Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-07 / 291. szám

MA Fiatalok SZERDA XXXVIII. évfolyam, (4. oldal) 291. szám ÁRA: 1,80 Ft A nyilvánosság kihívását vállalni kell írta: Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Ma, a magyar sajtó napján olyan hiva­tás művelőit köszöntjük, amely - nap­jaink mindinkább szakosodó világában is - az egyetemesség hordozója. Atoll, a mikrofon, a kamera és a fényképezőgép mestereit köszöntjük, akik naponta hír­adást adnak a sokszínű magyar való­ságról és a határainkon túli ezernyi eseményről, akik nem csupán közvetí­tik, de véleményükkel, gondolataikkal gazdagítják is azt a párbeszédet, amely a sok kis közösségből felépülő társadal­munkban jelenleg zajlik. Akiknek meg­szólalni napi kötelesség, ám önmaguk és olvasóik előtt megszólalásuk tartal­mával és ily módon hatásával is számot kell vetniük. Minél összetettebb, bonyolultabb egy közösség, vagy akár a társadalom helyzete, az újságírás annál izgalmasabb, egyben felelősebb, emberpróbálóbb feladat. Valódit írni könnyebb, ha bővül a választék, ha tarka a kép, hiszen annak bármely színfoltja a valóság egy-egy rész­lete. Az újságíró-hivatás azonban ennél többet követel olyan helyzetben, amikor felgyorsulnak az események, amikor a társadalmi közhangulat is dinamikusan változik, súlya megnő. Ilyenkor az újságírónak is naponta mérlegre kell tennie sa­ját egyéni munkásságát, s a mérleg másik serpenyőjében a nemzet sorsa, fenn­maradása áll. Egy, csak félig vállalt politikai alapállás, egy, csak hozzávetőlege­sen, felszínen elfogadott program a szép szavak ellenére is leleplezi hamisságát. Csupán arra alkalmas, hogy megzavarja a tisztulás szellemi, etikai, politikai tere­peken zajló folyamatait, türelmetlenséget, s neheztelést váltson ki, ellene hasson az egységben cselekvésnek. A magyar sajtó napja nem az ilyenkor szokásos ki­tüntetésektől, gratulációktól válik igazán ünneppé. Tudnunk kell, hogy az embe­rek nap mint nap, vérmérsékletük szerinti érzékenységgel, tudati különbözősé­gükkel dicsérik vagy szidják a sajtót. Ez a mindennapi figyelem talán még kitünte- tőbb is, mint az évente egyszeri. Abból következik, hogy az újságíró, a nyilvános­ság embere, alanya, egyben tárgya is a szólás és véleménynyilvánítás szabadsá­gának, amely legitimálja rendszerünket. A mindennapi újságírás és a műsorkészí­tés igényessége ily módon a társadalmi stabilizáció mérőeszköze, egyben azt erősíteni, vagy gyengíteni is képes erő. A ma zajló folyamatokban a tömegkommunikáció, így az újságírás is része a nép által gyakorolt hatalommá alakuló társadalomnak, része és egyben alakítója is a poilitikai intézményrendszernek, tükre a jogállamiságnak. Pártunk ezért is foglalkozott és foglalkozik a májusi értekezlet óta mind mélyrehatóbban a politikai nyilvánosság, ezen belül saját működése nyilvánosságának kérdéseivel. Ezért fogalmazta meg és bocsátotta vitára állásfoglalás-tervezetét, ezért kezdeményezi új tájékoztatási törvény megalkotását. E tervezetek és dokumentumok sajtósza­badságot akarnak, amely igazán csak akkor van, ha művelik. Társadalmunkat a gondolat és a gondolkodás szabadságának teljessége minősíti. Hogy mindez megnyilvánulhassák, ahhoz belső szabadságra és annak nyílt vállalására van szükség. Egy korszerű szocializmus hatékony politikai műkö­dést igényel. A hatékony és eredményes reform pedig csak nyilvános társadalmi akaratként, azt támogató mozgalomként számíthat sikerre, amely teljesitőképes, tehát jobb életszínvonalat nyújtó gazdaságot teremt. A párt májusi országos értekezletén kinyilvánította, hogy elhatározott szándé­ka a politikai nyilvánosság gazdagítása. Ebben a megújuló politikai nyilvánosság­ban természetesen részben mások a követelmények a párt saját sajtóorgánumá­val szemben és megint más követelményeket érvényesítenek a lapalapitók saját sajtótermékeik esetében. Megjelennek más színezetű lapok is. A párt iránt elköte­lezett újságíró-közösségeknek ezért egy olyan időszakra kell felkészülniük, ami­kor nyílt politikai csatározások is zajlanak a lapok hasábjain nemcsak az orszá­gos, hanem a helyi politika kérdéseiről is. A lapok tartalma a kibontakozó demokratikus viszonyok között a műhelyekben dől el. A pártnak ezért alapvető érdeke, hogy az újságíró-társadalommal partneri viszonyt építsen ki és tartson fenn. Nem arról van szó, hogy egy korábbi sajtóirányítási gyakorlatot, az adminisztratív irányítást annak ellentétével, a partta­lan magárahagyatottsággal cseréljük fel. Sokkal inkább arról, hogy a saját politi­kánkat képviselő sajtó súlyának megfelelőbb helyzethez, szerephez jusson a ki­bontakozó demokratikus közéletben. Ennek egyedüli módja a partnerség, a rend­szeres politikai párbeszéd, a kölcsönös felelősségvállalás. Hogy sikerül-e megteremteni a nemzeti méretű közmegegyezést, hogy az élet minden területére kiterjedő reformok milyen társadalmi támogatásra találnak, hogy a párt súlya, ereje mekkora lesz a közéleti vitában és a reformok valóra váltá­sában, ezek a kérdések elsősorban nem az országos fórumokon dőlnek el. Politi­kánkat annak gyakorlati megvalósítása minősíti, aminek pedig a terület, az alap­szervezet a színtere. A megyei pártlapok e helyi nyilvánosságnak fontos fórumai, egyben a helyi de­mokrácia kifejeződési formái is. Olyan döntéseknél lehetnek jelen, sőt lehetnek azok részesei, melyek a legközvetlenebbül érintik az olvasókat. Olyan eszköz a megyei lap, melynek segítségével a döntések ellenőrzése is lehetővé válik. Ha a jogállamiság útján továbbhaladva maguk is mernek bátrak lenni, ha vállalják a mai állapotokat meghaladni akarók melletti elkötelezettséget,.a vitatkozó szellemű eszmecserét, a fürge, rugalmas és önálló gondolkodást, akkor a megyei lapok magabiztosan vállalhatják azt a kihívást, amit számukra a plurálissá váló nyilvánosság jelent. Nem feledhetik el ugyanakkor, hogy a nemzeti érdekeket szolgáló, a szocialista Magyarország építését vezető párt felelős képviselői. Illusztrációnk Máté Gyula montázsa Mihail Gorbacsov Amerikában Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöke, az SZKP KB főtitkára közép-európai idő szerint teg­nap este érkezett különrepülőgépen a New York-i Kennedy repülőtérre, felesé­ge és vezető politikusok kíséretében. A szovjet politikus ma délelőtt látogatást tesz az ENSZ-ben, ahol Javier Pérez de Cuéllar főtitkárral folytat eszmecserét, majd elmondja nagy érdeklődéssel várt beszédét a közgyűlés ülésén. Párhuza­mosan kerül sor Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter New York-i tanácskozásá­ra. Az ENSZ után Mihail Gorbacsov mun­kaebéden vesz részt Ronald Reagan elnökkel és George Bush alelnökkel. Bush kijelentette, hogy protokolláris okokból vesz részt jelenlegi tisztében (te­hát nem mint megválasztott elnök) a talál­kozón, amelyen Reagan a házigazda - ez azonban nem jelenti azt, hogy ne vállalna ott aktív szerepet. A mintegy kétórásra tervezett szűkkö- rü találkozón csak a vezető politikusok közvetlen munkatársai lesznek jelen, mindkét oldalról 7-7 fő. A helyszínt, a New York-i öbölben fekvő Kormányzó­szigetet erre az időre teljesen elzárják, a sajtónak is már órákkal a találkozó előtt meg kell érkeznie s csak annak befejez­te és a vendégek távozása után hagyhat­ja el a vízről, a levegőből és a partokról a legszigorúbban őrzött területet. Mihail Gorbacsov találkozik az amerikai szelle­mi élet jeles képviselőivel és - feltehe­tően - a sajtóval is. Gorbacsov pénteken reggel New Yorkból Kubába repül. Amerikai részről arra számítanak, hogy a szovjet vezető a fegyverzetkorlá­tozás, ezen belül az európai hagyomá­nyos haderők csökkentése, valamint a szovjet-amerikai kereskedelem és gaz­dasági együttműködés kérdéseit állítja majd megnyilvánulásainak, tárgyalásai­nak előterébe. Valószínűnek tartják, hogy foglalkozik majd az afganisztáni kérdéssel, valamint a közel-keleti rende­zés távlataival1 is. A The New York Times-nak amerikai kormánykörökből származó értesülései szerint szovjet kezdeményezésekre szá­mítanak az európai haderőkorlátozás­ban - annál is inkább, mivel éppen a hét második felében ül össze Brüsszelben a NATO miniszteri tanácskozása, ahol e kérdés áll előtérben. A The New York Times szerint a Szov­jetunió érdekelt abban, hogy megjelen­jen az amerikai tőzsdéken s a maga ré­széről kedvezőbb adótörvénnyel, beru­házási biztosítékokkal kívánja ösztönöz­ni az amerikai tőkét is. Diplomáciai forrá­sok szerint a Szovjetunió tájékozódik a GATT-ba, illetve a Világbankba és a Nemzetközi Valutaalapba való belépés iránt. A The Washington Post egy keddi kommentárjában arra emlékeztet, hogy London, Bonn és Párizs - ha különböző meggondolásokból is - már eldöntötte azt a kérdést, hogy „segítse-e a Nyugat Gorbacsovot”. A válasz az, hogy - tekin­tettel az alternatívákra - a szovjet vezető megérdemli a támogatást és azt meg is fogja kapni. Ezért George Bushnak el kell kerülnie a céltalan vitát szövetségeseivel arról, hogy azok kiterjesztik a gazdasági együttműködést a Szovjetunióval, mutat rá a cikk. Ronald Reagan amerikai elnök csütör­tökön este sajtóértekezletet tart, jelentet­te be kedden a Fehér Ház. A sajtóértekezlet, amelyre közép-eu­rópai idő szerint az éjjeli órákban kerül sor, valószínűleg az utolsó lesz Reagan hivatali idejében s alkalmat ad az elnök­nek arra is, hogy válaszoljon a szerdai csúcstalálkozóval, a szovjet-amerikai vi­szonnyal kapcsolatos kérdésekre. Reagan először szerdán este, egy washingtoni beszédében nyilatkozik majd a csúcstalálkozóról, néhány órával annak befejezte után. * Duschek Lajosné, a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának elnöke a Nők a sike­res csúcstalálkozóért mozgalom meghí­vására, kedden elutazott Brüsszelbe, ahol december 7-9-én találkoznak a NA­TO külügyminiszterei. Ez alkalomból a NATO és a Varsói Szerződés tagorszá­gainak női parlamenti képviselői közös kerekasztal-beszélgetést rendeznek Margareta Papandreau asszony elnökle­tével. A KISZ országos demonstrációja Aláírásgyűjtő táblák, fáklya- és tégla- jegyárusok, transzparensek szegélyez­ték a margitszigeti sétányt kedden, a KISZ országos demonstrációjának ide­jén. A szigeti szökőkút előtt tartott meg­mozduláson budapesti fiatalok és a me­gyék küldöttei vettek részt, hogy ily mó­don is szorgalmazzák a lakáskérdés át­fogó rendezését. A dobozokból épített házak és a transzparensek feliratai is jelezték: az if­júság kilátástalannak érzi a lakáshoz jutást, az első lakás megszerzését. A Bor­sod, Veszprém, Heves, Békés és Pest megyei küldöttek képviselői felszólalá­saikban a lakásgazdálkodás átfogó re­formját, a szociális létbiztonság növelé­sét követelték. Valamennyeine kiálltak a KISZ lakáskoncepciója mellett, han­goztatva, hogy ha más szervezetnek vagy a kormányak van ennél jobb elkép­zelése, azt is készek támogatni. Kifejez­ték reményüket, hogy a demontrációt kö­vetően a szerdai kormány-KISZ vezetői találkozón megegyezés születik a lakás­kérdésben is. A demonstráció végéig mintegy 1500 aláírást gyüjtötek a helyszínen és a me­gyékből is több tízezer aláírás érkezett a KISZ KB-hoz, a lakáshelyzet javítását A fiatalok „beköltöztek” a városba sürgetve. Kedden este arról még nem volt pontos adat, hogy hány téglajegyet sikerült eladni, az azonban biztos, hogy ezt az összeget a KISZ egy gyermekin­tézmény javára ajánlja fel. A demonstrációt követően Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának első titká­ra és Kiss Péter, a KISZ Budapesti Bizott­ságának első titkára rögtönzött és nyilvá­nos sajtótájékoztatón válaszolt az újság­írók és az érdeklődők kérdéseire. Első­sorban a demonstráció színhelyével és formájával kapcsolatos rendőrségi dön­tés hátterét firtatták, illetve a kormány- KISZ vezetői találkozó esélyeit latolgatták az érdeklődők. * A fiatalok kívánságait, követeléseit több városban is ifjúsági demonstárció keretében hangoztatták. Szekszárdon a Prométheusz parkban épült fel egy sá­torváros, amely a megyeszékhely 1990- es éveinek állapotát igyekszik előrevetí­teni. A „rogyadozó" építmények nem sok jót ígérnek a fiatalok számára. Az érdeklődők - több százan voltak - hangzatos feliratokkal találkozhattak, amelyek a fiatalok igényeit tükrözik, a la­kással kapcsolatos zeneszámokat hall­gathattak, és forró teával melegíthették fel elgémberedett tagjaikat. A fel-alá sé­táló Mikulás szaloncukrot, valamint kis papírházakat osztogatott... A demonstráció során osztogatott röp­lapokon többek között a következő ol­vasható: „A lakáshoz jutás kilátástalanná vált. Ezért követeljük a KISZ lakáskon­cepciójának érvényre juttatását, azt, hogy a lakáshoz jutás ne jelentse egyben az életvitel terheinek elviselhetetlen meg­növekedését.” Az egyetértő „nyilatkoza­tot” több százan aláírták, amelyet azon melegében elküldték a fővárosba, a kor- mány-KISZ találkozóra. Fotó: SÖRÖS MIHÁLY A sátorváros praktikus elnevezése Egy lakás, egy szaloncukor

Next

/
Thumbnails
Contents