Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)

1988-12-23 / 305. szám

1988. december 23. ■rom* \ tíÉPÜJSÁG 5 *N ♦ SZABADIDŐ ♦ Karácsonyi képeslap Jobb minőségű géppapírból vagy műszaki rajzlapból készíthet­jük. A háttérhez világoskék, a fenyőfákhoz sötétkék színes papírt használjunk. Először a hátteret vágjuk ki és ragasszuk rá a szétterített lapra. Majd legyezőszerüen összehajtogatjuk a sötétkék papírt és rá­rajzoljuk a fenyőfát Ez tetszés szerint lehet kevesebb vagy több. Fontos, hogy a kivágott fenyőfákat összehajtogatott állapotban ra­gasszuk fel. Első lépésben a bal oldalra. Vigyázzunk, hogy ne sok ragasztót használjunk, mert könnyen összeragadhatnak az olda­lak. Ha megszáradt az utolsó fenyőfára (fehér oldalúnak kell len­nie.) rákenünk egy kis ragasztót és ráhajtjuk a jobb oldali lapot is. Ha kevesebb számú fenyőfát szeretnénk, akkor a felező vonal­hoz közelebb kell ragasztanunk. Hajtogatott csillag Az első hét lépésben jelölő hajtásokat végzünk. A papír fehér oldala legyen felül. 1 -4. Meghajtogatjuk a felező- és átlóhajtásokat. Minden lépés után újra szétnyitjuk a papírt 5-6. Az oldalakat behajtjuk középre. 7. A sarkokat szintén. 8-9. A két szemben lévő oldalt behajtjuk középre. A sarkokat le­felé húzva háztető formát hajtunk Az A-val jelölt pont fedi az Á-val jelölt pontot és így tovább. Mutatják a felnagyított rajzok 11. Ugyanezt megismételjük. 12-13. A négy sarkot szétnyitva és lelapítva kis négyzeteket ka­punk. 14. A pontokból indulva minden kis négyzet átlójára ráhajtjuk a szomszédos oldalakat. (A szaggatott vonalak jelzik) 15-16. Az oldalakat a jelölés mentén bevágjuk a pontvonal mentén hátrahajtjuk. A belső sarkokat a nyíl irányában felhajtjuk 17. Ha a csillag ágait ujjaink között egy kicsit összenyomjuk a csillag közepe kiemelkedik. Egészségvédelem-betegségmegelőzés A magas vérnyomás mozgásterápiája Zsirai László Rajzolók Álmaikból egyre többet fehér papírlapra vetnek. A ceruzák, szép ceruzák lerajzolnak rétet, labdát, Napot, színes babaházat Tündinek és Tímeának. Bélyeggyűjtőknek Olimpiai érmesek A Magyar Posta december 19-én blokkot bocsátott ki, amelynek felirata: XXIV. Nyári Olimpiai Játékok magyar ér­mesei tiszteletére. A húsz forint névérté­kű blokk a szöuli stadiont mutatja be tű­zijáték fényében. A küzdőtér és az öt ka­rika alatt csillognak az érmek és mellet­tük büszke számok: 11, 6 és 6. Ezek utalnak az elnyert arany-, ezüst-és bronzérmekre. A blokkot Varga Pál gra­fikusművész tervrajza alapján a Pénz­jegynyomda állította élű többszínben, ofszeteljárással. Példányszám: 229 300 fogazott, sorszámozott és 8700 vágott, sorszámozott blokk. Az olimpiák érmeseit már korábban is köszöntötte a posta. Tokió bajnokairól 12 címletből álló sorozat emlékezett meg. Az eredmények megfogyatkozá­sával a következő versenyekről már csak 8, 7, illetve 5 bélyeg szólt. 1980- ban blokk jelent meg, Szöul nagy sikert hozott, az újkori olimpiák történetében csak egyetlen alkalommal vívtunk ki több érmet, mint most. A posta ezért különleges változattal gondol a kiváló versenyzőkre. Három­ezer olyan blokkot készít, amelynek hát­oldalán a Magyar Posta ajándéka felirat olvasható, előoldalon a számozás piros színű. A rendszeres testedzés csökkenti a pulzusszámot, jó irányba befolyásolja a vérzsírok összetételét, a cukor és a szénhidrátok anyagcseréjét, valamint fokozza a fizikai teljesítőképességet. Általános tapasztalat, hogy a rend­szeres testi aktivitás egy egészségátala­kuláshoz vezet. A mozgásterápia és a gyógyszeres kezelés különösen nehéz esetekben nem tekinthető egymással versengő eljárásoknak a vérnyomás- csökkentésben, hanem egymást segítő, támogató beavatkozásnak kell vennünk. A szívbetegség elkerülése érdekében, különösen a nagyon magas vérnyomá- súaknak, az edzés megkezdése előtt fontos az orvosi vizsgálat. Milyen sporttevékenységet nem aján­latos végezni a magas vérnyomásban szenvedőknek? Különösen az olyan gyakorlatok veszélyesek, amelyeket le- vegővisszatartással, úgynevezett prése­léssel végzünk, mint pl. a rövid távú gyorsfutás, gyorsúszás a súlyzós, ex- panderes gyakorlatok. A szabad gya­korlatok közül elsősorban a has- és hát- izomgyakorlatok, valamint olyan sport­ágak mint pl. súlyemelés, ökölvívás, bir­kózás, evezés stb. Milyen sporttevékenységet ajánlatos végezni a magas vérnyomásban szen­vedőknek? A szabadban és sportlétesít­ményekben egyaránt javasolt a lassú és közepes iramban végzett kitartó futás, a hosszú séta, gyalogtúra, a nem meg­erőltető kerékpározás, a szobakerékpá­rozás, a lassú úszás, valamint olyan lab­dajáték, mint a kézilabda, kosárlabada, röplabda, labdarúgás stb. A magas vérnyomás betegségben szenvedők számára is érvényesek a kö­vetkező szabályok: a) Egy megelőző vagy rehabilitációs edzést úgy kell kialakítani, hogy ne le­gyenek magas vérnyomáskiugrások, erre vonatkozó veszély akkor áll fenn, ha a sporttevékenység nem jól irányított és nem jól adagolt, ez vonatkozik a ver­senyszituációkra és az edzésekre egy­aránt. b) Javasolt egy olyan hosszan tartó edzés, amely nem eredményezi a vér­nyomás nagy emelkedését. A testedzés hatása a szív-, vérkeringési rendszerre függ a teljesítményétől, időtől és a gya­koriságtól. Ez azt jelenti, hogy egy alka­lommal végzett 60 perces edzés semmi­képpen sem helyettesíthet egy heti 2-3 alkalommal végzett 20-30 perces ed­zést. A teljesítménynövekedésnél döntő jelentősége van az edzésgyakoriság és időtartalom mellett az edzésintenzitás helyes kiválasztásának. c) Edzeni 170 mínusz életkor pulzus­számmal lehet. Akkor lesz hatásos az edzés, ha legalább 6 percig ilyen pul­zusszámmal sportolunk. d) A pulzusszámot állandóan figye­lemmel kell kísérni sportolás közben és az edzés végén is. e) Fontos az időnkénti orvosi kontroll - ellenőrzés. f) Gyógyszer alkalmazása esetén sa­játos szabályok lépnek életbe; ilyenkor mindig kérjük ki szakember tanácsait. Bors István egészségnevelő, megyei kórház )N < SZABADIDŐ ❖ A jelzőlámpás forgalom- irányításról A közúti forgalom erőteljes növekedé­se jelentős terhet ró a városi közleke­désre. Útkereszteződésekben ez első­sorban abban mutatkozik meg, hogy az alárendelt irányból érkező jármüvek az elsőbbséggel rendelkező út forgalmába - annak növekedésével - egyre nehe­zebben tudnak bekapcsolódni vagy azt keresztezni. Egy bizonyos forgalom­nagyság felett a szükséges időközök ehhez már nem állnak rendelkezésre. A jelzőlámpás forgalomirányítás - elter­jedtebb nevén a „rendőrlámpa” - ezt a problémát kívánja megoldani, igaz, a vé­dett úton közlekedők rovására. Az alá­rendelt forgalom bekapcsolódásának segítésén kívül fontos szerepe van a for­galombiztonság növelésében, hiszen a döntés nehéz feladatát átveszi a közle­kedőktől. Az ilyen csomópontokban jó­val kevesebb baleset történik, mint a jel­zőtáblával szabályozott helyeken. Jelzőlámpás forgalomirányítással jár­művezetőként, vagy gyalogosként min­denki találkozik, ezért nem árt, ha a jel­zőlámpafejek jelzési képeinek közis­mert jelzésein kívül még néhány dolgot megismerünk. A tilos jelzés előtti folya­matos sárga fény időtartama lakott terü­leten 3 másodperc, lakott területen kívül pedig 5 másodperc. Ez az időtartam biz­tosítja azt, hogy az a jármű, amelyik a csomóponttól még féktávolságon kívül van a tilos jelzésig, biztonságosan meg tud állni, amelyik viszont már azon belül van, azt el tudja hagyni a keresztező for­galom zavarása nélkül. Téli időszakban, havas, jeges útburkolaton a féktávolság jelentősen megnő, ezért a feltétel ekkor már nem teljesülhet. A forgalombizton­ság érdekében ilyenkor a jelzőlámpákat célszerű kikapcsolni. Ez az egyik eset, amikor sárga villogó jelzéssel találko­zunk. Kis forgalomnál - éjszaka és a hét vége egyes időszakaiban - a jelző­lámpák működtetése ugyancsak nem indokolt. Amikor egyik eset sem áll fenn és mégis sárgán villogó lámpákkal talál­kozunk, akkor üzemzavar állhatott be, ami leggyakrabban izzókiégést jelent. Ezekben az esetekben vagy rendőr irá­nyítja a forgalmat vagy az áthaladási el­sőbbségre vonatkozóan a jelzőtáblák utasításai érvényesek. A gyalogosjelzővel kapcsolatban ér­demes megemlíteni azt a szabályt - hi­szen nagyon sokan megszegik -, hogy zöld villogó fénynél a gyalogos már nem léphet az úttestre. Eddig általában olyan forgalomirányítással találkozhattunk, ahol az egyes forgalmi sávok külön vol­tak szabályozva, a sávokból a továbbha­ladás irányát a zöld fényben lévő nyíl jelezte. Létezik azonban egy újfajta irá­nyítási mód, az úgynevezett telezöldes irányítás, amely egyelőre még kevésbé terjedt el. Ennek lényege, hogy a két ke­resztező út felváltva kap elsőbbséget és ezen belül a kanyarodás szabályai érvé­nyesek. Ha tehát olyan zöld jelzéssel ta­lálkozunk, amelyben nincs nyíl, balra kanyarodásnál mind az egyenesen ha­ladó, mind pedig a jobbra kanyarodó járművek részére elsőbbséget kell ad­nunk. Ez a forgalomirányítási mód a jár­művezetőktől nagyobb figyelmet igényel ugyan, de nagyobb forgalom lebonyolí­tását teszi lehetővé a csomópontban. Ha egy útvonalon több jelzőlámpás cso­mópont található, a forgalom minél ki­sebb akadályoztatása érdekében cél­szerű azokat összekapcsolni és az úgy­nevezett zöldhullámot kialakítani. Beszélni kell még a periódusidőről, amely az összes jelzési kép egyszeri le­futásának időtartama, értéke általában 60 és 120 másodperc közötti. A kisebb periódusidő az egyes irányok szabad jelzéseinek gyakoribb váltakozását biz­tosítja, de ekkor kevesebb a zöld jelzés időtartama, ezért az útkereszteződés­ben kisebb forgalom bonyolódhat le. A ma üzemelő jelzőlámpák többsége állandó program szerint működik, a for­galom változásáról nem vesz tudomást. A korszerű forgalomirányítás az útbur­kolatba beépített járműérzékelök segít­ségével a pillanatnyi forgalom alakulá­sát figyelembe veszi és a több rendelke­zésre álló program közül a forgalomnak legmegfelelőbbet működteti. Az egyre növekvő közúti forgalom lebonyolítása csak korszerű forgalomirányítás alkal­mával biztosítható. Borbás László A fenyőfa titkai- Látod ott azt a fenyőfát? - kérdezte suttogva Hamar Hü­- Persze, hogy látom, de te miért beszélsz ilyen halkan, talán valami titkod van? - érdeklődött Kackiás Kázmér kirakel-mester. Éppen most ne lenne? Van, de nem amiatt suttogok, hanem azért, mert sze- r retném megfejteni a fenyőfa titkát - nézett rá a tavaly-tündér.- És mire lenne az neked jó, ha ismernéd ezt a rejtélyt?- Azt még nem tudom, de olyan kiváncsi vagyok, annyira szeretném tudni. Aztán, ha már megvan, majd csak eldöntőm, mit kezdjek vele.- Hogyan fogtál hozzá a titok kereséséhez?- Először megnéztem, milyen. Nagyon szép formája van, egyik fára sem hasonlít. Aztán meg­szagoltam és olyan igazi jó gyantaillata volt. A tű levelek közül egyet megnéztem kis mikroszkóp­pal, az is érdekes, az ize is olyan különös...- Csak nem azt akarod mondani, hogy szétrágtad, megkóstoltad?- Dehogynem. Lehet, hogy éppen abban rejlik a titka.- Arra nem gondoltál még, hogy az erdőben száz meg száz, ezer és ezer ilyen fe­nyőfa áll? Az egyik nagyobb, a másik kisebb, van közöttük százesztendős is. Szerin­ted azoknak nem lehet titka?- Lehet, de sajnos én nem tudom mindegyiket megvizsgálni...- Ne haragudj, de igy ez éppen olyan, mintha azt mondanád, hogy veszel egy cso­mó vizet, egy kiló meszet, hozzá szenet, vasat, foszfort, egy garmadát a sokféle kémiai elemből, s ha már mindet megvizsgáltad, tudni fogod, milyen az ember, akinek a tes­tében mindez megtalálható. Azt hiszem, nem jó nyomon jársz!- Miért, szerinted a fenyőfa titkát hol kell keresnem?- Gondolj arra, hogy ennek a fenyőnek csak azok számára van titka, akik körüláll- ják holnap este és boldogságot éreznek.- Ez igaz, de hát akkor én is köztük vagyok, és igy bennem is titok rejtőzködik. Hm, nem is tudtam róla, pedig olyan lelkesen készültem.- Éppen ez az! Azt hiszem, ez a titok első lépcsője, hogy az ember izgalommal várja a karácsony ünnepét, töri a fejét, hogyan szerezhetne örömet.- Ez igaz, de én kapni is szeretek ajándékot, nemcsak adni!- Mindenki így van vele. Persze az sem mindegy, kitől kapjuk az ajándékot. Gondolj csak bele, hogy akit nem ismersz és nem szeretsz, attól nagyon furcsának vennéd, ha ajándékot adna. El sem fogadnád.- Ez igaz, de azért az sem jó, amit az egyik kisfiútól hallottam. Ö nem úgy kérdezte minden reggel, amikor felkelt, hogy mikor lesz már karácsony, vagy, hogy mennyit kell még aludni, hanem úgy: meddig kell még jónak lenni? Szerintem azért utána is jónak kell lenni, nem?- Dehogynem, azt hiszem, ez a második lépcső a titokhoz.- És vannak még lépcsők? Ha vannak, meséld el, jó?- A következő az, amikor arra is rájön az ember, hogy egyedül nem lehet boldog, csak másokkal együtt. Amikor meggyújtjuk a gyertyákat és a csillagszórókat, egymásra gondolunk, s azokra, akik nincsenek köztünk, de szívből szeretjük őket, reménykedünk benne, hogy nekik is boldog, békés ün­nepük van. Ez már az utolsó előtti lépcső a titokhoz vezető úton. A következő pedig az, hogy ez az ér­zés ne csak karácsonykor legyen bennünk, hanem az év minden napján.- Akkor én hiába vizsgálgattam a fenyőt?- Dehogyis hiába: jót akartál, ez pedig nem kevés, éppen olyan fontos, mint az, hogy ne legyen a szívedben harag, ha ünnepelsz.- És az nem baj, hogy én olyan, de olyan kiváncsi vagyok arra, mit kapok ajándékba?- Nem. Az izgalommal teli várakozás éppúgy hozzá tartozik a fenyő titkához, mint a nyugalom az ember lelkében. Azt hiszem, nagyon boldogtalan lennél, ha megtudnád, mit kapsz holnap.- Igazad van, csak azt nem értem, miért kell mindehhez a fenyő.- Ez is a titok része: ez a hagyomány. A zöld a remény színe és a fenyő örökzöld. Így már jelképpé vált bennünk.- És a Jézuska? ő is jelkép, én úgy tudom, valóban élt.- Igen élt. Tudod, az embereknek jó abban hinni, hogy valaki azért született mert boldoggá szeret­né tenni őket - magyarázta Kackiás.- Pedig az olyan nehéz, én még mindig nem vagyok biztos benne, hogy örülnek-e majd az ajándé­kaimnak... - töprengett Hamar Hümér. MESEMONDÓ KACKIAS

Next

/
Thumbnails
Contents