Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-24 / 306. szám

/ tolna''', _ 2 NÉPÚJSÁG 1988. december 24. Karácsonyi anziksz A posta a megmondhatója, hogy mennyi közölnivalója akad ilyenkor az embereknek. Az MTI külföldön dolgozó munkatársait arra kértük, küldjenek anzikszot az ünnepről, vagy egyszerűen arról, ami állo­máshelyükön talán nem annyira fontos, de érdekes. Negyven fok árnyékban Ha karácsony, akkor fürdőruha, ten­gerpart és 40 fok. Ha karácsony, akkor szünidő és szabadság. Ha karácsony, akkor tűzijáték, petárdák, marhasült, vö­rösbor, fagylalt és pezsgő. A déli féltekén inkább a szilveszterhez hasonlít a szenteste, mint a közép-euró­pai karácsony meghitt légköréhez. A szűkebb család helyett a nagycsalád ün­nepel. Valakinél összejön a rokonság ap­raja és nagyja, aztán ad a gasztronómiai élvezeteknek, majd mulat, vagy korzózik a Buenos Aires-i avenidákon. Éttermek, kerthelyiségek hajnalig nyitva. Ki tud ilyen hőségben aludni? Hiába tárva az aj­tó és ablak, meg sem mozdul a levegő. A dél-amerikai inkább a helyi klímához al­kalmazkodik, az öreg kontinens hagyo­mányaihoz pedig legfeljebb csak lelkiek­ben. Dél-Amerikában a karácsony a nyár ünnepe, havat legfeljebb a Cordillerák között, vagy a Tűzföldön, a déli sarkkör közelében ismernek. Műkarácsonyfák lampionjai villognak az ablakokban, fe­hér vatta rajtuk a hó. Amikor a gyerekek érdeklődnek a hó felöl, a szülők jobb hí­ján a jégszekrényre mutatnak, és leka­parnak nekik egy kis jeget a mélyhűtő faláról. Aki csak teheti, hátat fordít a főváros­nak és az Atlanti- vagy a Csendes-óceán hullámaiban keres felüdülést. Az argen­tin Mar del Plata, az uruguayi Punta del Este, a chilei Vina del Mar, vagy Rio de Janeiro partjain. Ott karácsonyfa helyett pálmafák alá ülnek az emberek, és fehér­bor helyett jégbehütött kókusztejjel oltják szomjukat. A hétköznapi munka átadja helyét az idegenforgalomnak és a szóra­kozásnak. Európából óriásgépek ontják Dél-Amerikába azokat, akik odahaza a télben barnaságukkal akarnak kérkedni, s megengedhetik maguknak a luxust. Csak arra kell ügyelniük, nehogy megfe­ledkezzenek a Dél-Amerika feletti ózon­lyukról és homokban sült pogácsává vál­janak. Mások vállalva a 30-40 fokos hőelté­rést Európában, szülőföldjükön keresik az igazi ünnepet. Köztük sok magyar is, Argentínából Brazíliából, Uruguayból és máshonnan. Hisz, nincs olyan dél-ameri­kai ország, ahol ne élnének honfitár­saink. Persze csak elenyésző kisebb­ségüknek adatik meg, hogy Magyaror­szágon gyújtsanak csillagszórót és koc­cintsanak szeretteik egészségére. Több­ségük otthon marad a déli féltekén, egy­másfél napi repülőútra az óhazától. Mé­gis szép az ünnepük, legalábbis igyekez­nek minél meghittebbé varázsolni. Együtt, abban a „nagycsaládban”, amely megannyi különbözőségével együtt Bue­nos Aires-ben, Sau Paulóban és Mon- tevideóban ilyenkor egyfajta lelki közös­ségbe tömöríti a karácsonyfájától oly messze vándorolt magyart. SIMÓ ENDRE Párizs ünnepre készül A francia főváros már ezekben az év végi hetekben is a nagy forradalom jövő évi bicentenáriumának lázában ég. A kongresszusi palota hatalmas színpa­dán több mint száz színész közreműkö­désével folyik a „Haza vagy halál” című monstre történelmi játék előadássoroza­ta. Maga Párizs nagyszabású építkezé­sekkel készül a 200. évfordulóra. Igaz, hogy a nagy igyekezetben olykor némi fejetlenség is keveredik. A bicentenárium bizottsága például eltervezte, hogy a ne­vezetes évfordulóra, ha a Bastille erőd­börtöne már nem áll, legalább a Tuileriák kertjét visszaalakítja arra az állapotra, ahogy a forradalom idején volt. Úgy vél­ték, hogy semmi értelme feldúlni néhány hét kedvéért Párizs központi fekvésű parkját. A 200. évforduló évében a pári­zsiak és a külföldi turisták így a for­galom emléke helyett egy vadonatúj lát­ványosságot kapnak: a Louvre Napóleon udvarán elkészült a 21,5 m magas üveg­piramis és mellette két „kisöccse”. Feb­ruártól az üvegpiramis lesz a Louvre új bejárata. Ott ereszkedhetnek le a látoga­tók az alagsorba és közelíthetik meg a Ünnepi fényárban pompázik a fran­cia főváros egyik előkelő áruháza, a Christian Dior üzletház, amely ezer­nyi színes lámpáival csalogatja vá­sárlóit a Montaigne Avenue-ra. múzeum szárnyait. Ettől kezdve meghosz- szabbitják a világ egyik legnépszerűbb múzeumának nyitva tartását. Ez a kilátás nagyon elkeserítette viszont a Louvre 300 teremörét, akik ezért novemberben tiltakozásul beszüntették a munkát. A Louvre napi több százezer látogatója megrökönyödve állt a zárt főkapu előtt. A párizsi építkezések legfeltűnőbb lát­ványossága viszont a Diadalív, a legbe­csesebb francia műemlék, amelynek ha­talmas boltozata alatt az ismeretlen kato­na örök lángja lobog, hónapok óta nem­zeti színekben pompázik. Az 50 m magas és 45 m széles építményen piros-fehér- kék háló lengedezik, mert alatta folyik a nemzeti dicsőség ereklyéjének restaurá­lása. A jó 150 éves Diadalív burkolata az alatta dübörgő földalatti forgalmától any- nyira meglazult, hogy a hulló kövek élet- veszélyessé tették a turisták és a koszo­rúzó küldöttségek számára. A korábbi Chirac kormány felmérette a károkat és megállapította, hogy a helyreállítás 30 millió frankba kerül. A kulturális tárca nem vállalt ekkora hirtelen kiadást, mire az American Express nagyvonalúan fel­ajánlotta segítségét. Már-már az a komi­kus helyzet állt elő, hogy a francia nem­zeti dicsőség jelképét amerikaiak állítják helyre, mire a kormánynak sebtében az a mentőötlete támadt, hogy országos gyűjtést indít a Diadalív restaurálására. Azóta folynak a munkálatok és a város már csak azért aggódik, hogy a 200. év­fordulóra újra régi pompájában tündö­köljön a Diadalív. A bicentenáriumi ünnepség fénypont­jának színhelye egyébként egy új diadal­ív lesz. Párizs hipermodern nyugati kül­városában, a Defense-ban akkorra ké­szül el a hatalmas, üres kocka alakú Grande Arche, amely éppen kétszer olyan magas, mint a történelmi Diadalív. 100 m magasan lévő felső vízszintes szárnyában kilátót rendeznek be és az ott lévő termekben rendezik július 14-én a hét legerősebb tőkés ország vezetői­nek csúcsértekezletét és az évfordulós megemlékezéseket. LÁSZLÓ BALÁZS Egy ország, három karácsony A karácsony Jugoszláviában nem álla­mi ünnep. Nem is lehetne az, mert három különböző időpontban, három munka­szüneti napot kellene hozzá biztosítani. A soknemzetiségű országban ugyanis a családok egy része a katolikus és a pro­testáns szokás szerint december 25-én tartja a karácsonyt. A lakosság majdnem fele a pravoszláv hitet, vagy annak ha­gyományait követve, január 6-án ünne­pel. A „vegyesházasságú” családok álta­lában a december 25-ét és a január 6-át is együtt töltik. Főként a magukat jugo- szlávnak vallók között sokan akadnak olyanok, akik szilveszterkor a télapót kö­szöntik. Valóságban a kép még ennél is tarkább, szinte azt mondhatnánk, hogy ahány ház, annyi szokás. Szlovénia, Horvátország és Vajdaság autonóm tartomány lakóinak túlnyomó többsége évszázadokon át és most is a katolikus hit vagy annak hagyományai szerint december 25-én, a pravoszláv szokásokhoz ragaszkodó szerbek, ma­kedónok és crnagorácok január 6-án, a magukat jugoszlávoknak érzők pedig or­szágszerte december 31-én karácso- nyoznak. Déli szomszédunk 2 millió lakosa mu­zulmánnak vallja magát - érdekes mó­don nemzetiségenként. A közel 2 millió albán és több mint 100 ezer török a mo­hamedán hithez ragaszkodik. Ők a pró­féta nyomdokain járnak, máskor ünne­pelnek. Általános csak az, hogy az ünneplők fenyőfát állítanak, díszítenek és szerettei­ket megajándékozzák - vannak olyan családok, amelyek egymás után kétszer is. Belgrádban, a fővárosban, az üzletek­ben nincs ezüst és aranyvasárnap. Az ut­cákon és a kirakatokban csak újévre dí­szítik fel a fenyőket, színes üvegfigurák­kal, villanyégőkkel. A piacokon általában csak közvetlenül december 25. illetve január 6. előtt árul­ják a karácsonyfát. Ilyenkor legfeljebb a boltok játékáru polcainál látható a meg­szokottnál több vásárló, egyébként a forgalom nem múlja felül a szabad szom­batokét. Az újév kétnapos állami ünnep. Ekkor az utcákat és tereket feldíszítik fenyőfák­kal és színes villanyégőkkel. A városok sétálóutcáiban nappal és éjjel egyaránt hullámzik a tömeg. így általában minden évben három kü­lönböző napon, este munka után gyűlnek össze a karácsonyt ünneplő családok, s gyújtják meg a feldíszített fenyőfán a gyertyákat vagy szines égőket, ajándé­kozzák meg szeretteiket és fogyasztják el velük együtt a közös vacsorát, amelynek fogásai között mindig szerepel a sült és a rántott hal, a töltött káposzta és a mákos­guba. Egyébként a szlovéniai alternatív moz­galmak két évvel ezelőtt felvetették, hogy december 25-ét nyilvánítsák állami ün­neppé. Ezt a javaslatot tavaly a szlovén népfront elnöksége is támogatta amit az ország néhány másik köztársaságában bíráló megjegyezésekkel fogadtak. Sok­helyütt felborzolta a kedélyeket, hogy Jo- ze Smole, a szlovén népfront elnöke ka­rácsonyi üdvözletét küldött nemcsak ba­rátainak és ismerőseinek, hanem társa­dalmi szervezeteknek is. Szlovéniában most hivatalosan azt hangsúlyozzák, hogy a karácsony családi ünnep, ame­lyet mindenki a maga belátása szerint tart meg - ha akarja megteheti, hogy nem megy munkába. MÁRKUS GYULA Milyenek vagyunk mi, németek? A karácsony és az évváltás táján az emberek az NSZK-ban is magukba száll­nak: milyenek is voltak eddig, milyennek látják őket mások, milyennek kellene len­niük ezután? A németek - legalábbis az NSZK-ban - valósággal tökélyre vitték a tömeges önvizsgálatot. Másképp fogal­mazva: aligha akad még egy olyan nép, amely oly sokat vizsgálgatná önmaga lel­kialkatát, s ennyit elégedetlenkedne ön­magával. Már-már őnkínzás, ahogy e sú­lyos múltjából új életre támadt, elismer­ten legsikeresebb európai ország lakos­sága mindenkor pontosan számon tartja a külföldiek róla alkotott, gyakran nem hí­zelgő véleményét. Egyszer diplomatákkal, publicistákkal, másszor tanulmányúton lévő fiatalokkal állíttatnak ki magukról írásban vagy szó­ban bizonyítványt. Legutóbb egy híres tudományos alapítvány kutatta: milyen is a világban a mai (nyugat-)„Németor- szágkép”? Ezer olyan ösztöndíjasnak kellett véleményezni az itteni németsé­get, aki végefelé járt kétéves NSZK-beli tartózkodásának. „Ámbátor a véleményezők ítéletének majdnem fele igen ékesnek és követen­dőnek tartja a németek olyan erényeit, mint amilyen a rendszeretet, pontosság és udvariasság, többségükben mégis el­marasztalók a megfigyelések. Ezeket in­tézetünk leginább talán a zárkózottság, a pökhendiség és merevség címszavai alatt véli legjobban érzékeltethetni.” Mindezt a kérdezettek nemzetiségi le­bontásában részletezték: egy brazil asz- szony szerint a németek általában tartóz­kodók, az életet túl komolyan veszik, ide­genkednek a gyerekektől és túlságosan sokat gondolnak önmagukra. Egy len­gyel az anyagi javak hajszolását sokallja a németeknél, brit kritikusok az öniróniát és a szegletességek lekerekítését hiá­nyolják a német humorból, miközben a japánok a felmérések szerint a németek „etnocentrizmusára", vagyis arra pa­naszkodnak, hogy önmagukat helyezik a világ közepébe. FLESCH ISTVÁN Megkérdeztük Mit szeretne látni az ország karácsonyfája alatt? Németh Miklós miniszterelnök:- Kicsivel nagyobb önbizalmat. Ezer évig vertek bennünket, mégis kimásztunk belőle, ki fogunk a mostani helyzetből is. Ehhez persze béke kell. * Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes:- Két dolgot. Egy kicsit jobb anyagi jólétet és nagyobb társadalmi megbékélést. A kettő elég szorosan össze is függ egymással. * Pozsgay Imre államminiszter:- Békességet, elszántságot ahhoz, hogy a gondok, bajok ellenére a vállalkozó­kedv legyen erősebb az országban. Ehhez bizalomra és jó kedvre is szükség len­ne, bár tudom, hogy ennek ma nehéz a feltételeit megteremteni. A karácsonyfa alatt ünnepi hangulatot is szeretnék érezni. Találkozzanak össze a családok, és önvizsgálatot tartva kicsit segítsenek az országon. * Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter:- Leszoktam arról, hogy csak úgy ábrándozzam. De ha valami reális kívánságot kellene megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy mi, az aktívak jobb munkával, jobban együttműködve magasabb teljesítményeket tudnánk elérni, és ebből jutna azoknak is, akiknek - ahogy mondani szoktam - mi vagyunk eladósodva: az idős embereknek. Magánemberként is nagyon meg lennék elégedve, ha ez a kíván­ságom teljesülne. * Nagy Sándor, a SZOT főtitkára:- Kisebb reálbércsökkenést és kisebb árszínvonal-emelkedést annál, mint ami lesz. De mivel ez nem megvalósítható, lenne egy reális kívánságom is: aki dolgo­zik, annak ne romoljanak úgy az életkörülményei a jövő évben, mint 1988-ban. * Sárközi Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkára:- Civilizált, össznépi ajándékként egy svéd típusú parlamentet. * Aczél György képviselő:- Az ország lehetősége arra, hogy a demokráciát kiteljesítve dinamikus refor­mokkal stabilitást érjen el, megvan. Kívánom, hogy ez a lehetőség be is teljesüljön. Magamnak azt kívánom, hogy ebben valamit még tudjak segíteni. * Király Zoltán képviselő:- Toleranciát. Hogy egymással szemben nagyobb megértést, türelmet tanúsít­sunk. Kívánom, hogy az élesedő belpolitikai helyzetben egymás - hál’ isten egyre különböző - nézeteit befogadjuk. Magamnak pedig a szabadság mellett Petőfi szavaival élve már egy kis szerelem is jó lenne. * Hegedűs Ferenc, az Országgyűlés sajtóirodájának munkatársa:- Gyors, hiteles, pontos tájékoztatást, hogy a lakosság megfelelő információt kapjon, ami a demokrácia kibontakozásának feltétele. — ri — fké — PANORÁMA PHENJAN - Eduard Sevardnadzét, az SZKP KB PB tagját, szovjet külügymi­nisztert pénteken Phenjanban fogadta Kim Ir Szén, a Koreai Munkapárt KB főtit­kára, a KNDK államfője. A szovjet külügy­miniszter átadta Kim Ir Szénnek Mihail Gorbacsov személyes üzenetét. A szívé­lyes légkörű eszmecserén mindkét rész­ről hangsúlyozták, hogy a két ország közötti kapcsolatok aktív fejlesztésére, az együttműködés bővítésére töreksze­nek. A kínai külügyminisztérium szóvivő­je pénteken Pekingben üdvözölte a tér­ségben lévő amerikai és szovjet támasz­pontok felszámolására vonatkozóan Ma­nilában elhangzott bejelentéseket. MANILA - A karácsonyi és az újévi ünnepek idejére a Fülöp-szigeteken tűz­szünetet hirdettek a kormányerők és az ellenük harcoló baloldali fegyveresek. Corazon Aquino, a Fülöp-szigetek elnö­ke még szerdán jelentette be, hogy kará­csony első napján és újévkor a hadsereg nem kezdeményez akciót a felkelők el­len. Válaszul az ellenálló Új Népi Hadse­reg vezetése pénteken közölte, hogy mintegy 25 ezer fegyveres számára öt­napos tűzszünetet rendelt el. TRIPOLI - Líbia a leghatározottabban cáfolta, hogy vegyi fegyverek gyártására alkalmas üzemet épített volna, vagy meg­kezdte volna az ilyen fegyverek előállítá­sát. A vádat, amelyet amerikai részről már korábban is felvetettek, Reagan el­nök ismételte meg az ABC amerikai tele­víziós társaságnak adott csütörtöki inter­jújában, fenyegetően jelezve, hogy Wa­shington esetleg kész lenne az üzem el­leni katonai akcióra is. PEKING - Csütörtökön a késő esti órákban újabb kínai távközlési műholdat - sorrendben immár az ötödiket - bocsátot­ták fel a Szecsuán tartományban levő hszincsiangi űrközpontban. A korábbiak­hoz képest lényegesen korszerűbb műhol­dat az ugyancsak kínai gyártmányú Hosz- szú Menetelés-3. típusú hordozórakétával juttattak föld körüli pályára. A műhold első­sorban a kínai telefon-és televízió-hálózat korszerűsítését hivatott előmozdítani. Első ízben tekintették meg egy kínai műhold fel­bocsátását külföldi megfigyelők, azaz amerikai, francia, nyugatnémet pakisztáni, iráni, ausztrál, brazil és hongkongi kor­mányszervek és nagyvállalatok megbízot­tai. Megfigyelők szerint a külföldi vendégek meghívása azt célozta, hogy a kínai vezetés ráirányítsa a külvilág figyelmét a Kina által megvételre felajánlott űrtechnika lehetősé­geire és versenyképességére. Magyar-csehszlovák megállapodás a kötelező valutabeváltás megszüntetéséről A magyar és csehszlovák pénzügyi szervek között létrejött megállapodás alapján - január 1 -jétől megszűnik - a tu­ristaforgalmat érintő minimális valutabe­váltási kötelezettség. A két ország állam­polgárainak - 1982 márciusa óta - meg­határozott értékű minimális fizetőeszköz­zel kell rendelkezniük, ha Magyarország­ra, illetve Csehszlovákiába utaznak. Ez a valuta a másik ország területén történő tartózkodás, illetve átutazás költségeinek fedezetére szolgált. A minimális valutabeváltási kötelezett­ség megszüntetése nem érinti a turista- forgalommal kapcsolatos, érvényben lé­vő pénzügyi és vámelőírásokat. Ezek be­tartását a határátlépéskor továbbra is el­lenőrizni fogják.

Next

/
Thumbnails
Contents