Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-24 / 306. szám
/ tolna''', _ 2 NÉPÚJSÁG 1988. december 24. Karácsonyi anziksz A posta a megmondhatója, hogy mennyi közölnivalója akad ilyenkor az embereknek. Az MTI külföldön dolgozó munkatársait arra kértük, küldjenek anzikszot az ünnepről, vagy egyszerűen arról, ami állomáshelyükön talán nem annyira fontos, de érdekes. Negyven fok árnyékban Ha karácsony, akkor fürdőruha, tengerpart és 40 fok. Ha karácsony, akkor szünidő és szabadság. Ha karácsony, akkor tűzijáték, petárdák, marhasült, vörösbor, fagylalt és pezsgő. A déli féltekén inkább a szilveszterhez hasonlít a szenteste, mint a közép-európai karácsony meghitt légköréhez. A szűkebb család helyett a nagycsalád ünnepel. Valakinél összejön a rokonság apraja és nagyja, aztán ad a gasztronómiai élvezeteknek, majd mulat, vagy korzózik a Buenos Aires-i avenidákon. Éttermek, kerthelyiségek hajnalig nyitva. Ki tud ilyen hőségben aludni? Hiába tárva az ajtó és ablak, meg sem mozdul a levegő. A dél-amerikai inkább a helyi klímához alkalmazkodik, az öreg kontinens hagyományaihoz pedig legfeljebb csak lelkiekben. Dél-Amerikában a karácsony a nyár ünnepe, havat legfeljebb a Cordillerák között, vagy a Tűzföldön, a déli sarkkör közelében ismernek. Műkarácsonyfák lampionjai villognak az ablakokban, fehér vatta rajtuk a hó. Amikor a gyerekek érdeklődnek a hó felöl, a szülők jobb híján a jégszekrényre mutatnak, és lekaparnak nekik egy kis jeget a mélyhűtő faláról. Aki csak teheti, hátat fordít a fővárosnak és az Atlanti- vagy a Csendes-óceán hullámaiban keres felüdülést. Az argentin Mar del Plata, az uruguayi Punta del Este, a chilei Vina del Mar, vagy Rio de Janeiro partjain. Ott karácsonyfa helyett pálmafák alá ülnek az emberek, és fehérbor helyett jégbehütött kókusztejjel oltják szomjukat. A hétköznapi munka átadja helyét az idegenforgalomnak és a szórakozásnak. Európából óriásgépek ontják Dél-Amerikába azokat, akik odahaza a télben barnaságukkal akarnak kérkedni, s megengedhetik maguknak a luxust. Csak arra kell ügyelniük, nehogy megfeledkezzenek a Dél-Amerika feletti ózonlyukról és homokban sült pogácsává váljanak. Mások vállalva a 30-40 fokos hőeltérést Európában, szülőföldjükön keresik az igazi ünnepet. Köztük sok magyar is, Argentínából Brazíliából, Uruguayból és máshonnan. Hisz, nincs olyan dél-amerikai ország, ahol ne élnének honfitársaink. Persze csak elenyésző kisebbségüknek adatik meg, hogy Magyarországon gyújtsanak csillagszórót és koccintsanak szeretteik egészségére. Többségük otthon marad a déli féltekén, egymásfél napi repülőútra az óhazától. Mégis szép az ünnepük, legalábbis igyekeznek minél meghittebbé varázsolni. Együtt, abban a „nagycsaládban”, amely megannyi különbözőségével együtt Buenos Aires-ben, Sau Paulóban és Mon- tevideóban ilyenkor egyfajta lelki közösségbe tömöríti a karácsonyfájától oly messze vándorolt magyart. SIMÓ ENDRE Párizs ünnepre készül A francia főváros már ezekben az év végi hetekben is a nagy forradalom jövő évi bicentenáriumának lázában ég. A kongresszusi palota hatalmas színpadán több mint száz színész közreműködésével folyik a „Haza vagy halál” című monstre történelmi játék előadássorozata. Maga Párizs nagyszabású építkezésekkel készül a 200. évfordulóra. Igaz, hogy a nagy igyekezetben olykor némi fejetlenség is keveredik. A bicentenárium bizottsága például eltervezte, hogy a nevezetes évfordulóra, ha a Bastille erődbörtöne már nem áll, legalább a Tuileriák kertjét visszaalakítja arra az állapotra, ahogy a forradalom idején volt. Úgy vélték, hogy semmi értelme feldúlni néhány hét kedvéért Párizs központi fekvésű parkját. A 200. évforduló évében a párizsiak és a külföldi turisták így a forgalom emléke helyett egy vadonatúj látványosságot kapnak: a Louvre Napóleon udvarán elkészült a 21,5 m magas üvegpiramis és mellette két „kisöccse”. Februártól az üvegpiramis lesz a Louvre új bejárata. Ott ereszkedhetnek le a látogatók az alagsorba és közelíthetik meg a Ünnepi fényárban pompázik a francia főváros egyik előkelő áruháza, a Christian Dior üzletház, amely ezernyi színes lámpáival csalogatja vásárlóit a Montaigne Avenue-ra. múzeum szárnyait. Ettől kezdve meghosz- szabbitják a világ egyik legnépszerűbb múzeumának nyitva tartását. Ez a kilátás nagyon elkeserítette viszont a Louvre 300 teremörét, akik ezért novemberben tiltakozásul beszüntették a munkát. A Louvre napi több százezer látogatója megrökönyödve állt a zárt főkapu előtt. A párizsi építkezések legfeltűnőbb látványossága viszont a Diadalív, a legbecsesebb francia műemlék, amelynek hatalmas boltozata alatt az ismeretlen katona örök lángja lobog, hónapok óta nemzeti színekben pompázik. Az 50 m magas és 45 m széles építményen piros-fehér- kék háló lengedezik, mert alatta folyik a nemzeti dicsőség ereklyéjének restaurálása. A jó 150 éves Diadalív burkolata az alatta dübörgő földalatti forgalmától any- nyira meglazult, hogy a hulló kövek élet- veszélyessé tették a turisták és a koszorúzó küldöttségek számára. A korábbi Chirac kormány felmérette a károkat és megállapította, hogy a helyreállítás 30 millió frankba kerül. A kulturális tárca nem vállalt ekkora hirtelen kiadást, mire az American Express nagyvonalúan felajánlotta segítségét. Már-már az a komikus helyzet állt elő, hogy a francia nemzeti dicsőség jelképét amerikaiak állítják helyre, mire a kormánynak sebtében az a mentőötlete támadt, hogy országos gyűjtést indít a Diadalív restaurálására. Azóta folynak a munkálatok és a város már csak azért aggódik, hogy a 200. évfordulóra újra régi pompájában tündököljön a Diadalív. A bicentenáriumi ünnepség fénypontjának színhelye egyébként egy új diadalív lesz. Párizs hipermodern nyugati külvárosában, a Defense-ban akkorra készül el a hatalmas, üres kocka alakú Grande Arche, amely éppen kétszer olyan magas, mint a történelmi Diadalív. 100 m magasan lévő felső vízszintes szárnyában kilátót rendeznek be és az ott lévő termekben rendezik július 14-én a hét legerősebb tőkés ország vezetőinek csúcsértekezletét és az évfordulós megemlékezéseket. LÁSZLÓ BALÁZS Egy ország, három karácsony A karácsony Jugoszláviában nem állami ünnep. Nem is lehetne az, mert három különböző időpontban, három munkaszüneti napot kellene hozzá biztosítani. A soknemzetiségű országban ugyanis a családok egy része a katolikus és a protestáns szokás szerint december 25-én tartja a karácsonyt. A lakosság majdnem fele a pravoszláv hitet, vagy annak hagyományait követve, január 6-án ünnepel. A „vegyesházasságú” családok általában a december 25-ét és a január 6-át is együtt töltik. Főként a magukat jugo- szlávnak vallók között sokan akadnak olyanok, akik szilveszterkor a télapót köszöntik. Valóságban a kép még ennél is tarkább, szinte azt mondhatnánk, hogy ahány ház, annyi szokás. Szlovénia, Horvátország és Vajdaság autonóm tartomány lakóinak túlnyomó többsége évszázadokon át és most is a katolikus hit vagy annak hagyományai szerint december 25-én, a pravoszláv szokásokhoz ragaszkodó szerbek, makedónok és crnagorácok január 6-án, a magukat jugoszlávoknak érzők pedig országszerte december 31-én karácso- nyoznak. Déli szomszédunk 2 millió lakosa muzulmánnak vallja magát - érdekes módon nemzetiségenként. A közel 2 millió albán és több mint 100 ezer török a mohamedán hithez ragaszkodik. Ők a próféta nyomdokain járnak, máskor ünnepelnek. Általános csak az, hogy az ünneplők fenyőfát állítanak, díszítenek és szeretteiket megajándékozzák - vannak olyan családok, amelyek egymás után kétszer is. Belgrádban, a fővárosban, az üzletekben nincs ezüst és aranyvasárnap. Az utcákon és a kirakatokban csak újévre díszítik fel a fenyőket, színes üvegfigurákkal, villanyégőkkel. A piacokon általában csak közvetlenül december 25. illetve január 6. előtt árulják a karácsonyfát. Ilyenkor legfeljebb a boltok játékáru polcainál látható a megszokottnál több vásárló, egyébként a forgalom nem múlja felül a szabad szombatokét. Az újév kétnapos állami ünnep. Ekkor az utcákat és tereket feldíszítik fenyőfákkal és színes villanyégőkkel. A városok sétálóutcáiban nappal és éjjel egyaránt hullámzik a tömeg. így általában minden évben három különböző napon, este munka után gyűlnek össze a karácsonyt ünneplő családok, s gyújtják meg a feldíszített fenyőfán a gyertyákat vagy szines égőket, ajándékozzák meg szeretteiket és fogyasztják el velük együtt a közös vacsorát, amelynek fogásai között mindig szerepel a sült és a rántott hal, a töltött káposzta és a mákosguba. Egyébként a szlovéniai alternatív mozgalmak két évvel ezelőtt felvetették, hogy december 25-ét nyilvánítsák állami ünneppé. Ezt a javaslatot tavaly a szlovén népfront elnöksége is támogatta amit az ország néhány másik köztársaságában bíráló megjegyezésekkel fogadtak. Sokhelyütt felborzolta a kedélyeket, hogy Jo- ze Smole, a szlovén népfront elnöke karácsonyi üdvözletét küldött nemcsak barátainak és ismerőseinek, hanem társadalmi szervezeteknek is. Szlovéniában most hivatalosan azt hangsúlyozzák, hogy a karácsony családi ünnep, amelyet mindenki a maga belátása szerint tart meg - ha akarja megteheti, hogy nem megy munkába. MÁRKUS GYULA Milyenek vagyunk mi, németek? A karácsony és az évváltás táján az emberek az NSZK-ban is magukba szállnak: milyenek is voltak eddig, milyennek látják őket mások, milyennek kellene lenniük ezután? A németek - legalábbis az NSZK-ban - valósággal tökélyre vitték a tömeges önvizsgálatot. Másképp fogalmazva: aligha akad még egy olyan nép, amely oly sokat vizsgálgatná önmaga lelkialkatát, s ennyit elégedetlenkedne önmagával. Már-már őnkínzás, ahogy e súlyos múltjából új életre támadt, elismerten legsikeresebb európai ország lakossága mindenkor pontosan számon tartja a külföldiek róla alkotott, gyakran nem hízelgő véleményét. Egyszer diplomatákkal, publicistákkal, másszor tanulmányúton lévő fiatalokkal állíttatnak ki magukról írásban vagy szóban bizonyítványt. Legutóbb egy híres tudományos alapítvány kutatta: milyen is a világban a mai (nyugat-)„Németor- szágkép”? Ezer olyan ösztöndíjasnak kellett véleményezni az itteni németséget, aki végefelé járt kétéves NSZK-beli tartózkodásának. „Ámbátor a véleményezők ítéletének majdnem fele igen ékesnek és követendőnek tartja a németek olyan erényeit, mint amilyen a rendszeretet, pontosság és udvariasság, többségükben mégis elmarasztalók a megfigyelések. Ezeket intézetünk leginább talán a zárkózottság, a pökhendiség és merevség címszavai alatt véli legjobban érzékeltethetni.” Mindezt a kérdezettek nemzetiségi lebontásában részletezték: egy brazil asz- szony szerint a németek általában tartózkodók, az életet túl komolyan veszik, idegenkednek a gyerekektől és túlságosan sokat gondolnak önmagukra. Egy lengyel az anyagi javak hajszolását sokallja a németeknél, brit kritikusok az öniróniát és a szegletességek lekerekítését hiányolják a német humorból, miközben a japánok a felmérések szerint a németek „etnocentrizmusára", vagyis arra panaszkodnak, hogy önmagukat helyezik a világ közepébe. FLESCH ISTVÁN Megkérdeztük Mit szeretne látni az ország karácsonyfája alatt? Németh Miklós miniszterelnök:- Kicsivel nagyobb önbizalmat. Ezer évig vertek bennünket, mégis kimásztunk belőle, ki fogunk a mostani helyzetből is. Ehhez persze béke kell. * Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes:- Két dolgot. Egy kicsit jobb anyagi jólétet és nagyobb társadalmi megbékélést. A kettő elég szorosan össze is függ egymással. * Pozsgay Imre államminiszter:- Békességet, elszántságot ahhoz, hogy a gondok, bajok ellenére a vállalkozókedv legyen erősebb az országban. Ehhez bizalomra és jó kedvre is szükség lenne, bár tudom, hogy ennek ma nehéz a feltételeit megteremteni. A karácsonyfa alatt ünnepi hangulatot is szeretnék érezni. Találkozzanak össze a családok, és önvizsgálatot tartva kicsit segítsenek az országon. * Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter:- Leszoktam arról, hogy csak úgy ábrándozzam. De ha valami reális kívánságot kellene megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy mi, az aktívak jobb munkával, jobban együttműködve magasabb teljesítményeket tudnánk elérni, és ebből jutna azoknak is, akiknek - ahogy mondani szoktam - mi vagyunk eladósodva: az idős embereknek. Magánemberként is nagyon meg lennék elégedve, ha ez a kívánságom teljesülne. * Nagy Sándor, a SZOT főtitkára:- Kisebb reálbércsökkenést és kisebb árszínvonal-emelkedést annál, mint ami lesz. De mivel ez nem megvalósítható, lenne egy reális kívánságom is: aki dolgozik, annak ne romoljanak úgy az életkörülményei a jövő évben, mint 1988-ban. * Sárközi Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkára:- Civilizált, össznépi ajándékként egy svéd típusú parlamentet. * Aczél György képviselő:- Az ország lehetősége arra, hogy a demokráciát kiteljesítve dinamikus reformokkal stabilitást érjen el, megvan. Kívánom, hogy ez a lehetőség be is teljesüljön. Magamnak azt kívánom, hogy ebben valamit még tudjak segíteni. * Király Zoltán képviselő:- Toleranciát. Hogy egymással szemben nagyobb megértést, türelmet tanúsítsunk. Kívánom, hogy az élesedő belpolitikai helyzetben egymás - hál’ isten egyre különböző - nézeteit befogadjuk. Magamnak pedig a szabadság mellett Petőfi szavaival élve már egy kis szerelem is jó lenne. * Hegedűs Ferenc, az Országgyűlés sajtóirodájának munkatársa:- Gyors, hiteles, pontos tájékoztatást, hogy a lakosság megfelelő információt kapjon, ami a demokrácia kibontakozásának feltétele. — ri — fké — PANORÁMA PHENJAN - Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB PB tagját, szovjet külügyminisztert pénteken Phenjanban fogadta Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtitkára, a KNDK államfője. A szovjet külügyminiszter átadta Kim Ir Szénnek Mihail Gorbacsov személyes üzenetét. A szívélyes légkörű eszmecserén mindkét részről hangsúlyozták, hogy a két ország közötti kapcsolatok aktív fejlesztésére, az együttműködés bővítésére törekszenek. A kínai külügyminisztérium szóvivője pénteken Pekingben üdvözölte a térségben lévő amerikai és szovjet támaszpontok felszámolására vonatkozóan Manilában elhangzott bejelentéseket. MANILA - A karácsonyi és az újévi ünnepek idejére a Fülöp-szigeteken tűzszünetet hirdettek a kormányerők és az ellenük harcoló baloldali fegyveresek. Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnöke még szerdán jelentette be, hogy karácsony első napján és újévkor a hadsereg nem kezdeményez akciót a felkelők ellen. Válaszul az ellenálló Új Népi Hadsereg vezetése pénteken közölte, hogy mintegy 25 ezer fegyveres számára ötnapos tűzszünetet rendelt el. TRIPOLI - Líbia a leghatározottabban cáfolta, hogy vegyi fegyverek gyártására alkalmas üzemet épített volna, vagy megkezdte volna az ilyen fegyverek előállítását. A vádat, amelyet amerikai részről már korábban is felvetettek, Reagan elnök ismételte meg az ABC amerikai televíziós társaságnak adott csütörtöki interjújában, fenyegetően jelezve, hogy Washington esetleg kész lenne az üzem elleni katonai akcióra is. PEKING - Csütörtökön a késő esti órákban újabb kínai távközlési műholdat - sorrendben immár az ötödiket - bocsátották fel a Szecsuán tartományban levő hszincsiangi űrközpontban. A korábbiakhoz képest lényegesen korszerűbb műholdat az ugyancsak kínai gyártmányú Hosz- szú Menetelés-3. típusú hordozórakétával juttattak föld körüli pályára. A műhold elsősorban a kínai telefon-és televízió-hálózat korszerűsítését hivatott előmozdítani. Első ízben tekintették meg egy kínai műhold felbocsátását külföldi megfigyelők, azaz amerikai, francia, nyugatnémet pakisztáni, iráni, ausztrál, brazil és hongkongi kormányszervek és nagyvállalatok megbízottai. Megfigyelők szerint a külföldi vendégek meghívása azt célozta, hogy a kínai vezetés ráirányítsa a külvilág figyelmét a Kina által megvételre felajánlott űrtechnika lehetőségeire és versenyképességére. Magyar-csehszlovák megállapodás a kötelező valutabeváltás megszüntetéséről A magyar és csehszlovák pénzügyi szervek között létrejött megállapodás alapján - január 1 -jétől megszűnik - a turistaforgalmat érintő minimális valutabeváltási kötelezettség. A két ország állampolgárainak - 1982 márciusa óta - meghatározott értékű minimális fizetőeszközzel kell rendelkezniük, ha Magyarországra, illetve Csehszlovákiába utaznak. Ez a valuta a másik ország területén történő tartózkodás, illetve átutazás költségeinek fedezetére szolgált. A minimális valutabeváltási kötelezettség megszüntetése nem érinti a turista- forgalommal kapcsolatos, érvényben lévő pénzügyi és vámelőírásokat. Ezek betartását a határátlépéskor továbbra is ellenőrizni fogják.