Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 5. szám
1989. január 6. 4 ^NÉPÚJSÁG Pepita hatású kötött blézer A 3-4 éves kisfiúknak alkalmas kabátkához kb. 10 dkg fehér és 15 dkg sötétkék vékony szálú fonal szükséges, hozzá két és feles kötőtű. (A fonal kettős szálával dolgozunk). Mintája: 1. sor: sötétkék és végig sima. 2. sor: sötétkék és végig fordított. 3. sor: fehér, 1 szemet leemelünk, 1 szemet simán lekötünk, felváltva a soron végig. 4. sor: fehér, és az előző sorban leemelt szemet itt is leemeljük úgy, hogy a szál a szem előtt haladjon, a következő lekötött szemet simán lekötjük, ismétlés. Ezután ismét az első sor következik. Eleje: 50 szemmel kezdjük, és mintásán haladunk egyenesen a kezdéstől mért 24 cm magasságig. Innen kezdve a középvonal felé eső oldalon minden sor elején 1 szemet fogyasztunk a vállig. A karkivágás oldalán befejezünk 3 szemet, majd minden sor elején 1 szem fogyasztással összesen 5 szemet fogyasztunk, és egyenesen kötünk 12 cm magas karkivágásig. Itt a váll 28 szemét 7 szemenként leláncoljuk. Bal eleje hasonlóan készül, csak itt a gomblyukakat is bekötjük. Háta: 90 szemmel kezdjük és mintásán kötünk 24 cm magasságig. Itt fogyasztjuk a karkivágás szemeit minden sor elején 7x1 szemmel, majd egyenesen haladunk a vállig. 12 cm-es karkivágásnál a váll 28 szemét 7 szemenként, a nyakkivágás 20 szemét egyszerre befejezzük. Ujja: 60 szemmel kezdjük és az oldalán minden 8. sorban 1-1 szemet szaporítva kötjük 22 cm magasságig. Innen kezdve minden sor elején 2x2, majd 1-1 szemet fogyasztunk. 10 cm magas fogyasztás után a megmaradt szemeket egyszerre befejezzük. A hamis zsebek sötétkék pántjait 20 szemmel kezdve, 3 cm simakötés után befejezzük, és selyemmel kibélelve a kabát elejére varr- juk. Összeállítás után a kabátka széleit és kézelőjét sötétkék kötött pánttal pasz- pólozhatjuk. Rajz és szöveg: Bányai Katalin Mit főzzünk? Sváb receptek Aki ajánlja: Füredi János Belecs- káról. Szajmóka (Ohrenschwart- Magen), nagyanyáink elmondása szerint: Az abalében megfőzték a disznó fülét, orrát, bőrét, majd apró keskeny csíkokra vágták. A megdarált, megkevert kolbászhússal ezt jól összedolgozták. ízlés szerint (a ház kívánsága szerint) fűszerezték (paprika, só, bors). A sertés gyomrát ezzel a töltelékkel - hurkatöltővel - jól megtöltötték, hogy a gyomorba minél kevesebb levegő maradjon. Az így elkészült, megtöltött gyomor sózás alá kerül. Két hét sózás után a füstölőbe került. Lassú füstöléssel is tartósították. Ezt nyáron, aratáskor £S a ga- bonabehordáskor, szüretkor fogyasztották. Nagyon finom és az érkező vendégek nem tudtak betelni vele. Schäfer Konrádné ajánlata: Krumpli csipetkével (Kartofl und lösz) Hozzávalók: 1 kg burgonya, fél kg liszt, 1 tojás, só. A burgonyát megtisztítjuk, hasábra vágjuk, bő, sós vízben feltesszük forrni. A lisztből, tojásból, sóval tésztát gyúrunk. Nagyobb csipetkéket készítünk belőle. Ha a burgonya puha, a csipetkéket beletesszük, rövid ideig forrni hagyjuk. Tűzálló tálba leszűrjük. Közben egy kis fej vöröshagymát bő zsíron aranysárgára pirítunk, megszórjuk pirospaprikával és 2 dl tejföllel felöntjük. Ezt a burgonya csipetke tetejére öntjük. Uborkasalátával tálaljuk. Nagyon finom. Sárgarépa keltgombóccal (He- feklász mit gelrüve) Hozzávalók: 1 kg sárgarépa, 8 dkg zsír, cukor, só. Fél liter tejből kalácstésztát dagasztunk. A sárgarépát megtisztítjuk, nagy lyukú reszelőn lereszeljük. Egy kis zsíron fedő alatt megpároljuk. Felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje a répát, teszünk bele egy pici sót, ízlés szerint cukrot. Mikor kezd forrni, a kelt tésztából fánkokat szaggatunk és szépen egymás mellé ültetjük a sárgarépára. Lefedjük és még egy vizes ruhát is terítünk a fedőre, hogy semmi gőz ki ne jöhessen. 30 perc után kész. A sárgarépát tejföllel behabarjuk. Köhögéskor jó orvosság: Vegyünk egy nagy sárgarépát, tisztítsuk meg, alul felül vágjuk simára. Közepét kaparjuk ki úgy, hogy egy poharat kapjunk. Forraljunk mézet, öntsük a répába, de nem tele, mert a répa levétől megtelik. Naponta 5-6-szor vegyünk egy kiska- nállal. ♦ CSALÁD ♦ OTTt Egészségvédelem - betegségmegelőzés A vesebetegségek megelőzése A dísznövények ápolása télen A szobai dísznövényfajok klimatikus igénye rendkívül változatos. Ennek biztosítása a családi házakban a téli időszakban sem okoz különösebb gondot. Díszítő értékük megóvása, biztonságos átteleltetésük a panelos, központi vagy távfűtéses épületekben igényel több odafigyelést és gondosságot. Az ilyen épületek lakásaiban a biztosított hőmérséklet 18-20 ° C között ingadozik, és a relativ páratartalom is viszonylag alacsony. A szárazabb levegő elsősorban a víz rendszeres visszapótlását teszi szükségessé. Fontos tudni, hogy dísznövényeink a vízigényes fajok kivételével (pl. vízipálma, páfrányok) jobban elviselik a kissé szárazabb talajt, mint a túlöntözöttet. Az öntözés akkor válik szükségessé, ha a talaj már nem nyirkos, hanem száraz és morzsás. Általános tudnivaló az öntözéssel kapcsolatban, hogy a kevésbé vízigényes növényeket (pl. szanzaveria) 5-8 naponként, a közepes vízigé- nyűeket (pl. szobafenyő, aszparágusz, fikusz stb.) 3-4 naponként, a vízigényeseket pedig (pl. vízipálma, gloxinia, dif- fenbachia, valamint a virágzó cserepes növények) 1-3 naponként öntözzük. Az öntözővíz mindig szobahőmérsékletű legyen. A páratartalom biztosítása fűtőtestekre szerelt párologtatókkal, vagy finom porlasztású kézi permetezővel, vagy a növénytartó tálcákban állandóan nedvesen tartott kavicsréteggel. Könnyen megoldható. A téli időjárás során, elsősorban a fi- kuszoknak, valamint a szines levelű dísznövényfajoknak sokat árthat a helytelen szellőztetés. Ezek a növények az ablakon beszivárgó hidegre is érzékenyen reagálnak. Fontos ezért, hogy a szellőztetések alkalmával helyezzük védett helyre őket. Száraz és melegebb lakásokban télen is tömegesen felszaporodhat a házi liszteske, vagy más nevén az üvegházi molytetű. A kifejlett állatka kb. 1,5 milliméter hosszú, lisztesen fehér, lárvája áttetsző színű és a pajzstetű- re emlékeztet. Szivogatásuk során a dísznövények levelei halványulnak, majd,fokozatosan elhalnak és lehullanak. Életmódjukra jellemző, hogy táplálkozásuk során mézharmatot ürítenek, amelyre korompenész telepszik. A liszteske leküzdésére elsősorban az Actellic 50 EC rovarölő szer alkalmas, amely lakásokban is felhasználható 0,2 százalékos mennyiségben. A készíz- mény a kifejlett és repkedő egyedekre hat, a tojásokra és a lárvákra kevésbé. Szükséges ezért a védekezést 3-5 naponként megismételni. A kellő hatásfok 16-26 ° C közötti hőmérsékleten biztosítható. Hiányában, a növények előzetes áttelepítésével felhasználható még a Decis 2,5 EC is 0,05 százalékos töménységben. BEDA GYULA Az egészségügy egyik alapelve a megelőző szemlélet. Ez csak az egészségügyi kultúra mind magasabb szintre való emelésével érhető el. Ennek fontos eszköze a felvilágosító tevékenység. Ez alkalommal a vesebetegségekről szólunk. E betegségcsoportban különösen fontos a megelőzés, mert a vesebetegségek gyakran alattomosan támadják meg szervezetünket. A vesebetegség egyik csoportját a vese gyulladásos betegségei alkotják. Ezek lehetnek gennyes és nem gennyes jellegűek. Mindkét forma lehet heveny (akut) és idült (krónikus) lefolyású. A heveny, nem gennyes vesegyulladás általában felső légúti hurutot követően jelentkezik gyakran gyermek, ill. fiatal felnőtt korban. Ezért minden felső légúti hurutot, különösen a tüszős mandulagyulladást komolyan kell venni, idejében orvoshoz kell fordulni, hogy megfelelő antibiotikus kezelésben részesülhessen a beteg. A heveny, nem gennyes vesegyulladásban szenvedő beteg arra ébred, hogy szemhéja megduzzad, feje fáj, esetleg étvágytalan, gyenge lesz. E tünetek a beteget orvoshoz viszik. Ágynyugalom, megfelelő diéta (só-, fűszer- és fehérjeszegény) és gyógyszeres kezelés hatására a betegek többsége meggyógyul. Szerencsére csak az esetek kis részében látunk veseelégtelenséghez vezető állapotrosszabbodást. Az utóbbi években a heveny, nem gennyes vesegyulladások száma jelentős mértékben csökkent. Feltételezzük, hogy az időben alkalmazott antibiotikus kezelés eredményezte ezt a kedvező változást. A nem gennyes vesegyulladások másik nagy csoportját az idült vesegyulladások alkotják. A betegség kezdete gyakran homályba vész. A tünetek nem jellemzőek. A beteg fájdalmat nem érez, legfeljebb gyengeségről, fáradékonyságról számol be. Sokszor véletlenül, alkalmassági vizsgálat során derül fény a betegségre. Az is előfordul, hogy a tünetek csak akkor jelentkeznek, amikor a vesékben levő elváltozások már vissza- fordíthatatlanok és a vesék működése elégtelenné vált. Ilyenkor egyetlen megoldás a művesekezelés megkezdése, ill. megfelelő esetben a veseátültetés. Ezért van igen nagy jelentősége az egyre szélesebb körben terjedő szűrővizsgálatoknak. Hiszen egy egyszerű és nem drága vizeletvizsgálattal kimutatható a baj. Ennek ismeretében a beteg aneph- rologiai gondozóba kerül, ahol a további kiegészítő vizsgálatokat elvégzik. Ezek alapján megfelelő diétás és gyógyszeres kezelési javaslattal látják el a beteget. A vesegyulladások másik, gyakrabban előforduló csoportját a gennyes vesegyulladások alkotják. A vese egy vérpályába iktatott szűrőberendezés, de a húgyutak révén közvetlenül is érintkezik a külvilággal. így lehetőség van arra, hogy a kórokozók vagy az érpályán, vagy a húgyutakon keresztül a vesébe jussanak. Különösen a nők veszélyeztetettek, akiknél a rövid húgycsövön keresztül könnyen hatolnak fel a baktériumok a húgyhólyagba, ahol heveny gyulladást okozhatnak. A tünetek igen kellemetlenek. Jelfemző a gyakori, sokszor fájdalmas vizelés, kínzó vizelési inger, csípő vizelet. Komolyan kell venni ezeket a jeleket és orvoshoz kell fordulni, mert a hólyaghurut teljes gyógyulása esetén megelőzhetjük, hogy a fertőzés a húgyvezetéken keresztül tovább terjedjen és a vesemedencét, majd a veseszövetet is megtámadja. A húgyúti fertőzések szempontjából1 különösen veszélyeztetettek a terhes nők, a cukorbetegek, a magas vérnyomásban szenvedők, a veseköves betegek. Elősegíthetik a fertőzést a vese és a húgyutak fejlődési rendellenességei is. A mnegelőzés szempontjából fontos a megfelelő szexuálhigiéne is, mert a húgyúti fertő- 4 zés szexuális úton is létrejöhet. A heveny, gennyes vesegyulladás lázzal, hidegrázással kezdődik. Tompa deréktáji fájdalom jelentkezik s emellett gyakori a fájdalmas vizelés. Ezek a tünetek elég súlyosak ahhoz, hogy a beteg orvoshoz forduljon. Ha a megfelelő antibiotikus kezeléssel a kórokozó baktérium kiirtása sikerül, elkerülhetjük, hogy a betegség idültté váljon. Az idült gennyes vesegyulladás tünetei elmosottak, nem jellemzőek. A beteg sokáig nem érzi betegnek magát. Ilyenkor a gyulladás a húgyutak felől a veseszövetre terjed és lassan, fokozatosan pusztítja a vese működő állományát. Végül észrevétlenül kialakulhat a tragikus végső kép, amikor a veseműködés elégtelenné válik, s a beteg csak müvesekezeléssel, ill. veseátültetéssel tartható életben. Mivel a legbanálisabb húgyúti fertőzés is kiindulópontja lehet az idült geny- nyes vesegyulladásnak, a már leírtakat hangsúlyozva ismételjük, hogy mennyire fontos ezeknek a fertőzéseknek a megelőzése és a kialakult gyulladások maradéktalan meggyógyítása. Hangsúlyozzuk, hogy az orvostudomány a betegség gyógyításában igen sokat fejlődött és napjainkban is nagyon sokra képes, de ahhoz, hogy az ember az egészségét megőrizze, és hogy a súlyos betegségek kialakulását megelőzze, az egyén és a társadalom aktív és tudatos közreműködése is szükséges. DR. WÁGNER GYULA f főorvos Disznóvágás a lakótelepen (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Ady utcai lakótelepen nagy látványosság volt Kumini Károlyék disznóvágása. Az ablakból, erkélyekről kíváncsi szemek lesték az utánfutón érkezett disznó átváltozását. A böllér szakszerűen, modern stílusban végezte a munkáját. A járókelők is meg-megálltak egy-két szóval. TILINGER SÁNDOR ❖ CSALÁD ❖ OTTft
