Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-24 / 20. szám

J TOLNA MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Rakowski bizalmat és megértést kért A katonai erőegyensúly nem mérhető kizárólag számokban Mieczyslaw Rakowski lengyel kor­mányfő a nyugatnémet gazdasági és pénzügyi körök képviselőivel találkozva hétfőn bizalmat és megértést kért Varsó hitelszükségletei és országa súlyos gaz­dasági helyzete iránt. A miniszterelnök hazautazása előtt „az NSZK gazdaságá­nak keleti bizottsága” nevű szervezetben tartott nagy érdeklődéstől kísért elő­adást. Tisztázta, hogy Varsó a gazdasági továbblépést piacgazdasági elemek ér­vényesítésével óhajtja biztosítani, eltö­kélten halad tovább a reformok útján, és semmiképpen sem tekinti nyugatnémet partnerét valamiféle pénzügyi fejőste­hénnek. Egyidejűleg kérte az NSZK kor­mányát, hogy karolja fel a párizsi klub-, ban a lengyel adósságok átütemezésé­nek, a kamatok jelentékeny leszállításá­nak ügyét. Lengyelországban új törvé­nyekkel kívánják szavatolni a radikális gazdasági változásokhoz szükséges fel­tételeket, és ebben a munkában számíta­nak a Szolidaritás szakszervezet valódi közreműködésére - mondotta Rakowski. Jelezte azonban, hogy a népgazdaság korszerűsítése során változatlanul konf­liktusok fordulhatnak elő a Szolidaritás­sal, amelynek legalizálása körül Is van­nak kérdőjelek. Rakowski a Deutsch­landfunk számára adott nyilatkozatában azzal a megállapítással nyugtázta a Szo­lidaritás szakszervezet előző napi gdanski nyilatkozatát a kormány tárgya­lási javaslatának elfogadásáról, hogy ez az állásfoglalás érthető. A javaslatot alig­ha lehetett volna elutasítani - jelentette ki. A Magyar Népköztársaság aktív és kezdeményező szerepet akar vállal­ni annak érdekében, hogy az euró­pai haderők és a hagyományos fegyverzet csökkentéséről kezdődő megbeszélések minél előbb ered­ményre vezessenek, s az intézkedé­sek már az első szakaszban kiterjed­nek Magyarországra is - jelentette ki Horn Gyula külügyminisztériumi ál­lamtitkár, aki hétfőn előadást tartott az ENSZ Leszereléskutatási Intézete (UNIDIR) által Genfben rendezett nemzetközi konferencián. Horn Gyu­la megállapította: az európai államok, polgárai örömmel üdvözlik, hogy ha­marosan elkezdődnek a hagyomá­nyos fegyverekről szóló leszerelési tárgyalások. Remélik, hogy ezek el­vezetnek a katonai szembenállástól, a félelem egyensúlyától a politikai együttműködésre, a katonai fenye­getés anyagi alapjainak megszünte­tésére épülő valós biztonsághoz, s egyúttal csökkennek a nagy állandó hadseregek fenntartásából eredő politikai, gazdasági és pszichológiai terhek is. Az államtitkár vázolta a strukturális támadóképtelenség kialakításával összefüggő elképzeléseket. Hang­súlyozta, hogy a két katonai-politikai szövetségi rendszerhez tartozó or­szágoknak közösen kell meghatá­rozniuk az egyes államok és állam­csoportok biztonsági érdekeinek megfelelő, a másik felet nem fenye­gető katonai potenciál összetevőit. (Folytatás a 2. oldalon.) Mit akar a Münnich Ferenc Társaság? írásunk a 2. oldalon. Jó-e nekünk a valutásbolt? Kereskedelmi képviselet A Szovjetunió és Dél-Korea március­ban kölcsönösen kereskedelmi képvise­letet nyit Szöulban, illetve Moszkvában - jelentette be tegnap moszkvai sajtóérte­kezletén Vlagyimir Golanov, a szovjet ke­reskedelmi és ipari kamara elnökhelyet­tese. Leszögezte, hogy a lépést nem kö­veti szükségszerűen a teljes körű diplo­máciai kapcsolatok felvétele. „Három műszakban” az újabb diadalokért A paksi bokszolók hazai és nemzetközi sikerei közismertek. Hogy a reflektorfény rá­juk világítson a szorítóban, ezért a szürke hézköznapokon kell a legtöbbet tenni. Ezt kí­vánja bemutatni a paksiak balatonfüredi edzőtáborozásáról szóló riportunk, amely la­punk 6. oldalán olvasható. „A valutásboltok egy megállíthatatlan folyamatot indítanak el. A forint lassan elveszíti jelentőségét, nem lesz alkalmas fizetési eszköz. A végén minden pénzt megadnak majd a valutáért, mert csak azért lehet árut vá­sárolni, s akinek nincs valutája, az nem is lesz többé ember" - mondja Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. írásunk a 3. oldalon található. Földrengés Tádzsikisztánban Nem végleges, becsült adatok szerint mintegy ezer halálos áldozata van a 12 fo­kozatú Mercalli-skála szerint hetes erőssé­gű tadzsikisztáni földrengésnek. Hatszá- zan hegyomlás következtében vesztették életüket; a rengés epicentruma közelében fekvő Sarora településre ugyanis a közeli hegyről egymilliárd köbméter föld zúdult, és maga alá temette a falu nagy részét; mintegy 60 ház van a leomlott földtömeg alatt - közölte az MTI moszkvai irodájával a TADZSIKTA, tadzsik hírügynökség. A tadzsik hírügynökség megerősítette, hogy Dusanbéban ötös erősségű rengés volt - több régi lakóépület romba dőlt, azonban nem követett halálos áldozatot az elemi csapás. A mentéshez a hadsereg egységei nagy erőkkel és jelentős mennyi­ségű technikai eszköz bevetésével hozzá­láttak. Elűzik az enyészetet Kastélyfelújítás Istvánmajorban Mint oly sok kastélyt, kúriát és uradalmi épületet az utóbbi évtize­dekben, a Bonyhád hatá­rában található egykori Wéber- kastélyt is utol­érte sorsa. Leg­újabb kori törté­nete pedig biztatóan indult. A me­gyében 1948-ban elsőként létreho­zott termelőszövetkezetnek, a Dózsa Népének volt a központja, 1958-ban föl is újították. A bonyhádi szövetke­zetek 1966-ban történt egyesülése után azonban a tsz-központ elkerült ebből az istvánmajori épületből. Az irodák helyét lakók vették át, egy sor komfort nélküli lakást alakítottak ki itt jobb sorsra érdemes emberek szá­mára. Két évtized alatt karbantartá­sára, felújítására nemigen költöttek, talán a „gazda szeme” is hiányzott, mindenesetre a képek tanúsága szerint egykor mutatós, szépen rendben tartott kastély parkostól, szökőkutastól és melléképületestől „elhasználódott”. A Pannónia Tsz vezetősége a el­múlt évben határozott arról, hogy a kastélyt és parkot eredeti formájá­ban helyreállítják. A munkákat meg­kezdték és bár jelenleg még áldatlan állapotok látszanak, ebben az évben nagyobb részét be is kívánják fejez­ni. A felújítás összhangban áll az épü­letegyüttes körül három éve folyó szőlőtelepítéssel, a 110 hektáros szőlészetnek alakítják ki itt a köz­pontját. A kastély egyik szárnyában az itt dolgozók számára szociális helyisé­geket, a másikban pedig irodákat, il­letve a későbbiekben vendégszobá­kat alakítanak ki. Az uradalmi épületek, a pincék pe­dig lehetővé teszik majd kisebb nagyságban a szőlő feldolgozását is.- ri - gk ­Bejárat - volt A parkban szökőkút állt Az egykori Wéber-kastély, felújításra várva

Next

/
Thumbnails
Contents