Tolna Megyei Népújság, 1989. január (39. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-17 / 14. szám

1989. január 17. "rtÉPÜJSÁG 3 Különalkuk helyett piacot Mit vettek a közadakozásból Dombóváron? Egy elavult támogatási rendszer alkonya Szüksége van a kórháznak a gépre (?) Az éremnek most is legalább két oldala van „A vállalatok költségvetési támogatá­sának terve minden évben túlteljesült, 1984-ben 2,8 százalékkal, 1985-ben 5,2, 1986-ban 1,6, 1987-ben pedig 6,7 szá­zalékkal” - olvashatjuk a Heti Világgaz­daság egyik számában, amelyben Petschnig Mária tekinti át a sokat vitatott költségvetés elmúlt évekbeni alakulását. „Ha a támogatások átmenetileg mégis csökkentek - folytatja gondolatmenetét a szerző -, akkor a vállalati vesztesége­ket áremelések ellensúlyozták.” Az szá­mit pénzügyi gazdálkodásunk egyik rej­télyének mindmáig, hogy az éves szinten visszaosztott milliárdok hol, hogyan, mi­lyen meggondolások alapján lelik meg gazdáikat. Ami a demokráciának is egyik próbaköve A kérdés csak annál aktuálisabb most, amikor a piaci mechanizmusok érvénye­sülésének feltételeit kellene megterem­tenünk, és a túlszabályozó pénzügyi irá­nyítás visszaszorításán gondolkodunk. Mindezen igen sok múlik, de korántsem csak a fejlődőképes, jövedelemtermelő vállalatok védelméről és a veszteséges tevékenységek felszámolásáról van szó. Erősödő érv az is, hogy ez a még élő, a különalkuk esélyét fenntartó elosztási metódus a demokratikus elvek érvénye­sülését, össztársadalmi fejlődését is sú­lyosan hátráltatja. Döntően azért, mert a nagyvállalati vezetői réteg a túlcentrali­zált és bürokratikus irányítási mechaniz­musnak megfelelően a hatalom újra­elosztásért felelős képviselőivel összefo­nódott. Másodszor pedig döntően azért, mert az egyfelől adóelvonásokkal leterhelt, másfelől éves alamizsnákkal újra és újra megmentett vállalatok nem autonóm, nem demokráciára érett közszereplői az emlegetett, még csak elvekben kibonta­kozó demokratizálódásnak. E néhány gondolat kapcsán először Horváth Endrét, az MMG Automatika Mű­vek Szekszárdi Műszergyárának igazga­tóját kérdeztük: hogyan látja mindezt egy sikeresen működő, budapesti központú gyár vezetői székéből. „Tiszta képet kellene kapnunk”- Azt hiszem, semmi meglepőt nem mondok azzal, hogy a mi vállalatunk egyértelműen a támogatások megszün­tetése, a piaci megméretés mellett foglal állást, még ha ez újabb foglalkoztatáspo­litikai gondokkal is jár. Igaz, ez utóbbi a mi vállalatunkat nem fenyegeti. De meggyőződésem, hogy végre tiszta ké­pet kellene kapnunk a helyzetünkről eb­ben az országban. Azért is, mert, magam sem tagadhatom, hogy az újraelosztási rendszer ön által említett és.sokak által kritizált ellentmondásai léteznek, de mint körön kívül lévő, hadd ne említsek neve­ket, vállalatokat. Persze, ami a tisztán látást illeti, azt 1989-re vonatkozóan is nehezíti néhány döntés, és például ma még nem tudjuk, hogy a bérhelyzetünk majd hogyan ala­kítható.- Többen magában a nagyvállalati for­mában látják az érdekek eltorzulásának, a lobbyk kialakulásának okait.- Mi, magyarok szeretünk azonnal átesni a ló másik oldalára. Bizonyos esetekben valóban indokolt lehet a to­vábbi decentralizáció, egy-egy gyár, gyáregység önállósodása, és ez valóban növelheti az autonóm, versenyképes vál­lalatok számát, azonban azt is látni kell, hogy csak a saját példánkat hozom: egy- egy, igen összetett minőségi követelmé­nyeknek is megfelelő termék előállításá­hoz rendkívüli erőfeszítésre, esetenként több gyár, gyáregység összehangolt munkájára, együttes teljesítményére van szükség. Ezért is irritál, ha úton-útfélen, öncélúan szerkezetváltásról, nagyválla­latok szétbontásáról beszélünk, ahelyett, hogy a meglévő adottságokon javítva dolgoznánk jobban. Ahelyett, hogy ab­ban gondolkodnánk, hogy kisvállalat és nagyvállalat nem ellentétei, hanem jó ér­telemben vett kiegészítői egymásnak. Egyébként a mi vállalatunk már másfél évtizeddel ezelőtt olyan piaci helyzetbe került, ahol csak harc árán, a piaci pozí­ciót: megtartásával lehetett érvényesülni, és amelyben a szellemi tőke megfelelő hasznosulása is igen fontos szerepet ját­szott. Ki milyen mélyen tud belenyúlni? Hogy a működőtöké működhessen Márkus István, a Tolna Megyei Tanács ipari osztályának vezetője a redisztribúciós politikát illetően meglehetősen szkeptikus.- Egy-két dolognak valóban nagyon jó lenne, ha utána tudnánk nézni. Például an­nak, hogy miből is ered tulajdonképpen ennek a költségvetésnek ez a halmozódó, óriási tétele. Megjegyzem, van néhány nagyvállalat Magyarországon is - például az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, vagy a Magyar Villamosipari T röszt -.ame­lyek az éves sokmilliárdos bevételükből elvben kompenzálni tudnák ezt a hiányt... Azután utána kellene nézni annak is, hogy hányféle szervezetet, millió ágazati szak- szervezeti apparátust, tanácsi bürokráciát tart el az ország.- Azt hiszem, a tanácsi vállalatok irányí­tása egy kicsit a központi vállalatokét képe­zi le.- Ez valóban így van, hiszen mindenütt döntő az érdekeltség, mindenki érdekei szerint igyekszik jobb pozícióba kerülni. A múlt évi áremelkedések különösen a Tolna Megyei Építőanyagipari Vállalatot érintet­ték érzékenyen. Jelentős kamatterheket vállalva dolgozik, míg a szekszárdi bútor­gyárat a Szekszárdi Nyomdát, a Tolna Me­gyei Textiltisztító és Ruházati Vállalatot ez kevéssé rendítette meg. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatunk pe­dig várhatóan amerikai érdekeltségű lesz. A támogatások rendszere helyett én na­gyon sokat vároka külföldi működőtökétől, sajnos, egy vegyes vállalat létrehozása a számtalan megkötés miatt ma is hónapokig tart. Ha ezen nem tudunk időben változtat­ni, tragikussá válhat a helyzetünk. Mivel az idő is pénz, a legjobb szándékú partne­reink is elfordulnak tőlünk. Az építőipar úttörőnek számít- Az építőipari ágazat úttörőnek számít a támogatások leépítésében - mondja Villá­nyi József, a Tolna Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója. - Az állami építőipar 1987 óta már semmiféle központi támoga­tásban nem részesül, de a folyamat tulaj­donképpen már a nyolcvanas évek elején megindult. A korábbi érdekeltségi kedvez­ményeket fokozatosan megszüntették, így az építőanyagok ártámogatását, a felépített lakások számát honoráló adóelengedése­ket és más egyebet, úgyhogy igen rövid idő alatt versenyhelyzet alakult ki az ágazat­ban. A nagyvállalatokból kiváló különböző gmk-kat, kisszövetkezeteket, a kezdeti konjunktúra után megrostálta a verseny. Ezt a folyamatot egyébként tükrözte a TÁÉV létszámának alakulása is, amely az 1980- as 3000-es létszámról fokozatosan csök­kent le a mai 2100-ra.-... és talpon maradt egy olyan ágazat­ban, ahol közismert, hogy a hazai ipar problémái koncentráltan jelentkeznek...- A veszteséges nagyobb vállalatok - a 43. Állami Építőipari Vállalat, a Veszprém Megyei Állami, vagy a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat - példájából arra következtettek, hogy ez a tevékenység támogatás nélkül általában veszteséges. Az igaz, hogy a lakásépítés jövedelmező­sége alacsony, és az is igaz, hogy a mi munkánk jó részben másokétól is függ, de azért ma már azt is sikerült bizonyítanunk, hogy ez nem egészen így van. Mi verseny­zőnk, azóta hoztuk létre a pécsi építőveze­tőségünket, vállaltunk Baján, Siófokon, Ka­posváron munkát, és a korszerű kínála­tunknak, a nagyelemes rendszerünknek is köszönhetjük, hogy az idén Budapesten, az Üllői útról nyíló Sárkány utcában 85 la­kást építhetünk. Természetes az a félté­kenység is, amellyel más ágazatok támo­gatását nehezményezzük - próbálnák meg versenyeztetni a többi vállalatot is, és valamennyit, csak ez jelenthetné a reform igazi garanciáját! BÓKA RÓBERT Először dr. Streit Bélával, a megyei urológus szakfőorvossal beszéltünk, aki- amikor fövetődött a dombóváriak szán­déka - e lépésről igyekezett lebeszélni őket. Ugyanis az egyebek között vesekö­vek korszerű eltávolítására szolgáló ké­szülék meglehetősen drága, ezenkívül a megyei kórházban már van ilyen. En­nek a kihasználtsága mindössze negy- venvalahány százalékos, s a korszerű gép segítségével az egész régió - ezen a megye, sőt, az azon kívüli területek is ér­tendőek - speciális veseműtéteit el tud­ják végezni. Azt is megtudtuk dr. Streit Bélától, hogy dombóvári urológusok több alkalommal végeztek már Szek- szárdon, a megyei kórházban a már emlí­tett készülékkel vesekő-eltávolítást - ter­mészetesen dombóvári vagy környékbeli betegen. Csupán az olvasókat emlékeztetendő említjük, hiszen a készülékről és a műté­tekről már írtunk lapunkban, hogy e mű­szer segítségével mindössze egy centi- méteres „vágást” végeznek a betegen a korábbi tiz-tizenvalahány helyett, s azon át távolítják el például a veseköveket- nyilván, azok szétzúzását követően. E műtét korántsem olyan megterhelő a be­teg számára, mint a régebben végzettek, a műtötték felépülésének, munkába állá­sának ideje is igen lecsökkent. A megyei urológus szakfőorvos el­mondta azt is, hogy álláspontja megvál­tozott, hiszen a dombóvári kórház a ké­szülékhez kiegészítőket is vásárol, ami által több célra is használhatják a gépet. Vidóczy László, a dombóvári tanácsel­nök így kezdte a beszélgetést:- Igen nagy dolognak tartom, hogy az emberek a mai szegénység mellett mi­lyen szolidárisak, s nemcsak szavakban, hanem anyagi áldozatokra is képesek, így történt ez nálunk is, amikor a kórház Nemcsak az ügyvédi munkaközössé­gekben lehet majd az ügyvédi hivatást gyakorolni, kimunkálják a magánügy­védkedés feltételeit is - egyebek között ezt tartalmazza az egységes jogi képvi­seleti rendszer szabályozásáról szóló koncepció. Az Igazságügyi Minisztériumban elké­szült koncepcióról rövidesen véleményt mondanak az érintettek, az ügyvédek és a jogtanácsosok s a jogászok külön­böző szervezetei. Javaslataik összegzé­se után dolgozzák ki a jogi képviseletről szóló törvényjavaslatot, amelyet azután társadalmi vitára bocsátanak. A jogszabály végső tervezete az elkép­zelések szerint 1991-ben kerül az Or­szággyűlés elé, a bíróságokról szóló tör­vényjavaslattal, valamint az ezekkel szo­rosan összefüggő polgári perrendtartás­sal együtt. urológiai osztálya a gyárak, vállalatok, szövetkezetek segítségét kérte a gép megvásárlásához. Úgy tudom, hogy ami­kor az akció indult, a kórház akkori igaz­gatója nem tudott a dologról, illetve csak később jutott a tudomására. Ezért minő-' sítették többen a segítségkérést parti­zánakciónak... Nem vagyok orvos, tehát szakmailag nem is véleményezhetem az esetet. Két dolgot viszont fölvetnek az embe­rek: az egyik, hogy évente tíz-tizenöt be­teg miért nem mehet be Szekszárd- ra az ilyen műtétre; a másik pedig az, hogy a kórház gyerekosztályának élet­mentő inkubátorra lenne inkább szüksé­ge... Magam pedig attól tartok, hogy az emberek áldozatkészsége nyomán átlát­hatatlan, ellenőrizhetetlen műszerállo­mány halmozódik fel a kórházakban. A dombóvári kórházban dr. Hajós Ká­roly igazgató főorvossal és dr. Fél Pál osztályvezető urológus szakfőorvossal beszélgetünk. Egymással egyetértve szögezik le és sorolják, hogy mi minden­re alkalmas a gép. s ezzel bizonyítják, hogy az intézetnek igen nagy szüksége volt rá. Tehát nemcsak vesekő-eltávoli- tást végeznek majd vele, hanem diag­nosztizálást is, tehát segíti a különböző betegségek korai felfedezését, endouro- lógiai plasztikákra is alkalmas, sőt szol­gálja a napi munkájukat is. Vásároltak hozzá már különböző kiegészítőket is. Az NSZK gyártmányú alapegység és a ru- tinkiegészitők természetesen azonos márkájúak. Határozottan hivatkozik a kórház igaz­gatója és az osztályvezetője is arra az alapigazságra, miszerint mindig a drága az olcsó. Másképpen: a készülék így komplettírozva sok-sok éven át kiszol­gálja majd a kórházat, illetve a betegeket. Egyébként a számítások, a szigorú szá­E jelentős változásokról Pálmai Gyula, az Igazságügyi Minisztérium főosztályve­zetője az MTI munkatársának elmondta:- A koncepció szerint a jogi képvisele­tet a jövőben egységesen az ügyvédség látná el. A ma még különböző szerveze­tekben tevékenykedő jogászok - például az ügyvédi és jogtanácsosi munkakö­zösségek tagjai, a jogtanácsosi, illetve jogi irodákban, valamint a jogsegély- szolgálatoknál dolgozók - egyazon szer­vezetnek lennének a tagjai. A jövőben te­hát az ügyvéd elnevezés nemcsak a mai értelemben vett ügyvédet jelentené. Ök minden jogi képviseleti tevékenysé­get végezhetnek, amire eddig más-más szervezetek voltak jogosultak.- Jelentős változás lesz, hogy a tör­vény elfogadása esetén - mindenki ügy­véd lehet, aki a majdani jogszabályi elő­írásoknak megfelel. Kidolgozzák a ma­mok azt bizonyítják, hogy hatszáz műtét­nél 18 millió forint a megtakarítás, ami­ben természetesen a kiesett munkana­pok számának csökkenése is bennefog- laltatik. Ez utóbbi annál is fontosabb, hiszen az egészségügy reformjának - a reformkí­sérletben a dombóvári kórház is érdekelt - törekvéseiben ez is benne van. Ezek után még néhány tény. Az alap­egység a különböző tartozékokkal együtt harmincezer nyugatnémet márkába, azaz egymillió forintba került. A vételár kétharmadát úgy adták össze, a fennma­radó egyharmadot pedig a kórház fizeti ki. Az igazgató főorvos pedig megjegyez­te, hogy életmentő inkubátorral rendel­kezik a gyerekosztály. Az urológián már az első esztendőben legalább 30-40 beavatkozást végeznek az új gép segít­ségével. Álláspontjuk szerint a jelen és a jövő afelé mutat, hogy ne legyenek különböző polarizációjú kórházak - legalábbis bi­zonyos tekintetben. Dr. Fél Pál azt a „vá­dat” is elismerte, hogy a komplett beren­dezés megvásárlásának indíttatása ki­csit a saját ambíciója - de minden­képpen a betegek érdekében. Szívem szerint szólnék beszélgeté­sünk további részleteiről is, ami a korsze­rű betegellátásról, az egészségügy el­lentmondásairól és korlátáiról szólt, s ar­ról a lehangolt közlésről, miszerint fogal­muk sincs, kik azok a magánszemélyek, akik ötven, száz vagy ezer forinttal segí­tették őket a készülék megvásárlásához, ezáltal többek gyors gyógyulásához. A cégeknek írtak köszönő levelet - mégpedig a napokban. Ugyanis a gép december 30-án érkezett, s alig egy hete üzemelték be. V. HORVÁTH MÁRIA gánügyvédkedés feltételeit, s lehetősé­get teremtenek arra, hogy a leendő ma­gánügyvédek társulást is létrehozhassa­nak. Természetesen továbbra is megma­radnak a jól bevált munkaközösségek. A magánügyvédi gyakorlattal kapcsolat­ban azonban gondoskodni kell a biztosí­tékokról, miszerint ha egy ügyvéd kárt okoz ügyfelének, azt meg tudja téríteni. Ez az állampolgárok védelmét szolgálja.- A jövő ügyvédeinek számolniuk kell azzal, hogy a jog szerepe mind fontosab­bá válik a gazdasági életben is, és ezért sokuknak szakterületet kell változtatni. Minden bizonnyal az új szabályok hatá­sára többen választják majd az ügyvédi hivatást. Ám a jogállamiság kiteljesedé­sével megvalósuló valóságos bírói hata­lom révén növekszik a bírói pálya presztí­zse, vonzereje is. Megújult a lenti ajtógyár Egymilliárd forintos költséggel, 23 hó­nap alatt teljes egészében megújította gyártástechnológiáját a Lenti Épület- asztalos és Faipari Vállalat. A lakásajtó készítésére szakosodott üzem termelő- kapacitása évi 280 ezerről 350 ezer da­rabra nőtt, s az eddiginél jobb minősé­gű, tetszetősebb, így exportképes ajtó­kat állíthatnak elő. A fejlesztés további jelentős eredményeként csökkent az anyagszükséglet és gyakorlatilag feles­legessé vált az import. A korábbi 24 ezer köbméter, zömmel külföldről beszerzett faanyag helyett ugyanis ezután csupán évi 20 ezer köbméterre lesz szükség, és hazai fával dolgozhatnak. A Lenfa fantá­zianevet felvett, megújult vállalat a tech­nológiát és technikát az NSZK-beli Dürr cégtől szerezte be. (MTI-fotó) Egységes jogi képviselet, magánügyvédek

Next

/
Thumbnails
Contents