Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-05 / 289. szám
1988. december 5. /TCX-NA^ "iVÉPÜJSÁG 3 Reprezentatív vagy gazdaságos legyen egy épület? A szekszárdi Kiskorzón lévő szolgáltatóház mutatós, küllemre tetszetős épület. Az arra sétálónak a kirakatok nézése közben egyáltalán nem jut eszébe, hogy milyen gondjaik vannak a földszinti üzletek bérlőinek. Az 1983 novemberében elkezdődött építkezés megrendelője a Szekszárdi Városi Tanács volt, tervezője Patkó Sándor, akkor a Tolna Megyei Tervező Vállalatnál dolgozott, jelenleg megyei főépítész, kivitelezője pedig a TOTÉV. De rajtuk kívül a VGV, mint üzemeltető, a Beruházási Vállalat pedig, mint a kivitelezési munkálatok irányítója és ellenőrzője kapcsolódott be. A szolgáltatóház üzleteinek bérlői tavaly decemberben a VGV-től megkapták a fűtési díjra vonatkozó szerződést, mely hatalmas összegeket tüntetett fel. Egyrészttartalmazott egy alapdíjat, mely havi 1000 forint, valamint a ténylegesen beépített radiátorok számától függően egy téli hónapokra vonatkozó díjat, mely egy 18-29 négyzetméteres helyiségnél 4-5000 forintot jelentett. Mivel a bérlők ezt nem voltak hajlandók eláírni, jött egy következő levél, melyben a VGV felszólította a bérlőket, amennyiben nem küldik vissza aláírva a szerződést, úgy vagy kikapcsolják a fűtést, vagy leszerelnek a radiátorokból, hogy kevesebb legyen a fűtési díj. És ekkor kezdődött a megbeszéléssorozat, melyre valamennyi érdekeltet meghívtak. Végül is a második megbeszélésen abban állapodtak meg, hogy az ÉMI-től szakértői véleményt kérnek arra, vajon az épület megfelel-e a hőtechnikai szabványnak, azaz megfelelő tervezés és kivitelezés mellett tényleg szükség lenne-e ennyi energia elfűtésé- re. „Az már egy másik épület lenne” Wéber Antalnak, a Tolna Megyei Tervező Vállalat igazgatójának véleménye szerint az épület tervezésében semmiféle probléma nincs.- Mikor elkezdődött az építkezés - mondta -, csupán annyi volt tudott, hogy az épületnek reprezentatív megjelenési formája legyen, de az, hogy milyen funkciójú üzletek kerüljenek elhelyezésre, egyáltalán nem volt adott, mivel a tanács még nem tudta pontosan meghatározni, kik lesznek a bérlők. így az tény, hogy egy eredetileg cukrászdának tervezett üzlet helyére esetleg teljesen más jellegű üzlet került, és a bérlőknek kellett a berendezést a saját elképzeléseiknek megfelelően megvalósítani. De azt vitatom, hogy ilyen a bérlők hozzáállása a fűtési díjhoz, mivel tudták, hisz látták, hogy milyen üzletbe költöznek be. Az ugyanis köztudott, hogy egy üvegfalú épület kifűt- hetősége lényegesen nagyobb, mintegy hagyományos épületé. így ennek megfelelően kellett elhelyezni a fűtőtesteket is. Hogy mi lesz a szakértői vélemény eredménye? Mivel a szabály azt mondja ki, hogy az épület különböző homlokzatainak együttesen kell megfelelnie egy meghatározott hőátbocsátási tényezőnek, tehát az egész épületet átlagosan kell figyelembe venni, várhatóan a szakértői vélemény sem mond mást. Ráadásul a portálokra nem is kötelező ezt betartani, mivel ez fizikai lehetetlenség.- A bérlőket - folytatta Wéber Antal - az vezérelte, hogy a városközpontban szerezzenek meg maguknak egy lehetőleg minél nagyobb forgalmat lebonyolító üzletet, amelyhez hozzátartozik, hogy tetőtől talpig átlátszó, azaz üveg, ennek pedig ez az ára. Mint azt Wéber Antal elmondta, a tervező szempontból bizonyára lehetne találni valamilyen műszaki megoldást - dupla üveget, derékig érő falazott részt - de, az már egy másik épület lenne.- Persze, ha a tervekhez képest nézzük a megvalósultat, látható, hogy az ajtóréseknél tervezett 2-3 milliméteres hézag helyett 1-1,5 centiméteres van, ahol szökik a meleg, de ez kivitelezői probléma, amit még a műszaki átadásánál meg kellett volna oldani. „Biztos, hogy követtünk el mi is hibát” A kivitelezés ellenőrzése és irányítása a Tolnaber feladata volt.- Ez az egész beruházás iskolapéldája, ahogy ma nem szabad megvalósítani egy beruházást - mondja Halmosi Ferenc, a Beruházási Vállalat osztályvezetője. Nekünk a tervszerű kivitelezést kellett ellenőriznünk, és a tervmódosítások szenvedő alanyai voltunk. A műszaki átadás két hétig húzódott el, mert a beállított üvegek között óriási hézagok voltak. Mi ezt jeleztük is, de a korrekt megoldás, hogy kicseréltessük az üvegeket megfelelőkre, nem lehetett, mivel ennek nagy anyagi vonzata lett volna, vagy pedig még inkább késik az átadás. Ráadásul az ablaküvegeket visszaküldeni kész „öngyilkosság” lett volna, mert ebben az évezredben nem kaptunk volna az orosháziaktól üveget. Az ajtók közötti réseket a portálok felcserélésével szűkítettük. De hogy gond lesz a fűtéssel, azt már akkor is láttuk. Főleg, ha hófúvás és hideg tél lesz, mert a tavalyi alapján még igazán nem látszott, milyen hideg is marad az üzletekben. Felelősek vagyunk annyiban, hogy nem lett volna szabad átvenni az épületet, így biztos, hogy mi is követtünk el hibát, de a mai magyar gazdasági helyzetben más lehetőségünk nem volt. „Olyasmi épült, mint a terv” Patkó Sándor megyei főépítész, az épület tervezője elmondta, hogy többször is módosítani kellett a terveket.- Globálisan az építményt én terveztem, de a valóságtól messze van. A műszaki átadásra elmentem, és úgy minősítettem, hogy olyasmi épült meg, mint a terv - mondta Patkó Sándor. A függöny lehetőségéről szólva elmondta, hogy annak a szélfogóban lenne értelme, amit bárki megcsinálhat, az rémhiresz- telés, hogy ő nem engedi. És még lehetne folytatni az érveket, ellenérveket A kivitelező, a TOTÉV először csinált ilyen munkát Dohóczki János építés- vezető elmondta, hogy amikor az üvegeket rakták be, akkor nem megfelelően osztották el a réseket ezért kellett átrendezni az üvegablakokat. Ez a probléma pedig a tapasztalatlanságukból adódott A hőszolgáltató, a VGV a tényleges hőfelhasználás alapján számolja ki a fűtési díjat, ami portál üveg ide vagy oda, nagyon magas. Hogy valaki felelős-e, azt döntse el a szakértői vélemény. Azon persze lehet vitatkozni, hogy a szolgáltatóház földszintje nem gazdaságos, mivel a réseken keresztül fűtik az utcát is, de el kell dönteni, hogy egy üzletet akarok az utcára vagy pedig egy gazdaságos épületet. Hogy igazságos döntés szülessen, ahhoz az adott körülmények közötti gazdaságosságot kell figyelembe venni. A szakértői vélemény egy pár hónap múlva várható... HERBECK E. Magyar gyógyszer Japánban Ezerfős szakmai közönség előtt mutatták be szombaton Tokióban a Chinoin gyógyszergyár csontritkulás elleni új gyógyszerét, amelyet a műszaki egyetem szerves kémiai intézetével húszéves kutatómunka eredményeként fejlesztettek ki. Japán legnagyobb gyógyszergyártója, a Takeda cég - amely hosszú idő óta együttműködik a Chinoinnal és más hazai gyógyszergyárakkal is, megvásárolta - az egyedülálló gyógyszer hatóanyaga, az ipriflavon forgalmazási engedélyét és ennek alapján a világon elsőként a távolkeleti ország piacán jelenik meg az Osten nevű gyógyszer. A bemutatott gyógyszerre a távol-keleti országban különösen nagy szükség van, mivel a szigetország lakossága körében gyakori a csontritkulásos megbetegedés. Jelenleg 4 és fél millióra tehető azoknak a száma, akik ilyen eredetű bántalmakban szenvednek. A gyógyszer bizalmi cikk, a magyar találmánnyal szemben ez annál is inkább megvan, mert a Cavintont is a Takeda vitte sikerre Japánban. Morita Kacura kutatásfejlesztési vezér- igazgató szerint a hagyományos kutatási és egyéb együttműködés eredményeként várhatóan még további magyar gyógyszerek bevezetésére is sor kerülhet. Kétségbeesett férfi hívta fel ügyeletünket a nyár derekán estefelé: fürdetni kellene a gyereket, de a csapból csak hideg víz folyik, most mit tegyen? Szépen megbeszéltük, hogy a dolog nem megoldhatatlan, vegye elő a legnagyobb fazekat, melegítsen benne vizet, ezt öntse a kádba és engedjen hozzá hideg vizet A dolog ennyire egyszerű - ugyanis hideg víz mindig van. Sok mindenre panaszkodhatnak a megye lakói, vízhiányra azonban nem. A Tolna Megyei Viz- és Csatornamű Vállalat, amelynek feladata a vízellátás, a szennyvízelvezetés, valamint a fürdők üzemeltetése, példásan végzi a dolgát, de - veszteséggel. Ennek okairól dr. Király Ernővel, a vállalat igazgatójával beszélgettünk.- A vállalat az év első felét 23 millió forint veszteséggel zárta. Annak ellenére, hogy kritikus napok a két igen száraz hónapban akadtak a megyében, nem volt vízhiány, ugyanakkor másutt a vízkorlátozás nem volt ritka. Sajnos, a bevételeink nem úgy alakultak, ahogy terveztük. Az árbevételi kiesés 12 millió forint volt, ugyanis a tervnél kisebb lett a vízfogyasztás, következésképp a szennyvíz- kibocsátás is. Az ivóvíz kilenc, a szennyvíz pedig hárommillió forinttal hozott kevesebbet. I- Nem jelenti ez azt, hogy ebben az évben a szokásosnál több árbevételt terveztek?- Mi vizesek örülünk a takarékosságnak, viszont ez a vállalatnál árbevételkiesésként jelentkezik. Emellett az első félévben igen magasak voltak a fenntartási költségeink, hisz föl kellett készülnünk a nyárra, az esetleges csúcsfogyasztásra. A szekszárdi szennyvízrendszer javításához import alkatrészeket, gépsorokat kellett vennünk, s ezek is az első félévben érkeztek meg a vállalathoz. Nem lehetett nem átvenni, hétmillióval terhelte a kiadásoldalt. A fenntartási költségek kilencmillióba kerültek, emellett életveszélyes lett a szekszárdi fedett uszoda tetőszerkezete, ami további négymilliót jelentett. Tehát nemcsak a vízvisszaforgatót és a tanmedencét, hanem a tetőszerkezetet is rendbe kell tennünk. Május elején már láttuk: idén igen sok többletköltséggel számolhatunk. Éppen ezért szigorú intézkedési tervet léptettünk életbe: amennyivel lehetett, visz- szafogtuk a beruházásainkat és takarékoskodtunk a költségekkel. I- Mi lett az intézkedési tervük eredménye?- 23 millió helyett szeptember végén 14 millió 700 ezer forint lett a hiány, de ebből lekönyveltünk 8 millió 100 ezer forint szennyvízbírságot, a szennyvízbírság - amit a székesfehérvári vízügyi igazgatóság szab ki - előre nem tervezhető, hisz az előző évben kirótt bírság összegét jelenti. A bírságot mi fizetjük ugyan, de az összegét megkapjuk - a vízügyi alap ellentételezi. Dombóváron nem felelt meg a szabványnak a szennyvíz tisztaságfoka, ez 4 milliót tett ki. Ennek az az oka, hogy Dombóvárott lényegesen több a tisztítandó víz, mint a kapacitás. Furcsa dolog: a fejlesztés a helyi tanács feladata lenne, s ha ezt valamilyen okból megoldani nem tudja, a víz- és csatornamű vállalat fizeti a bírságot... Szekszárdon hidrogeológiai okokból a szennyezettségi érték kétszerese a megengedettnek, - 2,15-tel több a névleges szervesanyag-termelés, és ezért több mint hárommilliót fizettünk. Mégpedig: a Környezet és Vízgazdálkodási Minisztériumnak, ahonnan ezt az összeget vissza is kapjuk. Furcsa dolog a pénz „utaztatása”, már többször felvetődött különböző tanácskozásokon, de egyelőre marad minden a régiben.- Nem új keletű problémáról van szó, remélhetőleg mielőbb változtatnak ezen a rendszeren. Annál is inkább, mert a megyeszékhelyen az egész megye mezőgazdaságára épülő igen nagy élelmiszeripari üzemek működnek.- Igen, és ezekben az üzemekben nagyon sok szerves anyag kerül a szennyvízbe, de például a Szekszárdi Húsipari Vállalatnál" igen szoros az ellenőrzés. A vízről és a szennyvízről is önállóan gondoskodnak, mi esetenként csak besegítünk. A szennyvizet átvesszük, a telepre vezetjük. Ha nem tartják be az előtisztítási előírásokat, gondot okozhat, mert sok az iszap, a zsiradék, a medencék befüllednek, a motorok nehezen forognak. I- Mennyibe kerül ma egy köbméter víz előállítása és mit fizetünk ezért?- Mi 16 forint 11 fillérért állítunk elő egy köbméter vizet, s a lakosság 3 forint 18 fillért fizet érte. A szennyvíz elvezetése, tisztítása 10 forint 76 fillérbe kerül köbméterenként, a lakossági átlagár pedig 1 forint 32 fillér. I- Igen nagy a különbség, s talán ezért hallani arról, hogy emelik a vízdíjat...- Központilag kialakított árak vannak érvényben, a vizáremelésről folynak már tárgyalások, de tudomásom szerint döntés erről még nem született. Í- A fürdőkön, strandokon képződik-e nyereség a vállalatnál?- Nem nyereséges a fürdőágazat sem, évi 6-7 millió rajta a veszteségünk. Annak ellenére így van, hogy 6 millió az erre kapott támogatás. Í-Ez azt jelenti, hogy fölemelik a belépődíjakat?- Tavaly is, idén is emeltünk. Gunaras- ban például 20 forint a felnőttbelépő. Gondolja el, mennyibe kerül, ha egy négytagú család elutazik fürdeni Guna- rasba... Az átlagbelépő ára 16 forint 79 filllér, ugyanakkor nekünk 38 forint 50 fillérbe kerül. A belépti díj emelésére nem látok lehetőséget. El kellene dönteni végre, hogy mennyi a támogatás mértéke, hisz emelkednek az energia- és egyéb költségek is. Í- Veszteségeiket hogyen, mivel igyekeznek kigazdálkodni?- Bővítjük az építőipari, az ipari tevékenységünket, vizműépitési, csatornázást vállalunk. Az építőipari ágazat termelési értéke 82 millió, az ipari ágazaté pedig 10 millió forint. Gyártunk, illetve gyártanánk szennyvízátemelőket, amire megrendelésünk ugyan van, de a külföldi szivattyúk nem érkeznek meg a tervezett ütemben. Egy a lényeg: a víznek folynia kell. Mi ezt igyekszünk biztosítani, bár nem könnyen, hisz 2,75 milliárd az állóeszközállományunk, aminek a fenntartására nem tudunk annyit fordítani, amennyit optimálisnak tartanánk. Mindezt összegezve: a nem túlságosan kedvező körülmények között úgy számolunk, hogy az első félévi veszteség az év végére nyereségbe fordul: kétmillió forint nyereségre számítunk. A számok önmagukért beszélnek: jóval magasabb a víz előállításának és a szennyvíz elvezetésének az ára, mint amennyit érte mi fogyasztók fizetünk. A vállalat „állja” az uszodai, meg a strandbelépőnk több mint a felét. A bírságot kiszabják, az összegét felküldik a fővárosba, majd onnan visszautalják a megyébe. A vízellátással, vízügyekkel, tehát alapellátással foglalkozó vállalat kénytelen ipari tevékenységet folytatni azért, hogy megéljen. Nem kellene rendezni végre vizes dolgainkat? o. VARGA MÁRTA Új vízzáró beton kerül a régi helyére a szekszárdi uszodában Apadó „források” a Vízműnél A víznek mindig folynia kell!