Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-10 / 294. szám

1988. december 10. ÉRDEKESSÉGEK - FURCSASÁGOK ivÉPÜJSÁG 5 Képes technikatörténet Földalatti vasút Fókák végveszélyben? Egy kézirat viszontagságai A világ első földalatti vasútját 125 évvel ezelőtt 1863-ban nyitot­ták meg Londonban. A csupán szakaszosan földalatti alagutak­ban vezetett vonalat 3,2 méter át­mérőjű öntöttvas csövekkel bélel­ték ki (cső angolul: „tűbe” és ma is így nevezik a londoni földalatti vas­utat). A szerelvényt gőzmozdony von­tatta, ezért - egy kortárs vélemé­nye szerint - az utasoknak és a környékbeli lakosságnak sztoikus nyugalomra volt szüksége, hogy elbírja a füstöt. Itt jegyezzük meg, hogy Magyar- országon a millenniumi ünnepsé­gek során, 1896-ban megnyitott, 4 km-es budapesti földialatti vasút (kontinensünkön az első!) ún. „ké­regvasút”, „burkolat alatti vasút” volt, mert szemben a londoni nyomvonalának 20-24 méteres mélységével, a budapestit közvet­lenül a közlekedési út alatt vezet­ték, továbbá, hogy annak kocsijait közvetlenül a keréktengelyre elhe­lyezett elektromotorok hajtották meg. A londonit egyébként a múlt század '80-as éveiben villamosí­tották, de eltérően a budapestitől, a szerelvényt villanymozdony von­tatta. Német szakmunka megjegyzi, hogy a berlini „U-Bahn” („Unter- pflaster-Bahn”=az utca alatti vas­út) építésénél a budapesti földalat­ti szerkezetét vették alapul. A fókák féktelen vadászata egyes fajaikat már-már a kihalás szélére sodorta, de napjainkban, úgy tűnik, más veszedelemmel is szembe kell nézniük. Létük ismét veszélybe került egy április óta pusztító járvány következtében. Fél év alatt több mint 14000 kö­zönséges vagy borjúfóka (Phoca Vitulina) esett áldozatul a titokza­tos betegségnek az Északi-tenge­ren. Késő tavasszal több száz éretle­nül született fókakölyköt figyeltek meg a dán szigeteknél, és hamaro­san beteg felnőtt állatok bukkantak fel a nyugatnémet partok közelé­ben. A következő hónapokban el­pusztult állatok százait, majd ezreit vetette ki a tenger már a holland partok mentén is. Augusztusra és szeptemberre a brit szigeteket övező tengerek állataira is átterjedt a titokzatos kór. Eleinte környezet­szennyezési katasztrófára gondol­tak, mivel a járvány megjelenése egybeesett a Balti-tengeren szo­katlanul erős algavirágzással, és egyes tengeri madárkolóniák csaknem teljes szaporodási ku­darcával, de ezt a lehetőséget utóbb elvetették. Egy virológusokból ás állatorvo­sokból álló kutatócsoport kimutat­ta, hogy a betegség oka vírusfertő­zés lehet, ami gyengíti az állatok el­lenállóképességét. Olyan elképze­lések is lábra kaptak, hogy a ten­geri tápláléklánc csúcsán álló fó­kák ellenállóképességének csök­kenését a szervezetükben feldú­suló mérgező anyagok okozzák, melyek a fókazsírban elraktáro­Gondolatok A nők, akik jól mentek férjhez, au­tón járnak munkába. Azok a férfiak fuvarozzák őket, akik rosszul nősül­tek. (Dusán Radovic) Ne fussatok a nők után, nehogy összeütközzetek azokkal, akik tőlük futnak. (Racovic) A bátor férfiak akkor csapják be az ajtót, amikor hazaérkeznek, a gyávák, amikor elmennek otthon­ról. (D. R.) Csak kevés pénzért kell sokat dolgozni. (D. R.) Ha tud hallgatni, fel tudom aján­lani önnek, hogy hallgasson egy ennél felelősebb beosztásban. (Radovic) Ha becsületesek akartok lenni és maradni, olyan foglalkozást válasz- szatok magatoknak, amelyben le­het becsületesnek lenni. (D. Radovic) Tendo, Niigata prefektúra, Japán: Egy helyi melegház munkatár­sai kísérletek sorozatával bizonyították be azt a tényt, hogy a nö­vények növekedésére serkentőleg hat a zene. A vizes tápoldatban fejlődő növények a külön erre a célra kifejlesztett hangszórón ke­resztül áramoltatott mély hanghullámok okozta légrezgéseket ér­zékelik. katúrája- Éppen most nyitnak a kocsmák... Rákos platánok Azután, hogy a szilfavész egész Európán végigsöpört, úgy látszik, hogy most a platánfákon a sor: rák pusztítja őket. A kórokozó, egy gomba, a kéreg sebein át hatol be a törzsbe és az ágakba, s bennük nagyon elterjed: évenként 1 -2 mé­tert is előrehalad. A fertőzéstől egy százéves fa már négy-öt év alatt el­pusztulhat. E vész elhárításának közvetlen módját még nem isme­rik, jóllehet a gombát már 1929- ben fölfedezték. A platánok pusz­tulása ez idő szerint csak akkor ál­lítható meg, ha betartják a szigorú higiéniai előírásokat: a beteg fákat és azok szomszédait azonnal ki kell vágni, és el kell égetni. Szívműködés a képernyőn A londoni Brompton szívkórház­ban egyfelől egészséges, másfelől rendellenesen működö szivekről mozgóképeket gyűjtenek azzal a céllal, hogy az orvosok egysze­rűen a dobogó szív képének összehasonlító vizsgálata alapján következtethessenek bizonyos kardiológiai rendellenességekre. A „szívműködéstár” mozgóképeit számítógépen készítik, s abban is tárolják. zódhatnak. Mikor az állat mozgó­sítja zsírtartalékait, fokozottabb stresszállapotokban, mint például borjadzás idején, a mérgezés ha­tása fokozódhat. Ilyen mérgek lehetnek például a peszticidek, melyeket a kutatók magas koncentrációban találtak a Balti-tenger vizében és a holland partok közelében. A járvány terjedésének útja azonban azt sugallja, hogy ennek a mérgező hatásnak csak kis szere­pe lehet, mivel a brit partokon talált elpusztult állatok szervezete nem tartalmazott nagy koncentráció­ban mérgező anyagot. Minden­esetre egy hároméves kutatási Eddig az alváskutatókat kizáró­lag az éjszakai alvás érdekelte. A müncheni Max Planck Elmekórtani Intézet kutatói kimutatták, hogy az embernek nemcsak az éjszakai al­vását szabályozza belső „biológiai órája”, hanem azt az álmosságot is, amely - így jóval kisebb erővel - négyóránként nappal tör rá. Nappal 13 óra tájban támad az emberben a legnagyobb alvás­kényszer, továbbá egy-egy - jóval gyengébb - reggel 9 illetőleg dél­után 17 óra tájban. A déli szunyó- kálás szerepe a testhőmérséklet alakulásán olvasható le. Ez az éj­szakai alvás idején a legalacso­nyabb, kora délután a legmagas­programot kezdtek meg annak tisztázására, hogy milyen hatásai lehetnek a testbe beépült méreg­anyagoknak. A betegség hátterének pontos tisztázásáig a befogott állatokatel- különítik, s C-vitamon és antibioti­kumok adásával, védőoltásokkal próbálkoznak. Holland kutatók erőfeszítései nyomán fiatal fókakölykök egy részét sikerült átsegíteni a beteg­ségen, de a legtöbb felnőtt állat el­pusztult. Nagy-Britanniában is minél több állatot próbálnak begyűjteni és elkülöníteni, de így is csak néhány száz állaton tudnak segíteni. sabb. Déltájban azonban hőmér­sékletünknek a görbéje jócskán leereszkedik, s ez annak lehet a je­le, hogy az akkori alvásszükségle­tet - az álmosságot - szervezetünk belső órája diktálja. Annak, hogy az alváskutatást a teljes napóra kiterjesztették, fontos gyakorlati haszna van: megma­gyarázza, hogy a déli alvás miért hat kedvezően a közérzetre és a teljesítőképességre. A munka- egészségügy szempontjából pe­dig fölveti azt a kérdést: vajon a műszakok időpontjait nem rendez­hetnék át úgy, hogy legalább a leg­nagyobb nappali elálmosodást is figyelembe vegyék. Nem kevesebb mint egymillió fontsterlingért került kalapács alá a Sotheby árverésén Franz Kafka „A per” című regényének kézirata. A nyugatnémet kormány vásárolta meg - 1,1 millió fontért. Ilyen drá­gán még egyetlen irodalmi emlék sem talált új gazdára. A korábbi re­kord alig negyedmillió fontsterling volt; 1985-ben ennyit fizettek Yeats ír költő keze írásáért. Mi magyarázza ezt az ugrássze­rű növekedést? Egyrészt az, hogy jelentős irodalmi művek kéziratai nagyon ritkán kerülnek piacra, másrészt Kafkának ez a regénye a huszadik századi világirodalom egyik alapműve. Számos iroda­lomtörténész és esztéta szerint nagy hatással volt a modern iroda­lom számos kimagasló alakjára. Ilyen fajsúlyú ritkaság valóban tíz­évenként egyszer, ha felbukkan. „A per”-t joggal tartják az elide­genedés huszadik századi életér­zésére épülő kafkai életmű kulcs­regényének. 1914-ben irt művé­ben Kafka látnoki erővel jelenítette meg a sztálinizmus koncepciós pereit. „Valaki megrágalmazhatta Josef K-t, mert noha semmi bűnt nem követett el, egy reggel letar­tóztatták” - kezdődik a regény. Franz Kafka, mintha születése pillanatától az idegenség élmé­nyére ítéltetett volna. A prágai ház, amelyben meglátta a napvilágot, kapuját a zsidó negyed egyik főut­cájára tárja, de hátával az óváros téri Szent Miklós-templomnak tá­maszkodik. Egész életét a sehová sem tartozás határozza meg. Zsi­dóként nem tartozott a keresztény világhoz, de közömbös zsidóként nem volt igazán tagja a zsidó kö­zösségnek sem; bár német anya­nyelvű volt, a csehországi német közösség sem fogadta be, de prá­gai lakosként Ausztriához sem kö­tődött, csehnek pedig végképp nem számított. Életrajzírója és jó barátja, Max Brod szerint Kafka - bár nem vetette meg az élet apró örömeit, az ételt, italt, nőket és a sportot - mégis egész életében végletesen magányos volt. Tejivás- Sok fejecskét kell innotok és akkor szép piros lesz az ar­cocskátok.- Téved a tanító néni, ami macskánk mindennap tejet iszik és mégis fekete! Nappali álmosság Könyvújdonság VÍZSZINTES: 1. Kilenc székely nép­mesét tartalmaz ez a kötet A címe: (zárt betűk: Z, I, K, D.) 13. Könyörög. 14. Nem a másiké. 16. Magol. 18. Aliba hímje. 19. Sekély partmenti öböl. 21. Elnyújtott indulatszó. 23. Páratlanul la­za! 24. Nem marad... (Megadja neki!) 26. A sorban az első, ahogy rövidítik. 28. Annak a tulajdona. 30. Lop. 31. A népmesék gyűjtője (1811-1875). 33. Olasz tagadás. 34. A Néphadsereg Művészegyüttes néhány éve elhunyt karnagya (István). 35. Szellörózsa. 36. Hajó része. 37. Ady álneve. 38. Vezető plébános. 41. A római főpályaudvar tervezője (Amerigo). 42. Na, mi lesz? 44. A kötet illusztrátora. 45. Üti. 46. Vo­natkozó névmás fordítottja. 47. ...ami (a nők kedvence). 48. Üdülőhely aMátrá- ban. 49. Azonos a 23. számmal. 51. A Solaris című regény Írója. 53. Növelő. 54. Francia város, békekonferencia színhelye. 57. Bárcsak, talán olaszul (MAGARI). 59. Fekete István Tüskevár című regényében Matula bácsi felesé­ge ez a néni. 61. A befizetést igazoljuk vele. 64. Győrben itt nyomták a díszes kivitelű könyvet (Zárt betűk: N, D.) FÜGGŐLEGES: 1. Névelő. 2. Sze­mélyes névmás. 3. Ez az egyesület ad­ja ki a könyvet 4. A Száva jobb oldali mellékfolyója Jugoszláviában. 5. Tü­zelő. 6. Alma... (zselés gyógyszer). 7. Nagy család Skóciában. 8. A pincébe 9. Tojás angolul (EGG). 10. Fürge rág­csáló. 11. Finom olasz ürmösbor. 12. Belül piszkál! 15. A forrásmunkaként szolgáló gyűjtemény címe. (Zárt be­tűk: V. Z.) 17. Zsugoritott koponya. 19. Észak-francia város. 20. Menj, angolul (GO ON). 22. Erdélyi folyó. 25. Csapat­egység. 27. Rémült 29. Billentyűs hangszeren játszó. 31. Átvészeli a hi­deg évszakot. 32. Középen támad! 34 Más néven: Antilla. 36. Ötórai ital. 38. Magától értetődő. 39. Drazsé. 40. Bo­szorkányperéről ismert város. 41. Csúcsérték. 42. Olasz származású zongoravirtuóz (Peter). 43. Legendás asztaliteniszezőnk (Ferenc). 45. Bán­tóan fényes. 48. Bess párja Gershwin operájában. 50. Nem jó, ha ez van a ká­véban. 52. Sok angolul (MANY). 53. Er­dei félisten. 55. Az építményt tartja. 56. Norvég, svéd és magyar autójelzés. 58. Lóbiztató szó. 60. Időszámítás előtt 62. Annyi mint 63. Feltéve. Megfejtésként beküldendő a víz­szintes 1., 31., 44., 64. és a függőleges 3., 15. számú sorok a Tolna Megyei Népújság Szerkesztőségénekcimére: 7101 Szekszárd, Liszt F. tér 13. Pf: 71. Beküldési határidő december 16. A boritékra, levelezőlapra kérjük Ír­ják rá: Rejtvény! A november 26-i rejtvény helyes megfejtése a következő: A megvesztegetés vakká teszi a látókat és megbuktatja az igaz ügyeket. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Takács Gyula 7192 Szakály, Kos­suth u. 106., Geisz Mihályné 7161 Ci- kó, József A. u. 4., Töttös Gábor 7100 Szekszárd, Remete u. 45., Radó Béla 7100 Szekszárd, Wesselényi u. 13. I/3., Lódi Sándor 7095 Iregszemcse, Damjanich u. 41. Karanténba zárt, alig nyolchetes fókakölykök az NSZK északi részén létesített telepen A londoni földalatti vasút Paddington állomása 1863-ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents