenleg hiány, mit vásá­roltak fel, mekkora forgalmuk volt a múlt héten, illetve a tegnapi napon. Tokai Mihály, a Füszért fiókigazgató­helyettese elmondta, hogy jelenleg min­denfajta áruból van raktáron, ha nem is nagy mennyiségben, így elvileg nem le­het majd gond. A legjobban a liszt fogyott el, de tegnap a dombóvári malomból szállítottak, és egy vagont is feladtak, mely a mai napon várható. Tokai Mihály elmondta azt is, hogy a legnagyobb „hajtás” múlt hét péntekén Vegyek? Ne vegyek? és szombaton volt, az átlagos 25-26 for­duló helyett 40-et tettek, ahol egy-egy forduló 5 tonna árumennyiséget jelentett. Tegnap reggel 26 fordulóval indultak és különösebb gond nem volt. A szekszárdi 18-as Áfész ABC-ben tegnap kezdték a leltározást.- Az üzlet teljesen üres - mondta Pet- rovics Gábor üzletvezető. - Ennek főleg az áremelés az oka, de szerepet játszik az is, hogy készültünk a leltározásra. Az alapvető élelmiszerekből, mint liszt, cu­kor, rizs lényegesen többet adtunk el, mint egy átlagos héten, ami a forgal­munkban 200-240 ezer forintos többle­tet jelent. A mosópor volt az, amiből nem volt megfelelő mennyiségünk. A 17-es Népbolt ABC vezetője Kolozsi Jánosné elmondta, hogy jóformán sem­mi áru nem maradt az üzletben. Mindenki mindent vásárolt, még azt is, aminek nem ment fel az ára. Az elmúlt heti forgalmuk olyan volt, mint a karácsony előtt, napi 180-190 ezer forint, a 120-130 ezres átlagoshoz képest. (Folytatás a 2. oldalon) Ma délelőtt 10 órakor összeül az Or­szággyűlés, hogy folytassa a tavaly de­cember 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját. A törvényhozó testület tanácskozásá­nak napirendjén az alkotmány módosítá­sáról, az egyesülési jogról és a gyüleke­zésijogról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosí­tására vonatkozó tervezet szerepel. A de­cemberi ülésszakra benyújtott interpel­lációk és kérdések száma gyarapodott. A már korábban jelzett témákon kívül elő­reláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés és végrehajtás, valamint a vámkezelés; a hegyeshalmi közúti határ- átkelőhelyen kialakult forgalmi helyzet; a pedagógusok év közbeni áthelyezése; az állami vállalatok érdekeltségeinek kül­földiek részére történő elidegenítése; a kisgazdaságok tápellátása és a tápfor­galmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak napirendjén szere­pelt témákon kívül kérdést intéznek a képviselők az igazságügy-miniszterhez a feddhetetlenség követelménye, a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíj- törvény előkészítése, valamint az ipari miniszterhez a Minő Cipőgyár tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában. Az alkotmány módosításáról, az egye­sülési jogról, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter terjeszti a parlament elé. A javaslat az Országgyűlés ügyrendjé­nek korszerűsítése, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényja­vaslatok előkészítése során merült fel és szükségessé vált módosításokat, vala­mint az alkotmánybíróság létrehozásá­hoz, a népszavazás törvény szintű sza­bályozásához, illetőleg a honvédelmi kö­telezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez szükséges mó­dosításokat tartalmazza. Az egyesülési jogról szóló törvényjavas­lat az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza­tával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzet­közi Egyezségokmányával, valamint a Ma­gyar Népköztársaság alkotmányával össz­hangban határozza meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó részletes szabá­lyokat, illetve azokat a törvényes garanciá­kat, amelyek lehetővé teszik e szabadság- jog zavartalan gyakorlását. Az egyesülési törvénytervezet társadalmi vitája során fel­merült az a kérdés, hogy miért külön tör­vényt állapítja meg a politikai párt létreho­zására, nyilvántartásba vételére, gazdálko­dására és felügyeletére vonatkozó szabá­lyokat. Ennek magyarázatául még a de­cemberi ülésszak előtt tartott sajtótájékoz­tatón elhangzott: a politikai pártok műkö­désének csak az új alkotmány rendelkezé­sei szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja, tevékenysé­ge, vagy sem. A megújuló házszabályok élénk vitát váltottak ki az Országgyűlés jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottságának ülé­sén, hiszen a várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parla­menti munkának, a képviselők lehetősé­geinek, kötelezettségeinek meghatáro­zója lesz. Az ügyrendmódositást előké­szítő parlamenti bizottság 51 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők módosítások tucatjait fűzték. A „legfiatalabb” ország Az NDK és Bulgária után Magyaror­szág is nagykövetségi szintre kívánja emelni diplomáciai kapcsolatait Albániá­val, erőteljesebben szeretné fejleszteni a 60-as években visszaesett együttműkö­dést. A kis balkáni ország utóbbi időben tett külpolitikai lépései, a világra való óvatos nyitása alapján remélhető, hogy a magyar szándék megvalósulhat. Nem ér­dektelen, milyen képet mutat ma ez az or­szág, amelyről - szinte „hermetikus” be­zárkózása miatt - évtizedeken át olyan keveset lehetett hallani. A bolgár sajtó ér­deklődése is nagy iránta, s a közös „balkániság” alapján néhány szófiai új­ságírónak már sikerült ellátogatnia Tira­nába. A főváros - írják útjukról beszámolva - nem dicsekedhet a nagy európai váro­sok ragyogásával, ám megvan a maga sajátos szépsége: gazdagon zöldellő (Folytatás a 2. oldalon) Pangó borpiac - alakuló egyesület Kistermelők önálló egyesülete legyen, vagy közösen alakítsák meg a nagyüze­mekkel? A beszerzést, az értékesítést hogyan oldják meg? Mennyi szavazattal rendelkezik az, aki több, s az aki keve­sebb területen gazdálkodik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merültek fel azon a pénteki összejövetelen, amelyről lapunk szombati számában hírt adtunk, s amelynek az volt a célja, hogy tájékoz­tassa mindazokat a kistermelőket, s a nagyüzemek képviselőit, akik az alakuló Tolna Megyei Szőlő és Bortermelők Egyesületének munkája iránt érdeklőd­nek. Az, hogy a szőlőtermesztés, illetőleg a borértékesítés területén minél gyor­sabban lépni kell, bizonyítja maga az a tény, hogy az úgynevezett belépési szán­déknyilatkozatot közel 120-an írták alá. (Folytatás az 5. oldalon) Cuellar üdvözlete Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár hétfőn üdvözölte Sevardnadze szovjet külügyminiszter párizsi bejelentését a szovjet vegyi fegyverkészletek megsem­misítéséről. „Üdvözlöm a szovjet kezde­ményezést és remélem, hogy más orszá­gok is követni fogják a szovjet példát - mondta Pérez de Cuellar a norvég fővá­rosban tartott sajtóértekezletén. Az ENSZ főtitkára Párizsból érkezett Oslóba, ahol az 1988-ban Nobel-Békedíjjal kitüntett ENSZ békefenntartó erők nevében tart előadást. * A jövőben növekedni fog az ENSZ bé­kefenntartó erőinek szerepe - jelentette ki hétfőn Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár az oslói egyetemen tartott előadásában A világszervezet főtitkára - egyéb elfog­laltságai miatt - csak most köszönhette meg a kéksisakosok nevében az 1988 évi Nobel-békedijat. A békedíj kitünte­tettje hagyományosan előadást tart az ál­tala időszerűnek tartott, a díjjal összefüg­gő témáról. Tolna megyei bányászok segítsége Németh Miklós megbeszélése Andrej Lukanowal Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke hétfőn a Parlamentben fogadta Andrej Lukanovot, a bolgár külgazdasági kapcsolatok miniszterét, a magyar-bol­gár gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság társelnökét, aki a bizottság 23. ülésszakán tartózko­dik Budapesten. Andrej Lukanovot a nap folyamán hivatalában fogadta Nyers Re­zső államminiszter. Szombaton teljes szabadnapi külön műszakot hirdettek a Mecseki Szénbá­nyák üzemeiben, az örményországi föld­rengéskárosultak megsegítésére. A má- zaszászvári, komlói és pécsi mélyműve­lésű munkahelyekre leszállt bányászok aznapi keresetük felét ajánlották fel a ká­rosultak megsegítésére. Azok a bányá­szok, akik erre a napra nem vállalták a műszakot, szintén felajánlást tettek, sőt a szombati munkában 198 lengyel bá­nyász is részt vett. A három munkahelyen szép számmal dolgoznak Tolna megyei (Folytatás a 2. oldalon) Önbizalom Mindig figyelmesen hallgatom, hogy bennünket ma­gyarokat a külföldiek miként jellemeznek. Milyen is a magyar ember? Mokány, szilaj, bátor, konok, kitartó, dolgos és szorgalmas. A jelzők zöme az itt élő emberek természetére, viselkedésére, modorára utal. Az, hogy szorgalmasak vagyunk nem kétséges: a tévéhíradó szerint most készül az Egyesült Államokban egy film, amely kétséget kizáróan megállapítja: a világon a ma­gyar nők dolgoznak a legtöbbet. A tévéhíradóban láttam azt az interjút is, amelyet Mar­garet Thatcherrel készített a híradó főszerkesztője. „Önökre magyarokra jellemző, hogy kevés az önbizal­muk, s ez befolyásolja gazdasági előrehaladásukat is.” - mondta határozott hangon a mosolygós vaslady. Önbizalomhiány? Nálunk? így ismer bennünket a szi­getország miniszterasszonya, vagy csak afféle jópofa szónoki fordulatnak szánta? Kideríthetetlen. Az ugyanis bátran állítható: kis hazánk állampolgárainak nagy ré­sze nem szenved önbizalomhiányban. Tessék csak körbenézni! Példák tucatját lehetne felhozni, amely azt bizonyítja: mennyire hiányzik belőlünk a szerénység, a visszafo­gottság, a kulturált viselkedésmód, s hogy igen sok kö­zöttünk az önhitt, fölényes, nagyképű, és gőgös ember. Ennek is megvan a magyarázata: az elmúlt időszakban sajnos többnyire annak adtak igazat, aki hangosabban kiabált. Aki túlságosan halk volt, csöndesen tette a dol­gát, észre sem vették, megbízható gyalogmunkásként élte az életét, fizetést nem kért, s ha emeltek is, mindig ő került a névsor végére. A hangerővel bíró, a pótolhatat- lanságát állandóan bizonyító embert nem lehet nem észrevenni, állandóan az előtérben, szem előtt van, s ahogy mondani szokták: mindig tudja, hogy melyik zászlót kell kidugni az ablakon. Az ilyen embereknek nem lenne önbizalma? Már miért ne, ha ezt fizetik meg, ha ezt veszik észre, és igy biztonságban is érzi magát. Tulajdonképpen nem is olyan baj, ha rendelkezünk némi önbizalommal, de en­nek , mindig legyen meg az alapja. Ne kérkedjünk azzal, ami nincs, ne tartsuk többre magunkat annál, amik vagyunk. Mert nincs annál szörnyűbb mikor az os­toba, tanulatlan, szakmájában járatlan ember önelégül­ten, magát tévedhetetlennek vélve bizonyítja az igazát. Az önbizalomtúltengésben leledző ismerősünk, kollé­gánk, lakótársunk könnyen felismerhető a fellépéséről, a megjelenéséről is, hisz mindig ő szeretne középpont­ba kerülni, nem tűr ellentmondást, s lehetőleg az első percben igyekszik maga körül mindenkit lehengerelni. Talán ha kicsit szerényebbek, és őszintébbek len­nénk! Talán ha bevallanánk önmagunknak, hogy a gaz­dasági eredményeink jóval a világszínvonal alatt van­nak! Talán akkor ez is befolyásolhatná az ország előre­haladását. p VARGA MÁRTA

Next

/
Thumbnails
Contents