Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-27 / 307. szám

1988. december 27. NÉPÚJSÁG 3 A fordulat alfája és ómegája a piacgazdaság Beszélgetés Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettessel A tudomány tolnai műhelye: Iregszemcse (Folytatás az 1. oldalról.)- Ön említette, hogy nem szereti a „be­vezetést”, az ilyen-olyan reformot, ha­nem jobb, ha folyamatában történik a vál­tozás. A piacgazdaságot nem is lehet be­vezetni, az tényleg csak egy folyamat eredménye lehet. Hol tartunk ebben a fo­lyamatban?- A folyamat elején tartunk, de ez nem olyan egyszerű, amire programot, nap­tárt lehetne készíteni. Adók, elvonások, kedvezmények, jogszabályok bevezeté­sét dátumhoz lehet kötni, de a folyamat megy a maga útján. Ezért nem tudok pontosabban arra válaszolni, hogy hol tartunk. Úgy számolunk, hogy nyárra ké­szül el az a modell, aminek alapján cse­lekvési irányt lehet szabni a kormánynak és a politikának.- Van-e időnk kivárni, hogy a piacgaz­daság szerves fejlődés eredményekép­pen jöjjön létre?- Ez az alapdilemmája a mai politiká­nak és gazdaságpolitikának. Állandó időkésedelemben vagyunk, ami kény­szerhelyzetet teremt. Ezért gond, hogy van-e lehetőség a szerves fejlődést ki­várni, vagy központilag el kell határozni dolgokat. A jó az lenne, ha a piac önmű­ködése hozná a feltételrendszert létre, de az elmaradások miatt központilag rá kell erre segíteni. De még egyszer hangsú­A munkanélküli segély kérdéskö­rét számos bizonytalanság övezi. Az elmúlt 2-3 évben oly sokat emlege­tett szerkezetváltás egyik következ­ményeként, ha átmenetileg is, de megnövekszik az állás nélküliek szá­ma; megyénk gazdasági egységei­nek döntő többségénél egyelőre ez nem érzékelhető. Ebből adódódan csak rendkívül tág határok között mozgó becslésekre hagyatkozha­tunk a leendő munkanélküliek szá­mának megítélésében. A megyei helyzetre az is jellemző, hogy nem beszélhetünk az úgynevezett vál­ságágazatokról. A fegyelmezettebb, szigorúbb létszámgazdálkodás azonban már most sem kerülhető el; kialakult egy olyan - főként segéd­munkásokból álló - réteg, akik már hónapok óta nem tudnak elhelyez­kedni. Mindezek előrebocsátása azért is szükséges, mert a Szakszervezetek Tolna Megyei Tanácsa az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal (ÁBMH) elgondolásait tükröző munkanélküli segély rendszer jövő év január else­jei bevezetését nem javasolja. A fel­tételek nem megfelelő kidolgozottsá­ga miatt. Az elutasítás okairól Deli Sándort, az SZMT titkárát kérdeztük, aki kiindulópontként a jelenlegi, át­menetileg bevezetett elhelyezkedési támogatás jellemzőit részletezte.- Ez végsősoron olyan luxusellá­tás - hangsúlyozta Deli Sándor amit hosszú távon és tömeges mun­kanélküliség esetén egyetlen állam, egyetlen gazdaság sem vállalhat. Nem hagyható figyelmen kívül az előbb-utóbb óhatatlanul bekövetke­ző szerkezetváltás sem - még ha ez ma nem is jellemző -, ami magával hozza az átképzés szükségességét. Ez esetben átmenetileg megnöve­kedne az állástalanok száma. Nos, ezek azok a tényezők, melyek miatt foglalkoznunk kell a munkanélküli segély kérdésével; de azt csak gaz­daságilag megalapozottan, a fedezet biztosításával lehet bevezetni, mint lyozom, piacot nem lehet megteremteni, az van, csak engedni kell, hogy működ­jön.- A „rásegítéssel”, a piac előli akadályok központi elhárításával szemben óriási az ellenállás. Van-e a kormányzatban elég el­szántság ezeknek az erőknek a leküzdésé­re? Segít-e az, hogy az Országgyűlésen el­hangzottak szerint a társadalom is a lob­bikkal való szembefordulást várja?- Én régóta vitatkozom kollégáimmal, mert úgy gondolom, hogy a Parlament nekünk segít, alátámasztja azt, amit a kormányzat és a politika elgondolt. Nem lehet olyan helyzet, hogy sikertelen a kormány és győztes a Parlament. Össze van kötve a sorsunk. A mostani ülésszak jó irányba befolyásolta azokat a döntése­ket, amelyeket a kormány nem tud könnyen keresztülvinni, mert más érde­kek is vannak. Én szerintem ez egy jó Parlament volt a költségvetés, a reformok gyorsítása szempontjából.- Visszatérve az előző kérdésre: érzé­se szerint a kormányzatnak lesz-e ereje ellenállni az ellenállásnak?- Naponta kell számolni új fölvetések­kel és új ellenállással és az ellenállásnak is ellent kell állni. Jósolni nem lehet, de a szándékokat ismerem. A kormány szán­dékai világosak, a siker attól függ, hogy megtaláljuk-e a közös érdekeket. intézményt. Az SZMT titkára kitért a fenntartásokra, aggályokra is. Az ÁBMH javaslata az állami költségve­tést jelölte meg a segély forrásaként. Az SZMT szerint ez az elképzelés meglehetősen optimista, mivel cse­kély számú munkanélkülit feltételez. A tervezet a későbbi időszakot ille­tően egyébként más forrásokat is betervez; ez részint a vállalatokat, ré­szint az egyént terhelné meg.- Ezzel az a gondunk - folytatja Deli Sándor -, hogy nincs megbízha­tó előrejelzésünk az elkövetkező idők reálbéreinek alakulásáról. A reálbér - a jelenlegi helyzet alapján - megítélésük szerint további elvonást nem bír el. Ugyanezt a nézetet valljuk a vállalati jövedelmek csökkentésé­vel kapcsolatban, hiszen például a fejlesztésből elvett pénz magát a szerkezetváltást teszi lehetetlenné. És még egy dolog; meggyőződé­sünk, hogy a munkanélküliség egy bizonyos határon túl az állami költ­ségvetés olyan mértékű megterhelé­sét jelentené, ami a gazdaságot is veszélybe sodorhatná. Ezen - a tel­jesség igénye nélkül - felsorolt okok következtében hozta az SZMT az is­mert döntését; a tisztázatlan problé­mákat meg kell oldani, mert csak így lehet felelősen állást foglalni. S vége­zetül hadd utaljak az egyén felelős­ségére. Az elmúlt néhány évtizedben hoz­zászoktunk, hogy a munkahely biz­tosítása a társadalom feladata. Ez igaz is, de túlhaladottnak tartom azt a nézetet, mely az egyén által válasz­tott szakmához viszonyítva lép fel kü­lönböző igényekkel. A szakszervezeti mozgalom egyébként magától értetődően nem fogadja el tartós elemként, hosszú távra szóló életvitelként a munkanél­küliséget. Alapelvként azt kell tekin­teni - szögezi le az SZMT által ki­adott dokumentum is -, hogy minden ember munkából, s nem segélyből akar megélni. _ szerj _- A Figyelőben olvashattuk az ön nyi­latkozatát, mely szerint nálunk demokrá­cia nélkül - diktatúrával - nem lesz piac. Ez érzésem szerint nem triviális. Kifejtené bővebben a véleményét?- A piac több szereplőt, versenyt is je­lent, azaz a gazdaságban pluralizmust feltételez. Elképzelhetetlen számomra, hogy a gazdaságban pluralizmus van, a politikában pedig nincs. Erre akartam utalni azzal, amit mondtam.- Úgy tűnik, hogy ma egy gazdaságpo­litikus nem lehet benne biztos, hogy ab­ban a székben ül-e holnap is, amiben ma. A Gazdaságirányítási Konzultatív Bi­zottságban - aminek feladata az a bizo­nyos nyárra várható modellt kidolgozni, és aminek eddig ön volt a vezetője - a személyi változások nem veszélyeztetik- e a folyamat kimenetelét?- Közismert, hogy Nyers elvtárs állam­miniszterré való kinevezésével politikai és reform oldalról segíti a kormányzást. Közös megállapodással jutottunk arra, hogy a jövőben a GKB munkáját ő irányít­ja, hiszen reformok területén óriási ta­pasztalatai vannak. Semmi sértődésről, semmi visszavonulásról nincs szó a ré­szemről, én a bizottság tagja maradok to­vábbra is és segítem a munkát.- Ehhez jó erőt, egészséget kívánok. ROSTÁS ILONA Hormon­szivattyú A növények növekedési hormon­jait a sejthártya hordozó molekulái juttatják rendeltetési helyükre. En­nek az eddig csupán feltételezett ve­gyi szivattyúnak a létezését pennsyl­vaniai (USA) biológusok most mutat­ták ki. Már régóta tudják, hogy az auxin nevű növekedési hormon - amely egyebek között a növény hosszirá­nyú növekedését serkenti - a fiatal, osztódó sejtekben és a levelekben képződik, s a szállító szövetrend­szerben a fölfelé áramló vízzel szem­ben lefelé szállítódik. A kutatók most a borsónövények parenchima szö­vetében (például a levélerek közeit kitöltő szövetben) kimutatták, hogy a sejtek alsó részében a membránok­nak kötéshelyeik vannak az auxin számára. Ezek olyan fehérjemoleku­lák, amelyek az auxint, mint valamifé­le szivattyú - az „árral szemben” - a lejjebb lévő növényi szervekbe szállítják. (Folytatás az 1. oldalról.) Amint ezt a bizottsági üléseken többen is elmondották: nincs elegendő informá­ciójuk a képviselőknek, s szinte semmi segítséget sem kapnak a döntésekre va­ló felkészüléshez. S ez különösen akkor érzékelhető, ha mint ezúttal is, ilyen eről­tetett menetben tárgyalnak újabb napi­rendeket. Javítani szükséges tehát a képviselői munka feltételeit; ez az idei parlamenti vita egyik fontos tanulsága. De egy másik, valóban eltérő megkö­zelítésű költségvetés kidolgozásához ma már idő sem volna elegendő. Mindez azt is felveti, hogy - a világ más országai­ban erre van példa - korábban kellene - lehetne elkezdeni a költségvetés megvi­tatását. Igaz, mondjuk a nyár közepén, az egyes költségvetési tételek egészen pontos kimunkálása még nyilván korai lenne, ám az alapelvek, a fő arányok már megszabhatók. Egy kétfordulós költség- vetési vita valószínűleg alaposabb kény­szerektől inkább mentes költségvetés ki­munkálását eredményezhetné. Hasonló költségvetés amúgysem ke­rülhet még egyszer a honatyák elé. Nem csupán azért, mert a kormány ígéretet tett a költségvetési reform felgyorsításá­ra, hanem azért is, mert a mostani vita megmutatta: ezen az úton, a kiadások mechanikus lefaragásával már nemigen lehet előrejutni, az „egy kicsit innen is, onnan is” módon a kiadások nem csök­kenthetők tovább. Legalábbis nagyobb zavarok nélkül nem. Az elfogadható (Folytatás az 1. oldalról.) A híres Mauthner magkereskedő cég helyén működő Iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutatóinté­zetben az utóbbi években számos változás történt. Nemcsak a nemesí­tésben, hanem a nemzetközi kap­csolatok építésében is sokat léptek előre. Azt, hogy milyen eredményekkel zárják az 1988-as esztendőt, dr. Ta­kács Lászlótól, az intézet igazgatójá­tól tudtuk meg. Az intézet kutatási munkájának fő eredménye 1988-ban a nemzetközi kapcsolatok jelentős bővülése volt. Az elmúlt évek munkájának köszön­hetően ebben az évben igen sok iregszemcsei fajtát ismertek el kül­földön, így jelentősen növekedett különböző fajták vetőmagexportja és megháromszorozódott a fajtahasz­nálatok után a külföldről kapott li- cencdíjak összege. A napraforgó hibridek közül az alábbiakat ismerték el, illetve vették fel a fajtalistára külföldön. Franciaor­szágban: Video és Vison nevű hibri­dek, melyek a szegedi Gabonater­mesztési Kutatóintézettel közös előállításúak, az Albena, mely a bol­gár kutatókkal közös nemesítésű hibrid. Olaszországban: a Video, a Villa, a Virtus és Astra nevű hibridek kerültek fel a fajtalistára és engedé­lyezték a termesztésüket. A napraforgó hibridek vetőmagjá­ból 450 tonna, közel százezer hektár napraforgó termesztéséhez elegen­dő vetömagexport volt, amelyet a Bácsalmási Állami Gazdasággal tör­ténő együttműködés keretében állí­tottak elő. Az export jelentős része - közel 60 százalék - nyugati reláció­jú, melynek értéke közel 700 ezer USA dollár. A napraforgó nemesítése területén jelentős eredmény, hogy hazai ter­mesztés céljára honosítottak olyan hibrideket, amelyek jelentősen ellen- állóak a napraforgó egyik legvesze­delmesebb betegségével, a scleroti­A sajtó nemrégiben hírül adta, hogy ja­pán építészek egy sajátos úszóműre, mint alapra kilencemeletes - elvontatha­tó - szállodát építettek. A svéd nemzet­közi sajtóiroda most azt közli, hogy Svéd­országban legföljebb háromszáz ágyas úszó kórháznak a tervét dolgozták ki. Ezek költségei nagyjából ugyanakkorák, mint a hagyományos kórházaké, ám fe­leannyi idő alatt megépíthetők. A meg­rendelés napjától az üzembe helyezé­kompromisszumhoz most már igazán csak egy út vezet: nem a költségeket kell elsősorban lefaragni, hanem azokat a struktúrákat kell megváltoztatni, amelyek ezeket a magas költségeket okozzák. Ennek a megvitatása azonban hiány­zott mind a bizottsági ülésekről, mind a plenáris vitából - ahogyan hiányzott né­hány más, nem a következményeket, ha­nem az okokat elemző felszólalás is. A mértékekről folytatott vita elvonta a fi­gyelmet a fő kérdésről: miképpen lehet­ne a költségvetés bevételeit növelni, ho­gyan lehet a szükséges mértékben élén­kíteni a gazdaságot. A mértékekről folytatott vitának ugyan­is inkább gesztus - mint valóságos érté­ke van. Állásfoglalásukkal a képviselők kifejtették: érvényt szereztek már sok­szor kifejezett kívánságuknak, hogy ne a lakosság és a vállalatok vállaljanak na­gyobb terheket, hanem a költségvetés - ezen belül is a sokáig tabunak tekintett honvédelmi kiadások és a társadalmi szervezetek támogatása csökkenjen. Az így nyert előny, a pótadó hatról négy százalékra való csökkenése azon­ban legfeljebb némiképpen enyhíti a vál­lalatokon lévő terheket, de lényegében nem változtatja meg azt. Nem az adómér­ték a kulcskérdés, hanem az, hogyan le­het a gazdaságban olyan szerkezetátala­kítást elérni, hogy megindulhasson a nö­vekedés. Amíg ugyanis a szerkezet nem változik, addig aligha várható más, mint az adóprés szorítása. niával szemben. Ez a betegség igen nagy hozamcsökkenést okozott eb­ben az évben a megyénkben. A hibridek közül a legreménytelibb az S-277-es amerikai hibrid, melyet várhatóan 1989-ben vesznek fajta­listára hazánkban. A jövő évi terme­léshez közel tízezer hektárra elegen­dő vetőmaggal rendelkeznek. Az in­tézet eredményeinek elismerését je­lentette az is, hogy ez év júniusában a KGST-tagországok részvételével Iregszemcsén tartották a naprafor­gó kutatásával kapcsolatos nemzet­közi tanácskozást. A szójakutatás jelentős eredmé­nye, hogy Franciaországban elis­merték az Eszter szójafajtát, ez az el­ső és egyben egyetlen hazai neme­sítésű szójafajta, amelyet külföldön fajtalistára vettek. Már ebben az év­ben 230 tonna vetőmag-exportra nyílt lehetőség, ezt a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombináttal történő együtt­működés keretében termelték. En­nek a vetőmagmennyiségnek az ér­téke mintegy 100 ezer USA dollár. Ebben az évben egy Vietnam i kuta­tóintézettel kötöttek három évre szó­ló kutatási együttműködést a szója nemesítése és termesztése témájá­ban. Az együttműködés keretében három vietnami szakember dolgozik jelenleg Iregszemcsén fél évig. A ku­tatóintézet két szakembere járt októ­berben három hétig Vietnamban a szójatermesztés tanulmányozása és a kutatási együttműködés program­jának kialakítása céljából. Szovjet kutatókkal közösen olyan borsófajtákat nemesítettek, amelyek fehérjehozama nagyobb, mint az ed­dig hazánkban termelt fajtáké, ezek­nél a fajtáknál jelentősen csökken a betakarítási veszteség, mivel a mag­jai nem peregnek ki a hüvelyből ara­táskor. Ezeket a fajtákat ebben az év­ben jelentették be állami vizsgálatra, várhatóan egy-Rét év csupán, és a mezőgazdasági nagyüzemekben is földbe kerül az Iregszemcsén ne­mesített vetőmag. DVM sükig egy év sem telik el. Az úszó kórhá­zak mérete 35x117 méter - a 300 ágyas változat kétemeletes -, és úgy építhetők meg, hogy megfeleljenek a legkülönbö­zőbb igényeknek, s alkalmazkodjanak a megrendelő ország művelődéséhez és hagyományaihoz. A víz- és az áramellátás, továbbá a szennyvízderítés szempontjából önellá­tók, mégpedig anélkül, hogy a környeze­tet károsítanák. Hiszen ha a gazdaság a jelenlegi szer­kezetben növekszik, a költségvetés hiá­nya nem csökken, hanem nő, az ország gondjai sokasodnak. A legutóbbi ülésszakon az Országgyű­lés a világpiaci nyitáson alapuló, alkal­mazkodást segítő, erőteljes strukturális átalakulást kikényszerítő gazdaságpoliti­ka mellett voksolt. A költségvetési vita en­nek szerves folytatása lehetett volna. S igaz, sokan szóltak a gazdaságpolitikáról ezúttal is, volt jó néhány alapos, felké­szült, konkrét és kidolgozott javaslatot te­vő felszólalás, de meg kell jegyezni, nem mindegyik volt ilyen. A felszólalások némelyikén érezhető volt: a választók ma már nem csupán azt várják képviselőjüktől, hogy vegyen részt a parlament ülésein, hanem, azt is, hogy vegyen részt a vitában, képviselje érde­keiket. Mindezek miatt a parlament még korántsem veszítette el - bár kétségkívül e tekintetben is sokat változott a helyzet - a valamikori „kijáró” jellegét, sok még a tiszteletkörökkel, szóvirágokkal tűzdelt felszólalás, amely érzékelhetően egy- egy szűk réteg érdekeinek ad hangot. Mindez tehát még nem az a Parlament, amelyre igazán szükség volna - bár jó néhány vonásában már lemérhetők azok a pozitív változások, amelyek 1985 óta a munkájában végbementek. Bőven van alkalom nagyobb gyakorlatot szerezni - hiszen a törvényalkotás munkatempója továbbra sem lassul. Az ülésszak január­ban az alkotmány módosításával, az egyesülési és a gyülekezési törvény vitá­jával, az ügyrend módosításával folytató­dik KOZMA JUDIT Lesz-e munkanélküli segély 1989-ben? Az SZMT nem ért egyet az ÁBMH tervével Változóban a Parlament Úszó kórházak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents