Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-09 / 293. szám
1988. december 9. Képújság 5 >N ♦ SZABADIDŐ ♦ ma tél ■■■ A hóemberes szép pulcsi bizonyára kedvenc holmija lesz a 4-5 éves kisgyermeknek. Egyszerű simakötéssel készül a szabásminta 110 centi magas gyermekre alkalmas. Hozzá körülbelül 30 dkg világoskék, 10 dkg fehér, 5-5 dkg narancsvörös és fekete, középvastag fonal, valamint 3-as, és 3 és feles körkötőtű szükséges. Alapmintája: dzsörzékötés, színén sima, visszáján fordított szemek. A hóembert a leszámolható minta szerint menet közben kötjük be a megfelelő színnel. Minden színváltozásnál keresztezzük a szálakat. A mintán jelzett pontokat és vonalakat utólag hímezzük rá szemutánzó öltéssel (szem, száj, stb.). Patentminta: 3-as tűvel 1 sima, 1 fordított, a továbbiakban simára sima, fordítottra fordított. Próbakötés: 22 szem X 31 sor + 10 négyzetcentiméter. Háta: 86 szemmel kezdve 6 cm magas, körülbelül 15 sor passzérészt kötünk a világoskék fonallal, majd fehér fonallal, alapmuntával folytatjuk 15 sor + 5 centi magasságig, s ezután ismét a kékkel egyenesen kötünk tovább a passzétól számított 34 centi magasságig. Itt a középső 26 szemet leláncoljuk, majd mindkét belső oldalon kerekítünk: minden második sorban 1 x3 és 1 x2 szemet lefogyasztunk. A passzétól számított 36 centi magasságnál a vállrész megmaradt 25-25 szemét egyenesen leláncoljuk. Eleje: A hátához hasonlóan kezdünk, a 16 soros passzérész után a középső 20 szem fölött megkezdjük a hóember bekötését. A passzérész utáni 31 centi (98 sor) magasságnál a középső 14 szemet leláncoljuk, majd a nyakkivágást kerekítjük: minden 2. sorban 1x4, 1x3, 1x2 és 2x1 szemet lefogyasztunk. Ujja: Kékkel 42 szemre kezdünk, és 6 centi magas passzét kötünk. Folytatjuk a fehér fonallal, alapmintával, s ennek első sorában egyenletesen elosztva 8 szemet szaporítunk (50). A szélesedő ujj ferde vonalának kialakításához mindkét szélen 18-szor minden 4. sorban 1 szemet szaporítunk, s 5 centi után így folytatjuk a kék fonállal. A passzétól számított 26 centi (80 sor) magasságnál mind a 86 szemet leláncoljuk. Összeállítás: Az egyes részeket kifeszítjük, és nedves ruha alatt száradni hagyjuk. A fekete vonalakat tűvel ráhímezzük a hóemberre, narancsszínnel az orrát is. Összevarrjuk a váll-, az oldalvarrásokat, beállítjuk az ujját. Kék fonallal körkötűtűvel a hátából 52, az elejéből 60 szemet szedünk fel a nyakkivágásból, és patentmintával 16 centi magas nyakat kötünk, majd lazán leláncoljuk a szemeket. Gyertyás örömökről, gondokról Nincs új a Nap alatt, így állítja a régi mondás. Ha egyébként nem is, de a divatdolgok tekintetében ez megállja a helyét. Itt van például a gyertya. Van már száz éve is annak, hogy mint egyetlen világítóeszközt kiszorította a petróleum- lámpa; szerepe áttevődött a megemlékezések, ájtatosságok, szertartások körébe. A gyertya úgyszólván kiszorult a lakásokból, fiókba került, hogy végső esetben alkalmi fényforrásként lehessen előkapni. Mintegy két évtizeddel ezelőtt aztán, a felkerekedett nosztalgiahullám hátán, előkerültek a réz, az ezüst, a porcelán gyertyatartók, és a rézmozsarak, faszenes vasalók, fújtatók, rokkák, köcsögök társaságában díszhelyre kerültek a lakásokban. Ezzel egyszerre lett divatossá és elegánssá a gyertyás terítés; kellékévé vált a meghitt vacsoráknak, ünnepi étkezéseknek. Feléledt a gyertyaöntőipar, kialakult a sudáran magasodó csavart, színes, a tömzsi, dombormintával borított, a művészien megformált gyertyák kultusza. A gyertya megihlette a keramikusokat, az üveg-, a fémtárgyak tervezőit, és az együttesek becses alkalmi ajándékká léptek elő. Felkerekedett divatról lévén szó, a gyertyás ajándéknak örülni illik, akkor is, ha a megajándékozottnak esze ágában sincs azt használatba venni. Légy egy új dísztárgya. Semmi baj nem lenne a díszgyertyákkal, ha ugyanúgy lehetne törölgetni, takarítani őket, mint más iparművészeti alkotásokat. Ám a gyertyák az állásban puha felületüknél fogva magukra tapasztják a port. Ha meg meggyújtják, használják, a megolvadt viasz kicsurog a tartó tányérjából, rádermed a rúdra, a kanóc pedig feketén meredezik, odalesz az eredeti látvány csinossága. Megvan persze a fortélya a gyertyák karbantartásának. A rárakódott, a csavart mélyedésekbe tapadt port alkoholba vagy benzinbe mártott, ujjhegyre feszített ronggyal, szétkenés nélkül nyomtalanul le lehet törölni, tekintve, hogy a szesz a viaszt oldja, leveszi a vékony porréteget. A gyertya rúdjára, tartójára ráfolyt viaszt úgy lehet nyomtalanul lefejteni, hogy mindenestül néhány órára a hűtőszekrény mélyhűtő rekeszébe tesszük. Ettől az anyag kőkeménnyé dermed, s a már egyszer megolvadt rész valósággal magától leválik a gyertyarúdról, tartóról. Ami a kanócot illeti, azt eloltás után - de még melegen - kicsit kijjebb kell húzni, fekete részét levágni, ügyelve, hogy maradjon belőle a következő meggyújtáshoz. Az újonnan cserélt gyertya olykor karcsúbb vagy vastagabb a tartó mélyedésénél. Billeg benne, kidől belőle, vagy nem lehet beleállítani, mert nem fér el benne. Ilyenkor mártsuk a végét forró vízbe, és kézzel nyomjuk vastagabbra vagy karcsúbbra, hogy oda beleszoruljon. A melegítéstől a viasz formálhatóvá válik. Végül érdemes szót ejteni az étkezőasztalra kerülő, meggyújtásra szánt gyertyákról is. Ezeknek olyan távolságban és magasságban kell lenni a terítéktől, hogy lángjuk balesetet se okozzon, de füstjét se kelljen a falattal együtt lenyelni. A tálalás alatt feltétlenül legyen lámpavilágítás is, hogy érvényesüljön az ennivaló látványa, és a tálból kiemelendő falat. Utána jöhet a hangulatos félhomály. NYERGES ÁGNES Gyermekrajzok Óvónő ismerősöm mutatja a rajzokat. Középső csoportosokkal, vagyis ötévesekkel végzi a munkáját. A rajzok zöme már nem egészen ákombákom, látni, hogy a gyerek mit akart rajzolni. Nézem a rajzokat, de én, a laikus, csak annyit tudok hozzátenni, hogy ez szép, amaz meg csúnya firka. Nem így ő, Dóri, az óvónő. És mondja és mutatja:- Látod, ez itt M. Pisti rajza. Fekete, csúnya, zavaros. És látod, hogy mi van előtérben?- Látom, egy nagy pohár, és ez az egy, ami nem fekete, hanem piros.- Piros, mert bor van benne. Pisti édesapja bizony gyakran néz a pohár fenekére, és úgy látszik, ezt Pisti nem tudja elviselni, mert ilyenkor a papa veszekszik, kiabál, a mama is veszekszik, és utána sír... De nézd, ezt a másik rajzot. Napocska van rajta, játszó gyerekek, virágok, és vagy három valami, amiről én már tudom, hogy kutya, mert Emőke rajzán ott vannak a kutyák.- Mert van kutyája?- Mert nincs kutyája. Emőke szülei nagyon rendes emberek, szeretik a kislányukat, de borzasztóan vigyáznak a lakásukra, és Emőke kapott már kutya helyett aranyhalat, kapott törpepapagájt, de a kislánynak kutya kellene. Ez az, ami az ő egyébként szép, derűs világából számára hiányzik. És az óvó néni tovább mutogatja a rajzokat, és nagyon sokat lát belőlük. Lát, mert ismeri a gyerekeit és lát, mert még jobban meg akarja ismerni őket. És azt mondja, ezekkel a rajzokkal megy majd családlátogatásra. Talán ez többet jelent a szülőknek, mint ha ő „prédikálna”. (sm) A hét vége sportműsora Péntek Labdarúgás: Szekszárdi Dózsa-Titov Vrbas (jugoszláv) barátságos nemzetközi mérkőzés 13 órakor a városi sporttelepen. (Nagy hó esetén a Zrínyi utcai csarnokban.) Szombat Asztalitenisz: Az NB lll-ban: Tolnai VL-Enying 11, Nagykanizsai Sörgyár- Dombóvári VMSE 10 óra. Kosárlabda: Az NB l-ben: Szek- szárd-Ganz-MÁVAG 16, Atomerőmű SE-Hódmezővásárhely 17, Pécsi VSK-Dombóvár 16 óra. Az NB ll-ben: Székesfehérvári Ikarus-Bonyhád 11, Bátaszék-Szombathely 12.30, Ganz Danubius-Atomerőmű SE 15.30, Szek- szárd II.—Zala Volán 14 óra. Labdarúgás: Pakson az Atomerőmű SE sportcsarnokában 9 órától ASE teremlabdarúgó-torna. Pakson az Atomerőmű Energetikai Szakképzési Intézet új sportcsarnokában 8 órakor ÁG Kupa teremtorna. Vasárnap Kézilabda: Szekszárdon a Zrínyi utcai csarnokban diákolimpia megyei döntője 8 órakor. Labdarúgás: Pakson az Atomerőmű SE sportcsarnokában 9 órától folytatódik az ASE teremtornája. Körzeti bajnokság: Báta-Alsónána (Dárdai), Közép- hidvég-Cikó (Deák) 13 óra. Kulturális ajánlat Bátaszék A Petőfi Sándor Művelődési Központban „Nekünk a legszebbik estét...” címmel 10-én, szombaton 19 órai kezdéssel az érdi bukovinai székely népdalkör műsorára kerül sor. Ma mág megnézhetik Szatmári Juhos László szobrászművész kiállítását a művelődési központban. Zsirai László: Egér Ernő egyszer régen felhőt látott fenn az égen. Nagyon mérges volt a felhő, amitől félt Egér Ernő. Fenyegette fényes villám. Nem töprengett kertes villán, gyorsan a falrésbe szaladt. Az eső meg szakadt, szakadt. Egész éjjel dőlt az eső, elszunditott^Egér Ernő. Reggel ébredt a napocska, s benézett az egérlyukba.- Pompás ez a szállás! - mondta. - Nem fér ide be a macska. A mami mosolya- Ez egyszerűen nem igaz! - gondolkodott félhangosan Hamar Hümér tavaly-tündér.- És bonyolultan igaz? - évődött vele Kackiás Kázmér kirakel- mester.- Micsoda? Különben is honnét tudod, hogy gondoltam valamire?- Nem tudom micsoda. Azt pedig, hogy gondolkodsz, onnét tudom, hogy kihallatszott.- Hm. Nem is vettem észre. No, de most már mindegy. Arra gondoltam, hogy nem tudom eldönteni, miért tetszik annyira, ha a mami mosolyog. Töprengtem rajta sokat, de nem jövök rá.- Talán azért, mert ha valakit szeretünk, örülünk annak, ha jó kedve van. Úgy tudom, te szereted a mamádat.- Persze, hogy szeretem. Képzeld csak el, ha tudja, hogy nála leszek, mindig főz valami finomat. Sütni is szokott néha. Egyszer még azt is hallottam, hogy ilyenkor dalol. De mégsem ezért tetszik, különben is olyan szépnek látom, ahogyan mosolyogni tud.- Nem is gondolod, milyen nehéz arra válaszolni, amire kíváncsi vagy.- Miért, talán nem lehet eldönteni, hogy valami mitől szép? Na, ne ugrass, úgysem hiszem el, mert még én is tudom, hogy valami szép-e vagy sem! Akkor meg miért nehéz?- Az, hogy te valamit szépnek látsz, nem jelenti azt, hogy másnak is az a véleménye. Az csak annyit jelent, hogy neked tetszik.- És ami nekem tetszik, az lehet, hogy másnak nem?- Nem biztos. Erre szokták azt mondani, hogy ízlések és pofonok különbözők. Van aztán egy másik régi mondás is: „ízlésről nem vitatkozunk!”.- De hiszen én nem a süteményről beszéltem, és nem is az ízéről!- Az ízlés és az íz csak az eredetében függ össze, ugyanis az ember nemcsak a nyelvével ízleli a világot; hanem a szemével, fülével, orrával, a tapintó ujjával, szóval mindennel. A világ íze sokféle lehet, s attól függően, hogy tetszik-e valakinek valami, azt mondjuk rá, hogy ilyen vagy olyan az ízlése.- Csak nem azt akarod mondani, hogy valaki szépnek láthat egy csúf hernyót, amelyiknek szétáll a szőre, mint a súrólókefe?- Miért ne? Például egy biológusnak, aki ezzel foglalkozik, biztosan tetszik egy idő után ez a hernyó.- Na és, ha egyetlen biológus sem foglalkozik vele?- Akkor egy ugyanolyan hernyónak tetszik majd.- És ezt honnét lehet tudni, ha a hernyó nem mondja?- Onnét, hogy nem a súrolókefét választja, pedig az nagyobb is, és el sem eszi előle a leveleket.- Jó, értem már. De azt még mindig nem tudom, miért tetszik nekem annyira a nagyi mosolya. Szerinted lehet ezt tudni?- Biztosat nem lehet mondani, de azért megpróbálom. Még egészen kicsi voltál, amikor, ha valaki mosolyogva hajolt föléd, te visszamosolyogtál, főleg akkor, ha ismerted azt, aki rád nézett. Ebből tudom, hogy te is, mint minden ember, szereted a vidámságot. Persze, nagyon kevesen vannak azok, akiknek a vidámságát láthatod, ezért aztán mindig örülsz is ennek. Ha valakinek jó kedve van, kicsit rózsaszínben látja a világot, minden szebbé válik. Szerintem ezért látod olyan szépnek a mami mosolyát is.- Ilyen egyszerű az egész?- Ahogy vesszük. Elfelejtettem azonban egy fontos dolgot említeni.- Na, biztosan itt jön a ravaszság, mindig így szokott lenni...- Nincs ebben semmi ravaszság, csupán egy nagy titok.- Hű, én a titkokat nagyon szeretem! Mondd meg, olyan kíváncsi vagyok!- A nagy titok semmi más: szeretnünk kell egymást, mert akkor az egész világ megszépül körülöttünk, és nem keseredünk el az első rossz élmény miatt, hanem bízunk benne, hogy minden sikerül.- Nahát, tényleg. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen egyszerű!- Már amennyiben egyszerű szeretni, méghozzá jól szeretni valakit, amikor a gondolatait is kitalálod! - mondta Kackiás Kázmér.- Nekem mondod?! Hiszen már öt hete töröm a fejem azon, hogy kinek milyen ajándékot készítsek! - mosolygott Hamar Hümér hamiskásan. MESEMONDÓ KACKIÁS
