Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-07 / 291. szám

1988. december 7. NÉPÚJSÁG 3 Tolerancia Két nemzetiségi kongresszus is volt az elmúlt hét végén. Pécsett a délszlávok, Buda­pesten a német nemzetiségiek tanácskoztak két napon át gondjaikról, problémáikról, az öt évvel ezelőtti tanácskozás határozatainak végrehajtásáról. Mint a küldöttek többségének hozzászólásából kiderült, mindkét nemzetiségi cso­portnál a legfőbb törekvés az anyanyelv megőrzése, átörökítése és a nemzetiségi la­kosság ösztönzése, hogy vállalják nemzetiségüket és ebben a szellemben neveljék gyermekeiket. Mert igaz ugyan, hogy jó pár éve már minden magyarországi nemzetiségiek lakta települést kétnyelvű tábla jelez és aki akarja, kétnyelvű óvodába, iskolába járat­hatja gyermekét, ahol anyanyelvükön sajátíthatják el a fiatalok az ismereteket, de azért nincs olyan messze az az idő, amikor nem volt célszerű hangoztatni azt, ha valaki az anyatejjel nem a magyar nyelvet szívta magába, hanem esetleg a svábot, a szerbet, a szlovént. Régen mindenki tudta, hogy hazánkban az a német, vagy szerbhorvát, aki anya­nyelvként beszéli ősei nyelvét, vagy annak különböző dialektusait, mert a nyelv volt a nemzetiségi hovatartozás legfontosabb ismérve. Akkor az emberek svábok, szlové­nok, románok vagy szerbek voltak, nem pedig német, román vagy délszláv nemzetisé­gűek. A második világháború vérzivatara jelentős áldozatot követelt hazánkban mindenki­től, az etnikailag, nyelvileg közel egységes települések szinte maradéktalanul felol­dódtak a nagy keveredésben. A jogfosztás, a vagyonelkobzások, a ki- és összetelepí- tések megtörték a nemzetiségi hovatartozás akarását. A nemzetiségiek nagy része semmiképpen nem akart különbözni a magyar nyelvű lakosságtól. Politikai és egyéb okok miatt még családi körben is csak ritkán beszélték anyanyelvűket, melynek hasz­nálatát megszüntették, még az oktatás és az istentisztelet épületének falai között is. Ilyen körülmények között, ilyen háttérrel nőtt fel az a generáció, amelytől most a nemzetiségi hovatartozást, a nyelv használatát, a korábbi állapotok újjáélesztését vár­ják a szövetségek és az idősebb generáció is. Már a tanácskozások előtt, a megyei választmányi gyűléseken több kongresszusi küldött fölvetette a kérdést magának és társainak: ki vagyok én, kik vagyunk mi? Me­lyik nemzethez tartozunk? Ahhoz, amelyikhez tartozónak érezzük magunkat, vagy ah­hoz, amelyiknek nyelvét beszéljük? A kérdés ez esetben éppúgy vonatkozhat az érzel­mekre, mint a különböző nemzetiségű szülőkre. Jogos a kérdés és jogos a döntés, az egyik, vagy másik nemzetiséggel való azonosulás joga. „Anyanyelvűnk és a nyelvhasználat válságban van..." - hangzott el a beszámolók­ban. A helyzetfelmérés reális. Az idősebbekkel a különböző nemzetiségi nyelvjárások - mint a túlhaladott életmód közvetítő eszközei - örökre kihalnak. Lehet, hogy egyes családokban még használni fogják bizonyos ideig, de az mindenki előtt világos, hogy a nemzetiségiek életében már soha nem fogja ezt a szerepet betölteni az anyanyelv, mint amit a második világháború előtt, a településcsoportok zárt nyelvű közösségei­ben jelentett. Ma, a magyarországi nemzetiségiek kétnyelvűsége csak akkor lesz elérhető, ha a többségi nemzet legalább olyan toleranciát mutat irányukba, mint amilyent a többnyelvű Svájcban, vagy Kanadában tapasztalhatunk utazásaink során. Ha biztosít­va lesz számukra a kétnyelvű iskolarendszer, a hatékonyabb anyanyelvoktatás, a többnyelvű rádió-, tv-adás, az anyanyelvű könyvek, folyóiratok, közösségek. Hiszen az itt élő nemzetek kultúrát, munkaszeretetet, mesterségek tudását, szorgalmat és vál­lalkozási készséget hoztak magukkal a Kárpát-medencébe. Most, ha áttekintjük ezt a problémáktól, konfliktusoktól korántsem mentes idősza­kot, elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy a magyarság szegényebb lenne, ha azt a kultúrát, amit a nemzetiségiek közvetítettek, nem ismerhette volna meg. F. KOVÁTS ÉVA Tervpaiyazat Üdülők a Dunakanyarba Az idegenforgalmi értékű dunakanyari üdülőterületek és a nagyüzemi mező- gazdasági művelésre alkalmatlan zárt­kerti területek arculatának védelmében az Építésügyi és Városfejlesztési Minisz­térium az érintett Komárom, Nógrád és Pest megyei tanácsokkal közösen orszá­gos tervpályázatot irt ki. A tervezőktől olyan üdülő- és zártkerti épületekre kér­nek javaslatokat, amelyek a lakók cél­szerű elhelyezése és kiszolgálása mellett garanciát nyújtanak a tájba simuló, har­monikus beilleszkedésre, a környezet­és természetvédelmi követelmények tel­jesítésére. Javaslatokat várnak sík- és hegyvidéki területek beépítésére is. Az üdülőépüle­tek hasznos területe 30-80 négyzetmé­terig, a zártkertieké 30 négyzetméterig terjedhet. Készülhet terv a zártkerti házak üdülővé alakításáról is. A pályázati kiírást átvehetik az érdeklő­dők az Építésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban, s ugyanide kell eljuttatni a kész terveket legkésőbb jövő év február 27-ig. A legjobb munkák díjazására és megvásárlására 540 ezer forintot irá­nyoztak elő. A pályázat eredményét leg­később jövő év március 31-ig hozzák nyilvánosságra. Aktból is megárt a sok? Több a tervezettnél Önálló kiadói jog Az eladhatósághoz az ízléses csomagolás hozzátartozik A Szekszárdi Nyomda, akárhogy is néz­zük, testvérintézménye a lapkiadónak, ne­künk, hiszen ők nyomtatják azt a lapot is, amit most a kezében tart a kedves olvasó, de mellette még tizennégy üzemi lap is ná­luk készül. Munkájuk nagyobb részét a naptár készítése teszi ki, amit az előd, a Molnár-féle nyomdától örököltek. 1989-re hétszázféle naptárt készítettek, ötmillió pél­dányban. Érdekes módon aktnaptárra nem kaptak megrendelést. Netán aktból is megárt a sok? Mindenesetre ettől függetle­nül, már készülnek az 1990-es naptárak. Az említettek mellett a végéhez közeledő évben 28 könyvet is megjelentettek össze­sen 800 ezer példányban. A ma divatos termékszerkezet-váltás szele őket nem érintette, sajátos helyze­tükből fakadóan. Annál inkább a termék­korszerűsítés. Ez esztétikusabb kivitelet jelent, a gazdaságosabb megoldásban és természetesen mindez rövid határidő mellett. Különösen fontos ez a lakossági szolgáltatásaikban, hiszen ott szinte vé­gig „szolgálják” az embert a születéstől az élet eseményein át egészen a halálig. Eddig szándékaikat és munkájukat si­ker koronázta, mert túlteljesítették a ter­vezett árbevételüket is és a nyereséghá­nyad is húsz százalékkal több a vártnál. A kapacitásukat már lekötötték a követke­ző évre. December elsejétől pedig önálló kiadói joggal is rendelkeznek, -czakó­Évzáró után újabb feladatok a KSZE-nél Tizenhat éve a siker ösvényein Tizenhat éves múltra tekint vissza a KSZE Növénytermelési Rendszer Agrár- fejlesztő Közös Vállalat, s közös vállalat­ként való működésének harmadik esz­tendejét zárhatja hamarosan. Ekkora in­tervallum alatt nagyot lépett előre a ma­gyar mezőgazdaság, amihez alakulnia, idomulnia kellett a termelési rendszernek is, úgyhogy tevékenységi körének bővü­lése a biztonságos lét természetes ve­lejárója is lett egyben. A partnerek szá­mát, és a termelésbe vont terület nagysá­gát tekintve a KSZE a második legna­gyobb termelési rendszer az országban. Megyénk mezőgazdasági nagyüzemei közül 59 gazdasággal van partneri kap­csolatuk. Évente két alkalommal tájékoztatják a partnereket a közös vállalat munkájáról, tájegységenkénti részközgyűlések illetve a KSZE éves eredményeiről mindenki­nek számot adó fórum keretében. A Tol­na megyei termelésszervezési egység vezetőjét, dr. Kovács Bélát kértük az idei esztendő illetve a jövő feladatainak, eredményeinek elemzésére.- A Tolna megyei taggazdaságok ter­melési szerkezete kialakult, lényeges változás e téren több éve nincs. A köz- gazdasági szabályozók hatására a kalá­szos gabona területe csökkent, míg a ku­koricáé emelkedett. Partnereik 49756 hektáron - idei eredményeket vizsgálva - 6,388 tonna hektáronkénti termés­eredményt értek el, ami rendkívül jónak mondható. Mégsem szabad megfeled­kezni az ágazat egyre romló közgazda- sági helyzetéről. Az őszi búza jövedelme­zősége 1982 és 1987 között rohamosan csökkent. Az összes közvetlen költség évente átlag 220 kilogramm búza árának megfelelő mértékben emelkedett egy hektárra vetítve, míg a termés eredménye csupán 40 kilóval. Csökkent a kalászos elővetemény aránya, tavaly még 21, idén már csak 17 százalék volt, üzemi szinten a 0-tól 54 százalékig szóródik ez a szám. A megnőtt szója- és borsóterület nem számottevően változtat az elővetemé- nyek arányán. Gyorsult a fajtaváltás, visszatérő gond a csökkenő felvásárlási kedv, a felújított búzavetőmag területén.- A kukoricánál a területi növekedés mellett mit mutatnak a terméseredmé­nyek?- Az utóbbi,évek legalacsonyabb ter­mését. Az idén 58293 hektáron 6,2 ton­nás eredményt könyvelhettünk el. Oka a nagy nyári aszály, a rossz csapadék­eloszlás és közvetett hatásként még a rossz gyomirtóhatás és azok hiánya is erősítette mindezt. Az utóbbi hat év ada­tai közgazdasági oldalon is bizonyítják, hogy évi 270 kiló hektáronkénti költség- növekedést 60 kiló hektáronkénti ter­mésátlag-növekedés nem képes fedez­ni. A napraforgó vetésterülete lényege­sen csökkent, a terméseredmény stag­nálást mutat. A ráfordítás ütemének éves növekedése 100 kilogramm napraforgó árának felel meg, a növekedés itt 40 kiló. A megyében megtermelt nagyolajos mag 92 százalékát a KSZE vásárolja fel és a NÖMOV-nak adja el.- A fehérjenövényekkel való intenzív foglalkozás (termesztés, felvásárlás, ér­tékesítés, feldolgozás) egyéves múltja mit mutat?- A meghirdetett fehérjetakarmány­programmal összhangban a megtermelt szóját feldolgozva a termelő gazdasá­gokhoz visszajuttattuk. Száraz extrudá- lással dolgoztuk fel.- A kereskedelmi tevékenység értéke­lésénél vegyük számba a jövőt is, arra kérem, az új kezdeményezésekről is szóljon.- Kiemelt szerepe van kereskedelmi tevékenységünkben a terményforgalma­zásnak, a melléktermék hasznosításá­nak, a műtrágya - és növényvédő szer forgalmazásának. Új szolgáltatás az ag­ronómiái tevékenységeink között a mü- trágyázási szaktanácsadás, számitógé­pes adatfeldolgozással. Az apró techno­lógiai finomítások és szabadalmak jelen­tősége pedig hosszú távon hoz sikert taggazdaságoknak a munka során. A termelési rendszer 15 éve nem emelt alapdíjat és a jövőt sem az alapdíjak emelésével kívánja biztosítottnak látni. Létünk talpon maradásunk feltétele, hogy új dolgokkal, új tevékenységgel is foglalkozzunk. Természetesen szerény kereskedelmi árréssel, közvetlenül a ter­melőtől a felhasználóhoz juttatva a ter­méket, így nem a tulajdonképpeni piacba való beépüléssel kívánunk majd előre­lépni. Mindehhez nincs szükség új appa­rátusra, új emberekre, viszont a munka­társaknak többet kell vállalniuk a felada­tokból.- Arra kérném, egy konkrét példával világítsa meg ezt az új elképzelésüket.- A bátaszéki Búzakalász Téesz által működtetett gazdasági társaság, mely a Nitrosol forgalmazására alakult, ezer tonna Nitrosolt kapott áremelés előtti áron, a KSZE közreműködésével a Péti Nitrogénművektől. Az élő szerződésünk alapján a Nitrosolon így maradt már első­re is 800 ezer forintjuk. Nagydorogon hatszáz köbméteres tárolótér építése fo­lyik, ami várhatóan ebben a hónapban be is fejeződik. Már előre, ismét áremelés előtti áron szereztünk 200 köbméter Nit­rosolt, amit Péten bértárolunk amíg Nagydorogra kerülhet. Még az idén fel­keressük ajánlatainkkal az agrokémiai telepeket és a Péttel élő szerződésünk alapján az üres tárolókat, ha kérik feltölt­jük. A jövő évtől a növényvédőszer-for- galmazással is megpróbálkozunk, meg­lévő de nem működő kapacitások ki­használásával, raktárak bérbe vételével a mözsi agrokémiai telepen. A KSZE pro­filjába tartozó technológiákhoz, a főbb növénykultúrákhoz igazodó választékot ajánlunk majd. A szállításra még az idén sort kerítünk. -szs­Ismét az adóról - a Házi Jogtanácsadóban Az adóreform megszületése óta sok vi­hart, társadalmi vitát váltott ki. Ezt rész­ben az okozta, hogy a jogban járatlan olvasó számára nem kis nehézséget okozott időnként a személyi jövedelem- adóról, az általános forgalmi adóról szóló jogszabályok egy-egy paragrafusának megértése. A felmerült kérdések, értel­mezésbeli zavarok tisztázására a külön­böző minisztériumok állásfoglalásokat tettek közzé, ezek közül olvashat el hár­mat a téma iránt érdeklődő olvasó a Házi Jogtanácsadó legutóbbi, novemberi szá­mában.- Az új adórendszerrel kapcsolatosan a kereskedelmet érintő egyes kérdések­ben hozott állásfoglalások,- a Pénzügyminisztériumnak az általá­nos forgalmi adóról szóló rendelkezés értelmezésére kiadott közleménye,- a Pénzügyminisztériumnak a ma­gánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény értelmezésére kiadott közlemé­nye, valamint lakásépítők esetében az áfa­visszaigénylés módja a Házi Jogtanács­adó tartalma, kiegészítve a megszokott rovatokkal, a Jogi esetek soron követke­ző adásának szövegével, valamint a Vál­lalkozók postája és a Röviden című ro­vattal. Itt már a ’90-es naptárok „futnak” Ezek az ívek is két szilveszterrel odébbra szólnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents