Tolna Megyei Népújság, 1988. december (38. évfolyam, 286-310. szám)
1988-12-17 / 300. szám
2 "KÉPÚJSÁG 1988. december 17. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. december 15-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) vasiatok valóra váltásában, a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdításában. A testület támogatja a szovjetamerikai párbeszéd bővítésére, az ázsiai biztonság erősítésére, az afganisztáni rendezés elősegítésére, valamint a világgazdasági feszültség enyhítésére, az együttműködésen alapuló új világrend megteremtésére irányuló szovjet kezdeményezéseket. 2. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendülését és együttérzését fejezi ki az Örményországot ért, súlyos emberáldozatot és hatalmas anyagi károkat okozó földrengés miatt. Támogatja a párttagoknak és a pártalapszervezeteknek az Örményország i természeti katasztrófa károsultjai, az áldozatok hozzátartozói anyagi megsegítésére indított egyéni és kollektív kezdeményezését. Felkéri a párt tagjait, hogy lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá a magyar nép őszinte részvétét és szolidaritását kifejező akciókhoz. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy tagjai külön anyagi felajánlást tesznek a károsultak megsegítésére. II. A Központi Bizottság az 1988. november 22-i határozata alapján megvitatott több időszerű politikai kérdést. 1 ■ Megállapította: a pártértekezlet állásfoglalásában megjelölt főbb fejlődési irányok meghatározóan jelen vannak az eltelt időszak belpolitikai folyamataiban. A gazdasági és politikai átalakulások egymással kölcsönhatásban, de az eltérő feltételek miatt különböző módon és ütemben valósulnak meg. A párt arra törekszik, hogy az ország sorsáért való felelősségvállalás, a megújuló szocializmus széles bázisán jöjjön létre új nemzeti összefogás a magyar társadalom túlnyomó többségét alkotó haladó gondolkodású emberek, mozgalmak között. A Központi Bizottság felhívja a párttagokat, hogy az MSZMP megújulást szolgáló programja alapján keressék az együttműködést a társadalom más haladó, baloldali, demokratikus, népi-nemzeti indíttatású állampolgárainak politikai mozgalmaival. A párt kész a párbeszédre és az együttműködésre azokkal is, akik csak egyes részleteiben hajlandók támogatni a haladó mozgalmakkal együtt megfogalmazott közős célokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt vallja, hogy mindenkinek - aki a törvényeket tiszteletben tartja - helye van az alakuló új nemzeti összefogásban. A Központi Bizottság természetesnek tekinti, hogy a különböző mozgalmak saját céljaik, programjuk és az MSZMP politikája alapján alakítják ki viszonyukat a párthoz. Az MSZMP is saját programja, céljai és a különböző társadalmi-politikai mozgalmak törekvéseinek, tényleges cselekvésének elemzése alapján alakítja ki viszonyát a különböző politikai mozgalmakhoz, a pártrendszer kérdéséhez. 2. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy a párt a társadalom minden rétegéből építkezik, tehát társadalmi bázisát tekintve egy pártként is képes a magyar nép legfontosabb politikai érdekeit megfogalmazni és képviselni. Ehhez megfelelő alapot ad a pártértekezlet állásfoglalása nyomán megújuló politikai program, a korszerűsödő ideológia, a párt demokratikussá váló belső élete és tevékenységének széles körű társadalmi ellenőrzése. 3. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségűnek tartja az általa kezdeményezett új alkotmány kidolgozását. A testület kifejezte szándékát, hogy jövő év első felében megvitatja a Magyar Népköz- társág új alkotmányának koncepcióját, s hogy szükség szerint később ismételten foglalkozik az alkotmányozás néhány fontos politikai alapelvével. Javasolja, hogy az alkotmány tervezetét jövő év másodikfelében bocsássák társadalmi vitára, majd ezt követően az Országgyűlés 1990 tavaszán tárgyalja meg és foglaljon állást. A testület kezdeményezi, hogy az új alkotmányról az Országgyűlés állásfoglalása után országos népszavazás döntsön. 4. A Központi Bizottság ajánlja, hogy az országos tanácsválasztásokat 1989 őszén tartsák meg; az országgyűlési választásokra pedig az új alkotmány alapján 1990 őszén kerüljön sor. A Központi Bizottság az új választójogi törvény tervezetét 1989 első negyedévében megvitatja. Ez a tervezet tartalmazza az egy- vagy kétkamarás országgyűlés alternatíváit, a listás választások, a koalicióalkotás, az elnöki rendszer lehetőségeit. 5. A párttörvény megalkotása igazodjon az alkotmány kidolgozásához. A Központi Bizottság 1989 első negyedévében - véleményalkotás és a pártértekezleten elfogadott álláspont gazdagítása céljából - megvitatja a pártrendszer kérdését. 6. A testület bizottságot hozott létre, hogy a főtitkár vezetésével dolgozza ki a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetét az egy- párt- vagy többpártrendszer, az alternatív szervezetekhez való viszony és a választási mechanizmus témaköreiben. III. A Központi Bizottság tudomásul vette Németh Miklós tájékoztatóját a terület- és településfejlesztés, valamint az építési, közlekedési, postai és távközlési ágazat egységes kormányzati irányításának kialakításáról. Egyetértett azzal, hogy a kormány a tervezett korszerűsítést és átszervezést az Ország- gyűlés elé terjessze. A Központi Bizottság ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. IV. A Központi Bizottság döntött a hatáskörébe tartozó személyi kérrlf^Qpkhpn ■- Németh Miklóst a KB titkári funkciójából felmentette, mivel az Országgyűlés a közelmúltban a Minisztertanács elnökévé megválasztotta;- Iványi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét titkos szavazással megválasztotta a Központi Bizottság titkárának;- Pál Lénárdot, a Központi Bizottság titkárát, saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt - érdemei elismerésével - felmentette titkári funkciójából;- Benke Valériát, a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottságának elnökét nyugállományba vonulása miatt - érdemei elismerésével - felmentette funkciójából;- Radics Katalint, a Központi Bizottság osztályvezetőjét felmentette beosztásából, és kinevezte a Társadalmi Szemle Szerkesztő Bizottsága elnökének;- Varga Pétert, a Központi Bizottság osztályvezetőjét nyugállományba vonulása miatt - érdemei elismerésével - felmentette beosztásából. A Központi Bizottság jóváhagyta az állandó bizottságainak összetételére, Tanácsadó Testületének vezetőjére és tagjaira, munkaközösségeinek vezetőire vonatkozó javaslatot az alábbiak szerint: Nemzetközi, Jogi és Közigazgatáspolitikai Bizottság Elnöke: Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Titkára: Florn Gyula, a Központi Bizottság tagja, külügyminisztériu- mi államtitkár. Tagjai: Borbély Sándor a Központi Bizottság tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka, Fejti György, a Központi Bizottság titkára, Fock Jenő, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, a MTESZ elnöke, Florváth István, a Központi Bizottság tagja, belügyminiszter, Kárpáti Ferenc, a Központi Bizottság tagja, honvédelmi miniszter, Korom Mihály, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság nyugalmazott titkára, az Alkotmányjogi Tanács elnöke, Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Várko- nyi Péter, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter. Társadalompolitikai Bizottság Elnöke: Berencz János, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Andics Jenő, a Központi Bizottság osztályvezetője, Barabás János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Bereczky Gyula, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Televízió elnöke, Berend T. Iván, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Flajdú István, a Magyar Rádió elnöke, Flámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára, Fluszár István, a Központi Bizottság tagja, a Flazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Kó- sáné Kovács Magdolna, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára, Molnár Magda, a Központi Bizottság tagja, a Flelikon Könyvkiadó igazgatója, Szentes Tamás; az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Állandó meghívottak: az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora, a KISZ Központi Bizottságának illetékes titkára. Pártpolitikai Bizottság Elnöke: Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Barts Oszkárné, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára, Borbély Gábor, a Központi Bizottság tagja, a Népszabadság főszerkesztője, Elek Sándor, az MSZMP Győr Városi Bizottságának első titkára, Germánná Vastag Györgyi, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára, Juscsák György, a Központi Bizottság tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatója, Nagy Imre, a Központi Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Petrovsz- ki István, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Révészné Kéri Anna, a Központi Bizottság tagja, a Tungsram Elektronikai Gyára (Kaposvár) csoportvezetője, Steiner Arnold, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára, Szabó Miklós, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának első titkára, Szandt- ner Iván, az MSZMP Budapest XX. Kerületi Bizottságának első titkára, Szenes Iván, a SOTE Társadalom- tudományi Intézetének tanára, Szépe Ágnes, a Központi Bizottság tagja, a Zalaegerszegi Hűtőipari Vállalat meósa, Szoboszlai György, az MSZMP Politikai Főiskolájának tanszékvezetője, Tóthné Kiss Mária, a Központi Bizottság tagja, a Nyírbátori Auróra Cipőgyár személyzeti vezetője. Gazdaság- és szociálpolitikai Bizottság Elnöke: Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára. Tagjai: Bartha Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Csáki Csaba, a Központi Bizottság tagja, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora, Csehák Judit, a Politikai Bizottság tagja, szociális és egészségügyi miniszter, Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke, Hoós János, a Központi Bizottság tagja, az Országos Tervhivatal elnöke, Kovács Imre, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság osztályvezetője, Makó Csaba, a Szociológiai Kutató Intézet igazgatója, Medgyessy Péter, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Orbán István, a Központi Bizottság tagja, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatója, Sándor László, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke. Állandó meghívottak: az MSZMP Budapesti Bizottságának gazdaságpolitikai titkára, a KISZ Központi Bizottságának gazdaságpolitikai titkára. A Központi Bizottság mellett működő tanácsadó testület Elnöke: Romány Pál, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora. Tagjai: Andorka Rudolf, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, pártonkívüli, Asztalos László György, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdász kutatója, pártonkívüli, Da- róczy Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora, Enyedi György, az MTA Regionális Kutatások Központjának főigazgatója, Pécs, Kukorelly István, az ELTE Jogi Karának dékánhelyettese, pártonkívüli, Papp Zsolt, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének politológusa, Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. közgazdásza, Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, Sipos Aladár, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főigazgatója, Zányi Jenő, a Magyar Gazdasági Kamara elnökhelyettese. Közgazdasági munkaközösség Elnöke: Iványi Pál, a Központi Bizottság titkára. Művelődéspolitikai munkaközösség Elnöke: Ormos Mária, a Központi Bizottság tagja, a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora. Szövetkezetpolitikai munkaközösség Elnöke: Szabó István, a Politikai Bizottsága tagja, a TOT elnöke, a Nádudvari „Vörös Csillag” Mező- gazdasági Termelőszövetkezet elnöke. Tudománypolitikai munkaközösség Elnöke: Pál Lénárd, a Központi Bizottság tagja, a KB nyugalmazott titkára. és devizakönnyítések A lakosságot érintő több új, januárban érvénybe lépő vám- és devizaintézkedésről tájékoztatta pénteken a sajtó képviselőit Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint Patkó András pénzügyminiszter-helyettes. Bartha Ferenc elmondotta: a kormány elhatározott szándéka a liberalizációs és deregulációs intézkedések folyamatos végrehajtása. Eközben azonban elkerülhetetlen, hogy feszültségek is keletkeznek. Ilyen például, hogy a világútlevél ez évi bevezetése következtében jelentősen megnőtt a bevásárlóturizmus. A tavalyi 3 millióval szemben októberig 8,8 millió magyar állampolgár utazott külföldre. Az idén 1,6 millióan vették igénybe részben, vagy teljes egészében a turistaellátmányukat. A múlt évi 151 millió dollárral szemben az első tíz hónapban a magyar turisták 428 millió dollárt költöttek el külföldön. Az idegenforgalomban az idén lényegesen kisebb lesz az Vámaktívum, mint tavaly volt. A jelenlegi többlet 114 millió dollár, ami várhatóan az év végére eléri a 150 milliót, ám a népgazdasági terv 360 millió dollárral számolt. A tavalyi aktívum is 306 millió dollár volt. Indokolt tehát a bevásárlóturizmus visszaszorítása. Ennek érdekében több intézkedés születettt. Alapvetően a forintért árusító boltok kínálatát tervezik jelentős mértékben bővíteni. A kínálat jövőre elsősorban olyan cikkekből nő, amelyeket eddig csak Ausztriában vagy az NSZK- ban tudtak megvásárolni a magyar fogyasztók. Emellett javulni fog a devizáért árusító boltok választéka is. Jövőre lehetővé válik, hogy a BC-számIákon elhelyezett külföldi valutát ne csak utazásra használhassák fel a magyar állampolgárok. Ebből a pénzből vásárolhatnak január 1 -jétöl gépkocsit is a valutáért árusító magyarországi boltokban. Ugyancsak lehetővé teszik azt is, hogy a valutáért árusitó boltokban különböző fogyasztási cikkeket is vásárolhassanak a BC-szám- la-tulajdonosok. Ez utóbbinak azonban az a feltétele, hogy a BC-számlán elhelyezett pénzt előzőleg egy évig lekötve tartsák. Ez a lehetőség a számlatulajdonosoknak tehát legkorábban 1990. január 1 -jétöl adott. Utazásokat segítő könnyítés, hogy januártól megszűnik a jelenlegi háromezer forintos kötelező valutaellátási minimum. Ez azt jelenti, hogy a nyugati országokba utazóknak nem kell igazolniuk a határon a magyar vámszerveknek, kiváltottak-e háromezer forint értékű konvertibilis valutát. Januártól kétezer forint helyett négyezer forint értékű konvertibilis valutával rendelkezhetnek engedély nélkül a magyar állampolgárok. Ennek megfelelően ilyen értékben vásárolhatnak a valutáért árusitó boltokban minden külön engedély nélkül. Patkó András elmondotta, hogy dolgoznak a devizagazdálkodás átfogó felülvizsgálatán. A végső cél az, hogy néhány év után létrejöjjenek a feltételek a forint konvertibilis biztosításához. Ennek része a lakossági deviza- és vámszabályok liberalizálása. A vámrendszer korszerűsítése keretében módosul január 1 - tői a magánforgalomban beérkező gépkocsik vámkezelésére vonatkozó szabályozás. A négyévesnél nem régebbi gyártású személyautók után fizetendő vám összege jelentősen csökken. A nem szocialista országokban gyártott gépkocsik vámalapját az NSZK-ban kiadott Schwacke-katalógus alapján állapítják meg. Ez az új és a használt gépkocsik árát egyaránt tartalmazza. A vámérték megállapításakor a forgalmi adóval csökkentett árat veszik figyelembe. A vámhivatal ugyanakkor nem vizsgálja a használtság mértékét a négy évnél régebbi gyártású gépkocsik esetében. A szocialista országokban gyártott gépkocsik vámalapja a Magyarországon érvényes kereskedelmi ár. A vámtételek a kővetkezőképpen alakulnak: 1600 köbcentimétert meg nem haladó lökettérfogatú benzinüzemű és a 2000 köbcentimétert meg nem haladó dízel személygépkocsik vámtétele 10 százalék lesz. Benzinüzemű autó esetén 1600 és 2000 köbcentiméter között 20 százalék e felett 40 százalék lesz a vámtétel. Ugyancsak 20 százalék a vámtétel a 2000 és 2500 köbcentiméter, 40 százalék az ennél nagyobb űrtartalmú dízelüzemű személyautóknál. A lakóautók vámtétele a lökettérfogattól függően alakul. A tehergépkocsik és az autóbuszok vámtétele 40 százalék lesz. A négy évnél régebbi gyártású gépkocsik vámtétele egységesen 30 százalékkal nagyobb, mint az azonos kategóriába tartozó, négyévesnél fiatalabb autóké. Megszűnik viszont a belföldön valutáért vásárolt gépkocsikra vonatkozó kedvezményes vámtétel. Meszöv-küldöttközgyűlés Vagyongazdálkodás és vagyonvédelem Tegnap délelőtt Szekszárdon ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna Megyei Szövetségének küldöttközgyűlése. Előzőleg tanácskozott az áfész, a takarékszövetkezeti és a lakásszövetkezeti választmány. Az áfész-választmány a KFA- gazdálkodást és a szövetkezetek 1989. évi feladatait, a takarékszövetkezeti az új szabályozók hatását a szövetkezetek gazdálkodására, a lakásszövetkezeti a szövetkezetek helyzetét és a további feladatokat tárgyalta meg, mindhárom testület elfogadta 1989. első félévi munkatervét. A küldöttközgyűlés napirendjén a vagyongazdálkodás és vagyonvédelem szerepelt, Joó Lászlónak, az ellenőrzési iroda vezetőjének előterjesztésében. Az írásos jelentéshez is ő fűzött szóbeli kiegészítést. Mint mondta, az áfészekben 56 ezer, a takarék- és lakásszövetkezetek területén mintegy 90 ezer tag tulajdonosa a fogyasztási szövetkezetek vagyonának, mely összességében megközelíti az öt- milliárd forintot. Részletesebben szólt az áfészek helyzetéről, ahol a célszerű és hatékony vagyongazdálkodás legfőbb akadálya a kellő tagi, vagyoni érdekeltség hiánya. A tagság tulajdonosi kötődését, érdekeltségét keli erősíteni, a szövetkezeti sajátosságokat az eddiginél jobban érvényesíteni a köz- gazdasági szabályozásban, különös tekintettel a szövetkezeti tulajdon továbbfejlesztésére. Oldani szükséges - és erre van kilátás - az érdekeltséget fékező központi előírásokat. A vagyonvédelem helyzetéről részletes írásos tájékoztatót kaptak a küldöttek. Néhány adat: betöréses lopás 1985-ben 85 történt, tavaly 103. A kárösszeg 537 ezer, illetve 1 millió 810 ezer forint. A forgalmazási veszteségen belüli hiány 1986-ban 10,2 millió, 1987- ben közel 18 millió forint volt, a forgalmazási veszteségen felüli hiány 8,4, illetve 10,6 millió. Mindkettő az országos átlag felett van és emelkedő tendenciát mutat a betöréses lopásokkal együtt. Mint az előadó elmondta, 1987-ben a bruttó hiány és a vásárolt készletek selejtezésének együttes összege az eredmény közel 16%-át tette ki és ez az állami kötelezettségek teljesítése után is elégséges lenne az áfészek gépjármű-parkjának évenkénti cseréjéhez, vagy évente egy 300 m2 alapterületű ABC-áruház felépítéséhez. Mind a beszámoló, mind a felszólalók részletesen elemezték a kialakult helyzet okait és szóltak a tennivalókról. Többek jözött az ellenőrzés fokozásának szükségességéről, az új szabályozóknak megfelelően a tagsági, az alkalmazotti és a vezetői érdekeltségi rendszer kialakításáról, a vagyonvédelmi technikai berendezések beszerzéséről, fokozottabb alkalmazásáról. A határozat elfogadása után a küldöttközgyűlés döntött a paksi Duna Garázsszövetkezet felvételéről a szövetségbe. Karácsonyi vásár a vásárcsarnokban december 14-23-ig a Szekszárdi Áfész ismét kedvezményes áron ajánl 100 féle ajándékot és hasznos háztartási felszerelést kedves vásárlóinak. Most 10-40%-kal olcsóbban vásárolhat! régi ár új ár farmernadrág 2110 1290 férfizakó 1650 990 hőpaplan 1730 1290 étkészlet 1630 1126 Palmex mosópor 3 kg 179 140 Spee mosóport 0,9 kg 30 25 Spee color 0,9 kg 33 28 Kristálykészletek, játékok, gyermek- nagy választékban kaphatók. és felnőttcipők Nyitva: hétköznap 10-től 18 óráig szombat, vasárnap 8-12 óráig. Kellemes ünnepeket kíván vásárlóinak a Szekszárd Sárköz és Vidéke Áfész. (143)
