Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-13 / 296. szám

2 Képújság 1988. december 13. Újabb jelentések az örményországi földrengésről (Folytatás az 1. oldalról.) A Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös­félhold szervezetek vasárnap Genfben közölték, hogy eddig több mint 20 or­szágból ajánlottak fel mintegy 30 millió svájci frank értékben pénzügyi és anyagi segítséget a földrengéssújtotta Ör­ményország lakosainak megsegítésére. A világ különböző országaiból folya­matosan indulnak útnak szakemberek­kel és orvosi, valamint más szükséges felszereléssel megrakott repülőgépek. Kubából vasárnap több mint 100 orvos és más egészségügyi dolgozó indult el a Szovjetunióba. Lengyelországból öt ka­tonai gép szállt fel Jereván felé, fedélze­tükön orvosi műszerekkel és kórházak számára szükséges felszerelésekkel. Nagy-Britanniából, az ottani Vöröske­reszt és magánszemélyek adományaiból mintegy 30 tonnányi felszerelést indítot­tak útnak, s hétfőn további, 40 tonnányi rakománnyal szállnak fel a repülőgépek. A Moscow Narodny Bank londoni leány- vállalata közölte, hogy a britek eddig már több mint 570 ezer fontnyi adományt küldtek a segélyalapba, s ez a szám vár­hatóan a kétszeresére emelkedik. Londoban szombaton a Barbican kul­turális központban jótékonysági koncer­tet adnak neves művészek közreműkö­désével. A műsort a BBC élőben közvetíti, s a bevételt a földrengés károsultjainak megsegítésére fordítják. Hétfőn hajnalban segélyakció közben újabb repülőszerencsétlenség történt Jereván közelében, miközben változatla­nul özönlenek a segélyszállítmányok és a pénzadományok a katasztrofális kau­kázusi földrengés károsultjainak megse­gítésére. Hétfőre virradóra a jereváni repülőtér­től 15 kilométerre hétfőnyi személyzettel a fedélzetén lezuhant a jugoszláv légierő AN-12-es szállítógépe. A szerencsétlen­séget senki nem élte túl. A repülőgép va­sárnap indult Skopjéböl gyógyszerekből és más felszerelésből álló rakományával. Vasárnap egy szovjet IL-76-os szállító­gép zuhant le Jerevánban. Akkor 78-an haltak meg. A szovjet hadsereg lapja, a Krasznaja Zvezda hétfői számában felhívta a figyel­met arra, hogy a Kaukázus vidékének légterében és különösen Jereván fölött jelenleg olyan nagy a repülőforgalom, hogy az különösen nagy pontosságot és szigorú egyeztetést igényel. A napi 300 járatot is meghaladó forgalom mesz- sze túllépi azt a mértéket, amelyhez a he­lyi repülésirányítók hozzászoktak - fi­gyelmeztet a lap. A Vöröskereszt NSZK-beli szervezete ötvenágyas komplett tábori kórházat, műtőberendezéseket és áramfejlesztő agregátokat indított Jerevánba. Bonnban bejelentették, hogy a 2,5 millió márka ér­tékű első három szállítmányt már szét­osztották. A Medicor hétfőn 500 000 fo­rint értékű injekcióstű-szállítmányt kül­dött el Örményországba. Szállítmányával együtt tért vissza Tel Avivba az a két izraeli szállítógép, amely hétfőn reggel 45 orvossal és ápolóval, valamint héttonnányi gyógyszerrel és or­vosi eszközzel a fedélzetén indult Ör­ményország katasztrófasújtotta terüle­teire. A pilóták a visszafordulásra vonat­kozó utasítást Aharion Vardi tábornoktól, a vasárnap óta Örményországban tar­tózkodó izraeli katasztrófa-elhárító osz­tag parancsnokától kapták, mivel a szov­jet hatóságok tájékoztatása szerint az óriásgépeket megtöltő adományok nem a szükségleteknek megfelelők. Jeruzsá- lemi közlés szerint a két gépet - immár a jelzett igényeknek megfelelő felszerelés­sel kedd reggel indítják ismét útnak a Szovjetunióba. Két bérelt repülőgéppel 335 főnyi fran­cia mentőalakulat érkezett a helyszínre 55 nyomravezető kutyával és 33 tonná­nyi sebészeti felszereléssel, gyógyszer­rel, élelmiszerrel. Hétfőn két újabb se­gélycsapat indult útnak Örményország­ba. Köztük van újabb kéttucat orvos. Charles Aznavour, az örmény származá­sú világhírű sanzonénekes alapítványt hozott létre, amely műkincseket, bútoro­kat, szőnyegeket gyűjt egy rendkívüli aukció céljaira, amit az árván maradt örmény gyerekek javára rendeznek. Előzetes számítások szerint a követke­ző öt nap alatt sikerül annyira eltakarítani az örményországi földrengés következ­tében összedőlt épületek romjait, hogy tisztázni lehessen: sem életben maradot­tak, sem halottak nincsenek már a törme­lékek alatt - mondta Leonyid Bibin. A szovjet Állami Építési Bizottság első el­nökhelyettese Valentyin Nyikiforov kül­ügyminiszter-helyettessel, Borisz Panyu- kowal, a polgári repülésügyi miniszter első helyettesével együtt tartott sajtótájé­koztatót hétfőn Moszkvában. Továbbra is nagy erőkkel folynak a mentési munkálatok. Nyikiforov elmond­ta, hogy külföldről is komoly támogatás érkezik: eddig 46 ország - köztük Ma­gyarország - nyújtott valamilyen formá­ban segítséget. Tájékoztatott arról is, hogy még mindig hoznak ki élve embereket a romok alól, bár az idő előrehaladtával - érthető ok­ból - egyre kevesebbet. Alekszej Moszk- vicsov egészségügyi miniszterhelyettes­nek a tájékoztatóra eljuttatott értesülés szerint eddig mintegy 6 ezer embert sike­rült élve kiásni a törmelék alól. Gennagyij Geraszimov külügyi szóvivő kérdésekre válaszolva közölte: Jereván­ban vasárnap körülbelül 600 ember utcai demonstrációt tartott, követelve Karabah Örményországhoz csatolását. A gyűlést a rendfenntartó erők szétoszlatták, 22 főt őrizetbe vettek, közülük ötöt harmincna­pi elzárással sújtottak. Panyukov és Nyikiforov arról is beszá­molt, hogy folyik a földrengés sújtotta körzet lakosságának evakuálása, ez azonban rendkívül lassan halad. Ugyan­akkor egyre többen érkeznek is a ka­tasztrófa sújtotta vidékre, mert a Szovjet­unió más területein élő örmények - ért­hetően - szintén aggódnak hozzátarto­zóik sorsáért. Jerevánban egyébként a hatóságok kénytelenek voltak betiltani a magántulajdonú gépkocsik használatát, mert a feltorlódott járművek lehetetlenné tették a mentéshez szükséges darus ko­csik, nehézgépek keresztülhaladását Leninakán és Szpitak irányában. Leonyid Bibin kérdésekre válaszolva nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben kártérítést fizetnek azon házak lakóinak, amelyekről bizonyítható, hogy tervezési-konstrukciós hiba követ­keztében omlottak ősszé a rengések ha­tására. Hozzátette, hogy már meg is kez­dődött a tervezők felelősségének vizsgá­lata. Végezetül Geraszimov megerősítet­te, hogy a földrengés halálos áldozatai­nak feltételezett száma a hétfőn rendel­kezésre álló adatok szerint is 45 ezer. - Jelenleg az emberek mentése mindennél fontosabb, a számadatok gyűjtésénél is - tette hozzá a szóvivő. Magyar vezetők részvétlátogatása a szovjet nagykövetségen Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Be- recz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára az MSZMP nevé­ben, Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács el­nöke az Elnöki Tanács képviseletében, Né­meth Miklós, a Minisztertanács elnöke és Várkonyi Péter külügyminiszter pedig a Mi­nisztertanács nevében mély részvétét, cselekvő együttérzését fejezte ki Borisz Sztukalinnak, a Szovjetunió magyarorszá­gi nagykövetének az Örményországban történt természeti katasztrófa súlyos követ­kezményei miatt A magyar vezetők hétfőn tettek részvétlátogatást a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetségén. Az első első (Folytatás az 1. oldalról.) ban. Ehhez nagymértékben hozzájárul az aaz egyezmény, amelyet Magyaror­szág a közelmúltban kötött meg a Közös Piaccal. Az egyezmény még csak 11 napja lépett érvénybe, s máris megkez­dődött az érdemi munka. Magyarország húsz éve folytatja gazdasági rendszeré­nek átalakítását - mondta Beck Tamás. - Ez a reform korántsem volt töretlen, ma viszont felgyorsulóban van. Jelenleg nem kis áldozatot követel a lakosságtól és bi­zonyos területeken politikai feszültség­gel is jár. Ám a kormányzat mindezt vál­lalja. Beck Tamás hangsúlyozta, hogy a ma­gyarországi reformok csak széles körű nemzetközi együttműködés keretében valósíthatók meg sikeresen. A kereskedelmi miniszter arról is szólt, hogy a frissen megalakult vegyes bizott­ságnak kettős feladatot kell betöltenie. Fontos tennivaló az egyezmény előírá­sainak érvényre juttatása, vagyis a diszkriminatív mennyiségi korlátozások fokozatos megszüntetése, s hasonló­képpen lényeges az együttműködés új formáinak kiépítése, módszereinek meg­teremtése. E tekintetben nagyon fontos lenne, hogy a közösség a továbbiakban ne kezelje Magyarországot úgynevezett állami kereskedelmű országnak. A ma­gyar gazdasági élet alakulását, a jogi szabályozást tekintve ugyanis ez a minő­sítés - magyar megítélés szerint - már nem alkalmazható hazánkra. A vegyes bizottság ülése az első alka­lom arra, hogy a közösség nyilatkozzék: kész-e a megállapodás szerint mezőgaz­dasági koncessziók adására és vám- csökkentések cseréjére. Magyarország hajlandó előnyöket előnyökért cserélni. E téren különösen fontos a mezőgazda­ság. Minél előbb sikerül megkezdeni a koncesszió kölcsönös nyújtását, annál előbb lehet konkrét és bizalmat erősítő tapasztalatokra szert tenni. Beck Tamás után Willy de Clercq, az EGK bizottságának külkapcsolatokért felelős tagja kért szót. Igyekezett elosz­latni azokat a félelmeket, amelyek szerint az EGK 1992 után „európai erőddé” vá­lik. A gazdasági határok, korlátok elmoz­dítása a közösség tagállamai között még nagyobb és szélesebb piaci bázist és lé­nyegesen kisebb költséget jelent majd azok számára, akik a közösséggel keres­kednek - hangsúlyozta. Mint mondotta, a magyar export lehetőségei is elsősorban attól függenek, hogy mennyire sikerül Magyarországnak modernizálnia iparát, képes lesz-e a nyugati cégekkel sokkal fejlettebb együttműködési formákat ki­alakítani. A legígéretesebb magyar partnerek ezen a piacon Willy de Clercq szerint a kisvállalatok, vagy a kisszövetkezetek, tárgyalás napja amelyek sokkal inkább növekedésorien­táltak, mint az ipar többi vállalata. Az ülésen részt vevő nyugat-európai üzletemberek délután a Magyar Gazda­sági Kamara szervezésében kerekasz- tal-megbeszélésen találkoztak magyar vállalati vezetőkkel. Gábor András, a Ma­gyar Gazdasági Kamara elnöke hangsú­lyozta, hogy a közelmúltban aláírt megál­lapodás az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország között minőségi válto­zást jelent a külgazdasági kapcsolat- rendszerben. Remélhető, hogy a megál­lapodás révén jóval könnyebbé válik a magyar vállalatok piacra jutási lehetősé­ge. A vámok tervezett leépítése, a keres­kedelem fejlesztését akadályozó korláto­zások fokozatos megszüntetése mellett néhány más feltétel javítására is szükség lenne. Ilyen például a vízumgyakorlat átalakítása, ugyanis a jelenlegi közösség országaiba való beutazásnál a normális üzleti kapcsolatokat nagymértékben akadályozza. Willy de Clercq a vegyes bizottság munkájával kapcsolatban elmondta: ke­resik azokat a módszereket, amelyek al­kalmasak az ipari kooperáció jelentős bővítésére. Ennek keretében felmérik azokat a gyakorlati akadályokat, amelyek gátolják az együttműködés fejlesztését és meg­vizsgálják, milyen akciók szükségesek a kelet-nyugati vállalkozások szélesítésé­hez. A jövőben több üzletember-delegá­ció érkezik Magyarországra és segítsé­get kívánnak nyújtani a vállalati vezetők képzésében is. A magyar vállalatok vezetői közül töb­ben sajnálkozásukat fejezték ki, hogy a most érvénybe lépett megállapodás nem terjed ki a mezőgazdasági termékek ke­reskedelmének liberalizálására. Ezzel kapcsolatban Willy de Clercq emlékez­tette a részvevőket arra, hogy a magyar szakemberekkel a megállapodás előké­szítése során ebben a kérdésben igen jelentős vitáik voltak. Egyelőre azonban nem sikerült kompromisszumot kialakí­tani. Ennek oka az, hogy az EGK-n belül a mezőgazdasági cikkek kereskedelmé­ben még nem érvényesülnek a piaci vi­szonyok. A magas támogatások miatt jelentős feleslegek halmozódtak fel. Ezért hozzá­láttak egy olyan új szabályozás kialakítá­sához, amely a mezőgazdasági cikkek termelésében is biztosítja a piaci hatások érvényesítését. Ennek keretében hosz- szabb távon közelíteni kívánják a közös­ség országaiban alkalmazott agrárárakat a világpiaci árakhoz. Fokozatosan leépí­tik az exportszubvenciókat és csökkentik az import-élelmiszereket érintő elvoná­sokat. A vegyes bizottság ülése ma folytató­dik. Elvi állásfoglalás a KB pénzgazdálkodásának ellenőrzésére A művelődési ágazat költségvetéséről A művelődési ágazat 1989. évi költségve­tés-tervezetét vitatta meg hétfőn a Parlament­ben az Országgyűlés kulturális bizottsága, Horn Péter elnökletével. Békési László pénzügyminiszter-helyettes­nek a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés fö célkitűzéseiről tartott tájékoz­tatóját követően Stark Antal művelődési mi­nisztériumi államtitkár fűzött kiegészítést a tárca írásos beszámolójához. Eszerint az ok­tatási és kulturális területen a béralap 6 száza­lékos, a működési dologi kiadások 8 százalé­kos növelésére lesz mód. Kivétel a felsőokta­tás, ahol 12 százalék az előirányzott támoga­tásnövekedés. Az oktatás és a kultúra más te­rületein a rendelkezésre álló források csak ak­kor lesznek elégségesek a legalapvetőbb fel­adatok ellátásához, ha ehhez több feltétel teljesül. Az államtitkár szólt arról is, hogy a jövő év első negyedére elkészül a javaslat arra vonat­kozóan, hogy az egyetemeken és a főiskolá­kon a felvételi keretszámokat felszabadítják, s a hallgatók bizonyos költségtérítéssel járul­nának hozzá az oktatáshoz. Az első tanévben - egy kidolgozandó konstrukcióban - a hall­gatók tanulmányi hitelt vehetnének fel, amely később a tanulmányi eredményüktől függően állami támogatássá alakulna át. A művelődési területtel és az egészség­üggyel kapcsolatos központi bérintézkedése­ket is érintette Stark Antal. A SZOT-kormány tárgyalások alapján ez mintegy 4,1 milliárd fo­rintot jelent. Ebből 600 millió forintot kap a közművelődés, 100 millió forintot egyes művé­szeti területek dolgozói, az egészségügyben 1 milliárd 710 millió forintot, az oktatásban pe­dig 1 milliárd 730 millió forintot osztanának szét. Az oktatás vonatkozásában azonban még további viták várhatók arról, hogy ezen összeget milyen arányban fordítsák alapbér- emelésre, illetve túlmunkadíj emelésére. Stark Antal beszámolóját követően Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke, Bereczky Gyu­la, a Magyar Televízió elnöke és Csurgay Ár­pád, az MTA főtitkárhelyettese - az írásos be­számoló kiegészítéseként - intézményeikjövő évi költségvetéséről adtak rövid tájékoztatót. Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes a Szakképzési Alapról szóló törvényjavas­latot ismertette. Magyar Kulturális Kamara alakul Megkezdődött a Magyar Kulturális Ka­mara szervezése. Az érdekképviseleti szervezet létrehozását a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának legutóbbi - a kultúra és a művelődés helyzetével fog­lalkozó - ülésén többen is javasolták. A kultúra, a művelődés térvesztésének megállítását célul kitűző érdekvédelmi szervezet a Magyar Gazdasági Kamará­hoz hasonlóan, a Minisztertanács törvé­nyességi felügyelete alatt kíván működni. A szervezést a Közművelődési Informá­ciós Intézet fogja össze. A Magyar Kulturális Kamara munkájá­ba bekapcsolódók az intézetnél jelent­kezhetnek a 1035 Budapest, Miklós tér 1. címen, vagy telefonon a 803-420, 803- 440, 803-424 számokon, Gál Magdánál. Rakowski­Varsó a lengyel-nyugatnémet kap­csolatok teljes újragondolására, a vi­szonyban való lényegi áttörésre törek­szik, s ezért terjesztette elő partnerének az eltérő vélemények áthidalására vonat­kozó javaslatok egész kötegét. Ajánla­tunkra azonban sajnos még nem kap­tunk egyértelmű választ - jelentette ki Mieczyslaw Rakowski lengyel kormányfő a Die Welt című nyugatnémet napilagban hétfőn megjelent nyilatkozatában. Ez azt is jelenti - mondotta -, hogy he­lyesbíteni óhajtjuk magatartásunkat, a bonni látásmód iránt megértést akarunk tanúsítani. Elérkezett az ideje annak, hogy a második világháború kitörésének ötvenedik évfordulója alkalmából eltávo- lítsunk kapcsolatainkból minden zavaró tényezőt. A miniszterelnök ezzel a kijelentésével Az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága Gyenes András elnökletével hétfőn ülést tar­tott. A testület - a kijelölt munkabizottság által előterjesztett javaslat alapján - elvi állásfogla­lást fogadott el a KB pénzgazdálkodásának ellenőrzésére. A KEB ellenőrző munkájának célja előmozdítani, hogy a párt anyagi eszkö­zei továbbra is jól szolgálják a politikai mun­kát, a párt bevételeiből rendelkezésre álló anyagi és pénzeszközök hatékony felhaszná­lását, az ésszerű takarékosságot, a változó gazdálkodási feltételekhez való rugalmas al­kalmazkodást. A KEB tapasztalatait a párt ve­zető szervei tudomására hozza és megismer­teti a párttagsággal. Somogyi Imrének, a KEB titkárának előter­jesztése alapján megvitatta és elfogadta a tes­tület 1989. első félévi munkatervét. Ennek alapján a KEB a következő félévben az orszá­gos pártértekezlet politikai irányvonalának megfelelően dolgozik, a szervezeti szabályzat szellemében tölti be feladatát. A párt vezető szerveivel együttműködve hozzájárul a párt megújulásához, részt vállal a párt politikájá­nak alakításában, a párthatározatok előkészí­tésében, végrehajtásában és ellenőrzésében. A testület részt vesz a jövő év első felében a Központi Bizottság napirendjére kerülő témák kidolgozásában, illetve véleményezésében. Többek között annak a javaslatnak a vélemé­nyezésében, amelynek célja a párt szervezeti felépítésének módosítása, a munkahelyi és la­kóterületi pártszervek feladatainak, hatáskö­rének meghatározása. Részt vesz a XIV. párt- kongresszus elé terjesztendő szervezeti sza­bályzat előkészítő munkálataiban. A KEB ki­alakítja álláspontját néhány fontos alapelv korszerű értelmezésében, mindenekelőtt a demokratikus centralizmussal, a pártegység­gel és a pártfegyelemmel kapcsolatban. A testület döntött arról, hogy megismerteti a párttagsággal az előző ülésén már jóváhagyott, kiegészítésekkel és módosításokkal gazdagított állásfoglalását a KEB Működési elveiről, munka- módszeréről és munkarendjéről. A testület személyeket érintő pártfegyelmi ügyekben határozott. Elbírált pártbüntetések elleni fellebbezéseket, illetve felülvizsgált al­sóbb pártszervek által kiszabott pártbünte­tést. E pártfegyelmet sértő esetekben a közös jellemző a társadalmi tulajdonban okozott kár, a felelőtlen, laza gazdálkodás. A testület több párttag pártfegyelmi büntetését eltörölte, mi­vel megállapította, hogy a büntetések elérték nevelő hatásukat. A KEB a fenti ügyekben hozott határozatairól az illetékes pártszerve­ket és -tagokat közvetlenül tájékoztatja. dozatunkba fog kerülni - mondotta a len­gyel kormányfő, kifejtve ugyanakkor, hogy nem ért egyet Lech Walesának az­zal a kijelentésével, amely szerint - úgy­mond - nincs szabadság a Szolidaritás szakszervezet nélkül.- Ez hamis állítás - mondotta Rakows­ki -, noha nem vitatom Walesának azt a jogát, hogy küzdjön a Szolidaritásért, mert ez az elkötelezettsége érthető. Mindamellett a dolgok megengedhetet­len leegyszerűsítése - még ha politikai­lag jól hangzik is -, hogy a szabadság megléte a Szolidaritás meglététől függ. Az viszont végül is elképzelhető, hogy Lengyelországban a jövőben például lesznek ellenzéki politikai pártok, ám nem lesz Szolidaritás. Rakowski kijelentette: számára nem tabu az a kérdés, hogy a Szolidaritás lesz-e külön szakszervezet, avagy sem. Erről azonban éppen a kitűzött kerekasz- tal-értekezleten kell majd beszélni. interjú a Die több nyugatnémet igény felsorolására válaszolt. Ilyen például az NSZK-nak az az óhaja, hogy a jövő nemzedék intel­méül szolgáló emlékhelyet létesíthessen az egykori Auschwitzban, valamint a Hit­ler elleni német katonai ellenállás veze­tői, Stauffenberg gróf és a Kreisaui Kör tagjai tiszteletére. Ám a Die Welt-interjú- ban éppúgy hangot kapott az a bonni kí­vánság is, hogy részesítsék támogatás­ban a Lengyelország részévé vált egyko­ri német területeken, Észak-Sziléziában élő német kisebbséget, mindenekelőtt a közoktatás, az egyletalapítás, a könyvtár­ügy, a közművelődés és a kultúra terüle­tén. Rakowski afelől biztosította NSZK-beli olvasóit, hogy kormánya támogat min­den racionális megfontolást ezzel a problémával kapcsolatban. Welt-ben Nyilatkozatában országa belső hely­zetére kitérve emlékeztetett: mindent el­követnek, hogy megakadályozzák a len­gyel reformfolyamat megrekedését. A re­formot tovább kell fejleszteni, mivel el­múlt már a felülről irányított konformista társadalom ideje. Ez azt jelenti - mondot­ta Rakowski -, hogy elmúlt a csak a ma­guk „igazságait” ismerő dogmatikusok ideje is. Ha ezt belátják, akkor rendben van, de ha nem, akkor túl fog haladni rajtuk a po­litikai és társadalmi fejlődés. E jövendő­beli fejlődést úgy elemezte, mint olyan pluralista társadalmat, amely keresi len­gyel arculatát. Véget kell vetni a sztálini és az azt kö­vető korszak állapotainak. Ezt az átállási folyamatot már elkezdtük, de még sok erőfeszítésünkbe, fáradságunkba és ál-

Next

/
Thumbnails
Contents