Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-12 / 295. szám
4 NÉPÚJSÁG 1988. december 12. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jár-e adókedvezmény? Mészáros Kálmán csikóstőttősi olvasónk szerkesztőségünkhöz irt levelében irta, hogy a kaposszekcsői tanácstól kapott egy értesítést, melyben 300-300 forintos házadóhátralék megfizetésére kötelezik. Mindezt azzal indokolta a tanács, hogy az új házadó kivetésének időpontjában és jelenleg is egy háztartásban öten élnek. Olvasónk szerint rendelet mondja ki, hogy a vő nem tekinthető közeli hozzátartozónak, így nem illeti meg a 25 négyzetméteres adókedvezmény. Azt kérdezte olvasónk, hogy miután már 11 éve egy háztartásban élnek, megjár-e az adókedvezmény részére is. Dr. Deák Konrád válaszolt a kérdésre:- A házadóról szóló 1986. évi 25. számú törvényerejű rendelet 5. paragrafus (1) bekezdése ekként rendelkezik: „Az adó alapja a lakás alapterülete. Ennek megállapítása során az adóhatóság a lakás 80, illetőleg 100 négyzetmétert meghaladó alapterületét figyelmen kívül hagyja, ha a lakásban állandó bejelentés alapján együtt lakó közeli hozzátartozók számára tekintettel a lakás egy főre számított területe nem több 25 négyzetméternél. Ha az egy főre jutó terület a 25 négyzetmétert meghaladja, az adó alapja a lakásban együttlakó közeli hozzátartozóként számított 25 négyzetméter feletti rész.” Az ugyanezen törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 35/1986. (X. 2.) PM számú rendelet 8. paragrafus (2) bekezdése pedig igy szól: „ATVR. és e rendelet alkalmazásában közeli hozzátartozók: a tulajdonos házastársa, az egyeneságbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermeke, az örökbefogadó-, a mostoha és a nevelőszülője, valamint testvére, továbbá az élettársa." Minthogy pedig a vő nem szerepel a felsoroltak között, a házadóra vonatkozó jogszabályok alkalmazásában nem tekintendő közeli hozzátartozónak, tehát az ő személye után adókedvezmény nem jár. Miért nem nyitott ki az Áfor-kút? Gerth Henrikné gyönki olvasónk írta: „Velem együtt még sokan szeretnék megtudni, hogy miért nem nyitott ki Gyönkön az Áfor tüzelöolajkútja. Nem hivatalos helyről értesültünk, hogy nem gazdaságos az üzemeltetés. Meggyőződésem, hogy komoly ellátási problémák lesznek, illetve már vannak is. Az áfész által üzemeltetett kút a takarmány árusítása mellett végzi a tüzelőolaj-árusítást, mely jelenleg is rossz (november 9-től). Napok óta nem lehet olajat kapni. Nincs mindenkinek lehetősége arra, hogy beszerezze előre az egész évi fűtőolajat Ezért tartom érthetetlennek, hogy egy nagyközségben már a tél beállta előtt gond legyen a beszerzés. Mi lesz, ha komoly tél lesz?” A Gyönki Nagyközségi Közös Tanács elnöke, Fekete József válaszolt a felvetett problémára:- A dombóvári Áfor 1988. január 12- én kelt levelében bejelentette a gyönki tanácsnak, hogy a községi HTO eladóhelyét ez év július 15-ével gazdaságtalan üzemeltetés miatt megszünteti. A bejelentés alapján megkerestük az Áfor Somogy- Tolna Megyei Üzemigazgatóságát, s levélben kértük, hogy döntésüket vizsgálják felül, mert azt nem tartjuk indokoltnak, lakosságunk igényli az eladóhely további üzemeltetését Kértük továbbá a gazdaságtalan üzemeltetés konkrét adatokkal való megindoklását Az 1988. február 11 -én kelt levelünkre"az Áfor üzemigazgatója október 4-én kelt levélben tudomásunkra hozta - mivel a szakigazgatási szerv engedélye nem szükséges - az eladóhelyet megszünteti. A két időpont közötti időszakban a Tolna Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának a segítségét is kértük az ügyben, de törekvéseink eredménytelenül zárultak. A lakosság zökkenőmentes ellátásához az eladóhelyre továbbra is szükség lenne, de nincs lehetőségünk arra, hogy az Áfort az eladóhely további működtetésére kötelezzük. A tamási KOP-KA ÁFÉSZ is tárgyalásokat kezdett az eladóhely átvételével és további üzemeltetésével kapcsolatban, sikertelenül. A község olajellátását jelenleg a központban lévő, a KOP-KA ÁFÉSZ tulajdonát képező eladóhely által biztosítjuk. Kértük az áfész vezetését, hogy különös figyelmet fordítson az olajellátásra, mivel a községben csak ez az egy kút működik. Kaphat-e pótszabadságot? „Bonyhádon, a vasipari ktsz-ben voltam ipari tanuló 1969-1972-ig - írta levelében egy nagymányoki olvasónk, aki kérte, hogy nevét lapunkban ne közöljük. - A ktsz-töl ösztöndíjat is kaptam, amiből minden hónapban vonták az sztk-t Most az lenne a kérdésem, hogy az itt eltöltött iskolai időszak után jár-e nekem szabadság?” A Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsának politikai fömunkatársa, Egyed Dezső válaszolt a talán többeket is érintő kérdésre:- Az Mt V. 46. paragrafus (1) bekezdése szerint a minden munkaviszonyban töltött három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc munkanap pótszabadság jár. Ugyenezen jogszabály (2) bekezdése alapján a pótszabadság mértékét a munkaviszonyban töltött idő számítására vonatkozó rendelkezések alapján kell megállapítani. A feltett kérdésnek megfelelően - a 17/1979. (XII. 1.) MüM sz. rendelet 11. paragrafus d. és a 12. paragrafus (2) bekezdésére vonatkozik. Ezen jogszabályok alapján nem számítható munkaviszonyban töltött időnek:- a tanulmányi szerződés alapján folytatott iskolai képzés miatti munkaviszonyszünetelés (tehát ha ösztöndíjat kapott és ebből társadalombiztosítási járulékot vontak, e tény még nem jelent munkaviszonyt) és- az 1951. január 1 -je utáni, illetve ezt követő szakmunkástanuló-idő sem számítható be a munkaviszony időtartamába. Mindezeknek megfelelően az 1969-72. években eltöltött ipari tanulói évek pótszabadság szempontjából nem vehetők figyelembe. Tájékoztatásul közöljük, hogy a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 54. paragrafusa (1) bekezdés d) pontja szerint nyugdíj szempontjából a szakmunkástanuló-viszonyban töltött idő szolgálat' időnek számít 1ST”* Ml VÁLASZOLUNK Meghatározott járművek közúti közlekedésének feltételeiről szól a közlekedési miniszter 10/1988. (XI. 24.) KM számú rendelete, amely szerint a 40 tonna ösztömeget vagy a megengedett legnagyobb tengelyterhelést meghaladó, a túlmérés, illetőleg a lánctalpas jármű közlekedéséhez a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. A rendelet megjelöli, hogy a hozzájárulás iránti kérelmet hová kell benyújtani, a közút kezelője mely esetekben adhatja meg a hozzájárulást, amely hozzájárulás egyébként meghatározott útvonalra és feltételekkel, hosszabb időre vagy visszavonásig is megadható. Meghatározza a jogszabály a jármű megengedett legnagyobb tengelyterhelését és azt is, hogy mikor túlméretes a jármű, mellékletei pedig táblázatban tüntetik fel az ilyen járművek közlekedéséért fizetendő díjak összegét. A rendelet a Magyar Közlöny 1988. évi 57. számában jelent meg és 1989. január 1-jén lép hatályba. Az 1989. évi nyári időszámítás bevezetését írja elő az ipari miniszter 8/1988. (XI. 24.) IpM-KM számú együttes rendelete. Tudni kell, hogy a nyári időszámítás bevezetése az 1989. március 26. napjától szeptember 24. napjáig terjedő időszakra szól, az órákat március 26-án kettő órakor három órára kell előreigazítani, szeptember 24. napján három órakor pedig kettő órára igazítani vissza óráinkat. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a nyári időszámítás bevezetésének és megszüntetésének időpontjában munkát végző - nem havibéres - dolgozók munkabérét a ténylegesen ledolgozott munkaidő alapján számolják el. Az Ország- gyűlés Alkotmányjogi Tanácsa az 1/ 1988. (XI. 24.) AT számú határozatával megállapította, hogy a társadalombiztosításról szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott rendeletnek az az előírása, amely szerint a nyugellátás és a baleseti nyugellátás folyósítása a 90 napot meghaladó külföldön tartózkodás időtartamára szünetel, törvénysértő, ezért alkotmányellenes, felhívta a Minisztertanács elnökét, gondoskodjék ennek a rendelkezésnek halályon kívül helyezése iránt, egyidejűleg felfüggesztette az említett rendelkezés végrehajtását. Ez utóbbi előírások is a Magyar Közlöny 1988. évi 57. számában jelentek meg. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Ipari Közlöny idei 13. számában megjelent arra a tájékoztatóra, amely az Ipari Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok részére biztosított szocialista relációjú devizakeretek igényléséről, kezeléséről, felhasználásáról szól, s amely megjelöli, hogy a devizakeretre vonatkozó igényt hová kell és meddig lehet benyújtani, ahhoz milyen adatokat kell mellékelni. Idézendőnek tartjuk, hogy: „A keretet és a felhasználásra vonatkozó adatokat (bizonylatokat) - az egyeztetés és ellenőrzés biztosítása érdekében - naprakészen kell nyilvántartani.” A részjegy és célrészjegy jegyzésének új feltételeiről szóló, a Tanácsok Közlönye f. évi 24. számában is megjelent Szövosz-tájékoztatóból ugyancsak idézendőnek tartjuk: „... részesedési mértéknek a szövetkezet és tagjai közös megegyezésével történő módosítására csak az „eredeti megállapodás” megszüntetése és új célrészjegy-megállapodás kötése (új jegyzés) esetén van lehetőség.” DR. DEÁK KONRÁD Felújított óvoda (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A közelmúltban vehették birtokukba Koppányszántó kicsinyei az újjáalakított óvodát. A tanács épületében lévő szolgálati lakás átalakítása a múlt évben kezdődött, s ahogy a pénzügyi lehetőségek engedték, olyan ütemben folytatódott. Az átalakítás anyagi forrása: a Koppányszántó községben 1988-ban befolyt településfejlesztési hozzájárulás, a községre eső fejkvóta egy része, és a Tolna Megyei Tanácsnak a hátrányos helyzetű térségekre előirányzott keretéből a 150 ezer forintos céltámogatás. Bekerülési értéke 535 ezer forint, melyből a társadalmi munka 128 ezer forint. Az ünnepélyes avatáson Mátyás István, a Tolna Megyei Tanács általános elnökhelyettese mondott ünnepi köszöntőt, majd Szabó Gyula és Bakonyi Ottó lakosoknak társadalmi munkáért elismerést adott át. HEGEDŰS KÁROLYNÉ Környezetvédelmi előadás Tamásiban (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Napjaink egyik fontos kérdése a környezetvédelem. Szinte nincs olyan nap, hogy ne hallanánk, ne olvasnánk vagy ne beszélnénk róla. Tamásiban is a téma fontossága indokolta a környezetvédelmi előadás szervezését. A béke-barátsági munka keretében a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ munkatársai látogattak Tamásiba a Hazafias Népfront szervezésében. A látogatás során a Vegyépszer tamási gyáregységében dr. Miroslav Martis „Táj és környezetvédelem Csehszlovákiában” címmel tartott előadást. Ehhez kapcsolódóan tájékoztatást adott a Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság életéből Deák István, a gazdaság igazgatója. Az előadáson a gyár dolgozói mellett részt vettek a tamási gimnázium e téma iránt érdeklődő tanulói is. - gné Megemlékezés (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Helytörténeti vetélkedőt rendeztek a MÁV dombóvári vontatási főnökségén a város felszabadulásának tiszteletére, melyet a Zay Dezső villamosszíni KISZ-alapszervezet szervezett meg. A vetélkedő nevezetes események, dátumok, hires személyek és munkásmozgalmi események ismeretét kérte számon a versenyzőktől. Tíz csapat vetélkedett egymással. Egy-egy csapat három résztvevőből állt. Az első három helyezett pénzjutalmat kapott. A vetélkedő szervezését anyagilag támogatta a városi KISZ-bizottság, a vasutas csomóponti KISZ-bizottság és a vontatási főnökség szakszervezeti bizottsága. - bl Dallos Henrietta Ükös Renáta Rákics Darinka Helytörténeti fakultáció a szedresi iskolában (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A tanév kezdésekor adódott a lehetőség, hogy az iskola hetedik osztályosaiból helytörténettel foglalkozó fakultációs csoport alakulhasson. Az apropót az adta, hogy a község ebben az évben ünnepelte alapításának 150. évfordulóját, s emlékezett meg Bezerédj Istvánról. E témában már korábban is voltak próbálkozások, de a kezdeti lépéseken túljutni nem sikerült. A gyűjtési munkák párhuzamosan folynak, ugyanis hat tanuló medinai, hét pedig szedresi. Már van néhány, rövi- debb terjedelmű elkészült munka: Rákics Darinka a szerbek Iván-napi koszorújáról gyűjtötte össze a ma még élő emlékeket, Ukös Renáta pedig a medinai reformátusoknál kialakult, s pünkösd napján megtartott búcsúról írt. Dallos Henrietta és Bátai Krisztina tanulmánya az uradalmi pusztákon élő, s ott dolgozó cselédek életéről fog szólni. De megindult a tanúk felkutatása és az emlékek felidézése, azok gyűjtése, a már-már feledésbe merülő hidjapusztai gépállomás alakulásáról, munkájáról, megszűnéséről. Ahogy a gyűjtőmunka egyre jobban beindul, újabb és újabb témák kerülnek elő, amelyet érdemes és emlékidézően érdekes kutatni és feldolgozni. A fotózó gyerekek szabadabban dolgoznak, és segítik a helytörténeti munkát, hiszen az elkészült szöveges feldolgozások fényképes illusztrációk és képsorozatok készülnek. Mindenképpen idő kell ahhoz, hogy ezek a gyermeki kezdeményezések és tettek egy majdani helytörténeti gyűjtemény alapjai lehessenek. A sok szabad időt igénylő, elmélyült munka feloldására kirándulásokat isterBátai Krisztina veznek. Ilyen például a levéltár, a Babits- ház, a gyönki sváb tájház, a borjádi Pető- fi-méhes megtekintése. KONRÁD LÁSZLÓ ARANY ZSEBÓRÁT NYERHET! A játék feltételeit a lapok december 13-i számának közlemény rovatából, illetve a tévében 19.25-kor sugárzott Hungária-hírekből megtudhatja. GONDOSKODUNK, TEHÁT
