Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-14 / 297. szám
1988. december 14. "rtÉPÜJSÁG 3 Mi fér a gazdaságosság és luxus fedőnév alá? Rönkfordító pillanatok Csibrákon „Kevés munkám volt szívem szerint való...” Ahol az apró fa nemcsak aprófa Az évgyűrűket üt is az árbevétel rajzolja ki A gemenci kirándulóközpont tervezésénél a szakember véleménye döntött.. (Archív kép) Nem hiába mondják, nem lehet senki próféta a saját hazájában. így van különösen egy olyan szakma viselőjénél, mint az építészet Együttéltünk, mindennapjaink részét jelentik lakóhelyünk épületei, amelyek többségéről fogalmunk nincsen, kinek a gondolataként, álmaként születtek meg. Az utóbbi időszakban talán legtöbb terve Szekszár- don Huszti Pál építésznek a Tolnaber munkatársának valósult meg és bár csínján bánunk a jelzővel, sikeres embernek tartják.- Miért hagyta ott hosszú idő után a tervező vállalatot és pártolt át az új vállalkozásként induló Tolnaberhez?- Elmaradt az a váltás, amit az újszerű vállalkozási formák felé lépés jelenthetett volna. Ezt kínálta azonban jelenlegi munkaadóm, ahol a fővállalkozás és a tervezési oldal is együtt kap helyet. A piaci igények szerint képes alkalmazkodni, decentralizált működése a szakmában a jövö útját mutatja. Mára egyébként a tervező vállalat is hasonlóan alakította át munkáját.- Ha visszagondol, melyik megbízása, épülete állta ki az önmaga állított mérce, az idő próbáját, melyik áll legközelebb önhöz?- Minden feladatot fontosnak tartottam és mint épületet a lehető legjobban igyekeztem megtervezni. Emberközeli környezetet szerettem volna és szeretnék ma is az embereknek nyújtani, ahol szívesen vannak, jól érzik magukat.- Ez nyilván nemcsak a tervezőn múlik... Mégis legtöbben az elmúlt évtizedek falanszterépítkezéséért őket teszik felelőssé.- Tudomásul kell venni, hogy ez volt az elvárás és a kivitelezők monopolhelyzete is ezt követelte. Gazdaságosság és a luxusigények fedőnév alatt elutasítottak és megtoroltak minden más irányú elképzelést. Ma megszűnőben van ez a szemlélet, éppen akkor, amikor a 70-80- as évek elejéig lezajlott a nagy beruházási, építkezési hullám. Sajnos, őszintén szólva, kevés épületemre mondom azt ma, hogy szívem szerint való.- Melyek azok?- Az ipari tervezési munkák, a gyógyszertári központ, a szekszárdi vendéglátóipari szakközépiskola - amit a laktanya egyik épületének átminősítésével kellett megoldani, - feladatai után készítettem el a gemenci kirándulóközpont Trófea éttermének, a fogadónak a tervét. Ez valóban a szívemhez nőtt. Az idegenforgalmi hivatal eredeti elképzelését, hogy szétszórt csoportokban faházakat helyezzünk el, sikerült megváltoztatni, így készült el a tájba illő épület. Hasonló módon hallgattak egyébként a szakmai véleményre korábban, a Sió kemping beépítésekor és utólag már örülnek neki, hogy nem előregyártott faházak állnak a „jurtaszállások” helyén.- A folyamatosan épülő Wesselényi utcai 300 lakás terve, a csigamód készülő játékcsarnok és a nemrég átadott buszpályaudvar szintén az ön látásmódjáról, munkájáról vall.- Utóbbi történetéhez annyit kell tudni, hogy eredetileg egy gyári műanyagból készült kék „kalappal” fedett épületet képzeltem el, ahol a kalap karimája alatt körben ülőpadokat helyeztem volna el, természetesen ugyanolyan színezéssel. Közelebb állt hozzám az a megoldás, mint a mostani... Hát, a palafedés látni, hogy sikerült, már az átadáskor foltos, a gyári hiba miatt eltérő színezésű volt.- Olcsóbb így, ezért kellett kompromisz- szumot kötnie?- Relatív nem lett volt drágább az első variáció, a későbbi javításokkal, felújításokkal együtt.- Most mi foglalkoztatja, min dolgozik?- A Széchenyi utcában az Országos Kereskedelmi és Hitelbank épületét, a kereskedőházat kaptuk megbízásként, a müemlékesekkel együtt a teljes belsőépítészeti munka is ránk vár. A másik nagy feladat a Csatári mintalakótelep, amit fővállalkozóként végzünk, de a tervezésbe a legjobb pécsi és kaposvári szakembereket is bevonjuk. Végül izgalmas munkának ígérkezik Tolnán az Árpád utcában a tömbbelső beépítés, itt egész utcaképben, egy szint és tetőtér- beépítésben gondolkodunk.- A nemrég lezajlott városvédő napokon szinte csak építészek vettek részt. Mit szól ehhez a közömbösséghez?- Másként viszonyulnak itt az emberek, mint mondjuk Pécsen. Nem közügy az építészet, a városkép.- Talán mert nem szoktak hozzá, sok a rossz tapasztalat.- Lehetséges, sok kárt okoztunk a széteső városépítészettel és azzal, hogy nem tiszteltük a régi értékeket. Ma már csak ezek szellemében lehet tervezni, építeni.- takács - gottvald Letéti jegyet bocsátanak ki a takarékszövetkezetek Letéti jegyeket bocsátanak ki december 15-től a takarékszövetkezetek tízezer, százezer és 1 millió forint névértékben. Az értékpapír lejárata három év és évente 18 százalékos kamat illeti meg a jegy tulajdonosát. A kamat a takarékszövetkezeteknél évente felvehető, aki viszont a harmadik év lejártakor egybefüggően és hiánytalanul mutatja be a kamat- szelvényeket, a letéti jegy után kamatos kamathoz jut. A SZÖVOSZ takarékszövetkezeti főosztályán elmondották: a szövetkezeti pénzintézmények összesen 3 milliárd forint értékben bocsátanak ki letéti jegyet, s ezeket a 260 takarékszövetkezet mintegy 1700 vidéki, illetve fővárosi kirendeltségében értékesítik. Az értékpapírt magánszemélyek - a takarékszövetkezetek tagjai és ügyfelei -, valamint jogi személyiségű vállalatok, intézmények, közületek és társaságok egyaránt válthatják. A letéti jegyek vásárlói között a „falusi bankok” jutalomsorsolást rendeznek. Azok, akik 1989. március 31-ig vesznek az értékpapírból, tízezer forintonként kapnak egy sorsjegyet, amelyekkel május elején vesznek részt a húzáson. A főnyeremény három külföldi út: egy-egy kéthetes, egyszemélyes út Brazíliába, Japánba, illetve az Egyesült Államokba. A régi dolgozó behunyt szemmel, illatáról is megismeri a sívó homokon szálasra, pendülően keményre fejlődő akácot, a sötéten sudaraso- dó fenyőt, a csert, a nyárt... Persze itt Csibrákon, a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság fűrészüzemében, ahol 13-14 ezer köbméter fát dolgoznak fel évente, nemigen jut idő ilyen behunyt szemű andalgásra. A Barcsról, Sásdról vagy a szomszédos Kurdról, Gyulajról érkező fát a rönktéren fogadják és osztályozzák, hogy a darabonkénti átvétel után kerüljön a gatter fűrészlapjai közé. A rönköt minőségének, rendeltetésének megfelelően „szabják” különböző vastagságú darabokra - attól függően, hogy parketta, talpfa, keritésléc vagy egyéb fűrészáru készül belőle. Az ez évi, várhatóan 50 milliót elérő árbevétel 10 százaléka tőkés exportból adódik - a svédek alapanyagnak keményfát, az olaszok bútorlécet vásárolnak tőlünk. Hazai piacon a parketták közt a rajzos akác a legkelendőbb, ösz- szességében pedig a tölgyárunak köszönhető a legnagyobb bevétel. Fotó: SÖRÖS M. Szöveg: BÓKA R. Jéhn Béla a targoncával a tölgyfrízek oszlopai közt rak rendet - tavaly kilencmillió forint értékben exportáltak parkettát, most már csak egy műszakban gyártják a keresett cikket Parkettafríz kerül a raklapra - parkettából talán kétszer annyi is elfogyna, mint amennyit gyártanak A rönkfordítót és a gattert Mikes József irányítja - a többmázsás farkönköt a fűrészpofákhoz tolják A rönktérre áru érkezett
