Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
1989. január 9. 2 ^ÉPÜJSÁG Változnak az élelmiszer-nyersanyagnormák és a gyermekintézmények térítési dijai Drágábban fogunk élni A gyermekintézmények térítési díjai - miként a sajtó beszámolt róla - február 1-jétől megváltoznak. E hónapban azonban még - februári díjakként - a korábbi összeget kell befizetni, mivel az új jogszabályok csak később jelennek meg. Ezentúl a térítési díj alapja egységesen az úgynevezett mindenkori élelmezési nyersanyagnorma lesz. Minden más szolgáltatás - nevelés, gondozás - ingyenes. Az élelmezési nyersanyagnormák január 9-től átlagosan napi 4-5 forinttal emelkednek. (Az ebből származó többletet február 1-ig az intézményt támogató finanszírozza.) A változás miatti többletterhek ellentételezésére egyébként a családi pótlék 300 forintos emeléséből 100 forint szolgál. Ismeretes, hogy ez évtől családi pótlékban részesülnek a szakmunkástanulók is. Az új díjrendszer szociálpolitikai kedvezményeket is érvényesít. így 50 százalékos kedvezményben részesülnek a három- és többgyermekes családok, valamint azok az általános iskolások, akik diákotthonban laknak. A diákotthonban lakó, exter- nátusi ellátásban részesülő tanulók közül a középfokú intézmények hallgatói, továbbá a szakközépiskolák, a szakmunkásképző intézetek, az egészségügyi és a speciális szakiskolák diákjai, valamint a fogyatékos tanulók a norma 70 százalékát fizetik. A három- és többgyermekes szülőknek e kedvezmény megállapításához nyilatkozatot állítanak ki. Ezentúl eltartott gyermeknek minősülnek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló 25 évesnél fiatalabb diákok is. E kedvezményeken túl a rászorulók egyedi kedvezményt kaphatnak: az intézményvezető, az osztályfőnök és az ifjúsági felelős akár ingyenessé is teheti az ellátást. A jövőben mindössze néhány esetben lesz szükség a jövedelmek igazolására, így a felsőfokú oktatási intézményeknél a tandíj, valamint a szociálpolitikai támogatás, s a rászorulóknál kedvezmények megállapításához. Az 1987. évi nettó havi átlagjövedelem az irányadó azoknál, akik az új térítési rendszer bevezetésekor, vagy az 1988/89-es tanév során szociális helyzetük miatt kérnek díj- kedvezményt. Akik erre a tanévre már beadták a jövedelemigazolást, újabbat már nem kell benyújtaniuk. Erre vonatkozóan egyébként új jogszabály készül. Az alábbiakban lapunk csak az oktatási intézmények térítési díjait közli: 1. Napközi otthon óvodai napközi otthon tízórai, ebéd, uzsonna) 22,00 forint általános iskolai napközi otthon (tízórai, ebéd, uzsonna) 28,00 forint hatnapos napközi otthon 38,00 forint 2. Nevelőotthon, gyermekotthon 3-6 éves gyermekek (óvodások) 46,00 forint 7-10 éves gyermekek (I—IV. o. tanulók) 49,00 forint 11-14 éves gyermekek (V—Vili. o. tanulók), továbbá 3-14 éves tanulók együttes elhelyezése esetén 51,00 forint 15-18 éves tanulók (középiskolá sok) 54,00 forint Gyermek- és ifjúságvédelmi intézet, különleges nevelőintézet 54,00 forint. 3. Menza és tanulószoba (ebéd) általános iskola 18,00 forint középiskola 20,00 forint 4. Diákotthon, kollégium általános iskola 41 forint középiskola (externátus) 43 forint fogyatékosokat nevelő oktató intézmény 54 forint 5. Szakmunkástanulók a) diákotthonban (kollégiumban) elhelyezett vájár, kohásztanulók- munkanapokon (reggeli, tízórai, vacsora) 41 forint- munkaszüneti napon 59,00 forint b) diákotthonban (kollégiumban) elhelyezett egyéb tanulók- munkanapon (reggeli, tízórai, vacsora) 27,00 forint- munkaszüneti napon 47,00 forint c) iskolai tanműhelyi tanulók (ebéd) 20,00 forint (Folytatás az 1. oldalról.) napraforgó-étolaj literenkénti ára 37 forintról 42,30 forintra, a negyedkilós Rama margarin ára 17,50 forintról 20,80 forintra változik. A tej és tejtermékek árai átlagosan közel 40 százalékkal emelkednek. így például 1 liter 2,8 százalékos zsírtartalmú pasztőrözött tej ára 9,20 forintról 12,90 forintra, a 20 százalékos zsírtartalmú 0,2 literes poharas tejföl ára 8,90 forintról 13 forintra, a 0,10, kg-os 80 százalékos zsírtartalmú vaj ára 9,40 forintról 11,60 forintra, az edami sajt kilogrammonkénti ára 107 forintról 152 forintra változik. A sütőipari termékek árai 15-16 százalékkal emelkednek. így például a fehérkenyér kilogrammonkénti ára 10,40 forintról 12 forintra, a vizes zsemle és tejes kifli darabonkénti ára 1,10 forintról 1,30 forintra változik. A finomliszt ára kilogrammonként 9,10 forintról 10,90 forintra nő. A kristálycukor ára 26,10 forintról 27,90 forintra emelkedik kilogrammonként. Drágulnak még a fűszerpaprika-félék és a déligyümölcsök is. Az élelmiszerek árának emelkedése a vendéglátóipari árakban is érvényesül. A munkahelyi és előfizetéses étkeztetésnél a nyersanyagdrágulás adagonként kb. 3 forinttal növelheti az igénybevevők hozzájárulását. A mosószerek árai átlagosan 8 százalékkal emelkednek, így például a 2,8 kg- os Tomi Brill ára 167 forintról 175 forintra, a 3 kg-os Perlux ára 220 forintról 248 forintra nő. Változik a gyógyszerrendelés, -kiadás, és -térítés rendszere. A gyógyszerek térítési díjai jelentős differenciálódás mellett átlagosan 82 százalékkal emelkednek. Nő a térítésmentesen igénybe vehető gyógyszerek köre, elsősorban a krónikus betegségeknél, a vény nélküli gyógyszerek viszint teljes áron (támogatás nélkül) kerülnek forgalomba. A gyógyászati segédeszközöknél a drágulás 7 százalékos lesz. A személygépkocsi-árak az importárak, a vevőszolgálati költségek növekedése és az import forgalmiadó emelése miatt átlagosan mintegy 25 százalékkal növekednek. így például a Lada 1300 S típus új ára 199 ezer, a Skoda 120 L ára 176 ezer, a Trabant Limusin 91 ezer, a Dacia TX 171 ezer, a Polski Fiat 126/ 650 ára 120 ezer forint lesz. Az árváltozás nem érinti a vásárlót, ha - a Merkur Vállalat gépkocsi átvételére szóló értesítése alapján - a gépkocsi teljes vételárát január 7-ével bezárólag befizette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. A darabáru-fuvarozás díjai 15 százalékkal lesznek magsabbak. Február 1-jétől módosulnak - az élelmiszerárak emelésével összhangban - a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjai. Számos szolgáltatás díja emelkedik február 1 -jével. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 62 százalékkal nőnek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken mintegy 55 százalék, így például a villamos vonaljegy ára egységesen 5 forint, az utóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra emelkedik, a tanuló- és a nyugdíjas kombinált bérletek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási díjak 30 százalékkal, a távolsági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A levélpostai díjak átlagosan 27 százalékkal emelkednek, a szabvány levél feladási díja beföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi telefonbeszélgetéseké 64 százalékkal emelkedik. A telefon alapdíj - az előfizető tulajdonában álló készülékek esetében - 148 százalékkal nő. így például a távhívásba bekapcsolt ikerállomások 30 forintos alapdíja 80 forintra, a főállomásoké 40 forintról 100 forintra emelkedik. A tv előfizetési havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A helyi tanácsok február 1 -jétől kaptak lehetőséget egyes kommunális szolgáltatások (köztisztaság, kéményseprés, temetkezés) dijainak átlagosan 10-14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1- jétől az ivóvíz köbméterenként 3-7 forinttal, a csatornahasználat 2-5 forinttal drágul. Ez - jelentős területi differenciálódás meilptt - a lakosság által fizetett dijak 220-290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásokban élőket is érinti. A víz- és csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 forint havonta. Az intézkedést elsősorban az állami támogatás csökkentése indokolja. A háztartási energiahordozók (tüzelőanyagok és energiaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól - a támogatás csökkentése, valamint az energiatakarékosság nagyobb mérvű ösztönzése érdekében - átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek. Az átlagos mértéken belül az egyes energiahordozóknál differenciált mértékű áremelésre kerül sor. Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer (térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermekétkeztetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz- és csatornahasználat) az érdekelt tárcák, illetve vállalatok részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételekről. Az év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek megfelelően kap tájékoztatást. Az árváltozások a családok létszámától, jövedelmi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A községekben élőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként Budapesten pedig az átlagot lényegesen meghaladó. Az alapvető fogyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. II. A szociálpolitikai feladatokra 1989- ben rendelkezésre álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél ellentételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. A nyugdíjasoknál az eddigi százalékos mértékkel szemben - szociális szempontokat is figyelembe véve - egységes összeggel emelkednek. 1989. január 1- jétől havi 360, májustól további, leglább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, az átmeneti járadékok és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege változatlan marad). A minimális nyugdijak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések is. 1989- ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíjnövelésen túlmenően átlagosan további havi 100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1 - jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő vakok, hadigondozottak és központi szociális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellentételezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint további emelést jelent. A gyermekgondozási díj legkisebb ösz- szege havi 360 forinttal nő. A gyermek- gondozási segély melletti jövedelempótlék összege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társadalombiztosítási kötelezettséggel összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, gazdasági munkaközösségi tagok, munkaviszonyban nem álló előadóművészek is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben. A gyermekes családok kiadásainak részbeni mérséklésére (gyermekintézményi térítési díjrendszer, fogyasztói árváltozások) 300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti összege és a jövedelempótlék. A családi pótlék havi ösz- szege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermekenként 1620 forint, három és minden további gyermek után 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg, vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a nevelőszülőhöz kihelyezett állami, illetve az intézeti nevelésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. A gyermek hároméves koráig a családi pótlék továbbra is 100 forinttal emelt összegben jár. 1989. február 1 -jétől változik a gyermekintézmények térítési díjrendszere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a jövőben a térítési díjak az élelmezési költségekhez igazodnak, egyidejűleg a három- és többgyermekesek körében, valamint a diákotthonban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény érvényesül. Ezen túlmenően mód nyílik arra, hogy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvezményben részesüljenek. A térítési díjrendszer változásával ösz- szefüggésben 1989. január 1-jétől memgszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó korlátozások. A harmadéves szakmunkástanulók, valamint a szakmunkástanuló-otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett családi pótlék jár. Minden árvaellátásban részesülő gyermek után az eltartó jogosulttá válik családi pótlékra. Az intézetben elhelyezett intézeti, vagy állami nevelt gyermek után - a vér szerinti szülő, vagy tartásra kötelezett személy jogán - megállapított családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Arra a hónapra viszont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő, vagy nevelőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltartót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szolgáló keretek összességében másfél milliárd forinttal emelkednek. Ez lehetőséget ad a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és a felnőttvédelmi segélyezésre, a rászorultaknál gyógyszertámogatásra, a gyermekintézményeknél díjkedvezmények biztosítására. A szociálisan legjobban rászorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami gondozottak életkezdését segítő pénzbeni támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatására is, így például további családsegítő központok létesítésére, átmeneti elhelyezési formák (krízisotthon) kialakítására, öregek hetes napközi otthonának, a pártfogói hálózatnak a bővítésére, a szociális szakemberképzés beindítására. * A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtése megkívánja, hogy az árakban kifejeződjenek az indokolt ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami támogatások jelentősen csökkenjenek. A Minisztertanács e követelmények érvényesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelésekről. A kormányzati szervek saját területükön minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy az áralakulás - egyebek mellett szigorú árellenőrzéssel, az indokolatlan áremelések szankcionálásával is - a tervezett keretek között tartható legyen, hogy a bérek mindjobban a teljesítményekhez igazodjanak, a szociálpolitikai intézkedések pedig ellensúlyozzák az áremelések döntő hányadát. Az azonban, hogy az áremelkedések elviselhető terhet jelentsenek a lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múlik. Ezért a kormány elvárja, kéri a gazdálkodó szervezetektől - a termelőktől, a szolgáltatóktól, és a kereskedőktől -, hogy a jelentős kihatású árintézkedéseket követően, mérlegelve a kereslet változásait, nyereségüket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással, a kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. Személygépkocsi-áremelések A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat részletes tájékoztatást adott arról, hogy az Országos Árhivatal hétfőtől miként módosította az új személygépkocsik fogyasztói árát. TÍPUS FOGYASZTÓI ÁR Lada 1300 S 2105 199000 forint Lada 1300 Combi 2104 , 216000 forint ’ 221 000 forint Lada Samara (3 ajtós) 2108 Lada 1500 L 2107 240 000 forint Lada Niva 2121 302 000 forint Moszkvics 2140 156 000 forint Volga 2410 289 000 forint Volga 2412 322 000 forint Volga 3102 308 000 forint VÁZ 469 Bl 201 000 forint Trabant 601 Limousin „S” 91 000 forint Trabant 601 Limousin Hycomat 96 000 forint Trabant 601 Combi „S” 102 000 forint Trabant 601 Combi Hycomat 101 000 forint Wartburg 363 W Tourist 168 000 forint Barkas B 1000 318 000 forint Skoda 120 L 176000 forint Skoda 1203 Mikrobusz 305 000 forint FSO 1500 (Polski Fiat) 216 000 forint PF 126/650 FL (Polski Fiat) 120 000 forint Dacia 1310 TX Limousin 171 000 forint Dacia 1310 TX Combi 186000 forint Dacia 1310 TLX Limousin 183 000 forint A gépkocsi-előjegyzések vételárelőlege a korábbi 50 százalékról január 1-jétől 40 százaiékra módosult. A fogyasztói ár változása és a vételárelőleg változása miatt az eddig befizetett előlegek változatlanok maradtak. A vételárelőleg január 9-től: Gépkocsitípus Vételárelőleg Lada 1300 S (2105) 79000 forint Lada 1300 Combi (2104) 86 000 forint Lada Samara (2108) 88 000 forint Lada 1500 L (2107) 96 000 forint Lada Niva (2121) 120 000 forint Volga Gaz - 2410 115 000 forint Volga Gaz - 2412 128 000 forint Trabant 601 Limousin „S” 36000 forint Trabant 601 Combi „S" 40 000 forint Skoda 120 L 70000 forint Polski Fiat 126/650 48 000 forint Dacia 1310 TX Limousin 68 000 forint Dacia 1310 TX Combi 74 000 forint Dacia 1310 TLX Limousin 73 000 forint Az árváltozásokkal és az 1989. évi forgalmazással kapcsolatban a vállalat autószalonjai adnak részletes felvilágosítást.
