Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

8 - TOLNATÁJ 1989. január 21. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN magazin MAGAZIN „ MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN r3™ magazin Teodolit Az ókori görög és arab világban a csillagászati szögmérés eszköze a két, egymásra merőleges síkú kör­pántból szerkesztett asztrolábium volt. Ezt váltotta fel a napjainkban 405 éves teodolit, amelyet az angol Humphrey Cole szerkesztett meg 1584-ben. Cole készülékén egy­másra merőleges forgási tengelyen fokbeosztásos két fémtárcsa moz­gott, melyek segítségével a vízszin­tes („limbusz”) és a függőleges („al- hidáde”) szögelhajlást lehetett mér­ni. Előnye az volt, hogy segítségével a csillagászati méréseknél meg lehe­tett kapni az ekliptikái koordinátákat az ekvátori koordináták megállapítá­sa nélkül is, továbbá, hogy a földi méréseknél is felhasználható volt a Föld felületének, illetve a rajta lévő lé­tesítmények magassági felmérésé­nél. _ Cole teodolitja a greenwichi Natio­nal Maritime Museumban Gondolatok Lehetnél sokkal jobb, de mindig úgy érzed, erre még ráérsz. (Krecia P.) * Kell egy kis idő ahhoz, hogy észrevedd, miközben te megöregedtél, a barátaid sem álltak egy helyben. (Mark Twain) Akiket szeretünk, azoknak mindig nagyobb hatalma van fölöttünk, mint saját ma­gunknak. (La Rochefoucauld) Ami a nőket illeti, okosabbak lettünk, ez pedig azt jelenti, hogy besároztuk a nőt is, de önmagunkat is. (Csehov) A hangod úgy rejti magában a hallgatást, ahogy a fészek az alvó madarakat. (Rabindranath Tagore) * Voltak olyan idők, amikor a rabszolgákat legálisan kellett megvásárolni. (Stanislaw Jerzy Lee) A könnyelműség nem lehet a tragédia témája, csak az oka. (Karol Bunsch) A hét karikatúrája- Nem is tudtam, hogy a cég beszerezte ezt a szuper másológépet... Dohányzás és hízás Általában miért soványabbak a do­hányzó emberek, mint a nem dohány­zók? És többnyire miért híznak meg, ha abbahagyják a dohányzást? Egy laussanne-i (Svájc) egyetemi ku­tatócsoport szerint a dohányzók szerve­zete több zsírt éget el, mint a nem do­hányzóké, vagyis ők több energiát hasz­nálnak el, mint az ugyanennyit dolgozó, de nem dohányzó társaik. Akik naponta egy csomag cigarettát szívnak el, napon­ta mintegy 10 százalékkal, azaz 830 kilo- joule-lal (200 kcal-val) több energiát fo­gyasztanak. Ha ez a megfigyelés helyes és általános érvényű, érthető, hogy a do­hányosok - szokásukkal felhagyva, azo­nos étrenddel - akár 10 kilót is magukra szedhetnek. A kutatók szerint - de ez a föltevés még szintén megerősítésre vár - a nikotin a szimpatikus idegrendszeren át hat az anyagcserére. Tartósabb készétel Az Egyesült Államokban több labora­tórium foglalkozik azzal, hogy miképp te­hetnék hosszabb időre eltarthatóvá a készételeket. A legújabb eljárásban az étel alkotó­elemeit fehérítik, részben szárítják és fa­gyasztják, majd egymással összekever­ve rövid ideig légritka terű edényben gyorsan fölhevítik. A megfőtt ételt ezután - a már régóta alkalmazott eljárással - megfagyasztják, egyszemélyes ada­gokra felosztják, majd fagyasztva vízte­lenítik, s légzáró műanyag zacskóba csomagolják. Ahhoz, hogy az ember az így ké­szült tartósított ételt elfogyaszthassa, nem kell mást tennie, csak vizet öntenie hozzá. Minthogy a készétel alkotóelemeinek terjedelmét a szárítás és a fagyasztás so­rán már csökkentették, az az eredeti tér­fogatának és a tömegének még a felét sem teszi ki - nem úgy, mint a szokásos mélyhűtött ételek. A rövidebb főzési idő és a kisebb víztartalom miatt ezek az éte­lek a hagyományos mélyhűtött ételeknél többet megőriznek eredeti ízükből, és több mint 90 százalékot a táplálóértékük­ből. A szegény ember dala A rejtvényben egy népdal négy sorát rejtettük el, megfejtésként ezt kell bekül­deni. VÍZSZINTES: 1. A népdalrészlet első sora (zárt betűk: S, Y, K). 13. Építőipari szakmunkás. 14. Aki időn túl érkezik. 16. Csapadékos. 17. Talál. 18. „Páratlan” ró­ka. 20. A Nílus német neve. 21. A népdal második sora (zárt betű: K). 24. Fél perc! 25. Kassák Lajos lapja volt. 27. Ennek a közepe! 28. Eltulajdonítás. 30. Ismert lab­darúgógyúró volt. 32. Kályhatisztitás közben előforduló baleset. 33. Játékve­zető Testület. 34. Vietnami város. 36. A tv munkatársa (Éva). 37. A népdal harma­dik sora (zárt betűk: A, T, J). 42. ...Bias, Lesage regénye. 43. Helység a Tisza alsó szakaszán. 44. Zenedarab! 45. Kis testű madár, egykor ínyencek eledele. 48. Elő­kelő. 50. El.... John Knittel regénye. 51. Végtelen ecet! 53. Alias Attila. 54. Szovjet repülőgép típusjele. 55. Etiópia régi neve. 58. Égitest. 60. Rangjelző. 61. N. Ü. O. 62. Svájci szürrealista festő (Paul). 64. Fran­cia divatcég. 66. Tervez, ismert idegen szóval. 69. A népdal negyedik sora (zárt betűk: H, L). FÜGGŐLEGES: 2. Kézcsókban van! 3. A vízsz. 16. többesszámban. 4. A közép­kori történetírásnak a krónikánál fejlet­tebb, az események előadásában már bizonyos állásfoglalást mutató műfaja (ahogy ejtjük). 5. Patakocska. 6. A Vasas és az ETO labdarúgója volt. 7. Belga vá­ros. 8. Aki..., nincs ellenünk. 9. Névelő. 10. Táncosnő. 11. Indíték. 12. ... és bagoly, Tamási Áron regénye. 15. Zokogás. 16. Pénzzé teszi. 19. Hőegység. 22. Lap jel­zője. 23. Kis Leon. 26. A Nyugat költője (Árpád). 29. Időegység. 31. Moszkvai Szabályozó anyagok a növényekben Az ablak felé görbülő szobanövények ún. fototropizmusát bárki észlelheti, és egyszerű kísérlettel arról is meggyőződ­het, hogy a hajtással ellentétben a gyö­kér általában kerüli a fényt. A pozitív és a negatív görbülés egyaránt a két oldal egyenlőtlen növekedésével magyaráz­ható, amiről szintén meggyőződhetünk, ha akár a szár, akár a szabadon növesz­tett gyökér mentén festékkel pontocská­kat helyezünk el: görbüléskor a dombo- rúvá alakult oldalon a pontocskák szét­húzódnak. Már Darwint foglalkoztatta a növények ingerelhetősége. Leginkább a fototropiz- mus (fény felé görbülés) érdekelte: ke­reste azt a fényérzékeny részt, amellyel a növény az egyoldalú megvilágítást érzé­keli. Sztaniolból parányi sapkát formált, és ha azt rátette a köles csíranövényének csúcsára, a növényke nem görbült a fény felé, pedig a csúcsi darabka kivételével fényhatás érte az egész növényt. Ezzel szemben zavartalanul reagált a növény, ha akár az egészet beárnyékolta, de a csúcs milliméternyi darabkáját megvilá­gította. Tehát a csiranövény csúcsa fogja fel az ingert, és onnan terjed lefelé az in­gerület a görbülő részhez. De pálya nél­kül mi vezetheti az ingerületet? Ez a kér­dés került hamarosan előtérbe, minthogy a növények szervezetében nincsenek idegek. Csaknem egy emberöltővel Darwin után egy német kutató kezdett újra foglal­kozni a kérdéssel. A csírázó zab rügyhü­velyén (koleoptil) ejtett bemetszésekkel megállapította, hogy az ingerület tejedé- sét csak azok a folytonossági hiányok akadályozzák, amelyek a fénnyel ellenté­tes oldalon okozott: tehát ott vándorol va­lami lefelé. Állati szervezetekben a sejtek közötti szabályozás idegrendszeri vagy ún. hu- morális hatások segítségével (vérkerin­gés útján) megy végbe. A növényekben viszont nincs meg az idegrendszeri sza­bályozás lehetősége. Marad tehát a szál­Az egyik növényi hormon molekulá­jának többezerszeres nagyítása. A molekulát a kaliforniai egyetem tu­dósai 18 évi kutatómunkával fedez­ték fel: 37 792 db atomból tevődik össze, nagysága 10000-szer ki­sebb az emberi haj vastagságánál. lítórendszer segítségével való reguláció, amelynek keretében bizonyos szabályo­zó tényezők az egyik sejtből a másikba, az egyik szervből a másikba tevődhetnek át. Ebben a regulációban a növényi hor­monoknak, a fitohormonoknak van döntő szerepük. A többi hormonhoz hasonlóan a fito- hormonok is többnyire már egészen kis mennyiségben hatékony „küldöncanya­gok”, amelyek más helyen képződnek, mint ahol hatásuk érvényesül. Szállítá­suk a képződés helyétől a hatáskifejtés helyére általában a növény szállítószöve­tein keresztül történik. Vannak azonban olyan esetek is, ami­kor a hormonok hatása a képződési he­lyükön érvényesül. Az állati hormonoknak néha (de nem mindig) elég széles a hatásspektrumuk. A fitohormonokra ez a megállapítás sok­kal nagyobb mértékben érvényes. Ugyanez fitohormon számtalan, egymás­tól egészen különböző folyamatot is be­folyásolhat. nagy áruház. 34. „Vágom a fát, hűvös...” (József Attila). 35. Előadóművész. 38. Gallyak. 39. Szerep a Néma leventé-ben. 40. Baráti állam. 41. Kemény fa. 45. Ja­pán filmrendező (Kaneto). 46. Finom fel­vágott. 48. A hangtalanság. 48. Erköl­csös. 49. Megszégyenít. 52. Nemesfém. 53. Helyrag. 56. Város Kanadában és Nevadában. 57. Görög betű. 59. A „Holló” költője. 63. Az orrához. 65. Libanoni autó jelzése. 67. Vagy angolul (or). 68. A rá­dium vegyjele. ZÁBÓ GYULA Megfejtésként beküldendő a vízszin­tes 1., 21., 37., és a 69. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségé­nek címére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf: 71. A beküldési határidő: január 27. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A január 7-i rejtvény helyes megfejtése a következő: Hegyoromtól tó jegéig Csaka szél fut búgva végig Csak a zordon ég borul Tar mezőkre komorul A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Szabó László 7150 Bonyhád, Fáy Itp. 14., Csapó Sándorné 7054 Tengelic, Honti József 7143 őcsény, Fő u. 23., Palkó Ildikó 7186 Aparhant, Bem u. 2., Sasvári László 7186 Aparhant, Rákóczi u. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents