Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

1989. január 17. NÉPÚJSÁG 5 Honvédzenekarból a vendéglátóiparba A tudományos ismeretterjesztés Gazdasági önállóság Kézfogás Tito marsallal Az élő zene varázsa ma már jórészt csak múltbeli emlékként él a legtöbb szekszárdi szórakozóhelyen. A kivételek közé tartozik a Kispipa étterem, ahol két muzsikus jóvoltából estéről estére fel­csendülnek a régebbi vagy az újabb keletű, örökzöld melódiák. A fúvós hangszereket - a szaxofont, a klarinétot és fuvolát - Kalocsa Zoltán kezeli, s mint a hozzáértők mondják, mindegyiket mesteri fokon. A minősítés hitelét tovább erősiti az a tény, hogy az ősz hajú ze­nész nem mostanában lépett a közönség elé: szülei indíttatásának köszönhetően már 12 évesen, 1942-ben tagja volt a veszprémi ze­nekarnak.- Azután közbejött a háború, ami majd­nem kettétörte az ígéretesen induló pályafu­tást - emlékezik Kalocsa Zoltán a szinte még gyerekfejjel átélt időszakra. - 1945-ben le­venteként Regensburgban kötöttem ki, ahol másfél évet töltöttem amerikai fogságban. A hazatérést erős fogadalom követte.- Elhatároztam magamban, hogy ha csak zsíros kenyéren nevelkedem tovább, akkor is zenész leszek. Eleinte egy utazó színházhoz szegődtem el, azzal jártam Veszprém megyét és környékét. Nem volt nagy üzlet akkoriban a zenélés: millió pengőért játszottunk, s amikor vásárolni szerettünk volna valamit, kiderült, hogy szinte semmit sem ér a teli aktatás­ka.- 1948-ban tettem le a szórakoztató zené- szi vizsgát, majd rövidesen megkaptam a ka­tonai behívómat. Az itt eltöltött három év alatt - akkor még ennyi ideig tartott a szolgálat - a honvédzenekarban tevékenykedtem, tehát nem estem ki a gyakorlatból. Leszerelés után megtudtam, hogy Szekszárdon működik egy hivatásos rendőr zenekar. Szerencsémre pont klarinétost kerestek. Azonnal jelentkez­tem, a próbajáték után fel is vettek. A belügyminisztérium azonban 1954 au­gusztusában másfél év után - létszámcsök­kentés miatt - megszüntették a csapatot. Az új állomás a kecskeméti honvédzenekar ...- Az ide-oda költözés ellenére csak jót tudok mondani ezekről az időkről - foly­tatja Kalocsa Zoltán. - Kiemelt ellátásban részesültünk, 850 forintot kerestem havonta, az nagyon jó pénznek számított akkoriban. Hogy milyen zenét játszottunk? - gondolkodik Kalocsa Zoltán el. - Az ismert klasszikus nyitányokat, kerin- gőket, no meg persze a szovjet szerzemény- ket. Még a Sztálin-kantátát is.- 1957-ben - miután Kecskeméten is fel­oszlott a zenekar - Kalocsa Zoltán újból visz- szatért Szekszárdra, s a vendéglátóiparban helyezkedett el. Azóta csak egyszer került kapcsolatba a már említett fegyveres testület­tel: 1961-ben tartalékos katonazenészként kapott behívót Dunaújvárosba, Tito marsall lá­togatásakor. A neves jugoszláv államférfi nemcsak a zenekar karmesterével, hanem az első sorban álló Kalocsa Zoltánnal is ke­zet fogott. S egy másik nagy élmény, az 1987-es izraeli körút a magyar állami nagycir­kusszal.- Valamivel több mint egy évem van hátra a nyugdíjig, azt az időt már szeretném itt eltölte­ni. Bár az is igaz, hogy a vendéglátós zené­szeknek egyre nehezebb a helyzetük. Az eltelt évtizedek alatt sokat változtak a vendégek: ré­gebben valahogy jobban értettek a zenéhez. Meg aztán, ami a legfontosabb, egyre kevés­bé van szükség a szórakozóhelyeken a ma­gunkfajtára; manapság mindenhol spórolnak, de legjobban az élő zenén.- szeri - Fotó: S. M. A Művelődési Minisztérium hatásköré­ből kikerülve, 1983 óta csaknem a teljes gazdasági önállóság útját járják a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat me­gyei szervezetei. A Minisztertanács közvetlen felügyele­te alá utalt társulat az elmúlt évben 60 millió forintból gazdálkodhatott - de mint Temesi Ágnes, a TIT Tolna Megyei Szer­vezetének titkára elmondta - ebből mindössze 10 millió forintot osztottak szét a megyék között. Ez mindössze 250-400 ezer forintot jelent, Tolna me­gye például 270 ezer forintot kapott, ami az összkiadásokhoz mérve majdhogy­nem jelképes összeg. A társulat vidéki szervezeteinek úgy­szólván vállalkozássá kellett alakulniuk ahhoz, hogy feladatukat el tudják látni. Erőfeszítéseik eredményeként tavaly már 5,2 millió forinttal gazdálkodtak - hozzávetőleg 1 millióval többel, mint 1987-ben -, de országos összehasonlí­tásban még igencsak szerény összeget sikerült megforgatniuk. A költségvetési szempontok tartalmában is jelentősen módosították az ismeretterjesztő munkát, hiszen - túl a korszerű ismeretek terjesz­tésének klasszikus alapfunkcióján - a fi­zetőképes kereslet igényeit is figyelembe kell venni. Magyarán az előadásoknak, tanfolya­moknak témájukban és az időbeosztá­sukat tekintve is eladhatóaknak kell len­niük. A Tolna megyei szervezet mindössze tizenhárom munkatársból álló, az elmúlt két évben jórészt kicserélődő, újjáverbu­válódó kollektívája tisztában van azzal a kihívással, amit a tudományos ismeretek piacosítása, a vállalati érdekeket szolgá­ló átképző tanfolyamok szervezése je­lent. Igaz ugyan, hogy a tavalyi 45 átkép­ző tanfolyam csaknem 3 milliós bevételt hozott - természetesen most az egyen­leg másik oldalát, a kiadásokat nem szá­moljuk -, azonban a tolnai szervezet a legfrissebb tudományos ismeretek köz­vetítését, népszerűsítését továbbra is alaphivatásának, alapfeladatának tekinti. Ennek megfelelően készítettek el még 1987-ben egy átfogó, tematikailag is sokoldalú témajavaslatot, amit a megye valamennyi vállalatához, intézményéhez eljuttattak. Az elkedvetlenítően gyér visszajelzé­sek, a rendkívül mérsékelt érdeklődés el­lenére előadásszervező, - propagáló munkájukat tavaly 1840 fizetett előadás tükrözte, ami a társadalmi munkában vál­lalt előadásokkal együtt a kétezret is elérte. Különösen az egészségügyi szakem­berek, az orvosok vállalkozókedvét lehet kiemelni, míg a közgazdasági, társada­lompolitikai témájú előadások csökke­nése a társadalmi változásokkal együtt­járó bizonytalanságot - főként az isme­retterjesztésre felkértek ódzkodását - fe­jezte ki. Ez az ódzkodás, esetenként félelem a korábbi demagóg beidegződések jelen­létéről is árulkodik. Soha korábban annyi nyelvtanfolyam nem indult, mint tavaly, összesen 29, eb­ből 15 a megyeszékhelyen kívül, a me­gye más városaiban. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek az általános iskolá­sok iskolán kívüli elfoglaltságának főként a matematika és kémia iránt érdeklődők számára, de hagyománya van a magyar nyelv ápolásának is. A felsorolás úgy tel­jes, ha említjük az 1987 novemberében indult, egyre sikeresebben működő for­dítóirodát is, amelynek múlt évi, 100 ezer forint körüli tiszta bevételéből a vállalatok megnövekedett külkereskedelmi kap­csolataira következtethetünk elsősor­ban. Tavaly tavasszal próbálkoztak először egy kötetlen tanácsadási forma beveze­tésével „Négyszemközt a jogásszal” cím­mel. A tavaszi és őszi hónapokban kéthe­tenként idén is sorra kerülő tanácsadás jelentősége ingyenességében van, ahol a kispénzű vagy idős, esetleg magányos nyugdíjasoknak, egyedülélőknek is a megye legjobb szakemberei segítenek a jogi tájékozódásban. Egyébként most, január 27-én a TIT Tolna Megyei Szervezete elnökségi ülést tart Szekszárdon, az oktatási igazgató­ságon, amelyen részt vesznek a külön­böző társadalmi szervek képviselői is. A tanácskozáson az ismeretterjesztés jö­vőbeni aktuális feladatait vitatják meg, különös tekintettel a várhatóan március­ban összeülő országos konferenciára. A módosuló társadalmi és gazdasági kör­nyezet alkalmazkodást, továbblépést kö­vetel a tudományos ismeretterjesztés szervezeteitől, amit a céltanfolyam iránti megnövekedett igény is jelez. így várha­tóan az idén is nagy keletje lesz a Pénz­ügyminisztérium Továbbképző Intézeté­vel közösen szervezett különböző szak- tanfolyamoknak, valamint februárban negyven jelentkezővel felsőfokú külke­reskedelmi továbbképzés indul, amit igény szerint idegen nyelv tanulásával is összekapcsolhatunk. B. R. Asszony­torna Nagy népszerűségnek örvend Tolnán, a sportcsarnokban heti két alkalommal, 2-2 órában szervezett aerobic torna. A Bajomé Potyondi Mária gyógytornász vezette foglalkozások differenciált erős­ségű mozgásformákat tartalmaznak. Az első hatvan perc - fiatalabb - részt­vevői dinamikusabb, erősebb terhelés­ben részesülnek, a második óra mozgás- anyagában nagyobb szerepet kapnak az egészségmegőrző elemek, gyakorlatso­rok. Ebben a csoportban rövidesen be­vezetik a pulzus és vérnyomás rendsze­res, a terhelés előtti és utáni ellenőrzéseit is. Fotó: Gottvald Károly A foglalkozásokat hetven-hetvenöt nő látogatja, ahová az anyukák magukkal vihetik az apróságokat is SMEMBi MttJU \Alyilt levél az A aMp^í^Állattipolqávhoz j AD0 fSp£N/UGrifI', rtete" Hö/gyem , t.. 9yem' Uram! a«Ck'£f« "éhény h.t MVefe rena«» stÜIÖVeai cfelke^J'fe'a*,! aj aa, így PQid .Jesithesse élia ° a Üdvö*lettel:

Next

/
Thumbnails
Contents